Foglalkoztatási támogatások

Az elmúlt években némileg hullámzott a regisztrált munkanélküliek, illetve – az új elnevezés szerinti – nyilvántartott álláskeresők száma: míg az ezredforduló első éveiben 390-410 ezer, 2005-ben 409-410 ezer főről szóltak az adatok. Az idén októberben nyilvántartott 377 ezer álláskereső némi javulást mutat a statisztikában, ami a foglalkoztatási támogatásoknak is tulajdonítható. Azonban magas a pályakezdő állástalanok és a szakképzetlen munkanélküliek száma: közel 41 ezer, illetve 190 ezer. Előbbiek a munkatapasztalat-szerzés és a pályakezdők foglalkoztatási támogatását igénylik, utóbbiak viszont – több megyében – főként a közhasznú munkában találnak hosszabb-rövidebb időre kiutat.

MPA-források

A munkaügyi kormányzat az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton (ÁFSZ) keresztül közel negyven olyan támogatási lehetőséget kínál, amely a foglalkoztatás bővítésében segítséget jelent a munkáltatóknak – mondta Lőrincz Leó, az ÁFSZ főosztályvezetője. A részletekről az intézmény (www.afsz.hu) és a megyei munkaügyi központok internetes oldalán lehet tájékozódni.

A Munkaerő-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprésze 2005-ben mintegy 50 milliárd forinttal gazdálkodott, melynek decentralizált alapjából a megyék önállóan csaknem 38,5 milliárdot használhattak fel; ez a megelőző, 2004-es évhez viszonyítva 2,3 milliárd forintos (6,5 százalékos) forrásbővülést jelent. Ez azonban egyes megyékben ennél is jobban növekedett, míg másutt csökkent. Bács-Kiskunban, Csongrádban, Fejér, Vas és Veszprém megyékben mintegy tízszázalékos bővülésre került sor, ám a keret emelkedése az átlag alatt maradt Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Tolna megyékben.

Tavaly a decentralizált keretből – immár több éve hagyományosan – Borsod-Abaúj-Zemplén megye kapta a legtöbbet, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg következett, a harmadik legnagyobb összeggel pedig Hajdú-Bihar rendelkezett. A decentralizált alapból - az országos szinten kedvezőbb munkaerő-piaci pozíciója miatt - Győr-Moson-Sopron részesedett a legkevésbé.

Az idén – az elmúlt évekhez hasonlóan – az összesen 34,3 milliárd forint decentralizált keretből Borsod és Szabolcs megyék kapták a legtöbb támogatást, míg a legkevesebbet a fejlettnek számító Győr-Moson-Sopron, Vas, illetve Komárom-Esztergom.

Fókuszban a képzés

Ami a felhasználást illeti – amelyről néhány részadaton kívül egyelőre csak a tavalyi számok állnak rendelkezésre –, a decentralizált keretből 2005-ben a legnagyobb összeget – 7,6 milliárd forintot – képzésekre használták fel a munkaügyi szervezetek. A legaktívabbak – hasonlóan a korábbi évekhez – az észak-alföldi és a központi régió pályázói voltak.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, Rimányiné Somogyi Szilvia elmondta: az idén – és a múlt évben is – a decentralizált keret mintegy negyedét képzésekre fordították. Az idei első félév végén e célból ténylegesen kifizetett összeg 115,4 millió forint volt. A kurzusok között található az NC, a CNC gépkezelő, a kőműves, a könnyű- és a nehézgépszerelő szakmák, valamint a szakács és a pincér mesterségek oktatása, de népszerűek a számítástechnikai és nyelvi képzések is.

Hasonlóképpen Pest megyében is nagy hangsúlyt kapott a képzések támogatása, 2005-ben összesen 588 millió forint állt rendelkezésre – összegezte az idei évet Döllesné Kovács Gabriella, az érdi kirendeltség vezetője. Csakúgy, mint tavaly, az idén is a számítógépes ismereteket bővítő nyelvi oktatással párosuló kurzusokat, valamint az irodai foglalkozásokhoz kapcsolódó tanfolyamokat szerveztek.

Burcsik István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ osztályvezetője kifejtette: tavaly a képzési támogatásra fordított decentralizált foglalkoztatási alaprész aránya 9,12 százalék volt, ebben az évben viszont – várhatóan – meghaladja a 16 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az idén 766 milliót használhatnak fel erre a célra, s 6400 ember részesülhet valamilyen oktatásban. Igaz – teszi hozzá az osztályvezető –, e létszámhoz már hozzászámították azokat is, akiket bevontak a HEFOP programokba. Borsodban a kurzusok főként a fémipari, az építőipari, a szolgáltatási és a számítástechnikai képesítésekre koncentrálnak.

Források bértámogatásra

A képzés mellett jutott forrás bértámogatásra is: ez összességében meghaladta az 5,6 milliárd forintot, s közel 38 ezer ember foglalkoztatása oldódott meg néhány évre. A munkaügyi központok értékelése szerint ez az eszköz – a megelőző évhez képest – "kelendőbb", hiszen könnyebbséget jelent a cégeknek. Az e célra elérhetővé tett összeg mintegy 60 százalékát a kelet-magyarországi régiókban használták fel.

Bértámogatás a munkaügyi központoktól igényelhető legfeljebb két évig. Mértéke a munkabér 70-100 százaléka lehet; mások mellett függ az életkortól, az iskolai végzettségtől – tájékoztatott a borsodi megyei központ osztályvezetője. E támogatásra az a személy jogosult, akit legalább hat hónapja álláskeresőként tartanak nyilván, és a munkáltató vállalja, hogy az illetőt a támogatott időtartamnak megfelelő ideig továbbfoglalkoztatja. A pályakezdők és a 45 év felettiek esetében a nyilvántartási idő három hónap.

Borsodban a második leginkább igényelt segítség a tartósan munkanélküliek foglalkoztatását ösztönző bértámogatás. Erre a decentralizált keret 14 százalékát használták fel, és mintegy 4600 ember munkavállalását ösztönözték. A szakember arra figyelmezteti a munkáltatókat, hogy e kedvezmény igénybevétele saját kérésük nyomán lehetséges. A kérelmet a munkaügyi központoknál lehet benyújtani.

A borsoditól eltérő munkaerő-piaci helyzetű Győr-Moson-Sopron megyében is célravezető eszköz a bértámogatás, ám itt ezzel elsősorban a mikro-, kis- és középvállalatok létszámbővítését segítik – közölte Rimányiné Somogyi Szilvia. Főként a hátrányosabb kistérségekben kívánnak e technikával élni. A kérelmek elbírálásakor előnyben részesítik azokat a cégeket, amelyek üres álláshelyeiket folyamatosan bejelentik a munkaügyi kirendeltségeken.

Közhasznú munka

A foglalkoztatási gondok enyhítésében – egyes megyékben - a közhasznú foglalkoztatásnak is kitüntetett szerepe van. E célra 2005-ben – a decentralizált keretből – összesen mintegy 12 milliárdot használtak fel a régiók, illetve a megyék. E konstrukció fontosságát jelzi, hogy erre tavaly - 2004-hez viszonyítva – 23 százalékkal, 2,2 milliárd forinttal többet fordítottak.

Borsodban tavaly az aktív eszközök közül a legnagyobb arányt a közhasznú foglalkoztatás képviselte. A mintegy 5,3 milliárd forintból 2,3 milliárdot erre használták, s 17 ezer embert juttattak kenyérkeresethez. Az arány az idén is hasonló: 2006-ban 2 milliárd forint az előirányzat, amelyből 1,5 milliárdot már kifizettek. A támogatással október végéig több mint 11 ezer embert lehetett hosszabb-rövidebb ideig foglalkoztatni.

A megye egyes, az állástalanságtól leginkább sújtott térségeiben a közhasznú munka jelenti szinte az egyetlen kiutat a munkanélkülieknek. Közhasznú foglalkoztatásra – a Borsod megyét is magában foglaló észak-magyarországi régió mellett – immár évek óta az észak-alföldi és a dél-alföldi régióban használják fel a legtöbb forrást.

Pályakezdők segítése

A bértámogatás és a közhasznú munka mellett Borsodban szintén kiemelt eszközként kezelik a pályakezdők támogatását: a munkatapasztalat-szerzést, illetve a fiatalok foglalkoztatásának segítését. Ezen eszközzel tavaly – és az idén is – az észak-alföldi térség mellett az észak-magyarországi régióban éltek leginkább.

Burcsik István elmondta: 2005-ben a megyei decentralizált keret mintegy 16 százalékát fordították e célra, s közel háromezer fiatal jutott munkalehetőséghez. A 2006-os esztendő előirányzata 1,1 milliárd forint, ez 23 százaléknak felel meg. Október végéig 2700 ifjút támogattak. E lehetőséggel a pályakezdőként legalább 90 napig nyilvántartott álláskereső élhet úgy, hogy napi négyórás munkaidőben maximum 360 napig foglalkoztatható. A támogatás a munkabér 75 százaléka lehet.

A pályakezdő diplomások foglalkoztatására Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is kitüntetett figyelmet fordítanak – tájékoztatott Géresi József, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnökségének tagja, a szövetség Szabolcs megyei elnöke. A helyi viszonyokat ismertetve elmondta: a nyíregyházi főiskolán évenként szép számban végeznek fiatal diplomások, akik elhelyezkedése a városnak és a környékének is eminens érdeke. Volt rá példa, hogy egy évben 100-200 diplomás támogatását is vállalta a megyei munkaügyi központ. Erre nagy szükség lesz a jövőben is.

Ugyanakkor Szabolcsban hasznosnak ítélik a mobilitás elősegítését, a munkába járás támogatását is. Géresi József szerint bár ez egy-egy munkavállaló tekintetében havonta nem nagy összeg a vállalkozás számára, de nagyobb munkavállalói csoport esetében éves szinten komoly kiadás a cégeknek. Ezért van nagy jelentősége, ha a munkaügyi központ részt vállal a támogatásban. Hasonlóképpen fontosnak ítélik e lehetőséget Borsodban is – közölte Burcsik István, aki hozzátette: tavaly több mint ezer dolgozó munkába járását segítette a munkaügyi központ, s idén is van erre igény. Október végéig 681 dolgozót segítettek ilyen jogcímen.

Elengedett járulék

A jelenlegi szabályozás szerint a munkaadók – az utazási támogatás mellett – a csoportos személyszállításhoz és a lakhatás támogatásához is kérhetnek segítséget a munkaügyi központtól. Előbbi esetben a kedvezmény akkor ítélhető meg, ha a munkaadó saját vagy bérelt busszal adott útvonalon szállítja munkába dolgozóit. A munkaügyi szervezetnek – anyagi lehetőségeitől függően – mérlegelési joga van, hogy részben vagy egészében megtérítse-e a költségeket.

A támogatás – amely maximum egy évre adható – akkor ítélhető meg, ha a dolgozók lakó- és munkahelye közötti oda-vissza utazás tömegközlekedéssel nem, vagy csak nehézségek árán szervezhető meg. E támogatási forma felértékelődött például Nógrád megyében. A mobilitást segítő másik lehetőség a lakhatási hozzájárulás. Ez esetben a lakás vagy az albérlet költségét térítik meg. A mobilitás ösztönzésére – amit a munkaerő-toborzás egészített ki – tavaly összesen 200 millió forintot fordítottak az egyes munkaügyi központok. Ez csaknem ötezer állástalan foglalkoztatását tette lehetővé azáltal, hogy a munkaügyi szervezet támogatást nyújtott a munkába járáshoz.

Döllesné Kovács Gabriella kifejtette: az érdi kirendeltségnél élénk érdeklődés tapasztalható a mikro-, kis- és középvállalatok körében az úgynevezett járulékkedvezmény iránt. A bért terhelő járulék akkor engedhető el egy évre, ha a vállalkozás legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztat. Ebben az esetben is feltétel – mint más támogatásoknál –, hogy a dolgozót a kedvezmény igénybevételével azonos ideig kell továbbfoglalkoztatni.

A szakminisztérium, illetve a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2006 első kilenc hónapjában 9700 gazdasági társaság kapcsolódott be a járulékkedvezményt nyújtó programba, s több mint 12 ezer álláskereső helyezkedett el. A részt vevő cégek háromnegyede mikro- és kisvállalkozás volt. A nemzetgazdasági ágakat tekintve leginkább a "szezonális szektorok" – az építő- és a feldolgozóipar, az idegenforgalom, valamint a mezőgazdaság – éltek e lehetőséggel.

Munkaügyi kapcsolatok

Munkaügyi szakemberek szerint a támogatások igénybevételekor néhány körülményre különösképpen figyelniük kell a munkáltatóknak. Rimányiné Somogyi Szilvia arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek gyakorta akkor fordulnak támogatásért a központhoz, amikor a foglalkoztatás már megkezdődött, holott ez gyakorta kizárja a támogatások igénybevételének lehetőségét. Miként arra is ügyelni kell, hogy a munkaadó olyan álláskereső után ne kérjen támogatást, akinél nincs meg a regisztráció törvényileg előírt időtartama. Ez esetben szintén nem méltányolható az igény.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ igazgatója szerint a cégeknek – ha támogatásokhoz kívánnak hozzájutni –, rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kell rendelkezniük, azaz igazolniuk kell, hogy sem az Egyenlő Bánásmód Hatóság, sem az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség nem bírságolta meg őket korábban. Ugyancsak fontos, hogy ne legyen az adott kérelmezőnek köztartozása.

Döllesné Kovács Gabriella mindehhez hozzáteszi: ha lejár a támogatási idő, a cég nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással, ez esetben ugyanis a támogatást vissza kell fizetni.

Változások éve

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) tájékoztatása szerint 2007-ben több változás is várható a foglalkoztatást elősegítő támogatások terén. A korrekció várhatóan hat fő területet érint majd.

A bértámogatás – a vonatkozó európai közösségi rendeletet figyelembe véve – azon munkaadóknak nyújtható, amelyek a közösségi rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek foglalkoztatását vállalják. Támogatásban részesülhet továbbá a munkaadó, ha olyan hátrányos helyzetű dolgozó továbbfoglalkoztatására vállal kötelezettséget, akit munkahelyének elvesztése fenyeget. A kedvezmény a foglalkoztatás megkezdését követő egyéves időszak bérköltségeinek százalékában kifejezve nem haladhatja meg a hátrányos helyzetű dolgozók esetében a bér- és járulékköltség 50 százalékát, a megváltozott munkaképességű dolgozóknál a 60 százalékát.

A bértámogatás bevezetésével egyidejűleg önálló technikaként megszűnik a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, ezen belül a 45 évnél idősebb személyek kedvezőbb bértámogatása. Ugyanakkor jövőre már nem lehet élni a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalásával, közte az 50 év feletti álláskeresők, valamint a szabadságvesztésből szabadultak és a pártfogó felügyelete alatt állók kedvezőbb járulékátvállalásával, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásával, a rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló bér- és járulékátvállalással, illetve a pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének támogatásával. Ugyancsak megszűnik a pályakezdő álláskeresők foglalkoztatási kedvezménye és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő alkalmazás segítése.

Részben módosul a vállalkozás indításának ösztönzése, ami azt jelenti, hogy 3 millió forintig terjedő támogatás visszatérítendő és/vagy vissza nem térítendő formában nyújtható. Emellett a vállalkozóvá váló álláskereső részére a minimálbér összegének megfelelő, legfeljebb hat hónapig havonként folyósított támogatás állapítható meg, függetlenül attól, hogy az álláskereső részesül-e járadékban. E támogatások együttesen vagy külön is adhatók.

Ezzel párhuzamosan - önálló formaként – megszűnik az önfoglalkoztatóvá válás, illetve a megváltozott munkaképességű álláskeresők vállalkozóvá válásának kedvezőbb feltételekkel történő segítése, valamint a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés támogatása.

A kormányzat változtatni kíván a foglalkoztatást elősegítő képzések támogatásán is. A módosítási tervezet szerint a keresetpótló juttatás összege a jelenlegi, a minimálbér 60 százalékának megfelelő összeg helyett a minimálbér 100 százalékának megfelelő mértékű támogatás lenne. E juttatás megállapításának feltétele a munkaügyi központ által felajánlott, illetőleg elfogadott, a legalább heti húsz órát elérő (intenzív) képzésben való részvétel.

Képzés, munkahelyteremtés

A képzési támogatásba beépül, és önálló formaként megszűnik a pályakezdő álláskeresők alanyi jogon nyújtható, illetve a megváltozott munkaképességű álláskeresők képzési támogatása, valamint a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés segítése. A mobilitási konstrukciók közül megszűnik a lakhatási hozzájárulás, illetve a munkaerő-toborzás kedvezményezése.

Ugyanakkor a munkahelyteremtés – a korábbiak mellett – új elemmel, a munkaerő-piaci program keretében nyújtható munkahelyteremtő támogatással egészül ki. Ez azt jelenti, hogy nemcsak vállalkozásoknak, hanem bármely munkaadónak nyújtható a tárgyi eszköz beszerzéséhez, illetve az építési költségek megtérítéséhez is. Érdemes tudni, hogy nem pályázati eljárás, hanem kérelem alapján adható, megállapításáról a munkaerő-piaci program kezdeményezője (miniszter, munkaügyi központ igazgatója) dönt. A módosítás alapján a munkaerő-piaci program keretében 2007. január 1-jétől lehetőség nyílik a munkabér és járulékai, illetőleg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költségek legfeljebb 100 százalékos mértékű megtérítésére mind a célcsoporthoz tartozó munkavállalók, mind a programmenedzsment esetében. A munkahelyteremtés támogatása nemcsak a vállalkozások, hanem bármely munkaadó esetében kérelem alapján lehetséges, amelynek elbírálásáról a munkaügyi központ igazgatója dönthet.