A tavaszi választások után megalakult kormányban kibővített feladattal, de megmaradt az önálló munkaügyi tárca. E minisztériumhoz kapcsolódott a szociális terület is, s ide került az oktatási tárcától a szakképzés.
Szerkezeti változások
Bár a szakképzéssel kapcsolatban voltak olyan elképzelések, hogy a gazdasági tárca kapja meg, végül e feladat – a felnőttképzéssel együtt – egységes ágazati irányítás, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) égisze alatt valósul meg. Ennek indoka, hogy a szakképzés elsősorban munkaerő-piaci kérdés, jelesül, hogy milyen szakmában képezzék a fiatalokat, illetve miként igazítsák az eddigi rugalmatlan rendszert a piac igényeihez. Minderre pedig elsősorban az SZMM-nek van rálátása mind rövid, mind hosszú távon.
A vezetésben annyi változás történt, hogy ismét Kiss Péter lett a miniszter, elődje, Csizmár Gábor pedig államtitkárként folytatja munkáját. Lényeges módosítás a struktúrában, hogy a helyettes államtitkári posztok megszűntek, helyükbe szakállamtitkárok léptek. Az állami foglalkoztatási és képzési feladatok összehangolása, a közmunkaprogramok szakmai irányítása Székely Judit szakállamtitkárhoz került, aki pályafutása alatt e kérdések elismert szakértője lett. Jelenleg döntően azokkal a szakemberekkel dolgozik együtt, akik korábban is az érintett szakterületen tevékenykedtek.
Az új munkaügyi kormányzat nem állt elő nagy horderejű programokkal; a tárcavezető bejelentése szerint folytatja az előző ciklusban megkezdett munkát, amelynek alapját a munka világát érintő törvények képezik. Szakértők ugyanakkor óva intenek az optimizmustól, szerintük nincsenek csodaszerek, amelyek egy-két hónap alatt érdemi változást hoznának a munka világában.
Hiányzó koncepciók
De nemcsak a szakmai munka folytatódik az új ciklusban; a politikai légkör is változatlan. Kormánypárti és ellenzéki politikusok nyilatkozataiból egymásnak ellentmondó információk kerülnek nyilvánosságra a hazai munkaerő-piaci helyzet alakulásáról.
Az ellenzék rendre azzal ostorozza a kormányt, hogy folyamatosan nő az állástalanság, mert nincs megfelelő koncepció a foglalkoztatás bővítésére, a munkahelyek megszűnésének megakadályozására. A kormány hivatalos kommunikációja szerint viszont nő a foglalkoztatási ráta (egyre többen igyekeznek visszatérni a munkaerőpiacra azok közül, akik már semmilyen regisztrációban nem szerepeltek), és sikeresek az állástalanok elhelyezkedését segítő, központi költségvetésből finanszírozott pályázatok. A Központi Statisztikai Hivatal lakossági munkaerő-felmérése alapján a foglalkoztatottak száma ez év júniusában, átlagban 3 millió 934 ezer volt. Ez 42 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma és rátája alig változott, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig 0,8 százalékponttal csökkent.
Mindezek ellenére tény, hogy Magyarországon az uniós országokhoz képest továbbra is magas az inaktívak aránya: a 15-64 éves népesség közel 40 százalékát sem foglalkoztatottként, sem munkát keresőként nem lehet besorolni. Az ILO-módszertannal számított munkanélküliségi ráta 2006. április-június hónapok átlagában 7,2 százalékos volt. Mindazonáltal az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi kirendeltségein júliusban 376 624 álláskeresőt tartottak nyilván, ez az egy évvel korábbihoz képest 22 486 fős csökkenést mutat. A pályakezdő munkanélküliek száma júliusban 42 162 volt, az éves csökkenés 3788 fő. Ugyanakkor az ÁFSZ-hez bejelentett üres álláshelyek száma meghaladta a 89 ezret.
Elbocsátás, létszámbővítés
Bár a kormány deklarálta, hogy elszánt a munkaerőpiac rendbetételére, szakértők szerint a második Gyurcsány-kormány Új egyensúly programjához kapcsolódó megszorító intézkedések várhatóan negatívan befolyásolják a munkaadók foglalkoztatási hajlandóságát.
Miközben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tavaly októberben született megállapodás ellenére az idén novembertől mégsem szűnik meg az eho – a munkáltatók által havonta fizetett egyszerűsített egészségügyi hozzájárulás –, számolni kell az áfa és a jövedéki adó emelésének hatásával is. Igaz, azt sem lehet elhallgatni, hogy miközben az elmúlt hónapokban nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, országszerte csaknem 40 ezer tartósan – legalább egy éve – üres álláshelyet tartanak nyilván, s csaknem százezerre tehető a munkaügyi kirendeltségeken folyamatosan kínált állásajánlatok száma. Főként az építőiparban, a feldolgozóiparban, az élelmiszer- és a textiliparban, valamint az egészségügyben küszködnek létszámhiánnyal.
Az álláskeresők és a munkát kínálók egymásra találásának sokszor akadálya az információáramlás nehézkessége, illetve a földrajzi és a szakmák, valamint a foglalkoztatási formák közötti mobilitás hiánya, vagy éppen a közlekedés problémái. A strukturális anomáliákból adódó tartós munkaerőhiányt, illetve munkanélküliséget egyre több cég orvosolja külföldiek alkalmazásával. A statisztikák szerint a külhoni dolgozók mintegy fele európai uniós tagállamból érkezik.
A munkaügyi tárca prognózisa szerint több munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik. A tisztán magyar tulajdonú cégek húsz százaléka tervez létszámemelést, a többségében vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalatok 30 százaléka növelné dolgozói számát. Az év első felében az idegenforgalom, az építőipar, a feldolgozóipar és a gazdasági szolgáltatások terén volt tapasztalható a nemzetgazdasági átlagot meghaladó létszámemelés, nagyobb leépítésekről pedig a mezőgazdaságban, az energetikaiparban és az oktatásban döntöttek. A létszámot bővítő vállalkozások egyébként ötven százalékban szakképzett fizikai dolgozókat vettek fel, s csak húsz százalékot képvisel a képzett, főként diplomás új alkalmazottak aránya.
Módosított programok
A kis- és középvállalkozások körében is egyre több a felsőfokú végzettségű pályakezdő iránt érdeklődő. Szakértők szerint éppen ezért alakították át a felnőttképzést, illetve az egyes felnőttképzési programok - mint a Lépj egyet előre! elnevezésű, uniós képzési, felzárkóztatási vagy a regionális operatív programból támogatott, s elsősorban kisvállalkozásoknak szóló projekt – támogatási rendszerét, amelyhez eddig csaknem ötszáz képzőintézmény és cég, valamint több mint ötezer felnőtt jelezte kapcsolódását. A képzések a résztvevők számára ingyenesek, költségeiket a munkaügyi kirendeltségek fedezik. Az új szabályozás szerint azonban csak ahhoz a képzéshez lehet támogatást igényelni, amely szerepel az adott régió, megye, kistérség hiányszakmalistáján.
A szaktárca számításai szerint a program keretében mintegy 11 ezren juthatnak piacképes szakképesítéshez, elhelyezkedésüket segítő friss ismeretekhez. Az sem okoz gondot, ha a keret kimerül, mert a humánerőforrás-fejlesztési programból átcsoportosítják a folytatáshoz szükséges összeget. A háromnegyedrészt uniós forrásból megvalósuló felnőttképzési projekt legfőbb célja, hogy emelje az aktív korúak szakmai képzettségi szintjét. Magyarországon ugyanis becslések szerint a munkavállalási korú népesség csaknem 40 százalékának nincs semmilyen szakképzettsége, sőt alapfokú, nyolc általános iskolai végzettsége sem.
A tapasztalatok ugyanakkor azt jelzik, hogy a tanulók főként idegen nyelvi és gépjármű-vezetői tanfolyamokon vesznek részt, új szakmát kevesebben tanulnak. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban megerősítették: általában a magasabb iskolai végzettségűek – érettségizettek vagy diplomások – ülnek újra iskolapadba elhelyezkedésük érdekében, s éppen az alacsonyan iskolázottak maradnak ki a felnőttképzésből.
A tárca programja e helyzeten kíván változtatni azzal, hogy elsősorban a nyolc általánossal, szakképzettséggel nem rendelkezők felzárkóztató, illetve szakmai képzését, továbbképzését támogatják, főként az adott régióban, kistérségben leginkább keresett hiányszakmákban. Emellett természetesen a gazdasági szerkezetváltással járó munkaerő-piaci feszültségeken is igyekeznek enyhíteni.
Az idén még nem szűnik meg az EMMA
Kormányzati tervek szerint megszűnik a két éve létrehozott Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA). Az elképzelések szerint az adatnyilvántartást egykapussá tennék, így egyszerűsödne a munkaadók adatszolgáltatása. A Foglalkoztatási Hivatalnál érdeklődésünkre elmondták: a kormány előterjesztéséről egyelőre csak egyeztetések folynak. Úgy tudjuk, a nyilvántartás az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) kerül, ennek jegyében már módosították is az adóhivatalra vonatkozó jogszabályt.
Diplomások Start-kártyával
A hazai munkaerőpiac ugyancsak égető gondja, hogy immár hat éve, 2000 óta folyamatosan nő az állástalan diplomások, főként a pályakezdők aránya. E helyzet megváltoztatását célozta, hogy még az előző Gyurcsány-kormány egy évvel ezelőtt, tavaly október 1-jén életbe léptette a pályakezdők elhelyezkedését kedvezményekkel segítő, úgynevezett Start programot.
Ez a minden eddiginél nagyobb járulékkedvezmény arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy pályakezdőket alkalmazzanak, legalább két éven át. Eszerint a munkáltatónak az első évben a pályakezdő bruttó keresetének 15, a második évben 25 százalékát kell járulékként kifizetnie az egyébként érvényes 32-34 százalékos kötelezettség helyett, s nem kell lerónia az egészségügyi hozzájárulást és a 3 százalékos munkaadói járulékot sem. Mindez lényegesen csökkenti a foglalkoztatási költségeket. A kedvezményt 30 évesnél fiatalabb, első alkalommal munkát vállaló felsőfokú végzettségűek esetében a minimálbér kétszeresének megfelelő összegig – ez az idén 125 ezer forint – lehet igénybe venni.
A legfrissebb statisztika szerint a múlt év októbere óta a dolgozni készülő fiatalok közül 22 ezren váltották ki a Start-kártyát, közülük mintegy hétezren diplomások. Vélhetően ugyanennyien el is helyezkedtek, a munkaügyi tárca ugyanis azt javasolja, hogy csak akkor igényeljék, ha van konkrét munkáltató, aki foglalkoztatja őket, ugyanis az alanyi jogon járó és az adóhivataltól kérhető kártya által garantált, két évre szóló járulékkedvezmény a kiváltás napjától él.
Szakértők jelzése alapján megújul a Start program, amelynek ugyan pozitívuma, hogy a Start-kártyával a pályakezdő diplomás munkatapasztalatot szerez, ez azonban önmagában nem elég a munkanélküliség kezelésére. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy elenyésző azon cégek száma, amelyek alkalmaznak is Start-kedvezménnyel pályakezdőt. Az okok feltárása után javaslatok készültek mások mellett arra vonatkozóan, hogy hosszabbodjék meg az az idő, amíg a munkáltató járulékkedvezménnyel alkalmazhatja az első munkahelyes fiatalt, ugyanakkor foglalkoztatási garanciát, biztonságot adna az ifjúnak, hogy két év után sem küldik el. Mindazonáltal az egyetemeken és a főiskolákon szeptembertől úgynevezett utánkövetési rendszert vezetnek be, amely azt vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézményekből kikerülők találtak-e állást, és ha igen, hol dolgoznak.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetése
Miniszter: Kiss Péter
Államtitkár: Csizmár Gábor
Szakállamtitkárok:
Forgó Györgyné – családpolitikai, szociális, ifjúsági, gyermekvédelmi és kábítószer-megelőzési tevékenység irányítása;
Dr. Herczog László – társadalmi kapcsolatok - munkaügyi, bérpolitikai kérdések, társadalmi párbeszéd, civil kapcsolatok, fogyasztóvédelem;
Hornungné Rauth Edit – esélyegyenlőség, idős- és fogyatékosügy, rehabilitáció;
Dr. Székely Judit – foglalkoztatáspolitika, felnőttképzés és szakképzés, a közmunkaprogramok szakmai irányítása;
Dr. Tarcsi Gyula – koordináció - humánpolitika, EU-integráció, nemzetközi szervezetek, jogszabály-előkészítés.
Start plusz, Start extra
A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű emberek foglalkoztatását célzott, testreszabott, a munkáltatók által egyszerűen, hosszas adminisztráció nélkül igénybe vehető támogatásokkal igyekszik javítani a kormány. Az egyszerűen felhasználható járulékkedvezmények a kis likviditással rendelkező, de növekedni vágyó munkáltatók, a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is hathatós segítséget jelenthetnek.
A pályakezdőknek szóló Start-kártya után hasonló program indult a kismamáknak és az idősebbeknek. A Start extra az ötven év fölötti, legalább 12 hónapja regisztrált tartósan munkanélküliek, illetve a foglalkoztatási szempontból leghátrányosabb helyzetben lévő 48 kistérségben és 235 hasonlóan hátrányos helyzetű településen élő tartósan állástalanok élethelyzetén javíthat. Az őket alkalmazóknak az első évben nem kell járulékot fizetniük, s a második évben is csak 15 százalékos fizetési kötelezettséggel kell számolniuk.
A szociális és munkaügyi tárca a napokban hozta nyilvánosságra az ötven éven felüli, regisztrált álláskeresők elhelyezkedésének elősegítésére idén májusban meghirdetett, s 2007. június 30-ig tartó program első adatait. Eszerint csaknem 18 ezer embert értesítettek a lehetőségről, közülük 10 771, főleg alap- és középfokú végzettségű álláskereső jelentkezett a programra, amelyet a Munkaerő-piaci Alapból (MPA) finanszíroznak.
Július elejéig a jelentkezők közül több mint 1100-an helyezkedtek el támogatás nélkül, csak közvetítéssel vagy önállóan. Támogatással 1850-en találtak segéd- vagy szakmunkásvégzettséget igénylő állást. Főleg a kisebb cégeknél alkalmazzák a "munkakipróbálást", melynek révén 320-an helyezkedhettek el. A nagyrészt az önkormányzatoknál alkalmazott közhasznú munkára – például középületek karbantartására – több mint ezer, ötven éven felüli álláskeresőt alkalmaztak két hónap alatt.
Ugyancsak az új kormányzati ciklusban indult el a Start plusz program, amelyhez a gyesről, gyedről, betegápolásról, illetve a legalább egyéves regisztrált munkanélküliségből visszatérők kapcsolódhatnak be. Foglalkoztatásuk után a munkaadóknak az első évben 15, a második évben 25 százalékos járulékot kell fizetniük. A Start plusz két évig járó normatív járulékkedvezménye megegyezik a pályakezdők foglalkoztatása után járóval, de csak a minimálbér kétszereséig érvényesíthető. Azok vehetik igénybe, akik esetében egy éven belül lejárt vagy megszűnt a gyermekgondozási segély, díj, támogatás, illetve az ápolási díj folyósítása, és munkát akarnak vállalni; akik a gyes mellett dolgoznának, de megszűnt a munkaviszonyuk, vagy már a gyes megállapításakor sem volt állásuk. Újdonság, hogy a Start pluszt többször is igénybe lehet venni. A munkaügyi tárca számításai szerint mindössze négyezerre tehető azon kisgyermekes szülők száma, akiket a program keretein belül foglalkoztathatnak.
Alkalmi munkavállalás
Sokat várt a munkaügyi kormányzat az alkalmi munkakönyvtől (AM). Az előző Gyurcsány-kormány egy évvel ezelőtt módosította e foglalkoztatási forma szabályait oly módon, hogy bővítette az érintettek körét és a foglalkoztatási lehetőségek skáláját, s több területen a munkavégzés idejét is. Egyszerűbbé vált a közteherjegyek elszámolása is. Mindez meghozta gyümölcsét, hiszen míg 2004-ben mindössze 132 ezer, egy évvel később 270 ezer alkalmi munkakönyvet váltottak ki, most az év első felében már 230 ezren éltek a lehetőséggel.
Előnyei kétségtelenek, hiszen az AM használatával a munkáltató alacsony közteherfizetés mellett a társadalombiztosítás által finanszírozott előnyökhöz juttatja alkalmazottját, akinek alkalmi foglalkoztatása munkaviszonynak minősül, így jogosultságot szerez társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátásra, sőt nyugdíjra is. Az adatok egyértelműen igazolják, hogy egyre több munkáltató ismeri fel az alkalmi munkakönyvvel való foglalkoztatás előnyeit, hiszen kevesebb az adminisztráció és jelentős a költségmegtakarítás. Azt ugyanakkor szakértők is elismerik, hogy önmagában az AM sem tudja megszüntetni a feketefoglalkoztatást, de arra számítanak, hogy kedvező feltételeivel és több más intézkedéssel – például a munkaügyi ellenőrök és az ellenőrzések számának emelésével – hatásos eszköznek bizonyulhat.
Prémiumévek
A 2005. január 1-jén elindított Prémiumévek program a mostani kormányzati ciklusban is folytatódik, igaz, csak ez év végéig. Egyelőre azonban elenyésző – nem éri el a százat – azok száma, akik beléptek. A programot azok számára hirdették meg először a közszférában – majd a versenyszférára is kiterjesztve –, akiknek megszűnik a munkaköre, de három éven belül nyugdíjjogosultságot szereznek, és legalább 25 éves munkaviszonyt tudnak felmutatni.
A résztvevőknek vállalniuk kell, hogy részmunkaidőben, hetente legfeljebb 12 órát dolgoznak. Ellentételezésként a korábbi fizetésük 70 százalékát kapják, és a nyugdíj megállapításáig foglalkoztatottak maradnak. Nyugdíjjárulékukat az állam olyan mértékben egészíti ki, mintha teljes munkaidőben dolgoznának. Ez az érintett idősebb munkavállalók részére foglalkoztatási biztonságot jelent, a nyugdíj megállapításakor pedig megakadályozza a részmunkaidőből származó hátrányt.
A foglalkoztatás bővítésének jelentős, ma még kihasználatlan tartaléka a részmunkaidős foglalkoztatás és az otthonról végzett távmunka elterjesztése. (A távmunka interneten keresztül, számítógéppel végzett munka, amely az adatrögzítéstől az ügyfélszolgálati tevékenységig számos lehetőséget kínál.) E konstrukciók előnye, hogy jól igazíthatók a gyermekes családok, az édesanyák időbeosztásához.
Atipikus foglalkoztatás
A II. Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelt figyelmet fordít az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésére. Az úgynevezett emberierőforrás-fejlesztési operatív program keretében mintegy ezermilliárd forint áll rendelkezésre mások mellett a távmunka-lehetőségek támogatására.
Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke tájékoztatása szerint a keretből az álláshelyek kialakítása mellett az oktatás korszerűsítésére, munkaerő-piaci programokra, szakképzésre és távoktatásra is igényelhetnek összegeket a pályázók. Igaz, Magyarországon ma még kevesen vállalkoznak távmunkára – a foglalkoztatottaknak csupán négy százaléka –, a kormány tervei szerint azonban ez az arány 2010-re eléri a nyolc százalékot. Leginkább azok számára kínálnak lehetőséget, akik kevés eséllyel próbálnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, például a fogyatékossággal élőknek és a megváltozott munkaképességűeknek.
A mikrocégek kihasználják a kedvezményt
A Foglalkoztatási Hivatalban, júliusban készült összegzés szerint az év első felében csaknem hatezer vállalkozás, illetve civil szervezet vett fel 7723 álláskeresőt az egyéves járulékmentességet kihasználva. A járulékkedvezményt a legalább három hónapja regisztrált álláskeresőt alkalmazó mikro-, kis- és közepes vállalkozások, illetve civil szervezetek vehetik igénybe. A lehetőséget leginkább a mikrovállalkozások használták ki – áll a jelentésben –, közülük több mint 4400 nyerte el a kedvezményt.
A kis és közepes cégek közül 1420 volt a kedvezményezett, emellett 83 civil szervezet pályázott sikerrel. A legtöbb támogatott vállalkozás és civil szervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működik. A legkevesebben Nógrád megyéből igényelték a kedvezményt. A vállalkozások több mint harmada a kereskedelem, a javítás, húsz százaléka az építőipar, 11,1 százaléka a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén kínált munkalehetőséget az álláskeresőknek.
A kedvezmény – bizonyos kereseti mértékig - az év eleje óta vehető igénybe, s a legfeljebb 250 dolgozót foglalkoztató cégek, illetve civil szervezetek jogosultak rá. A dolgozókat egy évig társadalombiztosítási munkáltatói járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás nélkül lehet foglalkoztatni, további egy évig viszont a szokásos járulékok megfizetése mellett kötelező a munkáltatásuk. A kis cégek versenyképességének javítását, egyben az álláskeresők elhelyezkedésének segítését jelentő kedvezmény dolgozónként havonta csaknem eléri a 28 ezer forintot.
