Pénzügyi tárgyú törvények változása, 2006-2007

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

Az adókötelezettség alapja

Alapjaiban változtatta meg a társasági adózást az az új rendelkezés, miszerint a társaságiadó-kötelezettség alapja az eddigiektől eltérően nem a jövedelemszerző vagy azt eredményező tevékenység lesz, hanem egyszerűen a gazdasági tevékenység.

A módosítást az indokolja, hogy bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelmet, ami az adóztatás alapja lesz. 2007. január 1-jétől – függetlenül attól, hogy a vállalkozás mekkora eredményt realizál – legalább egy minimális nagyságrendű, elvárt jövedelem adóalapnak minősül majd. Ez az adóévi összes bevétel (csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével) 2 százaléka – amennyiben a társaságiadó-alap egyébként nem éri el ezt a mértéket. Negatív adóalapú, azaz veszteséges adózók tehát az úgynevezett elvárt jövedelem után kötelesek megfizetni az adót, ahogy azok is, ahol a nyereség nem éri el a korrigált összes bevétel 2 százalékát [Tao-tv. 1. § (1) bekezdés].

Mentesülés

Néhány kivételezett adóalany azonban mentesülhet a fenti előírás alkalmazása alól, így például az alapítványok, társadalmi szervezetek, az egyházak, felsőoktatási intézmények, a köztestületek, a lakásszövetkezetek. Mentesülhetnek továbbá az újonnan alakult vállalkozások is az első adóévben, valamint azok a cégek, amelyeknek jövedelme piacvesztés miatt marad el az elvárt mértéktől (árbevételük a megelőző évhez képest legalább 25 százalékkal csökkent), illetve azok is, amelyeket az adóévben vagy az azt megelőző évben elemi kár sújtott (jégverés, árvíz). Az adó kulcsa változatlanul a társasági adónak megfelelően: 5 milliós adóalapig 10 százalék, felette 16 százalék.

Adóalanyok

Új adóalanyok a Tao-tv.-ben

Felsőoktatási intézmény, diákotthon

A társasági adó alanya lett a felsőoktatási intézmény, valamint az általa létrehozott intézmény és a diákotthon is. A módosítást a felsőoktatásról szóló törvény iktatta be a társaságiadó-törvénybe, azzal a rendelkezéssel, hogy a magán felsőoktatási intézmény költségvetési szervként vagy vállalkozásként végezheti alaptevékenységét. A felsőoktatási intézmények és diákotthonok közül a nem költségvetési szervként működő jogi személyek a társasági adó alanyai [Tao-tv. 2. § (2) bekezdés h) pont, valamint 4. számú melléklet 13. pontja].

Nonprofit gazdasági társaság

Adóalany lesz a nonprofit gazdasági társaság is 2007. július 1-jétől, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, osztalékot nem fizethet, amely így a társaság vagyonát gyarapítja [Tao-tv. 4. § 23. pontja].

Közhasznú szervezet adózása

A szövetkezetekről szóló, 2006. július 1-jével hatályba lépő 2006. évi X. törvény rendelkezéseivel párhuzamosan módosította a jogalkotó a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek adókötelezettsége keletkezésének szabályait, tekintettel arra, hogy a szövetkezeti törvényben megfogalmazott szociális szövetkezet is szerezhet közhasznú jogállást [Tao-tv. 5. § (7) bekezdés].

A kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok szerinti adózás feltételei

Egy szervezet akkor adózhat a kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok szerint, ha az adóév utolsó napján ilyen a besorolása. Ha a közhasznú szervezetet év közben sorolják át az említett kategóriába, akkor a teljes adóévre a kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia. A közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, valamint a nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetté minősíthető, s ekkor a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet adózási szabályait kell alkalmaznia.

További változás a közhasznú társaságokkal kapcsolatban, hogy 2007. július 1-jétől a nonprofit gazdasági társaságok – a gazdasági társasági törvény alapján – nyilvántartásba vetethetik magukat közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként, és így a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályok érvényesek rájuk is.

A törvény a társaságiadó-alap megállapításának különös szabályait kiegészíti a szociális szövetkezetre utalással, tekintettel arra, hogy rájuk is szükséges kiterjeszteni a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkozó előírásokat 2006. július 1-jétől [Tao-tv. 6. § (4) bekezdés].

 

Felsőoktatási intézmény mint közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet adózása

A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény – figyelemmel a felsőoktatási törvény előírásaira – a közhasznú szervezetként besorolt alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel azonosan adózik. E körülményre tekintettel a Tao-tv. 9. § címe kiegészül "a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény" meghatározásával. Emellett a törvény más közhasznú szervezetekkel azonosan biztosítja, hogy a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény is a vállalkozási tevékenysége nyereségének 20 százalékát közhasznú célra fordíthassa – mégpedig adómentesen.

Kiemelt tételek a vállalkozási tevékenység bevétele köréből

A közhasznú és a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynél nem minősül vállalkozási tevékenység bevételének

– a közhasznú tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;

– a kizárólag a közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele, valamint

– a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba fektetése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapírnak az a hányada, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt minden esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

Adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége

A 2005. évi előírástól eltérően a felsőoktatási törvény szerint a kapott adományról kiállított igazolásokban feltüntetett összeggel az érintett adózónak (például alapítvány, közalapítvány, közhasznú, kiemelkedően közhasznú felsőoktatási intézmény) növelnie kell az adózás előtti eredményt akkor, ha az adóév végén köztartozása van, amely feltétel az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásra változik vissza (Tao-tv. 9. §).

Átmeneti rendelkezés

A felsőoktatási intézménnyel és diákotthonnal kapcsolatosan – mivel csak 2006. július 1-jétől adóalanyai a társasági adónak - átmeneti rendelkezést tartalmaz a 2006-os adóévre vonatkozóan az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 225. §-ának (15) bekezdése, miszerint a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon a 2006. adóévi adóalapjához szükséges adatokat a 2006. évi beszámoló (és az azt alátámasztó nyilvántartás) adataiból a 2006. június 30-ára készített közbenső mérleg (és az azt alátámasztó nyilvántartás) megfelelő adatainak levonásával határozza meg.

Célszervezet

2007. július 1-jétől megszűnik a kiemelt állami támogatást jelentő célszervezeti besorolás, valamint a célszervezetekre vonatkozó szabály, miszerint az adót a jóváhagyott osztalék után kell fizetni. E körülményre tekintettel a célszervezetekre vonatkozó adózási szabályokat indokolt volt megváltoztatni. Ennek megfelelően 2007-től megszűnik a célszervezetekre vonatkozó sajátos adóalap-megállapítási előírás, és ugyanezt az adózási módot nem biztosítja a törvény az akkreditált foglalkoztatókra. A rehabilitációs foglalkoztatást végző védett foglalkoztató azonban – ha a tevékenységét közhasznú társaságként vagy (2007 júliusától) közhasznú besorolású nonprofit társaságként végzi – jogosulttá válik az e szervezetekre vonatkozó adómentesség érvényesítésére.

Célszervezet átalakulása

A célszervezet átalakulása esetére – tekintettel arra, hogy a célszervezet csak a jóváhagyott osztalék után adózott, így eredménytartaléka adómentesen képződött – a törvény 10. §-ának (5) bekezdése a jogutódnak előírta – ha az nem minősül célszervezetnek –, hogy növelje meg az adózás előtti eredményét a célszervezetnél nyilvántartott adómentesen képzett eredménytartalék összegével. Nem indokolt ezt a rendelkezést alkalmazni abban az esetben, ha a célszervezet úgy szűnik meg, hogy a jogutód közhasznú társaság lesz. A törvény szerint a közhasznú társaság – mint a célszervezet jogutódja - az adómentesen átvett eredménytartalékot adómentes saját tőkeként tartja nyilván, és csak akkor adózik utána, ha annak terhére a tagok részére jövedelmet juttat, vagy ha jogutód nélkül megszűnik [Tao-tv. 13. § (6) bekezdése].

 

Iskolaszövetkezet

Az iskolaszövetkezet is a hatályos előírások szerint – a célszervezetekre előírt adózási szabályoknak megfelelően – állapítja meg adóalapját. A jogalkotó ezt továbbra is fenn kívánja tartani, ezért a 10. § címét "A célszervezet adóalapja" megváltoztatta "Az iskolaszövetkezetek adóalapjára", és a paragrafus előírásai csak annyiban módosultak, hogy a célszervezet iskolaszövetkezet megnevezésre változott (Tao-tv. 10. §).

Szociális szövetkezet adózása

A 2006. július 1-jétől hatályos szövetkezeti törvény lehetőséget ad szociális szövetkezet alapítására, illetve működő szövetkezet szociális szövetkezetként történő működésére. A szociális szövetkezet olyan szövetkezet, amelynek célja munka nélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése, vagy amely iskolaszövetkezetként működik. A működés részletes szabályait kormányrendelet fogja tartalmazni.

A szociális szövetkezet közhasznú jogállást kaphat. E körülményre tekintettel a törvény a szociális szövetkezetre is a közhasznú társaságokra (2007. július 1-jétől a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaságokra) vonatkozó előírásokkal azonos szabályokat tartalmaz. Az a szervezet, amely tevékenységét szociális szövetkezetként folytatja – az erre vonatkozó előírások alapján –, adómentesen képződött saját tőkeként tarthatja nyilván a működését megelőző napon kimutatott saját tőke összegét.

Nonprofit gazdasági társaságok adózása

Új törvény lépett hatályba 2006. július 1-jével a gazdasági társaságokról. E jogszabály 2007. július 1-jétől lehetőséget ad nonprofit gazdasági társaság alapítására, vagy a tevékenység ilyen formában történő folytatására is. A Tao-tv. ezért egy új, 13/A. §-sal egészült ki, amelyben szabályozza a nonprofit gazdasági társaságok adózására vonatkozó előírásokat.

A közhasznú besorolású, kiemelkedően közhasznú besorolású nonprofit társaságokkal azonosan kezeli a Tao-tv. a szociális szövetkezetet is, figyelemmel arra, hogy a szövetkezet is közhasznú besorolással rendelkezhet (Tao-tv. 13/A. §).

Jogosultság adómentességre

Adómentesség a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású nonprofit társaságot illeti meg, a nem besorolt nonprofit társaság az általános szabályok alapján adózik.

Adóalap-meghatározás

A közhasznú (kiemelkedően közhasznú) jogállású nonprofit gazdasági társaság adóalapját úgy határozza meg, mint a közhasznú társaság, saját tőkéjét meg kell bontania adózottan és adómentesen képzett saját tőkére. Az adómentesen képzett saját tőke összegét a társaság vagy annak jogutódja akkor adózza le, ha

– a társaság jogutód nélkül megszűnik, vagy

– nem besorolt nonprofit társaságként működik tovább, vagy

– közhasznú minősítése megszűnik.

Adóelőleg bevallása, befizetése

A törvény az adóelőleg-bevallásra és -fizetésre, továbbá az ún. adóelőleg-feltöltésre kötelezettek közül kiemeli a szociális szövetkezetet és az iskolaszövetkezetet [Tao-tv. 26. § (11) bekezdés].

 

Adóalap-csökkentő tételek

Elszámolt árfolyamnyereség

A törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a bejelentett részesedés értékesítésekor elszámolt árfolyamnyereség, de csak abban az esetben, ha a részesedést az adózó az értékesítést megelőzően legalább két éven át folyamatosan birtokolta [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés gy) pont b) alpont].

Névérték visszavásárlási értéken felüli része

A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés m) pontja alapján 2006. július 1-jétől az adóalap csökkenthető a névérték visszavásárlási értéken felüli részével. Az új szövetkezeti törvény hatálybalépése előtt is működő szövetkezetek üzletrészei átalakított befektetői részjegyekké alakulnak át, amelyekre a szövetkezet által történő visszavásárlás, bevonás esetén a társasági adó szabályai érvényesek.

Beruházáshoz kapcsolódó kedvezmények

Az új közösségi támogatási politika szerint a beruházáshoz érvényesíthető támogatás (adókedvezmény) régióra meghatározott támogatásintenzitással számított maximális értéke csekély összegű támogatással sem léphető túl. Ezért azon csekély összegű támogatásként meghatározott kedvezmények esetében, amelyek beruházáshoz kapcsolódnak, a törvény az adózó választására bízza, hogy a támogatást de minimis támogatásnak vagy regionális támogatásnak tekinti. Ezzel a kis- és középvállalkozások mentesülhetnek egy plusz adminisztrációs kötelezettség alól, és nem hátrányosabb számukra, mintha kizárólag de minimis támogatást vehetnének igénybe [Tao-tv. 7. § (12) bekezdés].

Adóalap-növelő jogcímek

Elszámolt árfolyamveszteség és értékvesztés

A törvény szerint az adózás előtti eredményt növeli a bejelentett részesedéssel összefüggésben elszámolt árfolyamveszteség és értékvesztés, kivéve ha e tételeket átalakulás miatt számolják el – ez utóbbi esetről a korábbi szabályok rendelkeznek [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés m) pont].

Áruminta adózása

A jogalkotó módosítja az áruminta adóztatását, amely a módosítás értelmében adómentes lesz. Ez azt jelenti, hogy az árumintát adó nem adózik, vagyis nem kell növelnie az adózás előtti eredményét (az áruminta megszerzője továbbra sem adózik az elszámolt bevétel után), feltéve, hogy az áruminta megfelel az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott fogalomnak – azaz ha az valamely termék mintapéldánya vagy egy része, ideértve a kereskedelmi forgalomban szokásos kiszereléstől eltérő csomagolású, vagy a felhasználás során megsemmisülő, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váló terméket is –, amelyet az eladásra szánt termék ismertetése, kipróbálása céljából ingyenesen adnak át. Ennek megfelelően az árumintát átadó adózónak nem kell ennek értékével növelnie az adózás előtti eredményét [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés n) pontja].

Jogutód nélküli megszűnés

A Tao-tv. 16. § (1) bekezdés ci)-ck) pontjai a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó rendelkezések kiegészítésére vonatkoznak, annak érdekében, hogy az adó megfizetése minden esetben biztosított legyen. Az adóalapot a törvény szerint a megszűnő adózónál a következő jogcímeken kell módosítani:

– a devizaárfolyam miatti korrekcióból még nem érvényesített összeg;

– a kapcsolt vállalkozás kötelezettsége miatt a szokásos piaci ár és az alkalmazott ár közötti különbözetből az, amelynek elszámolására nem került sor, illetve

– a kedvezményezett átalakulással létrejött adózónál a kötelezettségként vállalt összegből az, amelyet még nem vett figyelembe az adóalapnál.

Kedvezményezett átalakulás

A kedvezményezett átalakulás esetén nem pontosan felelt meg az irányelvnek a hatályos törvény. Emiatt – 2006-ra visszamenőlegesen - rendelkezni kellett arról, hogy kedvezményezett átalakulás esetén ne kelljen alkalmazni a tárgyi eszközök, immateriális javak kivezetéséhez kapcsolódó értékcsökkenési korrekciós előírást, illetve a korábbi részesedéscsere, illetve korábbi átalakulás során szerzett részesedés ne minősüljön nyilvántartásból történő kivezetésnek akkor, ha az újabb átalakulás is kedvezményezett átalakulás [Tao-tv. 16. § (2) bekezdés].

Veszteségelhatárolás

A Tao-tv. a felszámolási eljárás egyességgel történő megszűnése esetén – tekintettel arra, hogy ilyenkor az adózó a tevékenységét folytatja – a felszámolás előtt keletkezett elhatárolt veszteség leírására ad lehetőséget visszamenőlegesen 2006-tól [Tao-tv. 17. § (12) bekezdés, 13. § (3) bekezdés].

Adómentesség

Az adómentesség szabályai kiterjednek a szociális szövetkezetre, a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságra. Az adómentesség mértéke azonos a közhasznú társaságoknál és a vízitársulatoknál érvényesíthető kedvezményekkel. A törvény alapján nem kell a felsorolt társaságoknak az adó olyan részét megfizetni, amelyben részt képvisel a közfeladatból elért bevétel az összes bevételen belül (Tao-tv. 20. §).

Az Eva-tv. módosítása

Adómérték

Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke 15 százalékról 25 százalékra nő 2006. október 1-jétől.

Kilépés az evából

A megemelt adókulcs miatt év közben is ki lehet lépni az evából. 2006. évben az adóalany szeptember 15-éig – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy október 1-jétől adókötelezettségeit már nem az evaalanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja teljesíteni, azzal, hogy e bejelentését az említett időpontig vissza is vonhatja. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye, bejelentés hiányában az állami adóhatóság az adózót 2006. október 1-je és december 31-e között is adóalanyként tartja nyilván.

Adóalanyiság megszűnése

Az adózó adóalanyisága – az előzőekben említett bejelentés esetén – 2006. szeptember 30-ával megszűnik, és a bevallás benyújtásának határideje az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap.

Evamérték 2006-ban

2006. évben az eva mértéke az adóalany választásától függően a következők szerint alakul:

– az általa január 1-je és szeptember 30-a között megszerzett bevételnek az Eva-tv.-ben meghatározott, azonos időszakra jutó jogcímek szerint módosított összege alapján kiszámított pozitív adóalap 15 százaléka, továbbá az általa október 1-je és december 31-e között megszerzett bevételnek az Eva-tv.-ben meghatározott, azonos időszakra jutó jogcímek szerint módosított összege alapján kiszámított pozitív adóalap után az adómérték 25 százalék, vagy

– a pozitív adóalap után 15 százalék, és a pozitív adóalapnak – az október 1.-december 31. közötti időszakra tekintettel - egynegyed része után további 10 százalék.

Adóalap-meghatározás adóalanyiság megszűnése esetén

Ha az evaalany adóalanyisága 2006. szeptember 30-át követően az Eva-tv. 3. §-ának (1) bekezdésében említett okok valamelyike miatt szűnik meg, akkor a 2006. évi adókötelezettsége megállapításához az evaalapot a fenti, előző bekezdés első pontjában foglaltak figyelembevételével határozza meg.

Nyilvántartás-vezetés

Az adóalany a 2006. évi adókötelezettség megállapításához az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségét úgy köteles teljesíteni, hogy az adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges adatok rendelkezésre álljanak.

Szüneteltetés

A módosító törvény rendezi, hogy annak az evaalanynak, aki tevékenységét ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, vagy szolgálatát közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként szünetelteti, továbbá gyeden vagy gyesen van, nem szűnik meg az adóalanyisága akkor, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben tevékenységét nem folyamatosan végezte, illetve nem számolt el vállalkozói bevételt.

Támogatás az Eva-tv.-ben

A bevételi nyilvántartást vezető evaalany esetében nem minősül bevételnek a jogszabályi kötelezettség alapján visszafizetett támogatás összege.

Adóelőleg

A többszámlás fizetési rendszer fennmaradásával összhangban a jogszabály hatályon kívül helyezi 2007. január 1-jétől a negyedéves előlegfizetésekhez kapcsolódó bevallásra vonatkozó rendelkezéseket, ez vonatkozik a szakképzési hozzájárulásra is. 2006. október 1-jétől az adóalanynak az adóelőleget december 20-áig ki kell egészítenie az adóévi várható fizetendő adó összegére.

Személyi jövedelemadót érintő változások

2007. január 1-jétől a módosító törvény pontosítja, hogy az adóalanyként lezárt adóévet adóévként kell figyelembe venni az Szja-tv.-ben elismert bevételt csökkentő kedvezményekhez rendelt időhatárok számításánál is.

Osztalék utáni adót kiváltó adó

2007. január 1-jétől az Szja-tv.-ben szabályozott osztalék utáni adó első kulcsához igazodva a betéti társaságok és közkereseti társaságok evába történő belépésekor, illetőleg az azt követő 3 évben fizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 20 százalékról 25 százalékra változik.

 

Az Szja-tv. 2006-2007. évi módosításai

Fogalmak és értelmező rendelkezések

Kamat

A fogalmak és értelmező rendelkezések körében a törvénymódosítás új fogalomként határozta meg a kamatot a következők szerint: kamatnak minősül az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek), vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt megillető pénzösszeg vagy egyéb hozadék, azzal, hogy ebbe a körbe tartozik nyereménybetét esetében a juttatott nyeremény is. A módosítás 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.

Értéknövelő beruházás

2007. január 1-jei hatállyal módosul az értéknövelő beruházás fogalma, és egyben kibővül, külön definiálva az ingó és ingatlanra vonatkozó értelmezést. Értéknövelő beruházás a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás, amely

– az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja, és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt;

– ingatlan átruházása esetében a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt, és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.

Adóterhet nem viselő járandóság

2007. január 1-jétől adóterhet nem viselő járandóságnak minősül

– a nyugdíj,

– a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék,

– a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély,

– a gyermeknevelési támogatás, valamint

– a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj.

Az előző rendelkezés alapján a nyugdíj összege az összevont adóalap részét képezi, azzal, hogy a nyugdíjra jutó adó összegével az adófizetési kötelezettség csökkenthető. (Ez a szabályozás volt hatályban 2002. évet megelőzően is.)

Megszűnő kedvezmény

A 2006. évre még alkalmazható, de 2007. január 1-jétől hatályát veszti a rendelkezés, hogy adóterhet nem viselő járandóság az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő, a sporttevékenységet irányító személy (versenybíró) részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételből mérkőzésenként 5 ezer forint, de összesen legfeljebb adóévenként az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegét meg nem haladó része.

Új, adóterhet nem viselő járandóság

2007. január 1-jétől kiegészül az adóterhet nem viselő járandóságok köre

– a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjjal, valamint

– az oktatási és kulturális miniszter által adományozott - úgyszintén kormányrendeletben meghatározott – Deák Ferenc-ösztöndíjjal.

 

Önadózás

Az önadózás szabályai 2007. január 1-jei hatállyal több vonatkozásban módosulnak.

Mentesség a bevallás kötelezettsége alól

A magánszemély az adózás rendjéről szóló törvény szerint adóévenként adóbevallás adására köteles, kivéve ha nyilatkozatot ad az adóhatósági adómegállapításra. Az adóévről adott bevallásban a magánszemély - eltérő rendelkezés hiányában – bevallja az adóévben megszerzett összes jövedelmét, megállapítja annak adóját, valamint a kifizető(k) és az általa megállapított, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával annak befizetendő vagy visszajáró különbözetét.

A magánszemély továbbra sem köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag a következő jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt:

– olyan bevételt szerzett, amelyet nem köteles bevallani;

– a bevétel ún. adóterhet nem viselő járandóság, illetve

– a bevétel magánnyugdíjpénztár kedvezményezettje részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésből származik, és az adózó a kifizetőnek nyilatkozott, hogy a jövedelem után a törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége; e nyilatkozatról a kifizető az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

Egyes külön adózó jövedelmek bevallása

Az egyes külön adózó jövedelmek közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik, vagy amely adójának megállapítására maga köteles, a magánszemély az éves adóbevallásában az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban vallja be, azzal, hogy a negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a kötelezettséget a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallani, feltéve, hogy a törvény szerint a magánszemély nem köteles adóbevallás benyújtására.

Kamatjövedelem bevallása

2007. január 1-jétől a magánszemély nem köteles bevallani a kamatjövedelmet akkor, ha abból a kifizető az adót levonta.

Adóhatósági adómegállapítás

Az adómegállapítás feltételei

A módosítás értelmében kizárólag az a magánszemély kérhet adóhatósági adómegállapítást, akinek az adóévben

– munkáltató(k)tól, a helyi önkormányzat nettó finanszírozási körébe tartozó kifizető(k)től származott olyan bevétele, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemély munkáltatója fizette be), feltéve hogy valamennyi munkáltató, illetve számfejtő, valamint az említett adományt igazoló pénztár adószámát a nyilatkozatban feltünteti, továbbá

– társas vállalkozás, polgári jogi társaság tagja, és az adóévben kizárólag a társas vállalkozástól, a polgári jogi társaságtól származott olyan bevétele, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a bevételt juttató kifizető(k) adószámát az adómegállapítást kérő nyilatkozatban feltünteti.

A nyilatkozattétel kizártsága

A magánszemély nem tehet nyilatkozatot abban az esetben, ha az adóévben

– egyéni vállalkozó volt;

– mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből származó bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladta (tehet azonban, ha egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett);

– megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek vagy a munkáltatónak tett nyilatkozatában költség levonását kérte;

– tőzsdei ügyletből származó jövedelmet szerzett, valamint olyan árfolyamnyereségből származó jövedelmet vagy vállalkozásból kivont jövedelmet szerzett, amellyel kapcsolatban a személyijövedelemadó-törvény szerint bevallási kötelezettség terheli;

– az adóévben termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó bevételt szerzett;

– a kifizetőtől (a munkáltatótól) olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben adó- vagy adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli;

– olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön adóztatható;

– alkalmi munkavállalói könyvvel bevételt szerzett, továbbá

– nem belföldi illetőségű,

valamint ha az adóévre

– adókedvezményt kíván érvényesíteni (felsőoktatási tandíj halasztott kedvezménye, felnőttképzés díjának kedvezménye, halasztott kedvezménye, számítógép kedvezménye, alkalmi foglalkoztatás kedvezménye címén);

– nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik;

– lakás önkormányzatnak történő bérbeadásával összefüggésben a szerződés megszűnése miatt adófizetési kötelezettsége van;

– fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;

– az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adó fizetésére köteles;

– tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő visszafizetési kötelezettsége keletkezett;

– a lakás célú kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

– a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

– az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg adókedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett; továbbá

– az adóév első napján e törvény külön rendelkezése alapján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírt tart nyilván;

– az előző pontban nem említett esetekben is, akkor, ha a törvény előírása alapján személyijövedelemadó-bevallás benyújtására kötelezett.

 

Tandíj kedvezménye

2007. január 1-jétől a tandíj kedvezményére vonatkozó előírások is módosulnak.

Adóalap-csökkentő tényező

Az összevont adóalap adóját csökkenti a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján a magánszemély által az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) igazolt összegének 30 százaléka, de legfeljebb évi 60 ezer forint, a befizetésről a hallgató és a befizető magánszemély nevére kiállított igazolás alapján.

Igazolás

Az igazolást a felsőoktatási intézmény a befizetés évét követő év január 31-éig adja ki a hallgatónak, feltéve, hogy a befizetésről kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylaton, számlán az igazolás kiadásának tényét feltüntette.

Jogosultság a levonásra

A levonási lehetőség ugyanazon adóévben, ugyanazon hallgató esetében egy igazolás alapján a hallgatót vagy a hallgató szülője (ideértve az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is), nagyszülője, házastársa, testvére egyikét, közülük azt a személyt illeti meg, akit a hallgató kérésére az igazoláson befizetőként feltüntettek.

Kedvezmények szabályozásának változása

Megszűnő kedvezmények

A felnőttképzés díjának, valamint a magánszemély számítógép-megszerzésére fordított egyes kiadásainak kedvezménye és a lakás célú hitel törlesztőrészletének kedvezménye a 2006. évre még igénybe vehető, 2007. január 1-jétől azonban hatályon kívül helyezte a jogalkotó.

Ugyancsak megszűnik 2007-től a tevékenységi kedvezmények közül a szellemi tevékenység kedvezménye azzal, hogy a 2006-os évre az még igénybe vehető. (A közcélú adomány, a biztosítások és az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye ezzel szemben változatlan formában áll fenn.)

	üzletköri jelzőszám
élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem	1111-1114.
zöldség- és gyümölcsüzlet	1210.
hús-, húskészítmény-, baromfiüzlet	1220.
hal- és halkészítmény üzlet	1230.
kenyér- és pékáruüzlet	1240.
gyógyhatású készítmények szaküzlete	1290.
festékek és lakkok üzlete	1362.
vegyi áruk üzlete	1410.
mezőgazdasági, méhészeti üzlet	1607.

Kedvezmények érvényesítésének korlátozása

Amennyiben a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a 3 400 000 forintot nem haladja meg, az egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezményeit, a tandíj kedvezményét, a közcélú adományok kedvezményét, a biztosítások kedvezményét legfeljebb évi 100 ezer forint összegben érvényesítheti.

A magánszemély tevékenységi adókedvezményt nem érvényesíthet, ha az adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a 6 500 000 forintot eléri vagy meghaladja.

A fenti kedvezmények együttes összege a 100 ezer forintot nem haladhatja meg, és természetesen továbbra is legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.

Adóelőleg megállapítása, bevallása

Végkielégítés adóelőlege

Az adóelőleg megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó rendelkezések alapjaiban nem változtak, kizárólag a végkielégítésben részesülő magánszemélyek vonatkozásában történt módosulás, amely rendelkezést 2006. szeptember 1-jétől kell alkalmazni a következők szerint: ha a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés megosztásának szabályát kell alkalmazni, mert a magánszemély a kifizetést megelőzően nem tett írásban nyilatkozatot a munkáltatónak a megosztás mellőzéséről, akkor az említett végkielégítés összegéből 18 százalék adóelőleget kell levonni.

Kifizetői adókötelezettségek bővülése

A munkáltató, a bér kifizetője és a társas vállalkozás (a polgári jogi társaság) adókötelezettségei a következőkkel egészültek ki szintén 2006. szeptember 1-jei hatállyal: az adóelőleget az adózás rendjéről szóló törvénynek a személyijövedelemadó-előleg munkáltatóra vonatkozó rendelkezése szerint kell megfizetni, azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe.

Magánszemély adóelőleg-bevallása

2007. január 1-jétől a magánszemély az adóbevallásában negyedéves bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – vallja be azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a negyedévben maga köteles.

Vállalkozói személyi jövedelemadó

Bevétel meghatározása

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét továbbra is a törvény 4. és 10. számú mellékletének rendelkezései szerint, vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből – legfeljebb annak mértékéig – a vállalkozói költség levonásával határozza meg.

Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült (és számlával igazolt) kiadás a törvény 4. és 11. számú mellékletének rendelkezései szerint számolható el.

Vállalkozói adóalap

2007. január 1-jétől vállalkozói adóalap

– a megállapított jövedelem, de legalább

– az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka.

Adóalap módosítása

Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor a vállalkozói adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot - ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Mentesülés

Nem kell a bevételhez kötött, előzőekben említett 2 százalékos adóra vonatkozó szabályt alkalmazni

– a tevékenység megkezdése évében és az azt követő évben akkor, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott;

– abban az adóévben, amikor az egyéni vállalkozó évesített vállalkozói bevétele a megelőző adóév évesített vállalkozói bevételéhez viszonyítva nem éri el a 75 százalékot, továbbá ha

– az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintően az adóévben és/vagy a megelőző adóévben elemi kár következett be – a 2007. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések alapján.

 

A kamatra vonatkozó rendelkezések változása

A kamatra, kamatjövedelmekre vonatkozó rendelkezések alapjaiban módosulnak 2006. szeptember 1-jétől.

Kamatjövedelmek

Az említett időponttól kamatjövedelemnek minősül:

– bármely hitelintézeti betét, takarékbetét, folyószámla, bankszámla követelésegyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló, nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés alapján jóváírt vagy tőkésített kamat;

– a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegy esetén a magánszemély tulajdonosnak kamat vagy hozam címén fizetett bevétel, illetve a beváltáskor, a visszaváltáskor, az átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;

– ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (például a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az az összeg, amelyből az adó levonása utáni rész a vagyoni érték szokásos piaci értékével (a nyereményalappal) egyezik meg;

– a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj összegét, vagy az adóköteles biztosítási díj összegét. Nem tekinthető azonban az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része az Szja-tv. szerint adómentesnek minősült.

A kamatjövedelem megszerzése

A kamatjövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés szerint vállalt feltételek teljesülése alapján a jóváírás vagy a tőkésítés megtörtént, nyereménybetét esetében a nyeremény-betétszámlán történő jóváírás napja, egyébként pedig az átutalás vagy a postára adás, vagy a magánszemély számára, javára történő birtokba adás napja.

Adómérték

A kamatjövedelem után az adó mértéke 20 százalék.

Adómegállapítási, adólevonási szabályok

Kamatjövedelem kifizetőtől

Amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, az adót a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be (a magánszemélyt nem terheli adóbevallási kötelezettség sem).

Nem kifizetőtől származó kamatjövedelem

Nem kifizetőtől származó kamatjövedelem esetén a magánszemély a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-éig állapítja meg és fizeti meg az adót, és az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint vallja be azt.

Külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelem

A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és az MNB hivatalos, a megszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán forintra átszámítva kell megfizetni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni.

Mentesség

Nem kell figyelembe venni kamatjövedelemként az egyéni vállalkozó ilyenként bejelentett pénzforgalmi bankszámláján jóváírt vagy tőkésített, egyébként az egyéni vállalkozói bevételként elszámolt kamatot. Ugyancsak nem kell figyelembe venni azt a nyereményalapot meg nem haladó összeget, amelyet a kifizető a nyeremény-betétszámlán jóváírt nyeremény megváltásaként a magánszemélynek jóváír vagy kifizet, azzal, hogy a kifizetéssel, jóváírással összefüggésben sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt további adókötelezettség nem terheli.

Adóalap-csökkentő tételek

A magánszemély tulajdonosnak kamat vagy hozam címén kifizetett bevételből – ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat vagy hozam – levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat (ebben az esetben azonban az az értékpapír átruházásakor nem vehető figyelembe mint a megszerzésre fordított összeg).

Nyilvántartási rendszerre vonatkozó szabályok

Az értékpapír-átruházás, -beváltás, -visszaváltás, valamint a kamat- és/vagy hozamfizetés, -jóváírás, -tőkésítés nyilvántartási rendszerét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy abból minden szükséges adat - a dematerializált értékpapír kifizetők közötti áthelyezése esetében kötelezően közlendő adatként – rendelkezésre álljon.

Ha az előzőek szerint kialakított és működtetett rendszerbe nem tartozó kifizetőnél rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, és a magánszemély sem igazolja, hogy az értékpapír megszerzését követően kamat és/vagy hozam címén bevételt nem szerzett, vagy az elsőként megszerzett kamat vagy hozam címén szerzett bevételéből a levonás megtörtént, a kifizető a kamatjövedelem megállapításához az értékpapír megszerzésre fordított értékeként annak névértékét veszi figyelembe.

Osztalékból származó jövedelem

Az osztalékból származó jövedelmek adóztatására vonatkozó szabályozás 2006. szeptember 1-jétől kiegészül azzal, hogy az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír hozama és az adott tagállam joga szerint kifizetett osztalék, osztalékelőleg után az adó mértéke 10 százalék.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem

Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke a továbbiakban is 25 százalék, azonban kiegészül a szabályozás azzal, hogy az eddigi rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor a törvény előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni.

 

Tőzsdei ügyletből származó jövedelem

2006. szeptember 1-jétől a személyijövedelemadó-törvényben szerepel a tőzsdei ügylet és a tőzsdei ügyletből származó jövedelmek adóztatására vonatkozó szabályozás.

Tőzsdei ügyletből származó jövedelem a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint az Európai Unió bármely más tagállamában, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén a magánszemély által 2006. augusztus 31. napját követően kötött ügyletből az adóévben átruházott értékpapír árfolyamnyeresége (ha az nem minősül kamatnak), továbbá az összetett ügylet vagy származtatott ügylet elszámolt nyeresége.

Jövedelemcsökkentő tételek

A tőzsdei ügyletből származó jövedelmet – legfeljebb annak mértékéig – csökkenti a tőzsdén a magánszemély által 2006. augusztus 31. napját követően kötött ügyletben az adóévben

– átruházott értékpapírnak a megszerzésére fordított értéke és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az átruházás ellenében kapott bevételt (árfolyamveszteség);

– összetett ügyleten vagy származtatott ügyleten elszámolt veszteség, valamint

– az adóévet megelőző évben vagy az adóévet megelőző két évben a tőzsdei ügyletből származó jövedelmet meghaladó – az adott évi bevallásban feltüntetett – elhatárolt tőzsdei ügyletből származó veszteség a magánszemély döntése szerinti megosztásban.

Adómérték

A tőzsdei ügyletből származó adóalap után az adó mértéke 20 százalék.

Adómegállapítás, adóbevallás

A bevételt szerző magánszemély köteles az adóévre bevallást benyújtani. Az adót a magánszemély az általa vezetett nyilvántartás alapján a tőzsdei ügyletről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok szerint állapítja meg. A nyilvántartásnak az Szja-tv. szerint az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra előírt rendelkezései értelemszerű alkalmazásával ügyletenként tartalmaznia kell különösen az ügyletekben megszerzett bevételeket, az ügyletekhez kapcsolódó járulékos költségeket, az átruházott értékpapírok megszerzésre fordított értékét, az elszámolt ügyleti nyereséget (veszteséget).

A tőzsdei ügyletről kiállított bizonylaton a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni. A kifizető a forintra átszámított adatokat a bizonylaton feltünteti.

A kifizetői adatszolgáltatás szabályai

A kifizető az adóévet követő január 31-éig köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatósághoz a tőzsdei ügyletekről a magánszemély részére kiállított bizonylat tartalmáról. A kifizető adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a magánszemély nevét, adóazonosító számát, valamint a magánszemély részére az adóévben általa kiállított bizonylatban feltüntetett összesített adatokat.

Irányadó szabályok tőzsdei ügyletekre

Az árfolyamnyereség, az értékpapír megszerzésére fordított érték, az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség és egyebek tekintetében értelemszerűen az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések, valamint a tőzsde működési rendjét meghatározó szabályozások az irányadóak.

Természetbeni juttatások

Adómérték-emelkedés

Az adóköteles természetbeni juttatások után az adó mértéke 2006. szeptember 1-jétől – az eddigi 44 százalékról – 54 százalékra emelkedik.

Természetbeni juttatások körének bővülése

Az előzőekben említett időponttól adóköteles természetbeni juttatásnak minősül

– a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),

– a mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá

– az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) szolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező adóköteles bevétel is.

Adóalap

Adóköteles bevételnek a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része minősül, azzal, hogy a magáncélú használat értéke a kifizetőt az említett juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból úthasználatra jogosító bérlet, jegy esetében a díjköteles útszakaszon megtett út hosszából a magáncélú utazás arányával, telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadás(ok)nak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Az előbbiek helyett választható, hogy a számlaértékből úthasználatra jogosító bérlet, jegy esetében 50 százalék, telefonszolgáltatás esetében 20 százalék számít adóköteles bevételnek.

A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás

A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója is az adóalap 54 százalékára változott. A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató – a meghatározott értékhatár túllépését követően – az említett juttatás napjára (a munkaviszony évközben történő megszűnésekor arányosítva) állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem

Nem minősül továbbra sem bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha

– a magánszemély az értékpapírt elismert program keretében, az elismert programban meghatározott feltételekkel szerezte, valamint

– a program szervezője vagy a kibocsátó az értékpapírt a közvetlen átadás helyett az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban megjelölt, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál, vagy ha a külföldi befektetési szolgáltatónál a magánszemély javára egyedi letétbe helyezte, vagy

– a magánszemély a program keretében kizárólag értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jogot szerez, és e jog gyakorlására csak a jog alapításának évét követő második év letelte után jogosult.

2006. szeptember 1-jétől azonban, ha a magánszemély által az elismert program keretében összesen megszerzett

– az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírnak a letétbe helyezés időpontjára és/vagy

– a vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír(ok) esetében a jog gyakorlásának napjára

megállapított (ha a magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerezte, akkor az értékpapír megszerzésére fordított értékkel csökkentett) együttes szokásos piaci értéke meghaladja az 500 ezer forintot, az ezenfelüli értékpapírokra az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

Ha pedig a magánszemély az adóévben több elismert program keretében szerez értékpapírt, az említett összeghatár eléréséről haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervezőjét.

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

A változásokról általában

Az Áfa-tv. egyik legfőbb változása, hogy megszűnt a 15 százalékos – kedvezményes – adókulcs. Az eddig 15 százalékos mértékkel adózó tételeket a normál adómérték alá sorolták át.

Szigorodtak a Közösség másik tagállamába irányuló adómentes termékimport feltételei, illetve szankciókat tartalmaz a törvény az adószám felfüggesztése alatt álló adóalanyok tekintetében. Az EU-s jogharmonizációt szolgáló lépésként a telefonszolgáltatásokat terhelő áfa levonási tilalmának aránya a módosítás eredményeként 30 százalékra csökkent.

 

Áfamérték-változás 2006. szeptember 1-jétől

Az 5 százalékos kedvezményes kulcs alá tartozó termékek köre változatlan maradt. Ellenben megszűnik a 15 százalékos kedvezményes adómérték (mint azt a bevezetőben már említettük). E termékek és szolgáltatásnyújtások köre a továbbiakban 20 százalékos adómértékkel adózik, melynek következtében kétkulcsos áfánk lesz (5, illetve 20 százalékos).

Néhány kivételtől eltekintve a magasabb adómértéket arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kell először alkalmazni, amelynél az adófizetési kötelezettség 2006. augusztus 31-e után keletkezik.

 

Áfaváltozás áthúzódó tételeknél

Több, gyakorlati kérdést vet fel az ún. áthúzódó tételek problémaköre.

Eljárás folyamatosan teljesített termékértékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál

Ennek egyik esete a folyamatosan teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások csoportja. Ilyennek ismeri el az Áfa-tv. a közüzemi szolgáltatásokat (víz, villany, telefon stb.). Ezekben az esetekben a teljesítés időpontja a fizetés esedékességének napja, viszont a számlázott időszakba beleeshet 2006. augusztus 31-ét követő rész is. Ilyenkor két eset lehetséges. Az egyik, hogy a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár- vagy díjfizetés. Ekkor az új adómértéket az első olyan leolvasási időszakra kell alkalmazni, amely teljes egészében 2006. augusztus 31-e utánra esik, feltéve, hogy a teljesítés időpontja (a fizetési esedékesség) sem korábbi. Ilyen lehet például, ha a gázórát 2006. szeptember 5-én olvassák le, de ezen leolvasás alapján a 2006. szeptember 15-ei fizetési határidővel leszámlázott időszakba szeptember 1-je előtti fogyasztás is tartozik, ekkor a teljes időszakra 15 százalékos áfát kell a szolgáltatónak felszámítnia.

Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, illetve ha a teljesítésért járó ellenértéket a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében teljesítik, az új adómértéket az elszámolási időszak 2006. szeptember 1-jétől kezdődő részére időarányosan kell alkalmazni. Amennyiben például az átalányban számlázott fogyasztás augusztus 20-a és szeptember 20-a közötti időszakra vonatkozik, úgy az időszakon belül 10 nap esik augusztusra (a 15 százalékos adómérték alá) és 20 nap szeptemberre (a 20 százalékos adómérték alá).

 

Rendszeresen ismétlődő tevékenységek

A rendszeresen ismétlődő tevékenységek egy részét az Áfa-tv. nem ismeri el folyamatosan teljesítettnek. Ezeket az Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése tárgyalja.

E tevékenységek esetében, ha az elszámolás napja augusztus 31-e utánra esik, de az elszámolási időszak kezdőnapja ez előtti, úgy a teljes elszámolási időszakra 15 százalékos áfamértéket kell alkalmazni. Például, ha a két héten keresztül mindennap teljesített szolgáltatás ellenértékét az időszak utolsó napján számolják el, és az adott időszak magában foglal szeptember 1-je előtti, illetve azt követő napokat is, úgy a teljes ellenértéket 15 százalékos áfával kell kiszámlázni.

Napi elszámolás esetén pedig szeptember 1-je előtt 15 százalék, ezt követően pedig 20 százalék adót kell felszámolni.

Helyesbítő és sztornószámlák

Az áfamérték változásával kapcsolatosan felmerülhet a helyesbítő számla, illetve sztornószámla kibocsátásakor követendő eljárás mikéntje. Ha a 15 százalékos adómérték alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról szóló eredeti számla teljesítési időpontja szeptember elseje előtti, úgy abban a számla helyesbítésekor, illetve sztornírozásakor is a 15 százalékos adómértéket kell szerepeltetni. Ennek oka, hogy a helyesbítő, illetve sztornószámlában szereplő teljesítési időpontnak meg kell egyeznie az eredeti számlában feltüntetett teljesítési időponttal. Természetesen ezen okból kifolyólag az áfabevallásban továbbra is szerepel a 15 százalékos áfamértéket tartalmazó tételek bevallására szolgáló sor.

Előlegszabályok változása az Áfa-tv.-ben

Amennyiben olyan termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással kapcsolatban fizetnek 2006. szeptember 1-je előtt előleget, amelynek az adómértéke 15-ről 20 százalékra nőtt, akkor az adott előleget 15 százalék áfa terheli. Tekintettel arra a tényre, hogy az előleg esetében a teljesítési időpont a kézhezvétel, illetve jóváírás napja, így az előleg adómértéke akkor is 15 százalék, ha a végszámla teljesítési időpontja 2006. augusztus 31-e utánra esik.

Azokat az eseteket megvizsgálva, amikor az előlegfizetés 2006. augusztus 31-ét megelőzi, de a végszámla kibocsátása már az ezt követő időszakra esik, a következő megállapításokat tehetjük: az áfa elszámolásánál a felek közötti megállapodástól függően két eset lehetséges. Az egyik, amikor a vételárat bruttó értékben rögzítik. Ekkor a törvénymódosítás hatálybalépését megelőzően kifizetett előlegből 15 százalék áfát figyelembe véve a 0,1304-es szorzószámmal visszafelé számolva állapítják meg a fizetendő áfa mértékét. A végszámla kibocsátásakor pedig (amelyre már 2006. szeptember 1-je utáni) az előleggel csökkentett bruttó árból a 20 százalékos adómértéket figyelembe véve a 0,1667-es szorzószámmal visszafelé számolva határozzák meg a fizetendő áfát.

A másik lehetőség, amikor a felek nettó ellenértékben állapodtak meg. Ekkor az augusztus 31-e előtt megfizetett előlegből a fenti esettel azonosan határozzák meg a fizetendő áfa mértékét. A végszámla kiállításakor pedig (ami az említett időpont utáni) a szerződés szerinti nettó ellenértékből le kell vonni az előleg nettó összegét. Az így kapott különbözetre pedig már az új kulcs (20 százalék) szerinti adómértéket kell rászámolni (rászorozni).

Bolti külön adózás

A különös adózási módot alkalmazó adózóknak 2006. augusztus 31-ével le kellett zárniuk a göngyölítetten számított adóelszámolásukat. Az 5 százalékos adómérték alá tartozó termékeket is forgalmazó adózók továbbra is élhetnek ezzel az adózási móddal. Ennek feltétele, hogy az 5 százalékos adómérték alá tartozó árukészletet leltárral alátámasztva, 20 százalékos adóval terhelt nyitókészletként kell kezelni.

Telefon áfája

A helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) igénybevétele esetén az előzetesen felszámított adó 30 százaléka nem vonható le. Mentesül a részleges levonási tilalom alól az adóalany akkor, ha a szolgáltatás ellenértékének legalább 30 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy a 8. § (4) bekezdése szerint számlázza tovább.

A fenti rendelkezés a 2004. december 31-ei állapotot állítja vissza. Erre a közösségi rendelkezések miatt volt szükség. Tekintettel arra az előírásra, hogy Magyarország az uniós csatlakozás időpontjában érvényben lévő levonási tilalmaknál szigorúbbat nem vezethet be. Ez az előírás lényegében könnyítést jelent, mivel a módosítás előtt a jelenlegi 30 százalék helyett 50 százalékos mérték volt érvényben, mind a levonási tilalmat illetően, mind pedig a szükséges továbbértékesítés mértékét nézve, ahhoz, hogy az adózó mentesüljön a tilalom alól.

E rendelkezést először azokra a szolgáltatásokra kellett alkalmazni, amelyeknél a felek közötti elszámolási időszak 2006. augusztus 31-e után kezdődik.

Sportlétesítmények sportcélra való bérbeadása

A sportlétesítmények bérbeadása alapesetben tárgyi adómentes tevékenységnek számít. Az adózónak viszont megvan a lehetősége arra, hogy válassza az általános szabályok szerinti adózást. Amennyiben az adózó az általános szabályok szerinti adózást választotta, a sportingatlan sport célú bérbeadása adóköteles, mégpedig az eddigi 15 százalékos áfakulcs helyett 20 százalékkal adózik. Ha a bérbeadási díj részkifizetése szeptember 1-je előtti időszakot is érint, de az adófizetési kötelezettség augusztus 31-e után keletkezett, úgy a részkifizetéssel érintett bérbeadási időszak egészére 15 százalékos adót kell felszámítani.

Az evából 2006. szeptember 15-éig kilépők áfaadózása

Az Eva-tv. változásaira tekintettel a jogalkotó lehetővé teszi, hogy az eva szerint adózók (annak ellenére, hogy az Eva-tv. valamennyi feltételének megfelelnek) 2006. szeptember 15-éig bejelenthetik, hogy október 1-jétől adókötelezettségeiket már nem az Eva-tv. szabályai szerint kívánják teljesíteni. Az Eva-tv. hatálya alól kijelentkező adózók a kijelentkezéssel egyidejűleg kötelesek az általános forgalmi adó tekintetében az adózási módra vonatkozó választásukat is bejelenteni.

Bejelentkezési szabályok

Az evaalanyiság megszűnésével az adózó új áfaalanynak minősül, vagyis az általános forgalmi adó tekintetében az adózási módra vonatkozó választása az új bejelentkezés szabályai szerint történik. Megilleti az alanyi adómentesség választásának joga, és adózhat – ha erre egyébként jogosult – a különös adózási módok szerint is.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 226. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján az evaalanyiság 2006. szeptember 30-ai hatállyal történő megszűnése esetén az érintett adózóknak az evaalanyiságuk megszűnését követő 30. napig, azaz 2006. október 30-áig – több adónem mellett – az általános forgalmi adóról is a 0643-as számú bevallást kell benyújtaniuk.

Adómentes termékimport

A 77/388/EKG tanácsi irányelv értelmében lehetőséget kell adni arra, hogy adómentesen importálhassák azt a terméket, mellyel az importáló az import közvetlen következményeként adómentes Közösségen belüli termékértékesítést teljesít.

Az adómentesség feltétele

Mentes az adó alól annak a terméknek az importja, amely rendeltetési helye a Közösség másik tagállama, feltéve, hogy az importáló az importált terméket a 29/A. § a)-d) pontja szerint adómentesen értékesíti, valamint az importált terméket a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napját követő 30 napon belül belföldről másik tagállamba igazoltan elfuvarozza, eljuttatja, továbbá az importáló adóbiztosítékot nyújt. (A kiszállításra megszabott 30 napos határidőt a vámhatóság indokolt esetben, egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, amelyről határozatot hoz. A határidő meghosszabbítását a vámhatóság feltételekhez – így különösen ismételt árubemutatási kötelezettséghez – kötheti.)

Adminisztrációs kötelezettségek

Az importálónak, illetve az importadójogi megbízottnak a vámjogi szabad forgalomba bocsátásra irányuló árunyilatkozat megtételekor különböző adminisztratív kötelezettségei is vannak. Ezek a kereskedelemi okmányok – így például az importált termék értékesítésére vonatkozó szerződés - bemutatása, továbbá belföldi közösségi adószámának, valamint a vevő nevének, címének, a vevőnek a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli közösségi adószámának (áfaazonosító számának), illetve a törvény 29/A. §-ának d) pontja szerinti adómentes értékesítés esetén az importálónak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli közösségi adószámának (áfaazonosító számának) a közlése.

Adóbiztosíték

Mentesség

Mentesül a fentiekben említett adóbiztosíték nyújtása alól az az adóalany, aki (amely) rendelkezik az Áfa-tv. 46. §-ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel, vagy akinek (amelynek) folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző két egymást követő naptári éven belül és a tárgyévben nem keletkezett és nem állt fenn az állami adóhatóságnál általános forgalmi adó jogcímen, valamint a vámhatóságnál lejárt esedékességű köztartozása, és aki (amely) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság az ügylettel kapcsolatos adatait a vámhatóságnak átadja, valamint nem áll csőd felszámolási és végelszámolási eljárás alatt.

Mérsékelt adóbiztosíték

Az adóbiztosíték az adó összegének 50 százaléka az olyan adóalany esetében, aki (amely) nem rendelkezik a törvény 46. §-ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel, de a folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre és a tárgyévre teljesítette a fent említett feltételeket.

(Amennyiben az importáló helyett importadójogi megbízott jár el, az adóbiztosíték alóli mentesítés feltételeit az importadójogi megbízottnak kell teljesítenie.)

Az adóbiztosíték felszabadítása

Az adóbiztosítékot fel kell szabadítani, amennyiben az importált termék belföldről másik tagállamba történő kiszállítását a vámhatóság felé igazolták, vagy a termékimport után fizetendő adót a vámhatóság határozata alapján megfizették.

Adófizetés termékimport után

A törvénymódosítás meghatározta, hogy mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség a termékimport után azokban az esetekben, amikor az adómentes termékimport feltételei mégsem teljesülnek. Ilyen a határidő-túllépés, vagy mert nem valósult meg a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés. Ezekben az esetekben a vámhatóság az importáfát utólag kiveti, illetve az importálónak önadózással kell azt megfizetnie.

Ha az importáló helyett importadójogi megbízott jár el, akkor a vámhatóság az áfát arra veti ki, illetve az importadójogi megbízott rendezi azt önadózással. Az importáló helyett megfizetett áfát a megbízott a megbízójával szemben érvényesíti. Más szóval erre nézve áfalevonási joggal nem rendelkezik. Természetesen az egymás közötti elszámolás előfeltétele, hogy a megbízó a megbízott felé nyilatkozik, hogy az adott adókötelezettséget ő már teljesítette.

Eljárás külföldi adóalany által adott megbízás esetén

Amennyiben az adómentes termékimport feltételei nem teljesültek, és az importadójogi megbízottnak külföldi adóalany adott megbízást, úgy annak (a külföldi illetőségű megbízónak) Magyarországon be kell jelentkeznie, és a továbbiakban a szabad forgalomba helyezett termékkel kapcsolatos ügyletet neki kell szerepeltetnie az adóbevallásban.

Természetesen az adott feltételek teljesülése esetén a hozzánk bejelentkezett külföldi adóalany az importáfát levonhatja.

 

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) módosítása

Szállítás adófelfüggesztéssel

A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható a szeszüzemből kőolaj-finomító adóraktárba, finomítói ásványolajraktárba vagy ásványolaj-tárolóba, amennyiben a szállított jövedéki termék bioetanol vagy a 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermék.

Ugyancsak alkalmazható az adófelfüggesztés, amennyiben 2710 11 31, 2710 11 41, 2710 11 45 vagy 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan benzin a szállított termék a kőolaj-finomító adóraktárból vagy finomítói ásványolajraktárból, illetve ásványolaj-tárolóból a Jöt. 72. § (11) bekezdés szerinti szeszüzembe, E85 előállítása céljára.

Az E85 üzemanyag előállítása mind a meghatározott szeszüzemekben, mind kőolaj-finomítóban és finomítói ásványolajraktárban lehetséges lesz. Ehhez viszont rendelkezni kellett arról, hogy egyrészt ezen ásványolaj-adóraktárak adófelfüggesztéssel fogadhassanak bioetanolt vagy nem denaturált alkoholt, másrészt hogy a szeszüzem adóraktárba a motorbenzin adófelfüggesztéssel legyen szállítható.

 

E85 üzemanyagra vonatkozó rendelkezések

Az E85 jövedéki biztosítékának értékhatára

Ha az adóraktár engedélyesének adóraktárában vagy adóraktárainak egyikében a Jöt. 37. § (6) bekezdése szerint többféle jövedéki termékcsoport is előállítható, raktározható, tárolható, a nyújtandó jövedéki biztosíték értékhatárainál – a Jöt. 37. § (6) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével – a termékcsoportokra meghatározott értékhatárok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni. Vagyis az E85 üzemanyagnak az alkoholtermék-adóraktárban való előállítása esetén nem az ásványolajtermékek, hanem az alkoholtermékek jövedéki biztosítékára meghatározott értékhatárokat kell alkalmazni.

Az E85 üzemanyagra alkalmazandó adómérték

Az adó mértéke az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és a Jöt. 64. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adómérték szorzataként meghatározott összeg, illetve az ásványolajnak a benzin adalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése vagy felhasználása esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a gázolaj adalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése vagy felhasználása esetén az (1) bekezdés d) pontja szerinti alacsonyabb adómérték.

Más szóval az E85 üzemanyag esetében csak a benzintartalomra kell az adót megfizetni, a bioetanol-tartalom adómentes.

Adóraktári engedély, mentesség az E85 előállítása esetén

A kőolaj-finomítóban és a finomítói ásványolajraktárban az E85 előállítása is végezhető az erre az adóraktárakra kiadott adóraktári engedély birtokában.

Az E85 üzemanyagnak a kőolaj-finomítóban vagy a finomítói ásványolajraktárban történő előállításához a törvény szerint nem kell külön adóraktári engedély, ez a tevékenység a részükre kiadott engedély birtokában végezhető.

Az E85 forgalmazása

Az E85 forgalmazására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi üzemanyagéra, így hasonlóan például a biodízelhez az E85 üzemanyagtöltő állomáson csak abban az esetben forgalmazható, ha ahhoz jövedéki engedélyt váltanak ki.

Az E85-tel kapcsolatos további szabályozás

A módosítás felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek arra, hogy részletesen szabályozza az E85 üzemanyag szeszüzemben történő előállításának engedélyezését és az ottani előállítás feltételeit.

Adó-visszaigénylés

A törvény rendelkezik arról, hogy amennyiben a módosítás szerinti új alkoholtermékeket más tagállamba szállítanak, azok alkoholtartalma után az ilyen termékek értékesítését végző személy is visszaigényelhesse – a vonatkozó szabályok, illetve feltételek esetén – a jövedéki adót, hasonlóan a "normál" jövedéki termékeket kiszállító adóraktár-engedélyesekhez, illetve a jövedéki engedélyes kereskedőkhöz.

Az adó-visszaigénylési jogosultság kibővítése

Ha törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) jogosult az exportáló, ha az adóval növelt áron beszerzett, illetve az adó megfizetése mellett más tagállamból behozott jövedéki termékét a vámhatóság – a vámjogszabályok szerinti – kereskedelmi forgalom keretében végleges rendeltetéssel harmadik országba kilépteti, ideértve azt is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a légi jármű parancsnoka (megbízottja) és a repülőtér üzembentartója (megbízottja) együttesen igazolja.

Tehát az adó-visszaigénylést szükséges biztosítani abban az esetben is, ha közösségi kereskedő vagy bejegyzett kereskedő a tagállamból behozott jövedéki termékét exportálja, amelyre a behozatalkor a Jöt. szabályai szerint megfizeti az adót. A törvény ezzel az esettel egészíti ki az adó-visszaigénylési jogosultság eseteit.

Az ETBE-ben lévő bioetanol-tartalomra tekintettel történő adó-visszaigénylés

A kőolaj-finomító adóraktár engedélyese, az ásványolaj-tároló adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló visszaigényelheti vagy fizetendő adójából levonhatja a Jöt. 52. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt, szabad forgalomba bocsátott motorbenzinben lévő, kizárólag bioetanol alapon gyártott ETBE mennyiségére a (2) bekezdés szerint jutó adót.

Az ETBE-ben lévő bioetanol-tartalomra az adó 2007. június 30-áig igényelhető vissza. A törvény a visszaigénylésre jogosultak körét kibővíti az ásványolaj-tároló adóraktár-engedélyesekkel (ásványolaj-tárolóba is érkezhet más tagállamból ETBE-tartalmú benzin).

A biodízel-tartalom kapcsán történő adó-visszaigénylés

A kőolaj-finomító adóraktár engedélyese, az ásványolaj-tároló adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló visszaigényelheti vagy fizetendő adójából levonhatja a Jöt. 52. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt, szabad forgalomba bocsátott gázolajban lévő, a Közösségben előállított alapanyagból gyártott biodízel mennyiségére a (2) bekezdés szerint jutó adót.

A gázolajban lévő biodízelre az adó 2007. december 31-éig igényelhető vissza. A törvény a visszaigénylésre jogosultak körét (a versenysemleges szabályozás érdekében) kibővíti az ásványolaj-tároló adóraktár-engedélyesekkel, mivel ásványolaj-tárolóba is érkezhet más tagállamból biodízelt tartalmazó gázolaj.

Adókötelezettség alóli mentesítés

A módosítás az új alkoholtermékek esetében kiveszi az adókötelezettség alól azokat a belföldön előállított vagy tagállamból, harmadik országból behozott termékeket, amelyekhez az alkoholt adómentesen lehet felhasználni az uniós, illetve a magyar szabályok szerint (gyógyszer, ecet stb.), továbbá azokat, amelyek esetében a bennük lévő alkoholra belföldön megfizették az adót, vagy arra végleges mentesülés következett be (például alkoholtartalmú hígító-, oldószerből előállított másik termék, amely még szintén tartalmaz alkoholt).

Jövedéki biztosíték

A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére és az etanolüzemre a jövedéki biztosítékot legalább 1 millió forint, a szeszfőzdére és az egyéb alkoholtermék-adóraktárra legalább 10 millió forint értékben kell nyújtani. A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde jövedéki biztosítékát a Jöt. 64. § (3) bekezdésében foglalt alacsonyabb adómérték alapulvételével kell megállapítani. Amennyiben a szeszüzem éves etil-alkohol-gyártó kapacitása nem haladja meg az évi 50 ezer hektolitert, és a szeszüzemben kizárólag legalább 80, legfeljebb 92 térfogatszázalék alkoholtartalmú, finomítatlan, élelmiszer-ipari alapanyagkénti felhasználásra alkalmatlan etil-alkoholt állítanak elő egy desztillációs lépésben, a jövedéki biztosítékot legfeljebb 25 millió forint értékben kell nyújtani.

Jövedéki biztosíték alóli mentesség

Kérelemre – a külön jogszabályban foglaltak szerint - engedélyezhető az E85 előállítása a legalább 250 ezer hektoliter éves etil-alkohol-gyártó kapacitású szeszüzemben is, az ásványolajtermékekre meghatározott külön jövedéki biztosíték nyújtása nélkül.

A törvény a bioetanol-gyártás mezőgazdasági területek hasznosulása szempontjából fontos fejlesztésének programjához kapcsolódóan azoknak a kisebb, legfeljebb évi 5 ezer tonna kapacitású szeszüzemeknek az esetében, amelyek ilyen célra alkalmas nyers alkoholt állítanak elő, a jövedékibiztosíték-követelményre könnyített feltételt állapít meg, annak érdekében, hogy ilyen üzemek létesítésének a szigorúbb jövedéki előírások ne képezzék gátját.

Csokoládégyártáshoz felhasznált alkoholos gyümölcs

A keretengedéllyel előállított, csokoládégyártáshoz felhasznált alkoholos gyümölcs beszerzése esetén a Jöt. 104. §-ának – a (4) bekezdés kivételével – és 106. §-ának az alkoholtermék jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységére, illetve importálására és exportálására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

Vagyis egyértelművé vált az alkoholos gyümölcs csokoládégyártáshoz való beszerzésére vonatkozó szabály. A törvény megerősíti, hogy jövedéki engedély csak abban az esetben szükséges, ha keretengedéllyel előállított (adózatlan alkoholt tartalmazó) alkoholos gyümölcsöt szereznek be a csokoládégyártáshoz.

Adómérték-változás a szeszes italok esetében

A szeszesitalok jövedéki adója a bor kivételéve 7 százalékkal nő. Például a pezsgőnél a literenkénti adó az eddigi 114 forintról 122 forintra, a köztes alkoholtermékeknél (vermutoknál) 176 forintról 188 forintra emelkedik 2006. szeptember 1-jétől. A bérfőzési szeszadó a tömény szeszek adóváltozásával azonos mértékben nő.

Adóraktári engedély szőlőbor előállítása esetén

A szőlőbor előállításához, palackozásához minden esetben egyszerűsített adóraktári engedélyt kell kiváltani. Szőlőbor adózatlan tárolása esetében akkor elégséges az egyszerűsített adóraktári engedély, ha a tároló adóraktárban csak szőlőbort tartanak, egyébként az csak a raktározott többi ital valamelyikére szóló adóraktári engedély birtokában végezhető.

Dohánytermékek adómértéke

Az adó mértéke 2006. szeptember 1-jétől

– a cigarettára 7240 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 27,5 százaléka, de legalább 13 090 forint/ezer darab;

– a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 4320 forint/kilogramm;

– és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 4320 forint/kilogramm.

A cigaretta esetében a 2007. évre előirányzott jövedékiadó-emelés 50 százalékában meghatározott mértékű jövedékiadó-emelést eszközölt a jogalkotó 2006. szeptember 1-jével. A 2007. évre ütemezett adóemelés másik fele 2007. évben két lépésben, április 1-jével, illetve szeptember 1-jével lép hatályba.

Egyedi fogyasztói csomagolás

Egyedi fogyasztói csomagolás alatt a cigaretta esetében a legalább 19, de legfeljebb 50 darab cigarettát tartalmazó fogyasztói csomagot (zsebcsomag), a szivarka esetében a legalább 5 darabot tartalmazó dobozt kell érteni.

A jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében változik a cigaretta és a szivarka esetében az egyedi fogyasztói csomagolás fogalma. 2005 októberében ugyanis elfogadták a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 102/2005. (X. 31.) FVM rendeletet, amely az egyedi fogyasztói csomagolást illetően a cigaretta és a szivarka esetében minimális darabszám-követelményt ír elő.

Üzemanyagok értékesítési szabályai

A légi járművek kiszolgálását végző üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő 2710 19 21 vámtarifaszámú üzemanyag petróleum és a 2710 11 31 vámtarifaszámú repülőbenzin csak kútoszlopon keresztül értékesíthető. Egyéb üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő, 2710 11 41, 2710 11 45 és 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan motorbenzin, 2710 19 41 vámtarifaszámú gázolaj, 2710 19 41, 2710 19 45 vámtarifaszámú tüzelőolaj és a Jöt. 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti üzemanyag-célú cseppfolyósított gáz, valamint a hatályos magyar szabványnak megfelelő biodízel és E85 értékesíthető (szintén csak kútoszlopon keresztül).

A fent közöltekből adódóan üzemanyagtöltő állomáson az E85 is, azonosan a többi üzemanyaghoz, csak abban az esetben forgalmazható, ha az szabványos. Az értékesítést ebben az esetben is kútoszlopon keresztül kell végezni.

 

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi. CXXVI. (Vtv.) törvény módosítása

A vámtörvény módosítása több célt is szolgál. Egyrészt egyes egyszerűsített eljárások engedélyeseinek közvetlen képviselőként való eljárási lehetőségéhez kiterjesztette a jogalkotó az elfogadható bankgaranciát a képviselt harmadik személyek lejárt tartozásaira is. Másrészt az ügyintézés egyszerűsítése érdekében az elektronikus vámfizetés törvényi szabályai, illetve a vámáru-nyilatkozat ellenőrzés nélküli elfogadására vonatkozó miniszteri rendeleti szabályok alkotására szóló felhatalmazó rendelkezést, illetve harmadrészt a vámbiztosíték-mentességre vonatkozó szabályok pontosítását célzó eljárást illesztett be a jogalkotó a törvényi rendelkezések közé.

 

Vámbiztosíték

Vámbiztosítékként azt az eredeti bankgaranciát kell elfogadni, amely tartalmazza a megbízó által képviselt harmadik személy nevét, címét és adószámát. Ezenkívül a garanciavállaló feltétel nélküli kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett első írásbeli felszólítására – az alapjogviszony vizsgálata nélkül – a kézhezvételtől számított három banki munkanapon belül az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti megbízója, illetve megbízója által képviselt harmadik személy lejárt tartozását. Az írásbeli felszólításnak, igénybejelentésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett azonosító adatait - név, cím, adószám, a jogutódlással kapcsolatos adatok –, a kiszabott tartozás összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, a tevékenységi engedély típusát és a határozat számát.

Tekintettel arra, hogy a közvetlen képviselő nem vámadós, illetve nem áfafizetésre kötelezett, különös figyelmet kell fordítani az áru kiadásához megkívánt vámbiztosítékra, mivel a megbízó (mint kötelezett) nemteljesítése esetén ennek érvényesítésével tud a vámhatóság a köztartozások beszedése iránt intézkedni. Ezért a konstrukcióban csak a két legbiztosabb vámbiztosíték-formát fogadhatja el a vámhatóság a képviselőtől. Ezek a kezességvállalás vagy a Vtv. 45. §-a szerinti bankgarancia. Ahhoz azonban, hogy a képviselő és a bank közötti bankgarancia-ügylet alapján a bank fizetési kötelezettsége ne csak a képviselő saját lejárt tartozásaira, hanem az általa képviselt harmadik személyek lejárt tartozásaira is kiterjedjen – amelyekre a képviselő a vámhatóság jóváhagyásával vámbiztosítékként a bankgaranciájával ad biztosítékot –, szükséges volt a bankgarancia kötelező tartalmát megadó törvényi rendelkezés módosítása. Az írásbeli felszólításon pedig a korábbi "ügyfél" kifejezés alkalmazása helyett azért célszerű a fizetésre kötelezettet használni, mivel ez félreértés nélkül lefedi mind a képviselő, mint a saját ügyleteiben fizetésre kötelezett, mind az általa képviselt megbízó mint közvetlen képviselet esetén fizetésre kötelezett szerepét.

Elektronikus úton történő adó-, díjtörlesztés

Amennyiben a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodás szerint a hitelintézet az ügyfél által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről elektronikus úton értesíti a vámhatóságot, vagy valós idejű elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít a vámhatóság számára, a közölt vámot, nem közösségi adókat és díjakat biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható.

A törvény a vámigazgatási eljárás során megállapított vámtartozás és külön jogszabályok alapján vámhatóság által kiszabott és beszedni rendelt nem közösségi adók és díjak elektronikus úton történő megfizetésének megvalósításhoz szükséges jogszabály-módosítást tartalmazza. Ennek egyik eleme, hogy a bank internetes honlapján megnyitott ügyfélkapu alkalmazásával történő elektronikus banki átutalás hozzáférést biztosít, az adatvédelmi szabályok betartása miatt a nyílt ügyféli kiszolgálástól elkülönített helyen, ahol az ügyfél elvégezheti a banki művelet elektronikus indítását. Ennek elvégzéséről a bank üzenetben tájékoztatja a vámhatóságot, ami az árukiadásról szóló döntés meghozatalát szolgálja.

Vámfizetés készpénzben

A vámkódex 223. cikke alkalmazásában a vámot az adós a letétbe helyezett vámbiztosíték elszámolásával, banki átutalással, illetve ahol a technikai feltételek adottak, bankkártya felhasználásával, továbbá - kettőmillió forint erejéig – készpénzben fizetheti meg.

A készpénzfizetés lehetővé tétele elsősorban a reptereken bír majd jelentőséggel. Itt ugyanis elsősorban kis összegű fizetési kötelezettség merül fel, ahol a vámköteles árut hozó utasok a fizetési kötelezettségüket az említett módokon is teljesíthetik.

További várható szabályozás

A törvénymódosítás felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, hogy rendeletben szabályozza a vámáru-nyilatkozat ellenőrzés nélküli elfogadásának feltételeit. E szerint a pénzügyminiszter felhatalmazást kap, hogy a vámáru-nyilatkozatnak a Vámkódex 71. cikke (2) bekezdése szerinti ellenőrzés nélküli elfogadására vonatkozó részletszabályait a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendeletbe beilleszthesse.

Változások az adózás rendjében

Meghatalmazottak felelőssége

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 7. § rendelkezik a képviseletről, azaz arról, hogy mely személyek és szervezetek milyen feltételek mellett járhatnak el valamely adózó helyett. 2005-től lépett hatályba a rendelkezés, amely szerint abban az esetben, ha az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság – néhány kivételtől eltekintve – a képviselőt terheli.

A fenti rendelkezést az utóbbi időben fokozott érdeklődés övezte – különösen az elektronikus adózás fokozatos kötelezővé tétele miatt. Az Ügyfélkapu alkalmazásával teljesített adóbevallásokkal kapcsolatban ugyanis elkerülhetetlen a cégek nevében eljáró könyvelők és adótanácsadók állandó meghatalmazása, így a mulasztási bírságok elsődleges címzettjei is ők lesznek.

Mentesülés, igazolás lehetősége

A törvény ezért 2006-tól egyrészt rögzíti, hogy amennyiben a mulasztás, hiba vagy hiányosság bizonyíthatóan az állandó meghatalmazott vagy megbízott érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza, úgy a képviselő mentesül a mulasztási bírság alól. A képviselő a jövőben bevallási késedelem igazolására is jogosult hasonló helyzetben.

A megbízott bejelentési joga

A legújabb törvénymódosítás szeptember 15-étől lehetőséget ad arra is, hogy például a könyvelő maga jelentse be az adóhatósághoz az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását. A meghatalmazás ettől nem szűnik meg, illetve az adóhivatal nem törli a nyilvántartásból, hiszen erre csak a meghatalmazó bejelentése alapján van lehetőség. A meghatalmazott írásbeli nyilatkozata ugyanakkor biztosítja azt, hogy az esetleges mulasztási bírság alól mentesüljön.

Egyetemlegesség

Szintén új szabály, hogy amennyiben az adózó képviseletét ugyanazon bejelentett kötelezettség tekintetében több állandó meghatalmazott, megbízott látja el, a mulasztási bírság az állandó meghatalmazottakat, megbízottakat egyetemlegesen terheli. Mindez ugyancsak az elektronikus bevallások rendszerével függ össze, hiszen a 06180-as nyomtatvány segítségével a bevallások benyújtására egyidejűleg korlátlan számú személy hatalmazható meg.

A felszámoló felelőssége

A módosítás a meghatalmazotthoz hasonló felelősséget telepít a felszámolóra is, aki az adózó adókötelezettségeit a felszámolás kezdő időpontjától köteles teljesíteni: a felszámolás kezdő időpontjától elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a felszámolót terheli azzal, hogy a mulasztási bírság alól történő mentesülésre az állandó meghatalmazottra, megbízottra vonatkozó rendelkezést kell megfelelően alkalmazni.

 

A bejelentkezés, bejelentés szabályai

Képviselet időtartamának bejelentése

A bejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek között új elem, hogy szeptembertől az adózónak nemcsak a képviseleti jogot gyakorló személy, illetve a könyvvizsgáló nevét és lakóhelyét kell közölnie, hanem az ezt megalapozó jogviszony kezdő és – ha ez ismert, azaz a jogviszony határozott időtartamra szól – a záró időpontját is.

Létesítő okiratban nem szereplő tevékenységekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettség

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (az új cégtörvény) rendelkezései értelmében a társasági szerződésben kizárólag a cégek főtevékenységét kötelesek feltüntetni. Ennek köszönhetően a közhiteles cégnyilvántartás adataiból az ún. egyablakos rendszeren keresztül az adóhatóság is csak ezekhez jut hozzá. Az Art. módosításának kihirdetésétől ezért a cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenységeket közvetlenül az APEH felé kell bejelenteni, méghozzá annak megkezdését, illetve megszűnését követő 15 napon belül.

Biztosított személyek bejelentése

A tb-jogszabályok helyett 2007-től az Art. szabályozza a biztosított személyek bejelentésének kötelezettségét. A módosítás annak az egycsatornás adatszolgáltatási rendszernek a kiépítését szolgálja, amelynek lényege, hogy valamennyi tb-ellátással kapcsolatos körülményt az adóhatósággal kell közölni, az APEH pedig hivatalból, elektronikus úton adja át a szükséges adatokat az ellátásokat megállapító és ellenőrző szerveknek, illetve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek.

Ezért tehát jövőre a munkáltató és a kifizető – adóazonosító számának közlésével – már az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak jelenti be elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén pedig feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját is.

A bejelentés határideje

A törvény szerint a bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon, választással létrejövő jogviszony, külföldinek minősülő biztosított esetén, valamint ha a jogviszony nem előzetes megállapodás eredményeként jött létre, a biztosítási jogviszony első napját követő 15 napon belül, munkanélküli-ellátás esetén a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megtenni, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon. Nyolcnapos határidővel ugyancsak bejelentés alá esik a jogviszony megszűnése, illetve a szünetelés és a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás is.

Adószám kiváltása

Az Art. általános szabálya szerint adóköteles tevékenységet kizárólag adószám birtokában lehet legálisan folytatni. Ez azt jelenti, hogy a tevékenység megkezdése előtt be kell jelentkezni az adóhatóságnál. Ezzel összefüggésben egyébként a törvény most kifejezetten meghatározza, hogy az adóhivatal az adószámot a bejelentkezés napjával állapítja meg, tehát például a cégbejegyzési kérelem benyújtásának hatályával, a közösségi adószámot pedig az erre irányuló kérelem előterjesztésének napjával. A módosító törvény azonban szeptembertől lehetőséget kínál arra, hogy az egyéni vállalkozónak nem minősülő, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett adózók, amennyiben elmulasztottak adószámot kiváltani, utólagosan bejelentkezzenek, azaz visszamenőlegesen közöljék tevékenységük kezdetét. Érdekes kérdés, hogy ebben az esetben az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja-e ezeket az adózókat – a törvény ugyanis továbbra is jogellenesnek tekinti a késedelmes bejelentkezést.

Adószám és visszaigénylés kapcsolata

Az adózók bejelentkezési hajlandóságát hivatott erősíteni az a szabály is, amely szerint – bár a jövőben a bejelentkezést megelőző időre is benyújtható bevallás – főszabályként adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthető, amely időszakban az adózó adóazonosító számmal rendelkezett. Lehetővé teszi ugyanakkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti kamat kifizetését, jóváírását az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemélynek is.

 

Alacsonyabb járulékalap bejelentése

A Tbj-tv. módosításával függ össze az Art. új, 17/A. §-a, amelynek értelmében a munkavállalók foglalkoztatói, a társas vállalkozások, valamint a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozók bejelenthetik, hogy a szeptembertől megemelt minimális járulékalap – az ún. "dupla minimálbér" - helyett mely összeg alapján kívánják a járulékokat megfizetni.

Az erre a célra rendszeresített nyomtatvány a 06T1031 jelet viseli, melyet a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolvány kiváltását, illetőleg a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül lehet benyújtani az állami adóhatósághoz. Első alkalommal minderre október 12-éig van lehetőség.

Bevallások

Bevallások tartalmi változása

Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése által előírt havi adó- és járulékbevallások tartalma a Tbj.-tv járulékszabályainak megfelelően változik, azaz külön kell a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját és összegét feltüntetni, illetve ezekben a bevallásokban kell számot adni a magán-nyugdíjpénztári tagdíjról és a tagdíj-kiegészítés összegéről is (a nyugdíjpénztárak felé teljesítendő bevallás megszűnik).

Az Szja-tv. szerinti kamatjövedelemből levont adót és annak alapját a kifizető magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon szerepelteti havi bevallásában.

Végelszámolás alatt állók bevallási kötelezettsége

A végelszámolás alatt álló adózók bevallási kötelezettségét most az Art. külön kénytelen rendezni, hiszen azok a bevallási szabályok, melyeket korábban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a csődtörvény) írt elő, nem alkalmazhatók. Július 1-jétől ugyanis a végelszámolás jogintézményét már az új cégtörvény tartalmaza. Az Art. szerint a tevékenységet lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének időpontját követő 45 napon belül kell benyújtani. A két bevallás közötti időszakról e törvény általános rendelkezései szerint kell a bevallási kötelezettségeket teljesíteni. Az éves elszámolású adókról a két bevallás közötti időszakban bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az időszak hosszabb, mint 12 hónap.

Bevallás helyesbítése önellenőrzéssel

Korábban csak a magánszemélyeket érintette az a szabály, amely szerint a bevallást önellenőrzéssel csak az adóbevallás benyújtására előírt határidőt követően lehet helyesbíteni. Jövőre ez valamennyi adózóra irányadó.

 

Adóhatósági adatok kezelése és nyilvánosságra hozatala

Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás megszüntetése az Art. olyan irányú módosítását is megkövetelte, amely alapján az állami adóhatóság megkeresésre az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon (ONYF) és a menekültügyi hatóságon kívül az Állami Foglalkoztatási Szolgálat igazgatási szerveit és a magánnyugdíjpénztárakat is tájékoztatja az e szervezetek működéséhez, feladatellátásához szükséges adatokról. Ugyancsak az EMMA megszűnésével függ össze, hogy a törvény szerint 2007-től a munkáltató, a kifizető és a magánszemély a havi adó- és járulékbevallásokban szereplő saját adataihoz az Ügyfélkapu segítségével közvetlenül hozzáférhet.

A módosítás általános érvényűvé teszi az adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazott, megbízott magánszemély adóazonosító jelének nyilvántartására adott törvényi felhatalmazást, így az a jövőben nem kizárólag az elektronikus bevallásokra adott meghatalmazásoknál érvényesül.

 

Közzétételi kötelezettséggel érintett adózói kör

Az állami adóhatóság – az adókötelezettségek jogszerű teljesítése, illetve a költségvetési támogatások jogszerű igénybevétele érdekében – az interneten már korábban is köteles volt közzétenni az adószámmal rendelkező áfaalanyok nevét, elnevezését és adószámát. Szeptembertől ez a kör kiegészül egyrészt az evaalanyokkal, másrészt az áfaalanyok esetében az alkalmazottak létszáma is megtekinthető lesz. Ugyancsak az APEH honlapján fog szerepelni az adószám-felfüggesztéssel érintett adózók neve, elnevezése, adószáma és a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napja, méghozzá a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének, illetve az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjáig.

A törvény értelmében negyedévenként kerül fel a honlapra azon adózók neve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye, akiknek (amelyeknek) a negyedév utolsó napját megelőző 180 napon át az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása folyamatosan meghaladta a 100 millió forintot, magánszemély esetében a 10 millió forintot.

Az adóellenőrzés szabályai

Az ún. véletlenszerű kiválasztás lehetőségének megszűnése

Az adóhatóság a jövőben az adózókat számítógépes program alkalmazásával véletlenszerűen nem választhatja ki ellenőrzésre, ugyanakkor az adóhatóság elnöke által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait a tevékenységüket kezdő vállalkozásokra is kiterjedően tartalmazza.

Végelszámolással kapcsolatos ellenőrzés

Az Art. – a felszámoláshoz hasonlóan – most a végelszámolással kapcsolatos ellenőrzési feladatokat is részletesen szabályozza. A tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a végelszámoló által készített záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles befejezni az adóhatóság.

Kapcsolódó vizsgálat hatása az ellenőrzési határidőre

Ha az ellenőrzés során az adóhatóság más adózóra kiterjedően kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendeli el, a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele, és az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálattal nem érintett kérdésekben folytathatja. A kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról az adóhatóság az adózót értesíti. Korábban az alapellenőrzés határideje 90 nappal meghosszabbodott.

A felülellenőrzés szabályainak változása

Felmerült az igény, hogy a felülellenőrzés lehetősége terjedjen ki az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzésre abban az esetben, ha a korábban lefolytatott ellenőrzéshez képest új tény, körülmény merült fel. Az elfogadott módosítás ezt lehetővé teszi. Abban az esetben azonban, ha az elrendelés feltételeinek meglététől számított 6 hónap eltelt, a felülellenőrzés megindítására új körülmények alapján nincs lehetőség.

Adatok valódiságának vizsgálhatósága

Annak érdekében, hogy az adóhatóság nyilvántartásába ne kerülhessenek valótlan, fiktív adatok, az adóhatóság szeptembertől az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során vizsgálhatja a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát.

Speciális ellenőrzési forma: központosított ellenőrzés

A törvény meghonosít egy speciális ellenőrzési formát, a központosított ellenőrzést. Ennek lényege, hogy a központi költségvetés, az egyes elkülönített pénzalapok bevételi érdekeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében egy külön erre a célra létrehozott szervezeti egység az APEH elnökének saját hatáskörében vagy más adóhatóság, hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján a Magyar Köztársaság területén ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett ellenőrzéseket magához vonhat.

A becslés alkalmazása és a vagyonosodási vizsgálatok

Kapcsolódó vizsgálat elrendelése becslés alkalmazásával

A becslés alapján számított adóalaptól, költségvetési támogatás alapjától való eltérést az adózó továbbra is bizonyíthatja hitelt érdemlő adatokkal. Új szabály, hogy ha az adózó ennek során más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, az adóhatóság az érintett más adózónál kapcsolódó vizsgálatot rendel el, és – a feltételek fennállása esetén – itt is a becslés szabályait alkalmazza.

Elévülésre hivatkozás esetén korlátozott bizonyítási lehetőség

A vagyonosodási vizsgálatok alá vont adózók gyakran hivatkoznak arra, hogy a vagyongyarapodás forrására olyan időszakban tettek szert, amely időszakra adóigazgatási eljárás nem folytatható: azaz a vagyongyarapodás forrását az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőzően szerezték. A módosítás a visszaélések visszaszorítása érdekében az elévülési időt követően az elévülési idő előtti szerzésre hivatkozás esetére a szerzés forrásának, tényének, időpontjának igazolására szolgáló bizonyítás lehetőségét korlátozza. Az okirati bizonyítás elsősorban az adóhatóság rendelkezésére álló adatokkal (adóbevallások, adóhatósági határozatok), közhiteles nyilvántartás adataival, jogerős bírósági/hatósági határozat adataival, az elévülési időt megelőzően kiállított egyéb közokirat adataival, illetve bankszámla, értékpapírszámla adataival történhet. Mivel ezen bizonyítás körében az adózó gyakorlatilag az adóigazgatási eljárás lefolytatásának akadályát (az elévülési idő elteltét) igazolja, az adóhatóság az elévülési időt megelőző időszakra csak ezen bizonyítás valóságtartalmát vizsgálhatja. Ha az adózó állítása a bizonyítékok vizsgálata alapján valósnak bizonyul, a szerzéssel kapcsolatban az elévülési időt megelőző időszakra a vagyonosodási vizsgálat nem terjedhet ki, ellenkező esetben a szerzésre a vagyonosodási vizsgálat lefolytatható. Az új rendelkezést csak a 2006. szeptember 15. napját követő szerzésekre lehet alkalmazni.

Határozat ellenőrzés nélkül

A módosítás a július 17-ét követő eljárásokban lehetővé teszi, hogy az adóhatóság ellenőrzés lefolytatása nélkül bírálja el az adózó önellenőrzését, ha azt az adózó kizárólag az adókötelezettséget előíró jogszabály alkotmányellenességére vagy közösségi jogrendbe ütközésére hivatkozással terjeszti elő. Az ellenőrzés mellőzésével történő határozathozatal elsődleges célja a közigazgatási (adóigazgatási) eljárás mielőbbi, költségkímélő lezárása és a jogkérdés előtt a bírói út megnyitása.

Feltétel

Mindennek azonban csak akkor van helye, ha az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenességét vagy közösségi jogrendbe ütközését az arra hatáskörrel rendelkező szerv még nem állapította meg, vagy az adózó önellenőrzése az e tárgyban hozott döntésnek nem felel meg.

A szokásos piaci ár megállapítása

Bár nem a legújabb törvénymódosításokkal áll összefüggésben, mégis érdemes megemlíteni, hogy 2007-től hatályba lép az Art. szokásos piaci árral kapcsolatos új szabálya (Art. 132/A. § és 132/B. §). Ennek lényege, hogy a Pénzügyminisztérium kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok által egymás között megkötendő, jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha az meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt.

Végrehajtási szabályok változása

Végrehajtási cselekmények a végrehajtás felfüggesztése előtt

A jogalkotó álláspontja szerint aggályos az az eljárás, hogy az adóhatóság a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem benyújtása esetén az annak elbírálásáig rendelkezésre álló időtartam alatt végrehajtást foganatosít, mert ebben az esetben a bíróság esetleges pozitív ítélete okafogyottá válik. A helyzet egyértelmű rendezése érdekében a törvény a jövőben kimondja, hogy a végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható, ami a biztosítási intézkedést nem korlátozza.

Biztosítási intézkedés

Az Art. 2002. évi módosításától tartozik a végrehajtási rendelkezések közé az adóhatóság által eddig is alkalmazott biztosítási intézkedés intézménye, amelynek célja olyan helyzet megteremtése, mely biztosítja, hogy később a követelés kielégíthető legyen. A módosítás az eddigi pontatlan szóhasználatot orvosolja, amikor kimondja, hogy a biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtására a végrehajtási eljárás során irányadó szabályokat kell alkalmazni.

Rendelkezik az Art. arról is, hogy a biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye, amelynek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés alapján foganatosított végrehajtási cselekményeket a végrehajtási eljárás megindítása után nem kell megismételni. A végrehajtási eljárás alapjául szolgáló határozat (végzés) megsemmisítése esetén viszont a biztosítási intézkedést meg kell szüntetni.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a végrehajtási eljárásra is.

A zálogjogosult értesítése

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezéseit is érintette. A módosítás következtében áprilistól megváltoztak a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódására vonatkozó szabályok. Míg a korábbi szabályozás szerint a zálogjogosult a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás iránti kérelmét ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén a végrehajtást foganatosító bíróságnál terjeszthette elő, addig az új szabályok alapján ez irányú kérelmét a végrehajtónál kell benyújtania, aki azt legkésőbb a kézhezvételt követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Az Art. most ugyanezen szabályok alkalmazását írja elő.

A végrehajtási eljárás szünetelése

Számos esetben előfordult, hogy az adózók a végrehajtási eljárást hosszú időre megakasztották azzal, hogy a benyújtott fizetési könnyítésre vagy adótartozás-mérséklésre irányuló kérelmüket a jogerős döntést megelőzően visszavonták, majd a megszüntetésről hozott adóhatósági döntést követően újabb kérelmet nyújtottak be, amit szintén visszavontak. Benyújtott kérelmük ezáltal az adott tartozásra vonatkozóan mindig első kérelemnek minősült, a végrehajtás pedig folyamatosan szünetelt. A jövő évtől azonban ez az eset nem eredményezi a végrehajtási eljárás szünetelését. Folytatható a végrehajtás akkor is, ha a kérelem benyújtására az adóhatósági árverés kitűzését követően, illetve pályázat meghirdetését követően kerül sor.

A módosítás a végrehajtás eredményességének biztosítása érdekében a szünetelés kezdőnapjaként a kérelem megérkezését követő napot határozza meg.

Értelmező rendelkezések változása

Az értelmező rendelkezések változásait jellemzően a fent részletesen ismertetett szabályok, illetve például az egyes járulékok módosulásai indokolják. Egyetlen rendelkezést érdemes itt külön kiemelni: a minősített adózóvá válást kizáró feltételek kibővülnek, tekintettel arra, hogy a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló adózók minősített adózóként történő kezelése indokolatlan.

Elektronikus bevallás

A júliusi törvénymódosítás nem hagyta érintetlenül az elektronikus bevallási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat sem. A korábbi rendelkezés szerint azok az éves bevallónak minősülő adózók, akik az az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus havi adó- és járulékbevallási rendszert csak 2007-től lennének kötelesek alkalmazni, április 30-áig önként választhatták, hogy májustól csatlakoznak az "első körhöz". A legújabb módosítás most ezt a választási lehetőséget 2006. év végéig kiterjeszti, azzal, hogy a regisztrációt követő hónap 12. napjától valamennyi bevallási kötelezettségét az Ügyfélkapu alkalmazásával teljesíti, és innentől alkalmazza az Art. 31. § (2) bekezdését is. A választás továbbra sem vonható vissza.

Fontos változást hozott a módosítás az Art. 31. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó adózóknak is – ilyenek például a nyugdíjas egyéni vállalkozók, kifizetőnek nem minősülő civil szervezetek, társasházak stb. Az Art. júliusig hatályos szövege szerint ugyanis ők is kizárólag elektronikus úton tehettek volna bevallást 2007-től, ráadásul a törvény alapján semmiféle felmentés nem volt adható ez alól. Az ezzel kapcsolatos regisztrációs kötelezettségre az adóhivatal fel is hívta az adózók figyelmét: május óta több százezer értesítőlevél került kipostázásra. A módosítás viszont a vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, így ez a kör továbbra is alkalmazhatja a megszokott papír alapú bevallási formát.

 

Egyéb törvénymódosítások

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

A módosítás következtében a munkavállalói járulék 1 százalékról 1,5 százalékra emelkedik 2006. szeptember 1-jétől.

A kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkáltató – az általános szabálytól eltérően – a megállapított munkaadói és munkavállalói járulék megfizetését és bevallását az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint köteles teljesíteni.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

A módosítás a személygépkocsik és a motorkerékpárok után fizetendő gépjárműadót a vagyonarányos közteherviselés és az igazságosság elvének megfelelően alakítja át. Ezen járművek esetében már nem a gépjármű önsúlyához, hanem a hajtómotorjának kW-ban meghatározott teljesítményéhez és gyártási évéhez igazodik. A tehergépjárművek esetében a jelenlegi struktúra megmarad, a kedvezményt a kevésbé korszerű tehergépjárművek után szünteti meg.

Adótárgy

A törvény hatálya a módosítással kiterjed azon motorkerékpárokra is, amelyek hajtómotorjának lökettérfogata a 250 m3-t nem éri el. A módosítás érinti a motorkerékpár fogalmát, amely alatt olyan gépjárművet ért, amelynek két vagy három kereke van, és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négykerekű gépjárművet, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kilowattot.

Adóalanyok

Az adó alanya főszabályként a járműnyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szereplő személy. Több tulajdonos vagy több üzembentartó esetén az a személy, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedély kiállították.

A módosítás pontosítást tartalmaz olyan gyakorlati esetekre, amikor a gépjármű újonnan vagy ismételten történő forgalomba helyezésének hónapjában a forgalomba helyező elidegeníti járművét, azaz az adókötelezettség keletkezésekor már egy másik személy a tulajdonos. Ebben az esetben a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szereplő személy az adó alanya.

Az új szabályozás szerint az adóalany halála/megszűnése esetén a halált, illetve megszűnést követő év 1. napjától azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Adóalap

A vagyonarányos közteherviselés elvének érvényesítése érdekében a személyszállító gépjármű esetén az adó alapja a jelenlegi önsúly helyett a gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve.

Változatlan marad az adó alapja az autóbusz, a nyerges vontató, a lakópótkocsi (önsúly), illetve a tehergépjármű (önsúly + raksúly 50 százaléka) vonatkozásában.

Adómérték

A személyszállító gépjárművek esetében a mai egységes - 1200 Ft/100 kg-os – adómértéket a gépjármű gyártási éve szerint differenciált adómérték váltja fel. A gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben 300 Ft/kilowatt, a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260 Ft/kilowatt, a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 200 Ft/kilowatt, a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 160 Ft/kilowatt, a gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 120 Ft/kilowatt az adó mértéke. Ezen változásoknak köszönhetően a jövőben az értékesebb gépkocsik után a jelenleginél magasabb, míg a kevésbé értékes gépkocsik után alacsonyabb adóteherszint érvényesül.

A súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó mentesség változása

A súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó mentesség - figyelemmel az e körben tapasztalható visszaélésekre is – mind alanyi, mind tárgyi vonatkozásban szűkül. Alanyi oldal tekintetében csak a súlyos mozgáskorlátozott személy vagy a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító, vele közös háztartásban élő szülője, nevelőszülője, mostoha- vagy örökbe fogadó szülője tulajdonában lévő, tárgyi vonatkozásban csak egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő (nem személytaxi) személygépkocsi után jár kedvezmény. Amennyiben a mentességre jogosult tulajdonában több személygépkocsi áll, akkor a mentesség kizárólag a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

Értelmező rendelkezések változása

A módosuló adóalap és -mértékváltozás szabályaira tekintettel új fogalomként adja meg a módosító törvény a személygépkocsi, a személytaxi, valamint a gyártási év fogalmát, és módosítja a közlekedési jogszabályokkal való összhang érdekében a motorkerékpár és a munkagép fogalmát.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény egy ponton módosul 2006. szeptember 1-jétől: a gépjárművek visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke átlagosan 20-30 százalékkal emelkedik. A gépjárművek esetében az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 15 forintról 18 forintra emelkedik, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3 után 20 helyett 24 forint. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 helyett 800 forint. Az ún. Wankel hajtómotorral ellátott gépjárművek esetén az illetékteher 30 forint/cm3-ről 36 forint/cm3-re változik. Pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén, ha annak össztömege nem haladja meg a 2500 kg-ot, 7500 forintról 9000 forintra, minden egyéb esetben 18 000 forintól 22 000 forintra emelkedik az illeték összege.