Két év az Unióban

Az adatok tanúsága szerint Magyarország eredményesen használja fel az uniós támogatásokat. A tagság első két éve egyértelműen pozitív szaldóval zárult, szemben azokkal a félelmekkel, amelyek szerint kezdetben több pénzt fizetünk be az EU költségvetésébe, mint amennyit kapunk. Bár a 2004. májusi csatlakozás első, csonka évében nehezen indult el a pályáztatás, és különösen az agrártámogatások csúsztak – ami miatt gyakorlatilag nullszaldós volt az egyenleg –, ám ezen valamelyest javított, hogy Brüsszel eleve betervezett némi kompenzációt az új tagoknak, nehogy az első évet veszteséggel zárják. Ugyanakkor az uniós költségvetési maradványból hazánk is visszakapott 5,5 milliárd forintot. A 2005-ös első teljes év azonban már sokkal jobban sikerült; az idén a tavalyi uniós maradékból visszakapott ötmilliárd forinttal együtt mintegy 140 milliárd körüli plusszal zárhattunk.

Magyarország az Európai Bizottság értékelése szerint is jól teljesít az európai uniós fejlesztési források felhasználásában. A legfrissebb adatok szerint 685 milliárd forint támogatást ítéltek meg, amely meghaladja a 2004-2006 közötti első Nemzeti Fejlesztési Tervben meglévő 670 milliárd forintos nominális keretet. Összesen 16 846 projektet támogattak, s szerződéssel lekötötték a keret 89 százalékát, azaz 600 milliárd forintot.

Lekötött források

A kifizetések is a terveknél kedvezőbben alakultak, a keret 35 százalékát, 235 milliárd forintot már megkaptak a projektgazdák. Ez utóbbi összegből 164 milliárd forintot számla ellenében, a többit előlegként folyósították. Az uniós úgynevezett n+2-es szabály alapján két év áll rendelkezésre a programokban adott évre meghatározott pénzügyi keret kifizetésére, így a teljes 2004-2006. évi forrást 2008 végéig kell kifizetni. A szabály alapján a 2006 végéig teljesítendő kifizetési célt Magyarország már most elérte, így az ország nem fog forrást veszíteni.

Az első Nemzeti Fejlesztési Tervre (2004-2006) a strukturális alapokból jutó forrásoknak gyakorlatilag az egészét lekötötte Magyarország az idén áprilisig, s nyolcvan százalékukban a szerződést is megkötötték, miközben már ki is fizették az elkészült projektek egynegyedét. A pénzek 31,4 százaléka jutott vállalkozásoknak, 60,5 százalék önkormányzatoknak és a központi költségvetési szerveknek, 8,1 százalék pedig nonprofit szervezeteknek. A támogatott vállalkozások 295 milliárd forintnyi magánberuházást "hoztak magukkal", ami azt jelenti, hogy egy uniós forint 1,5 forintnyi magántőkét vonzott.

A kohéziós alapból járó pénznek is csupán három százaléka vár kiosztásra; a kohéziós alapokat száz százalékban lekötötték. Az EU három környezetvédelmi és két közlekedési beruházást hagyott jóvá, amelyek összköltsége hatszázmilliárd forint lesz, ebből az EU-támogatás mértéke 371 milliárd forint. A kifizetések jelenleg 30-35 százalékos szinten állnak, de az utófinanszírozás miatt a kifizetésekre a lehívástól számított három év áll az ország rendelkezésére.

Gazdaságélénkítő források

Az első NFT 2004 és 2010 között tíz százalékkal növeli a hazai GDP-t. Ez 2004-es árakon számolva mintegy 16 ezer milliárd forintot jelent, hét évre elosztva. Mivel a beruházásokat 2008-ig kell befejezni, gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatásuk 2010-ig érezhető lesz. A legnagyobb növekedésre, 2,2 százalékpontra az idén lehet számítani, tavaly 1,75 százalékpont többlet-GDP-t köszönhettünk az uniós támogatásoknak. A lakossági fogyasztást az uniós fejlesztések ebben a hét évben összesen nyolc százalékponttal emelik, míg a beruházásokét 17,5 százalékponttal.

Az uniós pénzek hatására a foglalkoztatási szint is javul: évente 30-40 százalékkal több az újonnan foglalkoztatott, mint amennyi a projektek nélkül várható lenne. Az idén több mint 60 ezer ember köszönheti munkahelyét a strukturális programoknak. A foglalkoztatottsági ráta a csúcson 0,7-0,8 százalékkal nő az NFT révén.

A legnagyobb fejlődést az agrárintézmények produkálták tavaly, jóllehet 2004-ben a SAPARD-program csúszása miatt késve kezdődött az agrár operatív program pályázatainak elbírálása is. Mára a hároméves 106 milliárd forintos keretből 104,6 milliárdot elnyertek a pályázók, s 32,2 milliárdot ki is fizettek. A 2004-re járó területalapú támogatások kifizetését késések és botrányok kísérték, mivel számos esetben nem egyeztek meg a parcellákra a hatósági és a jogosultak által benyújtott adatok. Az ilyen vitás ügyek száma a 2005-ös támogatások esetében a felére csökkent, az uniós és a nemzeti kiegészítő támogatásokat pedig már gyakorlatilag mind kifizették, jóllehet a jogszabályok idén június 30-át szabták meg határidőként. E támogatások azonban együttesen is a régi tagállamok gazdáiénak csupán 65 százalékát érik el, s a magyar gazdálkodók csak 2010-től kapnak velük azonos szintű agrársegélyt.

A vállalkozói szféra szeretett volna nagyobb szeletet kapni az uniós pénzek tortájából. A támogatásokból aránytalanul nagy részt kapott az állami és az önkormányzati szféra olyan feladatokra, amelyek finanszírozása az állam feladata lenne - mondja Antalffy Gábor, a Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke. Különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nehéz hozzájutniuk az uniós forrásokhoz, mivel a nagy prioritásokat kezelő projektekbe gyakran nem férnek bele. Van azonban néhány nagyon sikeres, kifejezetten a kicsiknek szóló pályázat is, például a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) keretében a hálózatok, vagyis a vállalati együttműködés fejlesztése, az interneten való megjelenés támogatása, vagy a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programon (HEFOP) belül a vállalkozói ismeretek fejlesztésére irányuló pályázat. Antalffy Gábor szerint azonban az eddiginél sokkal több kisebb ívű, célzott projektre lenne szükség.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – a Nemzeti Fejlesztési Hivatal utódja – nem titkolja, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a szerződéskötések és az elszámolások során mind a nyertesek főként formai hibái, mind a támogatást nyújtó intézményi rendszer bonyolultsága gondokat okoztak, amelyeket tovább nehezítettek külső körülmények is, például az engedélyezési eljárások lassúsága vagy a közbeszerzési eljárások elhúzódása.

Gördülékeny pályáztatás

A tapasztalatokra építve ugyanakkor 2005-ben és 2006-ban az NFÜ és az egyes irányító hatóságok is egyszerűsítették az elszámolásokhoz szükséges dokumentációt, a belső eljárásokat, és további könnyítéseket is terveznek. Várhatóan lehetőség nyílik az elszámolások elektronikus úton történő benyújtására is. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség dolgozik egy hatékonyabb modell kialakításán, amely 2007-től működne. Ennek lényege, hogy az operatív programok irányító hatóságai az eddiginél több feladatot delegálnak a végrehajtásban fontos szerepet játszó közreműködő szervezetekhez, illetve az eljárási rend több ponton is egyszerűsödik, kevesebb dokumentációt kérnének. Változás lesz az is, hogy differenciált eljárást vezetnek be a kisebb és a nagyobb projekteknél. A kisebbek egyszerűbb eljárás során kapnák a támogatást.

A források felhasználását illetően kedvező, hogy sikerül elkerülni a korrupciót. A Transparency International az Európai Bizottság támogatásával az új tagállamokban végzett kutatásai alapján megállapította, hogy Magyarországon a korrupció kivédését tekintve az intézményi keretek és szabályozások jók, valamint az állami bürokrácia érintett résztvevői nyitottak a civil partnerségre és az információk széles körű megosztására. A rendszer gyakorlati működése persze nem zökkenőmentes. A legjelentősebb hiányosságokat a tervezési folyamatok átláthatósága, a kedvezményezettek jogbizonytalansága, a végrehajtási eljárásrend túlszabályozása, valamint a közbeszerzési eljárások bonyolultsága terén találta a nemzetközi civil szervezet, amely azt is megállapította, hogy a szereplők nyitottak a változtatásokra.

Nyolcezermilliárdos folytatás

A kormányciklus eddigi hónapjait a kiigazítás jellemezte, most következik a reformok és a fejlesztések időszaka – hangoztatta Gyurcsány Ferenc kormányfő. Eddig gyors és határozott döntésekre volt szükség annak érdekében, hogy megalapozzák az egyensúlyi pályára történő visszatérést, mostantól viszont a hosszabb távú kérdésekre kell megadni a válaszokat – tette hozzá a miniszterelnök. Mindennek végső célja a fejlett, működő Magyarország létrehozása. A július végén napvilágra került programról nem egymagában kíván a kormány dönteni, fontos, hogy a felvázolt irányokról, a megoldási javaslatokról érdemi párbeszédet követően alakuljon ki a végső döntés. A foglalkoztatás és a növekedés programját tartalmazza a vitaanyag – jelentette ki Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Ez a tervezet hét évre határozza meg az általános stratégiai célokat, fejlesztési irányokat. Mivel ekkora időtávlatban meglehetősen nehéz a konkrét lépéseket meghatározni, akciótervek is készülnek, ezek két évre előre fogalmazzák meg a tennivalókat.

Az Új Magyarország programja névre keresztelt terv az országba 2007-2013 között érkező nyolcezermilliárd forintnyi uniós támogatást másképpen osztaná meg, mint az első fejlesztési terv, mivel a pénz majdnem negyede felett a hét különböző régió rendelkezhet, amelyek így maguk valósíthatják meg legfontosabb céljaikat. A második legnagyobb keretet a közlekedés fejlesztésére különítették el. "Még mindig sok olyan terület van az országban, ahova nehezen lehet eljutni, ahova a közlekedés nehézségei miatt nem tud betelepülni a tőke" – magyarázta Bajnai Gordon.

Emellett a legtöbb pénzt a környezetvédelemre, illetve az energetikai fejlesztésekre szánták, mivel a kormányzat szerint e téren vannak a legnagyobb lemaradásaink az uniós szabályokhoz képest. Tervezik például az arzénes vízzel sújtott három régió, a Dél-Dunántúl, illetve Észak- és Dél-Alföld problémájának megoldását, s mások mellett a Vásárhelyi-tervben foglalt árvízvédelmi rendszerbe is bevonnának e keretből forrásokat.

Visszatérítendő támogatások

A kifejezetten a vállalkozásoknak szánt öt-kilencszáz milliárdos gazdaságfejlesztési kereten belül mindenképpen nőni fog a visszatérítendő támogatások aránya, például kockázati tőkeként fogják használni a pénz egy részét.

Bár az összeget nézve nem túl nagy keretet kapott, mégis talán az új NFT egyik jelentősebb újítása, hogy az államreform és a közigazgatás korszerűsítése is felkerült a listára. Előbbi elsősorban képzési keret, amelyből a közigazgatás munkatársait képezik majd, míg az utóbbi gyakorlatilag az e-közigazgatás bevezetését rejti. Ám jól jelzi a kormányzat kétségeit, hogy prioritásként kezelje-e ezt a témát, lévén ennél a keretnél hagyták a legnagyobb mozgásteret a társadalmi vita idejére.

Az augusztustól szeptember közepéig tartó társadalmi vitának – amelybe különböző kormányzati és civil szereplőket vontak be – főként az a szerepe, hogy a pénzt a meghatározott elvek szerint osszák el. A különböző fejlesztési programokhoz ugyanis két szélső, egy minimum- és egy maximumértéket határozott meg a kormány. Azt várják, hogy a társadalmi vitában dőlnek majd el a végleges összegek. Például, hogy a gazdaság fejlesztésére – esetleg – a különböző oktatási, egészségügyi és szociális programokat tartalmazó humánerőforrás-projektek kárára több pénz menjen-e, avagy fordítva. A főbb területek arányainak vitája után készülnek majd el az operatív programok részletei, jelesül, hogy mit is szeretnének pontosan elérni egy-egy olyan nagy fejezeten belül, mint amilyen például a közlekedés. A menetrend szerint a kormány szeptember 27-i ülésén fogadja el a tervezetet, majd október elsején benyújtja az Uniónak. Az ágazatokra és régiókra lebontott konkrét terveket október végéig készítik el.

Márk Edina