Minőségbiztosítás és versenyképesség

A minőségbiztosítási tanúsítvány számos előnyt jelent a vállalkozásoknak, s nemcsak a nagyobb, de a közepes és a kisebb cégeknek is. Mindenekelőtt hitelességet, marketingelőnyt, magasabb vevői elégedettséget, illetve erőteljesebb nemzetközi versenyképességet garantál a munkáltatóknak.

Hiányzó ismeretek

A vállalkozások a minőségbiztosítás iránti igényeikkel tanácsadó, valamint minősítő és tanúsító cégekhez (a két utóbbi tevékenység nem azonos) fordulhatnak. Mindhárom szektorban egyaránt széles a szolgáltatók köre, sok más iparághoz hasonlóan itt is megtalálhatók a nemzetközi társaságok, valamint a magyar tulajdonban lévő vállalkozások is.

A tapasztalatok azt jelzik, hogy a munkáltatók általában az egymástól szerzett információk alapján választanak maguknak tanácsadót, illetve minősítőt, attól függően, hogy egy-egy cégről milyen hírek terjedtek el a piacon. Ezzel kapcsolatban Oláh Péter, az Eurocert Minősítő és Tanúsító Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte, problémának tartja, hogy Magyarországon nincs nemzeti akkreditáló testület, amely kamarai funkciókat is ellátna, s objektív információkat nyújtana a területén működő vállalkozásokról.

A szakember kifejtette: a minőségbiztosítási rendszerek bevezetését tekintve a hazai kis- és középvállalkozások vegyes képet mutatnak, ami nem is csoda, hiszen sokan alapítanak úgy gazdasági társaságot, hogy még az alapvető vállalkozási ismeretekkel sincsenek tisztában. Elsősorban a mérnöki tanácsadással foglalkozó cégek, illetve azok a vállalkozások törekednek a minőségbiztosítási tanúsítások megszerzésére, melyek állami vagy önkormányzati tendereken akarnak indulni.

Ugyanakkor az uniós csatlakozás is sok céget késztetett arra, hogy megszerezze a tanúsítást. Egy öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató munkaadónál a tanácsadás 500 ezer és egymillió forint között mozoghat, míg a tanúsítás 250-350 ezer forintot emészthet fel. További költséget jelent az évenkénti kötelező auditálás, s az, hogy háromévenként meg kell védeni a kiépített rendszert, ami folyamatos fejlesztést igényel.

Dokumentált folyamatok

A minősítés, illetve a tanúsítás megszerzéséhez a cégek állami támogatást is kaphatnak. E célból a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (GKM) pályázni lehet; a tanúsítások bevezetésére fordított összeg ötven százalékát lehet elnyerni. Oláh Péter kiemelte: a befektetett forintok busásan megtérülhetnek, hiszen a minőségbiztosítási rendszer kiépítése után átláthatóbbá válnak a cég folyamatai, s elégedettebbek lesznek a vevők. Természetesen csak akkor, ha nem csupán papíron szerez egy vállalkozás minőségügyi tanúsítást. Arról is lehet ugyanis hallani, hogy sokan keresik a kiskapukat, s a látszólag könnyebb utat választva pénzért vesznek tanúsítást.

A minőségirányítási rendszerek közül a legismertebb az ISO 9001. Európában – az ezredfordulón – a tanúsított szervezetek száma elérte a 250 ezret, a világon a 400 ezret. A Digart Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Nagy József úgy látja, az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszer leginkább a különböző betegségek elleni oltáshoz hasonlítható; kicsit fájdalmas, de megvéd a bajtól. Ebben az összehasonlításban a tanúsítvány a nélkülözhetetlen "oltási bizonyítvány".

Ennek ellenére sokan félnek a tanúsítást megelőző kemény szervezési munkától, az adminisztráció alapos rendbetételétől. Mások a bürokrácia szükségtelen felszaporodását látják benne, s vannak, akik az elkerülhetetlen költségek miatt aggódnak. Holott a kellően felkészített és tanúsított cégeknél rend van, mindenki tudja a dolgát, a folyamat minden fázisát ellenőrzik és dokumentálják. Ugyanakkor az alkalmazottak magasabb rendű minőségügyi kultúrát sajátítanak el.

Ha a minőség javul, vonzóbbá válhat a cég arculata is. Nem mellékes, hogy az ISO 9001 követelményeinek megfelelő minőségtanúsítási rendszer bevezetése során számos hibaforrást küszöbölhetnek ki, mivel kötelező az események, intézkedések regisztrálása. A feltárt hibák elhárítása nyilvánvalóan megtakarítással jár. A gyakran feleslegesnek tartott dokumentálás pedig számos esetben elősegítette már egy-egy sikeres per lefolytatását: például egy hibás szállítás kapcsán vagy egy gondatlan alvállalkozóval szemben. Mindez szintén a kiadások, illetve a veszteségek mérséklését eredményezheti.

Hatásos reklám az ISO

Az ügyvezető hangsúlyozta: egy vállalat sokkal hatásosabb reklámkampányt folytathat, ha hirdetésében feltüntetheti, hogy minőségirányítási rendszere megfelel az ISO 9001 követelményeinek. A cégek tapasztalata szerint már a tanúsítás elnyerését követő két-három évben megtérülnek a kiadások. A tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatók megerősíthetik partnereik bizalmát, míg az erre nem áldozó cégek hátrányt szenvedhetnek a piacon. Nem vehetnek részt például állami, önkormányzati pályázatokon, illetve nem lehetnek beszállítói olyan partnereknek, akik már rendelkeznek e "bizonyítvánnyal".

A vállalkozások életében egyre hangsúlyosabb szerepet kap a környezetvédelem, ezért jó néhány célul tűzi ki az ISO 14001 tanúsítvány elnyerését is. A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) célja kettős. Egyrészt szavatolni kívánja, hogy a vállalat olyan terméket gyártson, mely nem káros a környezetre sem újkorában, sem a felhasználás során, egészen a termék megsemmisítéséig vagy újrafeldolgozásáig. Másrészt csak olyan gyártási folyamatok alkalmazását engedi meg, melyek szintén nem károsítják a környezetet.

A környezetközpontú irányítási rendszernek figyelembe kell vennie a természeti erőforrások gazdaságos kihasználását is. A KIR bevezetésének és tanúsításának költségei - szakemberek tapasztalatai szerint – már az első egy-két évben megtérülhetnek.

A piac kényszerítő ereje

A több mint száz embert foglalkoztató Zrínyi Nyomda vezérigazgatója, Gampel István elmondta: cégük ISO 9001, valamint 14001-es minősítéssel is rendelkezik. Ez utóbbi esetében a közelmúltban volt az éves auditjuk, s a cégvezető tudomása szerint a nyomdák közül csak ők vezették be a környezetközpontú irányítási rendszert is.

Az ISO 9001-es minősítés megszerzését a piac kényszerítette ki. E nélkül ugyanis nem indulhatnának állami és önkormányzati közbeszerzési pályázatokon. Ezt a luxust pedig aligha engedhetné meg magának a nyomda, amely az utóbbi években radikális piacváltást hajtott végre az életben maradás érdekében, s ma már bevételének nagyobb részét a reklámkiadványok készítésével éri el.

A tanúsításokra, illetve az évenkénti auditokra tízmillió forintos nagyságrendű összeget fordított a cég, azonban éltek a GKM pályázati lehetőségével. Ennek révén a bevezetés költségeinek ötven százalékát lehet elnyerni. A ráfordítás természetesen közvetetten térül meg. Ha egy cégnél rend és fegyelem van, átláthatóak a termelési folyamatok, mindez pozitívan hat a gyártott termék minőségére, ami hozzájárulhat a piaci sikerhez.

Pénzhiány a kis cégeknél

A hazai kis- és középvállalkozások többségének meg kell néznie, hogy mire költi forintjait, s különösen igaz ez a mikro- és családi vállalkozásokra. E körben a pénzhiány komoly akadálya lehet a minőségbiztosítási rendszerek meghonosításának.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke úgy fogalmazott, nem indokolt, hogy a mikrovállalkozásoktól is elvárják az ISO-minősítések megszerzését, ez az EU-ban sem követelmény. Többen panaszolják – 15-30 fős vállalkozások is –, hogy még senki sem jutott több munkához azért, mert minőségbiztosítási rendszere volt. Olyan esetek viszont előfordultak, hogy valaki azért esett el egy megrendeléstől, mert nem volt meg a kellő tanúsítása.

Az IPOSZ segíti tagjait, ha a minőségbiztosítással kapcsolatos kérdéseikkel a szervezethez fordulnak. Ez esetben az illető lakóhelyén ajánlanak szakértő tanácsadót, illetve minősítő céget.

Az IPOSZ tervezi, hogy partneri kapcsolatot létesít különböző területeken működő szakértő cégekkel – e körbe tartozhatnak majd a tanácsadók, minősítők is –, amelyek szolgáltatásait az ipartestületi tagok kedvezményesen vehetik majd igénybe.