Az Európai Unió 2007-2013-ra szóló költségvetése hét év alatt 24,7 milliárd eurónyi támogatást irányoz elő Magyarország számára. Ez megközelíti a GDP 4 százalékában meghatározott maximumot; éves átlagban egy főre számítva 300-320 eurót jelent. A támogatási keret minél teljesebb kihasználása nemzeti érdek, s ennek feltétele a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) minél szélesebb társadalmi egyetértésen alapuló kidolgozása, majd sikeres megvalósítása.
Munkahelyteremtő kkv-k
A második NFT társadalmi vitája már megkezdődött, ám végleges formába öntése már az új kormány dolga lesz. Teljesen természetes, hogy az érdekképviseletek is igyekeznek a szavukat hallatni, és – az általuk képviselt munkaadók érdekeit képviselve - ajánlatokkal keresik meg a politikai közélet fontos szereplőit. Az is érthető, hogy a munkaadói oldalon belül is különböznek a nagyobb és a kisebb vállalkozások érdekei, ám egy dologban mindannyian egyetértenek: a kormányciklusokon túlmutató stratégiára, a politikai erők minél szélesebb körű egyetértésével megvalósuló, átfogó reformokra van szükség.
A (mikro) kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) képviselő szervezetek minden eddiginél jobban összehangolták érdekeik érvényesítését; nem mindegy ugyanis, hogy a szektor milyen helyet foglal majd el a második NFT-ben. Alapelvük közös: a munkavállalók többségét már ma is a kkv-szektor foglalkoztatja, s az új munkahelyek megteremtése is elsősorban tőlük várható. Ehhez azonban megfelelő adózási és járulékfeltételek, ösztönzés, támogatás, pályázati lehetőség, az adminisztrációs terhek csökkentése szükséges.
Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) már márciusban megtartotta közgyűlését – tájékoztatott Komoróczki István szövetségi titkár. Az élelmiszer-kereskedelemben hazai tőkével működő társas vállalkozások és szövetkezetek meghatározó társulása a COOP, amely beszámolt az eredményekről. Fontos napirendi pont volt az új szövetkezeti törvény elfogadása, amelynek előkészítésében az ÁFEOSZ aktívan részt vett. A konszenzuson alapuló új törvénybe az ÁFEOSZ javaslatainak többsége bekerült. Ilyen például az, hogy végre egységes jogszabály rendelkezik a szövetkezetekről. A másik pedig az átalakulás áttekinthetőbb szabályozása, a szövetkezeti üzletrész sorsának megnyugtató rendezése. A szövetség a törvény megismertetése érdekében regionális fórumokat is tartott.
A szolgáltatások között továbbra is fontos szerepet játszik a tagsághoz rendszeresen eljuttatott hírlevél, a jogszabályváltozásokról szóló tájékoztatás, emellett segítséget nyújtanak a pályázatok megírásához, a zrt.-vé történő átalakuláshoz.
Hatékony lobbizás
Nemzetközi kapcsolatait illetően a szervezet nagy reményeket fűz az uniós Eurocoop májusi tisztújító közgyűléséhez: szeretnék elérni, hogy a fogyasztóvédelem mellett a szövetkezeti érdekek képviselete jobban előtérbe kerüljön. Szakmai utat szerveznek Ausztriába; többek között az osztrák kereskedelmi és iparkamara tapasztalatait szeretnék megismerni az új hazai és az ottani kereskedelmi törvénnyel kapcsolatban, illetve tájékozódni kívánnak az OÉT Szociális Bizottságában is szereplő témáról: a társadalmilag felelős társaság ismérveiről.
Az uniós csatlakozás óta eltelt két év tapasztalatai megerősítették, hogy nagy erő a COOP Hungary közös beszerzése. Most készül a társaság középtávú stratégiája, amely a versenyképesség erősítése céljából uniós – például olasz – tapasztalatokat is felhasznál majd.
A szövetségi titkár hangsúlyozta, hogy az ÁFEOSZ továbbra is hatni kíván a tagjait érintő jogi szabályozásra. Ennek színtere az Országos Érdekegyeztető Tanács, a szakminisztériumok, a Gazdasági és Szociális Tanács, eszköze pedig a hatékony lobbizás, illetve a színvonalas szakmai anyagok elkészítése. Fontos lenne, hogy végre hatályba lépjen az érdek-képviseleti törvény, elkészüljön a kis- és középvállalkozói stratégia (ez ügyben a Kis- és Középvállalkozások Szövetsége [KÉSZ] közös álláspontot képvisel). A kkv-szektor fontos szerepét az Unió is egyre inkább felismeri, a közös stratégiát már megtárgyalta az Európai Bizottság.
A nemrég – hosszas viták után – elfogadott kereskedelmi törvényt az ÁFEOSZ sok helyütt pontatlannak, ellentmondónak, a szankciókat tekintve bizonytalannak tartja, ezért ennek módosítását is szeretnék elérni. Hosszabb távon a legfontosabb, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Tervben kellő hangsúlyt kapjanak a szektor érdekei, ilyen lehet például, hogy a közbeszerzéseknél előnyben részesüljenek, csökkenjenek a járulék- és adminisztrációs terhek, továbbá hogy a gazdasági versenyképesség erősítésére kiírt pályázatoknál ne kerüljenek hátrányba a kisebb cégek.
Több figyelmet az agráriumra
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöksége március végén ajánlást fogadott el, amely javaslatokat fogalmaz meg a következő kormányzati időszakra – közölte Horváth Gábor főtitkár. A dokumentum megállapítja, hogy az utóbbi évtizedben a kormányok méltánytalanul kevés figyelmet fordítottak az agrárszektorra, és ez az uniós csatlakozás óta sem változott. Az Unió régebbi tagállamai a Közös Agrárpolitika keretei között is szem előtt tartják saját mezőgazdaságuk érdekeit, s ennek megfelelően igyekeznek befolyásolni a közös politikát. A magyar termelők is ezt várják el a mindenkori, így a most megalakuló kormánytól is – hangsúlyozza a MOSZ.
Álláspontjuk szerint az új kormány programjában kiemelt szerepet kell kapnia a termőföld tulajdonára, használatára vonatkozó szabályozásnak, a birtokpolitikai elvek meghatározásának és következetes megvalósításának. Előnyben kell részesíteni a tényleges termelést folytatókat, hosszú távon számolva a társas vállalkozásokkal is. Mivel a haszonbérleten alapuló földhasználat továbbra is meghatározó marad, a MOSZ szükségesnek tartja a haszonbérlők jogállásának és biztonságának erősítését egy bérlővédelmi törvény megalkotásával.
A rendszerváltás után a mezőgazdaságban foglalkoztatottak nagy része vesztessé vált, ezért azt javasolják, hogy az őstermelőkre érvényes járulékfizetési kedvezményeket fokozatosan terjesszék ki a többi foglalkoztatottra, az uniós gyakorlatból ismert módszerek alkalmazásával. A piacok megtartása, bővítése érdekében tudatos agrármarketing- és agrárdiplomáciai tevékenységet kell folytatni. Elengedhetetlen a termelői összefogások ösztönzése, a termelők, a feldolgozók és a kereskedelem közötti kapcsolatok fejlesztése, a minőségtanúsítási rendszerek összehangolása (ideértve az importot is).
A termelési szerkezet módosítása eddig nem járt sikerrel, márpedig a gabonafelesleg csökkentésének legcélszerűbb módja az állattenyésztés részarányának növelése lenne, ez egyben egész évben bővíthetné a foglalkoztatást is. A dokumentum megfogalmazza az uniós szabályozással kapcsolatos javaslatokat is, továbbá szorgalmazza, hogy mérsékeljék a hatósági előírásokkal kapcsolatos túlzott bürokráciát, az eljárások díjtételeit, s tegyék rugalmasabbá a területalapú támogatások kifizetését.
Előtérben a régiók
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) május végén tisztújító közgyűlésre készül – mondta Antalffy Gábor ügyvezető elnök. Ennek lényege, hogy kiszélesítik a vezetői kört: minden régióból lesz egy társelnök. Ezzel azt kívánják szolgálni, hogy a második NFT regionális operatív programjainak (ROP) forrásaiból minél eredményesebben tudjanak részesülni.
Erre már most alaposan fel kell készülni, hiszen nem mindegy, hogy a regionális fejlesztésre és más célokra (gazdasági versenyképességre, humánerőforrás- és -infrastruktúra-fejlesztésre) kiírandó pályázatokon – a nagyok mellett – miként szerepel a kkv-szektor. Nem múlt el ugyanis az a félelmük, hogy a pályázatok többségét továbbra is elsősorban a nagyok számára írják ki, illetve kísért az a korábbi gyakorlat, hogy túl sok pénzt fordítanak az intézményrendszer (munkaügyi, regionális) kiépítésére, tanácsadásra. Ez azonban nem igazán teremt új munkahelyeket, erre csak a (jól működő) vállalkozások képesek – hívta fel a figyelmet Antalffy Gábor.
A közgyűlés legfőbb célja, hogy a kicsik bele tudjanak szólni a központi és a regionális források elosztásába a 2007-2013 közötti periódusban. A "lobbizásnak" a KISOSZ vélekedése szerint is több szintje van (OÉT, szaktárcák, Vállalkozásfejlesztési Tanács), és ezt az érdekképviseletek részben egyenként, részben – a KÉSZ keretén belül – közösen folytatják. A sikerhez elengedhetetlen a szövetség szolgáltatásainak bővítése, mindenekelőtt a regionális szintű vezetés és információáramlás megteremtése, a területi (megyei, városi) szolgáltatói irodák egységesítése.
Munkaügyi tanácsadás
A KISOSZ az egyetlen – hívta fel a figyelmet Antalffy Gábor –, amelynek ISO 9001:2000 minőségi tanúsítványa van, s ez önmagában is megköveteli a fejlesztést. Az eddigi adó-, tb-, jogi, pályázati tanácsadás kiegészül azzal, hogy segítik az új vállalkozások indítását, a rendezett munkaügyi kapcsolatok megteremtését, munkaügyi és foglalkoztatási tanácsadást nyújtanak, továbbá tulajdonosoknak és alkalmazottaknak egyaránt humánerőforrás-szaktanácsadást és tréningeket tartanak, segítik a talpon maradást, a piacok megtartását, újak megszerzését, s kibővítik a pályázati tanácsadást a 2007-2013-as időszakra.
Sajnálatos, hogy a kkv-stratégia kidolgozásában nincs előrelépés – ezt az OÉT szóvá is tette, de nem került be a kormányprogramba. Az új kabinetnek ugyancsak javaslatot tesznek majd, amelyben a méret- és szakmaspecifikus támogatásra, programokra hívják fel a figyelmet. Az Unióban több ilyen létezik.
Az egyik a kezdő vagy önfoglalkoztató vállalkozások köre, amelyek a működésükhöz kapnak támogatást. A másik a fejlődőképes kisvállalkozások (vissza nem térítendő) tőketámogatása, hiszen ezek fejlődése munkahelyeket hozhat létre. A harmadik ilyen program lehet a beszállítói szerepre alkalmas kis- és közepes vállalkozások támogatása. Vagyis: meg kellene vizsgálni, hogy a kormány hol és miben tud segíteni, de ennek nem a legjobb módja a hitel vagy a tanácsadás – hangsúlyozta Antalffy Gábor.
Az érdekképviseletek másik fontos feladata a jogszabályalkotásban való aktív közreműködés. A kereskedelmi törvény a KISOSZ szerint sem lett tökéletes (az ügyvezető elnök szerint a legkisebb közös többszörös elve érvényesült), ezért a kereskedőknek is vannak kifogásaik (ilyen például a beszerzési ár alatti értékesítés ügye, a nagy kereskedelmi láncok további terjeszkedésének korlátozása, a stabil hazai cégek támogatása). Ezért a törvény (vagy a készülő végrehajtási jogszabályok) módosítását javasolják, méghozzá nemcsak a KÉSZ-szel, hanem a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság szakszervezeti oldalával együtt.
Felnőttképzés, átképzés
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) május utolsó napján tartja közgyűlését, de az elnökség már április 6-án megtárgyalta a programot. Az IPOSZ 2002-2006-ra elfogadott középtávú stratégiájának utolsó événél tartunk – mondta Szűcs György elnök –, jövőre pedig programalkotó és tisztújító közgyűlést tervezünk.
Az uniós csatlakozás éppen a program végrehajtásának félidejében történt, s az IPOSZ tevékenysége ehhez igazodott. Amíg 1994-95-ig a legitimáció volt a fő kérdés, 2000-ig a tanácsadó szerep, majd 2000-2004 között egyértelműen az uniós csatlakozás, addig 2005-2006-ban a szolgáltatási rendszer kiépítése tekintendő prioritásnak. Ebben szakmai kiadványok (fémipar, könnyűipar, személyi szolgáltatások, munka- és környezetvédelem, uniós pályázatok) csakúgy szerepelnek, mint a képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos anyagok, információk.
Az uniós tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Európa-szerte mindenhol segítő rendszerek működnek a kicsik felzárkóztatása, a versenyképesség javítása céljából. Az érdekképviseletek kibővült szolgáltatásai is ezt szolgálják – az IPOSZ esetében a tagok számára kedvezményes, a nem tagok számára piaci áron. A legfontosabb cél azonban a (duális) képzés, az átképzés és a felnőttképzés.
Az Unió csak az akkreditált képzéshez ad támogatást, ezért az IPOSZ közhasznú társasága (amely 2000-től működik) benyújtotta akkreditációs kérelmét. A társaság a 10 fő alatti mikrovállalkozások számára kínál új tananyagokat és gyakorlati képzést, olyan szakmákban is, amelyek most – az OKJ korszerűsítésének következtében – kiestek a képzési jegyzékből. Az IPOSZ tagsága 200 szakmát képvisel, s a HEFOP kísérleti programjában tavaly 60 ipartestület vett részt (ennek keretében 500 vállalkozásnak 20 témában adtak támogatást).
Stratégia szükséges
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) januárban tartotta szokásos évértékelőjét, ám márciusban fontosnak ítélték, hogy a gazdaságpolitika formálóihoz eljuttassák javaslataikat, amelyeket kilenc pontban foglaltak össze a tagság véleménye alapján. Az eddigi hagyományoktól eltérően a dokumentum nem csak a következő kormánynak szól, mivel – megítélésük szerint – a magyar gazdaság előtt álló feladatok stratégiai jelentőségűek, megoldásukhoz a politikának a gazdaság hosszú távú érdekei szerint kell gondolkodnia és cselekednie.
A következő időszak fő célja a felzárkózási folyamat felgyorsítása, a gazdaság legalább 4-5 százalékos növekedési ütemének elérése, s ehhez a források megteremtése. Csökkenteni kell a nem gazdaságfejlesztési célú államadósságot, meg kell teremteni a költségvetés, illetve az államháztartás javuló egyensúlyának feltételeit. Ehhez arra is szükség van, hogy az állam hatékonyabban, takarékosabban működjék, valódi szolgáltató államként – ideértve nemcsak a kormányzati apparátust és (jórészt leépítendő) háttérintézményeit, hanem az önkormányzati rendszer egyszerűsítését eredményező közigazgatási reformot is.
A vállalkozók hatékonyabb fellépést sürgetnek a szürke- és a feketegazdaság, illetve a korrupció ellen, már csak az igazságosabb elosztás és közteherviselés érdekében is. Nem halogatható az egészségügy átalakítása, amelyet a magánszféra bevonásával, az exportra alkalmas szolgáltatások bővítésével, több-biztosítós rendszerrel képzelnek el.
Magyarországon ma túl kevesen viselik a túl magas adó- és járulékterheket, emellett az adórendszer struktúrája, bonyolultsága és kiszámíthatatlansága is versenyhátrányt okoz. A terhek csökkentése mellett feltétlenül szükség van az adórendszer komplex és gyökeres átalakítására, hosszabb távon átláthatóvá, kiszámíthatóvá tételére – a kedvezményeket több évre előre, törvényben rögzítve.
Az uniós támogatások felhasználásában, a második NFT megvalósításában határozott célokra, konkrét programokra, egyszerűbb és jobb pályázati rendszerre van szükség. Végül a szövetség részletes javaslatokat tesz a foglalkoztatás feltételeinek javítására, ideértve a gazdasági aktivitás növelését, a szakképzést, továbbá azt, hogy a fenntartható fejlődés érdekében rövid és középtávon a bérfelzárkóztatással szemben előnyben kellene részesíteni a magyar gazdaság versenypozíciójának javítását. E célt szem előtt tartva a kormányzatnak kezdeményeznie kellene egy átfogó gazdaságpolitikai megállapodás megkötését a szociális partnerekkel a középtávú bér-, ár-, adó- és foglalkoztatáspolitikáról.
Vállalkozói ismeretek
A szakképzés és a foglalkoztatás bővítése szorosan összefügg egymással, illetve a versenyképesség javításával. Ezek alapvető feltétele – a kedvező közgazdasági környezet mellett – a vállalkozói ismeret, a sikeres pályázatírás és a gyors információáramlás – hangsúlyozta Szűcs György.
Ezt segíti majd, hogy szeptembertől elindul az IPOSZ Vállalkozói Akadémiája, amely a vállalat-korszerűsítés, a válságmenedzselés kérdéseiben is naprakész információkat nyújt, méghozzá kifejezetten a kisüzemek sajátosságaihoz igazítva. Az oktatást olyan cégek végzik, amelyek megszerzik az IPOSZ ajánlását. Emellett folyamatosan korszerűsítik a szövetség honlapját, de – az internet általános elterjedéséig – nyomtatott hírlevél formájában is hozzáférhetők a legfontosabb információk.
Az IPOSZ elnöke is szóvá tette, hogy nem öltött végleges formát a kkv-stratégia, jóllehet a javaslatokat letették az illetékes tárcák asztalára. Változatlanul azt állítják, hogy külön figyelmet kellene fordítani – a második NFT-ben elkülönített módon – a kisvállalkozások pályázataira, hiszen a tanácsadás nem elég, források is kellenek, s e tekintetben a kkv-szektor hátrányban van. A legfontosabb persze a gazdasági konjunktúra, de eközben lehetővé kellene tenni a kicsiknek, hogy bizonyíthassanak, önállóan – és sikerrel – pályázhassanak az operatív programok forrásaira.
Az IPOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra: nemzetközi szervezetük, az UEAPME programjában is szerepel a legkisebbek támogatási rendszere (kamat, pályázat), s a támogatás összegét legújabb ajánlásukban 100 ezerről 200 ezer euróra javasolják emelni. Jó lenne -tette hozzá Szűcs György –, ha ezt Magyarországon is törvénybe iktatnák a hazai kis cégek felzárkóztatása érdekében. Az idei IPOSZ-közgyűlés legfőbb feladata éppen az lesz, hogy lerakja a 2007-2013 közötti felzárkózási időszak alapjait – ideértve a regionális fejlesztést is –, ennek elősegítésére a szervezet 7 statisztikai régiós tanácsot hozott létre.
Az elnökség emellett az új kormány figyelmébe ajánlotta a közbeszerzési törvény megváltoztatását a hazai vállalkozók javára (ideértve az alvállalkozók jogvédelmét is), továbbá a körbetartozások – főleg az építőipari vállalkozásokat sújtó – problémájának sürgős megoldását; ebben az IPOSZ szeretne részt vállalni.
Tisztújításra készülve
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) szintén május végén tartja közgyűlését, amely nem szokványos – hívta fel a figyelmet Vadász György általános alelnök. Tisztújítás lesz, főként az Unió 2007-2013 közötti költségvetési támogatásának minél jobb felhasználása érdekében.
Olyan lehetőségek állnak előttünk, amelyeket bűn lenne nem kihasználni – fogalmazott Vadász György. Az országnak, a kormánynak is van mit tennie (ilyen például az államháztartási reform), de az érdekképviselet önmagától is elvárja, hogy korszerűbben működjék a következő periódusban. A tőkeszegény kkv-szektorban főleg a szolgáltatásokat kell bővíteni, a kormányzat, az önkormányzatok dolga a szükséges önrész előteremtése. A multinacionális cégek mindig tudják, hol kell kopogtatni, de a kisvállalkozói szektornak nincs saját eszközrendszere. Pályázatokra, közös projektekre van szükség, de ehhez az kell, hogy az információk eljussanak a szektorba, s megfelelő oktatásra, szakképzésre van szükség ahhoz, hogy fogadni lehessen az uniós forrásokat. Az is fontos, hogy a kkv-szektort képviselő KÉSZ javítsa együttműködését, főként a szakképzést illetően.
A tisztújító közgyűlésen alapszabály-módosítás, szervezet-korszerűsítés, a vezetés egyszerűsítése várható, s háromfős, kollektív vezetői testület kap majd felhatalmazást a szervezet vezetésére (elnök, ügyvezető társelnök, társelnök). Mindennek célja a második NFT-ben való közreműködés, a források minél hatékonyabb kihasználása, a régiók közti együttműködés megteremtése. Az új parlamenti időszaktól a szövetség az érdek-képviseleti törvény mielőbbi elfogadását, az államháztartás reformját várja, s ebben kész szorosan együttműködni az új kormánnyal – tette hozzá Vadász György.
Működési feltételek
A minimálbérről szóló megállapodás hatásairól elmondta: ma rossz a foglalkoztatási szerkezet és arány Magyarországon.
Az alacsony aktivitási ráta miatt kevesen fizetnek járulékot a költségvetésnek, emiatt (is) magasak a bérterhek, ezért az OKISZ nehezen fogadta el a megemelt minimálbért. Elismerik, hogy ez még mindig alacsony és nem elég a megélhetéshez, de csak a dinamikusabb gazdasági fejlődés tenné lehetővé a magasabb béreket (különösen igaz ez a kkv-szektorra, amely jócskán elmarad uniós partnereitől).
Fontos lenne, hogy az intézményrendszer már 2006-ban tegye lehetővé az uniós támogatások minél teljesebb igénybevételét (lásd az írországi példát), és csak a növekedési feltételek, a piaci bővülés után kellene a minimálbér további emelésére gondolni. Szorosan idetartozik a közterhek mérséklése, a vállalkozások működési feltételeinek javítása, s ez után következhet a feketegazdaság kifehérítése, akár szigorúbb ellenőrzések árán is.
