A szakértők hiányolják a hosszú távú reformokat, amelyek részletei lapzártánkig nem kerültek nyilvánosságra. Többen sérelmezik, hogy az intézkedések lassítják a növekedést, miközben emelik az inflációt, visszafogják a reáljövedelmeket és a belső keresletet, s rövid távon negatív foglalkoztatási hatásokkal járnak együtt.
Romló versenyképesség
Az 570 hazai és külföldi, illetve kis- és nagyvállalatot tömörítő magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üdvözölte, hogy a kormány felismerte a gazdasági változtatások szükségességét. A szervezet ugyanakkor aggodalmának adott hangot, mert véleménye szerint a tervezett adóintézkedések jelentősen rontják az ország versenyképességét. Az AmCham szerint a bejelentett intézkedések nem javítják az üzleti környezet kiszámíthatóságát, s ahelyett hogy kifehérítenék a gazdaságot, az emelkedő terhek további adóelkerülésre ösztönöznek.
A szervezet szorgalmazta, hogy a kormány hozza nyilvánosságra hosszú távú strukturális reformelképzeléseit az önkormányzati, az egészségügyi, az oktatási és az adórendszer területén.
Az intézkedések bejelentését követően a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az intézkedések nyomán lassul a gazdasági növekedés és gyorsul az infláció. Mindezek következményeképpen várhatóan visszaszorulnak a beruházások, csökken a fogyasztás, mérséklődnek a megtakarítások és zsugorodik a foglalkoztatottság. A BCCH szerint a forint gyengülése jelzi, hogy a kormánynak a pénzpiacok bizalmát sem sikerült elnyernie.
A szervezet kifogásolta azt is, hogy az Új egyensúly program alapvetően a bevételek növelésére koncentrál. Úgy vélik, a kiadási szerkezet átalakítására vonatkozó elképzelések, az állami kiadások jelentős csökkentésének megjelenítése hiányzik a programból. A BCCH ezért továbbra is várja az állam szerepének újragondolását s az ebből következő reformokat.
Elvonások, adóemelések
Több érdek-képviseleti szervezet is sérelmezte, hogy az intézkedéscsomag többletterheket ró a kis- és középvállalkozásokra. A Magyar Iparszövetség (OKISZ) rendkívüli elnökségi ülésén elfogadott állásfoglalása szerint a szervezet legfeljebb átmeneti intézkedésként tudja elfogadni a kormány Új egyensúly programjában bejelentett, a kkv-kat érintő elvonásokat és adóemeléseket, de nem ért egyet azzal, hogy ezek az adó- és járulékrendszer tartós elemévé váljanak. A szövetség szerint az állam bevételnövelő törekvései az önfoglalkoztató egyéni és társas vállalkozásokat halmozottan hátrányosan érintik.
Az OKISZ állásfoglalása szerint a házipénztár rendbetételére olyan megoldást kell találni, amelynek során figyelembe veszik azokat a tevékenységeket is, amelyek esetében a pénzforgalom jellemzően készpénzben bonyolódik le. Túlzottnak tartják az eva adómértékének felemelését: maximum 5 százalékpontos növelést tartanak elviselhetőnek.
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) ugyancsak úgy látja, hogy a tervezett intézkedések komoly többletterhet jelentenek a kkv-knak. Az IPOSZ azt valószínűsíti, hogy a csomag következményeként mérséklődik a foglalkoztatás.
Az áfaemelés hatása
Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára a sajtóban úgy nyilatkozott: nem tartja igazságosnak a változásokat, mert azok főként a kis- és közepes vállalkozói kört érintik, a több ezer hektáron gazdálkodó termelőket kevésbé.
Különösen a dráguló gáz és az áfakulcs emelése hat károsan a gazdákra. A gázár 30 százalékot meghaladó növekedése az állattenyésztésben a baromfitenyésztőket érinti kellemetlenül az ágazat nagy hőigénye miatt. A növénytermesztésben a kukoricatermelők jutnak kilátástalan helyzetbe a szárítási költségek növekedése miatt. A kertészeti szektorban pedig szinte az összes alágazatot "lefejezi" a drasztikus gázáremelkedés a Magosz főtitkára szerint.
Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára az intézkedések bejelentését követően úgy nyilatkozott: számítása szerint az áfaemelés 25-30 milliárd forintos termelőiárbevétel-csökkenéshez vezet, mert a mezőgazdasági termékek kereskedőknél jelentkező fogyasztói árai a kiélezett verseny miatt vélhetően nemigen nőnek, így a felvásárlók a növekedést az átvételi árak csökkentésével kompenzálják.
A MOSZ a 4 százalékos szolidaritási különadót – több más szervezethez hasonlóan – kvázi társaságiadó-növekedésnek tartja.
Csökkenő foglalkoztatás
Számos gazdasági szereplő nehezményezte azt is, hogy az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás a korábban meghirdetettől eltérően nem szűnik meg novembertől.
Egyes szakértők szerint a csomag rövid távon kedvezőtlen hatással lehet a foglalkoztatásra, mert a jövedelmek csökkenése, illetve az emelkedő infláció visszafogja a belső keresletet, ami elsődlegesen hazai piacról élő kkv-k üzleti környezetének romlását eredményezi.
Noha az államháztartás rendbetétele nemcsak a maastrichti kritériumok, hanem a pénzpiacok elvárásai miatt is halaszthatatlan, a kormányfő által bejelentett Új egyensúly program piaci fogadtatása kedvezőtlen volt. Az OTP Bank elemzési főosztályának gyorsjelentése ezt részben a globális pénzpiaci kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével magyarázza. Ugyanakkor ehhez hozzájárul az is, hogy nem tisztázott az idei hiány valós mértéke, s az sem, hogy a hiánycsökkenés pontosan milyen bázishoz képest értendő. Ezt erősítette még a fiskális transzparencia és a hitelesség alacsony szintje, illetve a csomag szerkezetének kedvezőtlen megítélése.
A negatív fogadtatást fokozta, hogy a miniszterelnök - nyilatkozata szerint – gyengébb árfolyamot és alacsonyabb kamatszintet tart kívánatosnak, s ez tovább erősítette az inflációs várakozásokat és növelte a pénzpiaci bizonytalanságot.
Az elemzők úgy vélik, hogy a kormányfő az összeget tekintve a vártnál nagyobb megszorító csomagot jelentett be, ráadásul annak szerkezete is csalódásra adott okot. Az adóemelések hatására az idén a bevételi oldal a megszorítások 64, jövőre pedig 81 százalékát teszi ki. A kiadási oldal korrekciója ugyanakkor a fogyasztóiár-támogatások kivételével marginális, és nem kezeli a hiány újratermelődését okozó strukturális folyamatokat.
Változások a kormányzati struktúrában
Az új kormányzati struktúrában a korábbi tizenhét minisztériumot és két tárca nélküli miniszteri posztot tizenegy minisztérium váltotta fel. Ez utóbbiak: az Egészségügyi; a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési; a Gazdasági és Közlekedési; a Honvédelmi; az Igazságügyi és Rendészeti; a Környezetvédelmi és Vízügyi; a Külügy-; az Oktatási és Kulturális; az Önkormányzati és Területfejlesztési; a Pénzügy-, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A tizenkettedik miniszter a kancelláriát (MEH) vezeti.
A korábban belügyi hatáskörbe tartozó rendészeti feladatokkal ezt követően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium foglalkozik, a korábbi belügyi tárca Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium néven a helyi önkormányzatokért, a közigazgatás-szervezésért, valamint az eddig tárca nélküli miniszter által felügyelt területfejlesztésért lesz felelős. A határrendészeti és a katasztrófavédelmi feladatok a korábbi belügyi tárcától szintén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz kerülnek át.
Összevonták az oktatási és a kulturális, továbbá a szociális és a munkaügyi tárcát, valamint a gazdaságit és az informatikait, ez utóbbi esetében a közigazgatási informatikai feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal felügyeli. A korábbi oktatási tárcától a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció a gazdasági, a szakképzés pedig a szociális minisztériumhoz került. Az uniós ügyek az eddigi tárca nélküli miniszter helyett a külügyi tárca alá tartoznak, ahonnan a határon túli magyarok ügyei átkerültek a Miniszterelnöki Hivatalhoz.
A kormány létrehozta az Államreform Bizottságot és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. Előbbi a kormány javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő szerve lesz, utóbbi pedig a kormányzat és a központi közigazgatási szervek fejlesztéseit fogja összehangolni, elkészíti a nemzeti fejlesztési terveket, illetve az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájával kapcsolatos hazai feladatokat végzi. A MEH irányítása alatt működő központi hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az operatív programok irányítását is átveszi; a Nemzeti Fejlesztési Hivatal általános jogutódjaként jön létre.
Átalakul a politikai és szakmai vezetés szerint tagozódó felsővezetői struktúra, megszűnik a közigazgatási államtitkári és a címzetes államtitkári pozíció – többek között ezt tartalmazza a központi államigazgatási szervekről, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény. A jogszabály szerint a miniszterek helyettesítését a politikai államtitkár helyett a jelző nélküli államtitkár látja el. A korábbi helyettes államtitkárok helyébe lépő szakállamtitkárok alkotják majd az állami vezetői struktúra legalacsonyabb szintjét. Az állami vezetők a törvény szerint nem minősülnek köztisztviselőnek. Ezzel összhangban megbízatásuk a kormányzati ciklushoz kötődik; a kormány megbízatásának megszűnésével minden állami vezető megbízatása megszűnik.
Tárgyalások az OÉT-ben
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az Új egyensúly programban szereplő intézkedésekről zajló, június 22-ei egyeztetésen Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára jelezte: készek tovább tárgyalni az áfaemelésre vonatkozó munkaadói javaslatról, amelynek lényege, hogy ne a 15 százalékos kulcsot emeljék 20 százalékra, hanem kismértékben növekedjen a 15 és a 20 százalékos kulcs is. Ugyanakkor hajlandó a kormány tárgyalni arról is, hogy a házipénztáradóra pontosan milyen szöveg vonatkozzon.
A munkaadói érdekképviseletek kérték: a szakértői tárgyaláson foglalkozzanak azzal, hogy az eva ne 25, hanem 20 százalékra emelkedjen a jelenlegi 15 százalékról. Szorgalmazzák azt is, hogy a minimálbér kétszereséhez rendelt járulékfizetési kötelezettség a tervezettnél – a munkáltatók számára – elfogadhatóbb formában lépjen életbe. Katona Tamás szerint e kérdésekben nem tehet engedményeket a kormány, de nem zárkózott el a további szakértői egyeztetéstől.
A szakszervezeti oldal szerint a tárgyalt törvényjavaslatok olyan terheket jelentenek a dolgozóknak, hogy emiatt az intézkedések egészét elutasítják. Wittich Tamás, a szakszervezeti oldal szóvivője elmondta: nem kívánnak részletes alkut kezdeni például arról, hogy az önkéntes pénztárakba tehermentesen teljesített munkaadói befizetések mértékét ne a kormány által javasolt módon a minimálbér 20 százalékában, hanem 60-80 vagy 100 százalékában határozzák meg, mert a javaslat elvileg elfogadhatatlan számukra.
A szakszervezetek elutasítják, hogy a pénztárakba történő munkaadói befizetések ösztönzését bármilyen módon csorbítsa a kabinet. Ugyanakkor határozott követelésük, hogy a gázáremelés szociális kompenzációjára már az idén számíthassanak a rászorulók.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium felépítése
A munkaügyi tárca feladatkörébe tartozó területeket korábban 21 felsővezető (miniszter, politikai és közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) irányította, július 1-jétől heten végzik ezt a munkát; a korábbi 55 főosztályból 15 lesz.
Kiss Péter miniszter helyettese - államtitkári rangban – Csizmár Gábor, korábbi munkaügyi miniszter lesz. A tárca közlése szerint az öt szakállamtitkár közötti munkamegosztás nem követi mechanikusan a jogelőd minisztériumok korábbi vezetőinek feladatkörét, hanem alkalmazkodik az új minisztérium integrált jellegéhez. A koordinációs szakállamtitkári posztot Tarcsi Gyula – a munkaügyi tárca korábbi közigazgatási államtitkára – tölti be, feladata az új minisztérium forrásainak, jogszabály-előkészítő munkáinak, nemzetközi kapcsolatainak koordinálása, illetve a minisztériumhoz tartozó intézmények, hivatalok felügyelete. A szociális, ifjúsági, gyermekvédelmi és kábítószer-megelőzési feladatokat Forgó Györgyné – a szociális tárca eddigi főosztályvezetője – irányítja.
A foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár Székely Judit, a munkaügyi tárca korábbi helyettes államtitkára, aki a foglalkoztatási, felnőttképzési feladatai mellett a szakképzési és közmunka-szervezési tennivalókat is irányítja.
A kormány munkaügyi és civil kapcsolatainak szervezéséért, a társadalmi párbeszéd fórumainak működtetéséért, a bérpolitikáért, a munkabiztonságért és a fogyasztóvédelemért felelős szakállamtitkár Herczog László – a munkaügyi tárca korábbi helyettes államtitkára – lesz. Hornungné Rauh Edit, a szociális tárca korábbi helyettes államtitkára az esélyegyenlőségi területért felel; irányítja és koordinálja a nemzeti és etnikai kisebbségek integrációjával, a fogyatékkal élők helyzetének javításával, az idősekkel, a nők esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatokat.
A miniszter szakmapolitikai kabinetet szervez, Garzó Lilla korábbi munkaügyi helyettes államtitkár vezetésével.
A tárcánál megkezdődött a szociális és munkaügyi ellátórendszer integrációja, a nyugdíjrendszer igazságosabb működését, a fogyasztóvédelem társadalmasítását, a szakképzés és a felnőttképzés modernizációját eredményező reformok előkészítése, a szociális ellátás, a munkaügyi szabályozás és a foglalkoztatási támogatások átalakítása.
Rögzítendő határidők
A munkaadói oldal bizonyos feltételekkel (az áfaemelés más formája, kisebb evaemelés) is csupán az intézkedések egy részét fogadná el.
A munkáltatók az áfaemelésnél tudomásul vennék a szeptember 1-jei hatályosságot, a többi adóemelésre vonatkozóan a 2007. január 1-jei határidőt kérték a kormánytól. E határidővel elfogadnák a 4 százalékos szolidaritási adót, az általuk javasolt alacsonyabb evát, a banki kamattámogatási járadékot, a házipénztár-szabályozás általuk javasolt módosított formáját, feltéve, hogy a kormány kimondja ezen intézkedések átmeneti jellegét.
A június 22-ei OÉT-ülésen Zs. Szőke Zoltán, az oldal szóvivője javasolta: rögzítsék, hogy az intézkedésekre lehetőleg csak 2008. június 30-áig, de legkésőbb az államháztartási hiány 3 százalékos GDP-mértéke eléréséig lesz szükség.
Az oldal nem tudja elfogadni, hogy a korábbi megállapodásoktól eltérően az eho-t 2006 novembere után is fizetni kelljen. A tavaly ősszel kötött, három évre szóló minimálbér-emelés, amely a középfokú és a felsőfokú végzettségűekre külön tételeket határoz meg, a jelenlegi feltételekkel teljesíthetetlen a munkáltatók számára. Az oldal ezért kezdeményezi, hogy legkésőbb szeptemberben kezdjék meg a korábbi megállapodás újratárgyalását annak igényével, hogy jövő év január 1-jétől az új feltételekhez igazítsák azt. Ha e tárgyalások nem vezetnek eredményre, a korábbi megállapodást a munkáltatók felmondják – hangsúlyozta Zs. Szőke Zoltán. Az oldal tiltakozik az elvárt minimális adó intézménye ellen, amely ugyanolyan forgalmi típusú, mint az iparűzési adó, s így nem felel meg az európai uniós elveknek.
Egyenlő közteherviselés
A házipénztáradóra vonatkozó javaslat az oldal szerint éppen azokat a vállalkozókat hozná nehéz helyzetbe, akik nem adómentes jövedelmet vesznek ki a vállalkozásból, hanem, mint például a kereskedőknek, tevékenységükhöz szükséges a házipénztár. A munkaadók azt javasolják, hogy a napi házipénztár-bevétel 3 százaléka, illetve napi 800 ezer forint adómentes legyen.
A PM államtitkára az OÉT június 22-ei ülésén azt közölte: a tervezett adó- és járulékemelésekből, az idei hatályosságból nem tudnak engedni, e nélkül nem teljesíthetők az egyensúlyjavító célok. Leszögezte: az egyenlő közteherviselés érdekében nem módosíthatnak azon a javaslaton, hogy elvileg mindenkinek kötelező legyen a minimálbér kétszerese után társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ez elvi kötelezettség, jóllehet, nyilatkozni lehet az adóhatóságnak, ha a munkáltató a minimálbér kétszeresénél kevesebb pénzt fizet az alkalmazottainak, vagy a vállalkozónak ennél alacsonyabb a jövedelme.
Az államtitkár egyetértett azzal a munkáltatói igénnyel, hogy utaljanak az egyes intézkedések átmeneti jellegére, s elfogadhatónak tartotta, hogy ezt ahhoz a határidőhöz kössék, amikor az államháztartási hiány tartósan a GDP 3 százalékos szintjére csökken. Az egészségügyi hozzájárulást a korábban tervezett időpontban nem tudják megszüntetni, miként az eva javasolt mértékére, illetve a minimális adóra is szüksége van a kormánynak Katona szerint. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az adók és a járulékok mérsékléséről 2008. június 30-át követően ismét egyeztetni lehet.
Szolgáltató közigazgatás
Az egyensúly javítását szolgáló csomaggal szemben az Új Magyarország címen megalkotott kormányprogram céljai nem váltottak ki heves ellenérzéseket a gazdaság szereplőiből; a munkaadók és a munkavállalók támogatandónak tartották, hogy Magyarország ne csupán minél rövidebb idő alatt hozza be lemaradását az Európai Unió fejlett országaihoz képest, hanem "teljesítményben és jólétben egyaránt élre törjön". Az ellen sem hangzott el egyetlen érv sem, hogy az államnak a gazdaságot nem korlátoznia, hanem segítenie kell, elsősorban úgy, hogy megteremti az egyensúlyhoz szükséges feltételeket.
A munkaadói szervezetek azért is tekintettek nagy várakozással az Új Magyarország címen megalkotott kormányprogram elé, mert a választások előtt gyakorta hangzottak el szakértői elemzések a gazdaság állapotáról, az elodázhatatlan reformokról. Ugyanakkor a kabinet – a kampányidőszakban – fogadókészséget mutatott a vállalkozók elvárásainak megértésére, véleményük figyelembevételére.
Az "Államreform" című fejezet a szolgáltató közigazgatás megteremtését ígéri. A közszolgáltatások javítása érdekében a dokumentum szerint a ciklus végére bevezetik az egyablakos és az elektronikus ügyintézést. Az önkormányzati reform keretében pedig kezdeményezik a megyerendszer átalakítását régiókra, amelyek alkalmasabbak lesznek az európai uniós források befogadására és kezelésére.
A program hangsúlyozza: a kormány elkötelezett abban, hogy végrehajtsa az államháztartás és az adórendszer reformját, s ezzel hosszú távon is egyensúlyt teremtve növekedési pályára állítsa a magyar gazdaságot. E ponton a program rövid távú, gyors intézkedéseket ígér a költségvetési egyensúly helyreállítására. Ugyanakkor a Gyurcsány-kormány közép- és hosszú távú szerkezetátalakító reformokat kíván bevezetni, hogy az állam takarékosan bánjon a közpénzekkel, s csak olyan feladatokat lásson el, amelyekre a társadalomnak valóban szüksége van. A kabinet fontosnak tartja azt is, hogy egyszerűbb, átláthatóbb adórendszerrel csökkentse az állampolgárok és a vállalkozások terheit. Az adóterhek mérséklése a kormányciklus végén kezdődhet meg – fogalmaz a program.
Elhalasztott adócsökkentés
Az egyensúly gyors megteremtéséhez a kiadások csökkentése mellett elengedhetetlen, hogy a következő egy-két évben az állam növelje bevételeit - ezzel a megállapítással kétségtelenül egybecsengenek az Új egyensúly programban bejelentett egyensúlyjavító intézkedések. Ez utóbbiból kiderül, hogy nemcsak az adócsökkentési program szenved halasztást, hanem az állam a vállalkozások és a lakosság hozzájárulását is elvárja a közös kiadásokhoz, jóllehet, a programban megfogalmazottak szerint az egyensúly megteremtéséhez a kormány nem kér elviselhetetlen áldozatot az emberektől. Azonban az igazságos közteherviselés elvének érvényesítését ígéri.
A kormány azzal számol, hogy a belföldi fogyasztás mérséklődése 2007-2008-ban 3-4 százalékra mérsékli a gazdasági bővülés ütemét. Jóllehet, a jövedelmek növekedésének üteme mérséklődni fog – számol a kormány -, s az infláció kismértékben gyorsul, törekedni fognak a jövedelmek vásárlóértékének megőrzésére.
Az Új Magyarország program átfogó és érdemi reformokat ígér az egészségügyben. A tervek szerint 2007-ig létrehozzák a biztosítási alapon működő egészségügy szabályozási, intézményi, pénzügyi, működési, felügyeleti és garanciális feltételeit. A szervezett és szabályozott piac feltételeinek kialakítása után fog dönteni a kabinet arról, hogy az egészségbiztosítási piacot több biztosító számára is megnyissa-e. A kormányprogram szerint 2007-től működni fog a járulékfizetés nyilvántartásának és ellenőrzésének rendszere.
A tervek szerint jelentős átalakításokon esik át az iskolarendszer is. Ennek része a nagyszabású iskolafelújítási program; mintegy ezer iskolát korszerűsítenek. Már 2006 szeptemberében elindul a bolognai rendszerű képzés; a teljes alapképzés új szakrendszerben zajlik majd, s 2007-től folyamatosan meghirdetik a mesterszakokat. Már most nagy vitát váltott ki az a terv, hogy bevezetik az államilag támogatott képzésben az utólagos képzési hozzájárulást a tanulmányi költségekhez, s felülvizsgálják a költségtérítéses képzés feltételeit.
A fejlesztő állam című fejezet azokat a perspektívákat tartalmazza, amelyek Magyarország mint európai uniós tag előtt állnak. A kormány szerint az ország akkor lehet sikeres, ha a megnyíló EU-forrásokat olyan fejlesztésekbe fekteti, amelyekben jók az adottságok, ahol megvan a tehetség és a képesség, hogy ne csupán alkalmazkodjunk, hanem az élre törjünk. Húzóágazat lehet a modern ipar, az innovatív szektor, az üzleti és kereskedelmi szolgáltatás – ezen belül az üzleti szolgáltatóközpontok –, valamint az idegenforgalom.
A dokumentum szerint a modern ipar megteremtésében a fejlesztési forrásokat 6-7 iparágra kell koncentrálni, s az elektrotechnikai, valamint az autóipari beszállítás és gyártás, a biotechnológia és bioenergia-ipar, illetve az infokommunikáció fejlesztésével kell az élre törni. Ezen iparágakba ösztönözni kívánják a működőtőke-befektetéseket és a hosszú távú stratégiai szerződéseket a nemzetközi vállalatokkal. A program számol azzal is, hogy Magyarország adottságai alapján Európa pénzügyi és logisztikai központjává válhat. A fejlesztési programokban előkelő hely jut majd a szintén kitörési pontnak tekintett turizmusnak is.
Infrastruktúra-fejlesztések
A kormány az infrastruktúra-fejlesztés iránti elkötelezettségét próbálja alátámasztani azzal, hogy törvénybe kívánja foglalni a gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztésének tervét és részletes ütemtervét, továbbá nemzeti út-korszerűsítési programot fog alkotni, illetve átfogó vasútfejlesztési programot indít.
Az építőipar esetében számolnak az európai uniós forrásokkal, amelyekből a hazai lakásállomány megújítását kívánják támogatni. A kormány abban reménykedik, hogy az ágazat kis- és középvállalkozásai számára jó piacot tud majd teremteni a lakások energetikai célú felújításának támogatásával is. Az építőipar kifehérítésének törekvéséről sem feledkeznek meg, amit az igazságos közteherviselés érdekében tartanak elengedhetetlennek.
Az infrastruktúra-fejlesztés keretében megteremtik annak feltételeit, hogy 2010-ig – minden településen – elérhető áron hozzáférhető váljék a szélessávú internet.
Vállalkozói hitelezés
A program azt ígéri, hogy a fejlesztések első számú nyertesei a magyar vállalkozások lesznek. A Gyurcsány-kormány olyan gazdaságpolitikát kíván folytatni, amely "nem a hazai vállalkozások jogtalan előnyben részesítését jelenti, hanem a magyar kis- és közepes vállalkozások felkészítését a nemzetközi versenyben való helytállásra".
A kis- és középvállalkozások bekapcsolását a következő évek fejlesztéseibe azzal próbálja ösztönözni a kormány, hogy mások mellett módosítja a közbeszerzési szabályokat. Ez arra vonatkozna, hogy rövidebb fizetési határidő illesse meg a közbeszerzés nyertesét, valamint a neki beszállító vállalkozásokat. A nagybefektetőknek nyújtott kedvezmények és támogatások feltételeinek meghatározásakor pedig fokozottan számon fogják kérni a nagyobb kis- és középvállalkozói beszállítói arányt.
A kormány megpróbál megfelelni a kisvállalkozói szféra régi igényének, s arra tett ígéretet, hogy bővíteni fogja a vállalkozások számára elérhető finanszírozási források összegét. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeinek növelése érdekében azt tervezik, hogy megújítják a teljes vállalkozásfinanszírozási rendszert. Azzal számolnak, hogy az új finanszírozási konstrukciókkal 2006 és 2010 között 100-150 ezer vállalkozás juthat majd fejlesztési, működési hitelhez, illetve garanciához, tőkéhez. E folyamatban kiemelt feladatokat szánnak a Magyar Fejlesztési Banknak, amelynek szerepét kiszélesítik. Az MFB a tervek szerint vállalkozásfejlesztési bankká alakul, s feladata lesz, hogy összehangolja valamennyi vállalkozási és finanszírozási tevékenységet. Ezzel megvalósul a vállalkozók által régóta igényelt egyablakos finanszírozó, szolgáltatóintézményi háttér.
Új munkahelyek
A vállalkozások számára szintén nagy jelentőséggel bír a "Növekvő foglalkoztatás – több és jobb munkahely" című fejezet. Ebben a kormány foglalkoztatásbarát gazdaságpolitikát ígér, s azt állítja: támogatni és ösztönözni fogja, hogy a hazai vállalkozások megerősödése több százezer munkahelyet teremtsen, amelyek garantálni fogják a foglalkoztatottság bővülését a következő évek struktúraváltása, a felgyorsuló munkahelyváltások közepette is.
A foglalkoztatáspolitika központi eleme lesz, hogy segítse az álláskeresést, illetve a fejleszteni kívánó cégek számára elérhetővé tegye a megfelelő képzettségű munkaerőt.
A foglalkoztatásbővítő támogatások között helyet kap a hátrányos munkaerő-piaci helyzetűek foglalkoztatásának segítése. Ennek egyik eszközeként mérsékelni kívánják azon vállalkozások terheit, amelyek a legnehezebb helyzetben lévőket alkalmazzák. E célból kiterjesztik a START programot és elindítják a START EXTRÁT, illetve folytatják a kis- és középvállalkozások, valamint a civil szervezetek foglalkoztatási képességét erősítő projektet. Kiemelt támogatásban részesülhetnek azon beruházások, amelyek állástalanok számára teremtenek munkalehetőséget, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekre.
A kormány megújuló intézményrendszerrel és bővülő támogatásokkal, valamint képzési, foglalkoztatási programokkal próbálja visszaterelni a munka világába azokat, akik onnan kiszorultak vagy újonnan belépnének. Ennek érdekében össze kívánják hangolni a szociális és a munkaerő-piaci szolgáltatásokat. Megújítják az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot, hogy a térségi folyamatokra gyorsan reagáló, magas színvonalú szolgáltatóintézmény jöjjön létre. Egyre több feladatot delegálnak a nem állami, civil szervezetekhez.
Garanciák a dolgozóknak
A kormányprogram szerint időszerűvé vált, hogy a foglalkoztatás szerkezetének átalakulásával, a hagyományos formák felbomlásával és a kevésbé védett munkahelyek megjelenésével a dolgozók a korábbiaknál komolyabb garanciákat kapjanak biztonságukhoz. Ezt a Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatával kívánja megoldani a kabinet, azt ígérve, hogy bővíti a legális foglalkoztatást, megerősíti a rugalmas foglalkoztatás kereteit.
A program kitér a szociális párbeszéd és partnerség kérdésére is, amellyel kapcsolatban azt ígéri, nem alkot kötelező érvényű jogszabályokat a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek bevonása nélkül az őket érintő kérdésekben. Az Országos Érdekegyeztető Tanács működését törvényben kívánják szabályozni, továbbá kezdeményezik a munkaerő-piaci érdekegyeztetés rendszerének felülvizsgálatát. Szándékaik szerint megerősítik az ágazati párbeszédbizottság rendszerét is.
Az új kormány – hivatalbalépése után azonnal - egyensúlyjavító intézkedéseket hozott, amelyek valósággal sokkolták a gazdasági élet szereplőit, a munkaadókat és munkavállalókat egyaránt. De nemcsak azért, mert a kormányfő minden előzetes egyeztetés és hatástanulmány nélkül az OÉT fóruma előtt tett bejelentéseivel épp azt az ígéretét látszott felrúgni, hogy az érdekképviseletek nélkül nem dönt őket érintő kérdésekben. A bejelentett intézkedések célját, az államháztartás rendbetételének szükségességét nem vitatta egyetlen szociális partner sem, azonban éles kritikák érkeztek a legkülönfélébb területekről, sérelmezve, hogy az intézkedések alapján egyetlen elkötelezettség rajzolódik ki világosan: a kormány eltökéltsége a bevételek beszedésére, a költségvetésen tátongó hatalmas lyuk betömésére.
Kiadáscsökkentő lépések
Gyurcsány Ferenc az OÉT ülésén ismertette azokat a kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépéseket, amelyekkel a tervek szerint az államháztartás hiánya 8 százalék körülire szorítható le. Ezek a tűzoltásszerű lépések az idén mintegy 350 milliárd, 2007-ben pedig több mint 1000 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét – állította.
A költségek csökkentését az állam önmagán kezdi – ez volt a felvezető a megszorító intézkedésekhez. A kormányfő bejelentette, hogy lefaragják a tárcák számát és az ott dolgozók létszámát 20 százalékkal mérséklik, így a minisztériumi igazgatási költségek a 2006. évi 80 milliárdról 2008-ra 60 milliárd forintra csökkennek. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogyan fogja a piac felszívni a felszabaduló munkaerőt – erről ugyanis egy szót sem szól az egyensúlyjavító program.
Átalakul a központi költségvetés intézményrendszere is, több mint 192 megyei szervezetet – ÁNTSZ, rendőrség, közlekedési felügyeletek, APEH – szerveznek át; 32 intézményről állapították meg, hogy további működésük nem indokolt. A program szükségesnek tartja, hogy a helyi önkormányzatok is 5 százalékkal csökkentsék működési költségeiket, egyben utal arra, hogy a regionális önkormányzatok kialakítása – amelyhez a parlament kétharmados támogatására lenne szükség – jelentősen csökkentené az igazgatási költségeket.
Az államigazgatási takarékossági lépésektől – beleértve a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál, a költségvetési szerveknél és az államháztartási tartaléknál végrehajtott zárolást – a kormány 150-170 milliárd forintos megtakarítással kalkulál.
Az államháztartás állapotát jól érzékelteti, hogy a kormány először az adózási kihágások megtorlásával próbál az igazságosabb közteherviselés jegyében bevételhez jutni. Ezért 2007-re 10 ezer adózónál rendelnek el vagyonosodási vizsgálatot, ami előtt lehetőség lesz az önellenőrzéssel történő bevallásra. A kormány arra számít, hogy ezzel több tízmilliárd forintnyi, korábban eltitkolt jövedelem után folyhat be az adó.
Adózási változások
Az igazságos közteherviselésre apellál a kormányzat a házipénztárban lévő indokolatlanul magas összegek megadóztatásával is, azt állítva, e pénzeket a vállalkozás tagjai nemritkán saját céljukra használják, adómentesen. Az adózás alóli kibújás lehetőségének megakadályozására 2007-től 20 százalékos fizetési kötelezettséget kívánnak kivetni a házipénztár átlagos záróegyenlege "üzletileg indokolt összegen felüli" részére. Becslések szerint a házipénztárakban jelenleg mintegy 100 milliárd forint indokolatlan összeg van, ennek lecsökkentése 10 milliárd forint bevételt hozna az államkasszának.
A munkaadók nagy felháborodással fogadták az OÉT ülésén a társaságiadó-átalány bevezetésének tervét, amelynek lényege, hogy valamennyi e körbe tartozó adóalanynak meg kell fizetnie a fennmaradásához gazdaságilag minimálisan elvárható nyereség utáni adót. Az elvárt adó egyébként arra a feltételezésre épül, hogy a vállalkozások jelentős része éveken keresztül veszteségesnek mutatja magát, hogy elkerülje a társasági adó megfizetését. Az adó kulcsa 5 millió forint adóalapig 10 százalék, a felett 16 százalék. Ugyanakkor a kormány lehetővé teszi, hogy az adózó bizonyos esetekben – amelyet törvény határoz meg – kérhesse mentességét. Az elvárt adó bevezetésétől már a jövő évben 55 milliárd forint bevételt vár a költségvetés.
Nem túl nagy összeget, 5-10 milliárd forintot próbál beszedni az állam abból, hogy lehetővé teszi a külföldön lévő vagyonok hazautalását egyszeri adó megfizetése mellett. Becslések szerint 1000 milliárdnyi ez a vagyon, amelyből várhatóan 50-100 milliárdot utalnának haza a jövedelemtulajdonosok, 10 százalékos adó befizetése fejében.
A magánszemélyeket és a vállalkozásokat egyaránt sarcolja a szolidaritási adó, amelyet a munkaadók egyszerűen a társasági adó megemelésének titulálnak. A magánszemélyek esetében 6 millió forint éves összevont jövedelem felett kell megfizetni a 4 százaléknyi adót 2007-től. A vállalkozásokra már 2006 szeptemberétől kivetnék az új adófajtát. A 4 százalékot valamennyi társaságiadó-alanynak meg kell fizetnie, beleértve a nyereséges vállalkozásokat, az elvárt adót fizetőket, illetve az egyéni vállalkozókat is. A szolidaritási adóból a magánszemélyek jövőre várhatóan 24 milliárd forinttal gyarapítják az államkasszát; a vállalkozások már az idén 40, jövőre 170 milliárddal. Az elképzelések szerint megmarad – a pénzügyi szakma nagy felháborodására – a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások különadója, amelytől jövőre 50 milliárd forintot remél a kormány. Az "átlagos értéket" meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót fognak kivetni.
Az államháztartási egyensúly gyors megteremtésének szükségességével indokolta a kormányfő azt is, hogy szeptember 1-jével emelik az év elején csökkentett áfát. Tervek szerint a jelenlegi 15 százalékos kulcs 20 százalékra nőne. Ugyanakkor az uniós jogharmonizációra hivatkozva 50-ről 70 százalékra emelkedik a telefonhasználatra jutó áfa levonható hányada. Az áfakulcs növelése az idén 60, jövőre 170 milliárd forint bevételt hoz. A jövedéki adó is változik: a cigaretta esetében 5,7, a szesztartalmú italoknál - kivéve a bort – 7 százalékkal. Ez évi 3 milliárd forint többletbevételt eredményezhet.
Természetbeni juttatások
Több változás érinti a személyi jövedelemadót is, ezek közül az első, hogy bevezetik a 20 százalékos kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adót. Emelkedik az adóköteles természetbeni juttatások adója, szeptember 1-jével 44-ről 54 százalékra. Továbbá adóköteles természetbeni juttatásnak fog minősülni a cégtelefonok magáncélú használata.
Az szja-táblában annyi változtatást ígér a kormány, hogy 2007-től az alsó, 18 százalékos kulcs sávhatára a jelenlegi 1 550 000 forintról 1 700 000-re nő, így az adózók 76 százaléka már ebbe a sávba fog tartozni.
Szűkül ugyanakkor az igénybe vehető adókedvezmények köre, valamint az adómentes bevételeké. Az üdülési csekk például csak akkor lesz adómentes, ha a munkáltató dolgozójának, nyugdíjasának vagy annak közeli hozzátartozójának adja, s csak üdülési szállás vagy ahhoz kapcsolódó étkezés céljára használják fel.
Főleg a kisvállalkozókat érinti – mégpedig súlyosan – az a lépés, miszerint az eva mértékét már 2006. október 1-jétől 15-ről 25 százalékra kívánja növelni a kormány. A költségvetés az eddig rendkívül sikeres és dinamikusan bővülő adóból 53 milliárd többletbevételt remél 2007-ben.
A gépjárműhasználókon is megpróbál szorítani a kormány, emelkedik a gépjármű átírási illetéke, s nem valószínű, hogy csökken a gépjárműadó amiatt, hogy a súlyalapú fizetésről áttérünk a teljesítményalapúra. Erre abból is lehet következtetni, hogy e tételekből a gépjármű-tulajdonosok 9 milliárd forinttal többet fognak befizetni az államkasszába.
Elhalasztott járulékcsökkentés
A munkáltatók nagy felháborodására az előzetes megállapodás ellenére nem fog megszűnni a kijelölt határidőben, 2006 novemberében a tételes egészségügyi hozzájárulás. Ezzel jövőre 88 milliárd forinttal gyarapodik a költségvetés. Elhalasztják továbbá a tervezett munkáltatóijárulék-csökkentést is. Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatban, az utóbbi időben többször is kijelentette: nem hisznek abban, hogy a járulékcsökkentés következtében bármely munkaadó több alkalmazottat foglalkoztatna, hiszen attól nem lesz szüksége több dolgozóra. Ezzel az elgondolással 210 milliárd forint beszedéséhez találta meg az érvet a kormányzat.
Sok vállalkozót ért hidegzuhanyként az is, hogy kiszélesítik a járulékalapot a minimálbér kétszeresére azoknál, "akik jövedelmük alapján ezt megtehetik". A lépés már 2006-ban 20 milliárd, 2007-ben pedig 80 milliárd forinttal növelheti a bevételeket.
Változnak a munkavállalói járulékok is: az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalékról 6 százalékra nő szeptembertől, s a jövő évtől 7 százalékra. A munkavállalói járulék esetében az volt a terv, hogy 2006 szeptemberétől 1-ről 1,5 százalékra nő. A dolgozókon az idén így 38 milliárd, jövőre 220 milliárd forintot fogna meg a költségvetés.
Az egyensúlyjavító lépéseket a kormány összekötötte bizonyos ártámogatások felülvizsgálatával is, amelyek egyébként is esedékesek lettek volna. Csökkenteni kívánják a háztartási energia ártámogatását, ami jelenleg 250-300 milliárd forintot emészt fel. Ezt a gáz és a villamos energia árának emelésével teszik meg; augusztusban a gáz ára átlagosan 30, az áramé 10-14 százalékkal nő. Az ártámogatási rendszert januártól gyökeresen át kívánják alakítani, de a kormány már döntött arról, hogy a mostani áremeléseknél is beépíti a szociális elemet, hogy a társadalmi igazságosság jegyében csakis a rászorulók részesüljenek támogatásban.
Annulált megállapodás
Az érdekegyeztetés jövője szempontjából példa nélküli OÉT-ülésen (június 27-e) és azzal összefüggő kormánydöntésen vannak túl a szociális partnerek: először fordult elő, hogy a felek megegyeztek egy kérdésben, a kormány pedig politikai okokból ezt figyelmen kívül hagyó döntést hozott.
Gyurcsány Ferenc az Új egyensúly program bejelentésekor, június elején még azt mondta, hogy a kormány nyitott minden olyan javaslatra, amely módosítani kívánja a tervezett intézkedések struktúráját, de mégsem puhítja fel a költségvetési egyensúly javítását célzó programot, vagyis nem jár kevesebb bevétellel, mint amennyivel a kormány kalkulált.
A szociális partnerek komolyan vették e kijelentést, és elsőként az áfa tervezett növelésével kapcsolatban álltak elő új javaslattal. A kormány eredeti terve az volt, hogy az áfa 15 százalékos kulcsát 20 százalékra emelik, ugyanakkor a 20 százalékos kulcs nem változik. A szociális partnerek arra tettek javaslatot, hogy a 15 százalékos kulcs 17, a 20 százalékos pedig 23 százalékra nőjön. Számításaik szerint ez a változat az eredetileg beszedhető 175 milliárd forintos többletbevételt mintegy 30 milliárd forinttal fejelné meg. A pluszbevétel felvetette annak lehetőségét, hogy a Munkaerő-piaci Alapba fizetendő munkavállalói járulék a tervvel ellentétben ne emelkedjen 1-ről 1,5 százalékra.
Teljesíthető javaslatok
Az OÉT ülésén a kormány képviselőjeként Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára elfogadhatónak nevezte a javaslatot, ám ezután hidegzuhanyként érte a szociális partnereket, hogy a kormány másnap úgy döntött, megmarad eredeti javaslata mellett. A kormányszóvivői tájékoztatón ezt azzal indokolták, hogy az SZDSZ elvi okokból elvetette a felső áfakulcs emelését, ezért a koalíciós szerződésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni, vagyis csak olyan módosító indítványt lehet benyújtani, amely mindkét kormánypárt egyetértését tükrözi. A döntés következménye, hogy nem sikerült megakadályozni a munkavállalói járulék emelkedését sem.
A kormányzati oldal képviselője az érdekegyeztető fórumon több javaslatot is támogathatónak ítélt, és ígéretet tett arra, hogy ezeket azzal terjeszti a kormány elé, hogy fogadják el. Ilyen javaslat volt, hogy a házipénztárnál az éves árbevétel 0,8 százaléka alatti mérték legyen adómentes, napi átlagos értéken pedig 300 ezer forint legyen adómentes. Idetartozik az a felvetés is, hogy a házipénztáradót költségként el lehessen számolni a társasági adóban.
Zöld jelzést kapott az a javaslat is az OÉT ülésén, hogy a különadó alapjának kiszámítása miatti évközi zárásnál ne kelljen auditálni a mérleget. Teljesíthetőnek ítélte az államtitkár azt is, hogy a különadó esetében a mezőgazdasági vállalkozásokra vonatkozóan eltérő adóelőleg-fizetési szabályok legyenek érvényesek.
Jól fogadta a kormányzati oldal azt a javaslatot is, hogy az elvárt adó számítási alapja ne tartalmazza a közvetített szolgáltatást és az anyagköltséget, mivel ez előnytelen, főleg a termelővállalkozásoknak. Várható az is, hogy fennmaradhat a kis értékű ajándékokra vonatkozó szabályozás.
Már az OÉT-ülésen teljesíthetőnek ítélte Katona Tamás azt a kezdeményezést, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adómentesen nyújtható határértéke elérje a minimálbér 50 százalékát. A kormány ezt már másnapi ülésén jóvá is hagyta, így ha a parlament elfogadja, a munkáltatók a jövő évtől a jelenlegi havi 81 250 forinttal (a minimálbér 130 százaléka) szemben havi 31 500 forintot fizethetnek be adó- és járulékmentesen a dolgozók javára az önkéntes pénztárakba. Utóbbiak elégedettek a változtatással, mivel ez az 50 százalékos limit közel áll az általuk javasolt 60 százalékhoz. Az önkéntes pénztárakba egyébként a munkáltatók fizetik be az összes tagdíj mintegy kétharmadát. A pénztárak szerint a munkáltatók az adómentes összegen felül nem fizetnek be a kasszákba, ezért a limit leszállítása az eredetileg tervezett 20 százalékra nem növelte volna az adóbevételeket.
Tiltakoznak a partnerek
Az ülésen a munkaadói oldal szóvá tette, hogy az egyensúlyjavító intézkedések közül több elfogadhatatlan számukra, például hevesen ellenzik, hogy a járulékfizetés alapja a minimálbér kétszerese legyen – erre a felvetésre már az OÉT-en egyértelmű elutasítással reagált a kormányzati oldal. Súlyosan kifogásolják azt is, hogy a kormány az adóemeléseket év közben kívánja végrehajtani, továbbá hogy a megállapodás ellenére nem szűnik meg a tételes egészségügyi hozzájárulás.
A szakszervezeti oldal minden, a munkavállalókat hátrányosan érintő lépés ellen tiltakozott, mert szerintük az államháztartás egyensúlyának helyreállítására kidolgozott intézkedések aránytalanul nagy terhet rónak a munkavállalókra.
A szakszervezetek felháborodva fogadták a kormány döntését, amelyben figyelmen kívül hagyta az áfával kapcsolatos megállapodást, ezért közös demonstrációt jelentettek be, hogy így akadályozzák meg az intézkedések parlamenti elfogadását.
A VOSZ az Új egyensúly programról
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elfogadja, hogy a költségvetés konszolidációjára szükség van, azonban úgy véli, hogy hosszú távú reformok megfogalmazása nélkül a szükséges lépések nem kapják meg a társadalom támogatását. Egyben elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyensúly megteremtése érdekében a kormány alkotmánysértő intézkedésekhez is folyamodjon. Ilyennek tartják jelenlegi, beterjesztett formájában az elvárt adó intézményét, amelynek parlamenti elfogadása esetén a VOSZ haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz fordul.
Demján Sándor ügyvezető elnök szerint az elvárt adó ötlete a "kollektív bűnösségen" alapul – ez némileg valóban összecseng azzal, amit a miniszterelnök az OÉT ülésén indokként elmondott, miszerint a kormány célja, hogy megadóztassa azokat a vállalkozásokat, amelyek éveken keresztül veszteségesnek mutatják ki magukat, kicsúszva így a társaságiadó-fizetési kötelezettség alól.
A VOSZ szerint a kormánynak koherens csomagot kellett volna alkotnia, a hiánycsökkentő intézkedések mellé csatolnia kellett volna a konkrét célokat is. S noha a vállalkozók hangsúlyozzák: tisztában vannak azzal, hogy a választási ígéretek egy részét el kell halasztani, azt azonban szükségesnek tartják, hogy a kormányzat felrajzolja a perspektívát, és kijelentse: négy év múlva a bérek adó- és járulékterhe nem haladja meg a 42 százalékot, hat év múlva pedig a vállalkozások adóterhelése nem lesz magasabb, mint a régió más országaiban. Demján Sándor szerint ezek nélkül fennáll a veszély, hogy a befektetők és a munkaerő is elhagyja Magyarországot. Az ügyvezető elnök véleménye szerint társadalmi konszenzus szükséges ahhoz, hogy a reformlépések megindulhassanak.
