A munkaerő-piaci információk nemcsak a gazdasági szereplők, de a munkaügyi szervezetek tevékenységét is megkönnyíthetik. Ha néhány hónapra, fél évre vagy egy esztendőre előre lehetne vetíteni, hogy milyen irányban "mozdul el" a munkaerőpiac, akkor a munkaadók és a munkavállalók könnyebben egymásra találhatnának. Gyakorta ugyanis a munkaerő-kínálat és a -kereslet egyidejűleg jelentkezik, a kettő azonban nem találkozik egymással. Előfordul tehát, hogy adott térségben a munkanélküliségi adatok viszonylag magasak, mégis betöltetlen álláshelyeket hirdetnek a munkaadók. Éppen ezért nélkülözhetetlen a foglalkoztatás várható tendenciáinak feltérképezése, a munkáltatók szándékainak regisztrálása.
Rövid távú előrejelzés
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) rövid távú munkaerő-piaci prognózisa tizenöt éve hasonló módszertan szerint készül, igaz, az egyes adatfelvételek súlyponti elemei az eltelt időszakban változtak, s a tapasztalatok alapján folyamatosan módosult az adatlap is – tudtuk meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) vezető tanácsosától.
Demkó Olivér elmondta: az adatfelvétel a gazdasági szervezetek munkaerő-gazdálkodásának megfigyelésére fokuszál, mindenekelőtt tehát arra keresi a választ, hogy milyen nagyságrendben és összetételben terveznek elbocsátást és létszámfelvételt. Rendszeresen rákérdeznek a tartós vállalati munkaerő-keresletre, illetve igyekeznek meghatározni a hosszabb időszak alatt kielégítetlen munkaerő-igényeket. Tavaly az információk összegyűjtése során ez kiemelt hangsúlyt kapott. Ugyanakkor az adatfelvételnek eddig minden alkalommal része volt a vállalati munkaerő-gazdálkodást befolyásoló reálfolyamatok megfigyelése is. Az ÁFSZ – a felméréssel – fényt szeretne deríteni a pályakezdők foglalkoztatására irányuló szándékokra is, illetve tájékoztatást kíván kapni a gazdasági szervezetek képzési tevékenységéről.
A vezető tanácsos elismerte, hogy a rövid távú munkaerő-piaci prognózis nem alkalmas arra, hogy a vállalatok annak alapján hozzák meg stratégiai beruházási döntéseiket, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az előrejelzések hasznos információkkal szolgálnak gazdálkodók számára. A cégek megismerhetik az ágazatukat jellemző foglalkoztatási tendenciákat, s mindezeket figyelembe vehetik saját munkaerő-gazdálkodási döntéseik meghozatalakor is.
Módosuló kérdéssorok
A kérdéssor kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan módosul, méghozzá a munkapiac változásával párhuzamosan, hiszen a foglalkoztatás jellemzői is rendre átalakulnak. Az első rövid távú prognózisok készültekor, a 90-es évek elején a munkanélküliség előrejelzése állt a középpontban. Ezek a prognózisok segítették a munkaügyi szervezetet abban, hogy meghatározhassák az állástalanság kezelésére szolgáló eszközök várható forrásigényét. A munkaerőpiac viszonylagos stabilizálódása után a foglalkoztatottság várható alakulása kapott egyre nagyobb szerepet a prognózisokban. Mostanában ezeken túlmenően a tartós munkaerőhiány, az atipikus foglalkoztatási formák, illetve a külföldiek magyarországi munkavállalása kerül előtérbe.
Somogy megyében 28 ezer gazdálkodó szervezet működik, s közülük 400 adatai alapján állítják össze a megyei helyzetképet – tudtuk meg a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatójától. Tarrné dr. Törzsök Piroska kifejtette: e cégek adatai jól reprezentálják a foglalkoztatás jellemzőit, hiszen a megyében munkát vállalók 40 százaléka ezek alkalmazásában áll.
Somogyban főként az ipar és a mezőgazdaság szereplői vesznek részt a felmérésben, nem véletlenül, hiszen legnagyobbrészt e szektorokban tevékenykednek a társaságok. A munkaerő-piaci prognózis készítésekor az ipari vállalatok 60, a mezőgazdasági nagyüzemek 50 százalékának szándékait vehetik figyelembe a szakemberek.
Az adatszolgáltatók összetételén azonban lehetne javítani. A megkérdezettek listájának összeállításakor ugyanis arra törekednek a munkaügyi központban, hogy a kis-, a közepes és a nagyobb vállalkozások egyaránt képviseltetve legyenek. Mégis, tapasztalatok szerint a kisebb foglalkoztatókat rendkívül nehéz elérni, ezek nem szívesen működnek közre. Holott a tőlük származó információ már csak azért is rendkívül fontos lenne, hiszen belőlük van a legtöbb. A működő társaságok 80 százaléka tíznél kevesebb embert alkalmaz, s kiemelkedően sok a négy vagy kevesebb munkatársat számláló vállalkozások száma is.
Főként az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás és a gazdasági szolgáltatások terén jellemző, hogy gyakorta egyetlen ember dolgozik a cégben – legfeljebb néhány kollégájával –, ám ez előfordul az egészségügyben, sőt, a költségvetési intézmények körében is. Ezek – általában – még rövid távon sem tudnak nyilatkozni arról, hogy milyen fejlesztéseket terveznek, fontolgatják-e a létszám növelését vagy csökkentését. Nem reális elvárás tehát, hogy a kisebb cégek közép- vagy hosszú távon megbízható adatokat szolgáltassanak szándékaikról.
Utólagos "szembesítés"
A legutóbbi a huszonnyolcadik alkalom volt, amikor munkaerő-piaci prognózis készült, s összességében elmondható: a jelentés korrekt, megbízható képet ad a változásokról – értékelte Tarrné dr. Törzsök Piroska. A munkáltatókat minden alkalommal szembesítik – természetesen utólag – azzal, hogy mit mondtak fél esztendővel korábban, s kiderül, mennyire váltak be a várakozások.
Az utóbbi évek tapasztalata szerint többé-kevésbé az válik valóra, ami az előrejelzésben szerepelt. Van viszont különbség a két félév prognózisának megbízhatósága között is, hiszen jellemzően az év első felében készített felmérés összesítésének eredménye sokkal megbízhatóbb, mint a hat hónappal későbbié. Ez abból adódik, hogy a cégek egyéves periódusra terveznek, a naptári év kezdetén fogalmazzák meg szándékaikat a következő 12 hónapra. Ekkor határozzák meg fejlesztési terveiket, s rögzítik azt is, hogy a feladatokat mekkora létszámmal tudják majd elvégezni. Az alkalmazottak felvételét, illetve elbocsátását ilyenkor még jobban látják a társaságok, azt viszont, hogy fél évvel később mire lesz szükségük a zavartalan és gazdaságos működéshez, sokkal kevésbé tudják megítélni.
Megkésett szerkezetváltás
Az év eleji tervezéssel ellentétben, szeptemberben és októberben nemigen készítenek koncepciót a vállalkozások, ekkor sokkal bizonytalanabbak a tekintetben, hogy márciusban hány dolgozóra lesz szükségük és milyen munkakörökben. Ezért ha mód volna változtatásra, akkor az igazgató szerint fontolóra kellene venni, hogy évenként csupán egyszer, az esztendő elején kérdezzék meg a munkáltatókat szándékaikról, létszámterveikről.
Főként persze közép- és hosszú távra látható előre, hogy mi fog történni a munkaerőpiacon, s e trendek alapján a munkaügyi központok is kialakíthatják stratégiájukat, meghatározzák, hogy milyen támogatási eszközökkel szeretnék javítani a foglalkoztatást, milyen képzéseket indítanak, hogyan használják fel a foglalkoztatási alapban rendelkezésre álló forrásokat, s milyen irányelveket határoznak meg a támogatási rendszerben.
Somogy megye speciális helyzetben van, hiszen itt az országos tendenciával ellentétes folyamatok zajlanak. Míg hazánk több térségében érzékelhetően emelkedik a foglalkoztatottak száma – hol dinamikusabban, hol mérsékeltebben –, e dél-dunántúli megyében csökkenő adatokat regisztrálnak. E térségben ma is gyakori a létszámleépítés, s úgy tűnik föl, még nem ért véget a munkaerő-piaci szerkezetváltozás. Ennek egyik oka, hogy azokban az ágazatokban tevékenykedik a cégek jó része, amelyek nehezen vészelik át az átalakulást. Jellemzően az élelmiszer-, a fa-, a textil- és a ruhaipar, a mezőgazdaság és a honvédség a legnagyobb foglalkoztató, s az egykori húzóágazatok máig sem tudtak talpra állni.
Veszteséges ágazatok
Az élelmiszeripar helyzete miatt az ágazatra vonatkozóan nem igazán megbízhatóak a munkaerő-piaci prognózisok. Piros László, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének főtitkára úgy véli, amíg nem stabilizálódik a helyzet, addig nemhogy fél évre, de sokkal rövidebb távra sem tudnak megbízható adatokkal szolgálni a munkáltatók.
Az élelmiszeripar jövedelemtermelő képessége rengeteget romlott, s a szektorban tevékenykedő vállalkozások több mint 50 százaléka veszteséges, nemigen terveznek tehát a cégek, fő céljuk a túlélés. A főtitkár szerint a vállalkozások többsége egy évre sem lát előre, nem tudja, lesz-e megrendelése. Olyannyira súlyos a helyzet, hogy beláthatatlan következményekkel járhat, ha egy áruházlánc piacra lépésének híréről értesül a piac. Egy ilyen helyzet felülír minden beszállítói koncepciót, s a cégeknél – mivel nincsenek megfelelő kompenzációs mechanizmusok - tömegesen sor kerülhet elbocsátásokra – részletezte Piros László, aki szerint legalább másfél évre van szükség ahhoz, hogy az élelmiszeripar helyzete javuljon. A tervezés csak akkor kezdődhet.
A munkaerő-piaci prognózis adatait a munkaügyi központok elküldik az iskolákat fenntartó önkormányzatoknak, nem titkoltan azért, hogy az információk birtokában a gazdaság igényeihez igazítsák képzési kínálatukat. Az intézmények jól láthatják az előrejelzésekből, hogy mely szakmák iránt van kereslet, illetve mely végzettségekkel nehéz elhelyezkedni. A szándék tehát egyértelmű: a megyei munkaügyi központok ösztönözni szeretnék a szakképző iskolákat arra, hogy tanfolyamaik, képzéseik összeállításakor vegyék figyelembe a munkaerőpiac szereplőinek jövőbeni szándékait. Ekképpen elérhető lenne, hogy olyan szakmákra képezzék a tanulókat, amelyekkel el lehet helyezkedni.
Naprakész információk
A munkapiaci előrejelzések a szülők és a diákok számára is jelzik, milyen mesterségeket érdemes tanulni – állítja egy munkaügyi szakember. Gyakorta azonban hiábavaló mindez: az érintettek előre látják ugyan a veszélyeket, mégsem mondanak le terveikről, s abban bíznak, hogy mire végeznek a tanulmányaikkal, addigra változik a munkaerő-kereslet. Nehéz tehát tudatosítani, hogy érdemes komolyan venni a gazdaság jelzéseit, a megyénként több száz munkaadó megkérdezésével összeállított értékelést.
A munkaügyi központok tapasztalatai szerint a prognózisnál sokkal megbízhatóbb az elmúlt évtől készülő rövid távú munkaerő-gazdálkodási bejelentés. Ennek előnye, hogy gyors, naprakész információkkal szolgál a társaságok szándékairól, s kiderül az is, hol vannak szabad álláshelyek, illetve ha voltak ilyenek, sikerült-e betölteni azokat. A munkáltatók is sokkal szívesebben közreműködnek ebben, hiszen a kérdéseket tíz perc alatt meg lehet válaszolni, illetve elektronikusan is továbbíthatják az adatokat. A felmérésből azonban nem marad ki az sem, akinek nincs internet-hozzáférése, hiszen postára is feladható a kitöltött kérdőív.
Ebben a konstrukcióban négy kérdéscsoport különül el egymástól: a létszámadatok, a munkakörök betöltését firtató kérdések, a létszámcsökkentési vagy -növelési szándékok, illetve a munkaügyi szervezettől elvárt szolgáltatások.
A rövid távú munkaerő-gazdálkodási bejelentéssel sikerült megszólítani a kisebb cégeket is; viszonylag nagy arányban érkezik válasz a 100 főnél kevesebb foglalkoztatottat regisztráló vállalkozásoktól. A PHARE-program keretében bevezetett újítást eleinte tíz mintakirendeltségen alkalmazták, mára országosan elterjedt módszerré vált. A munkaügyi szakemberek szerint még jobb lehetne akkor, ha képzettségre irányuló kérdéseket is tartalmazna, hiszen ezzel a munkaerő-keresletet pontosabban meg lehetne határozni.
Képzési program
A munkaerő-piaci prognózis próbája a "Lépj előre egyet!" elnevezésű program lesz - véli az Országos Felnőttoktatási Tanács elnöke. Szilágyi Antal elmondta: a munkaügyi tárca, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és a munkaadók együttműködésével megvalósuló projekt keretében ingyenesen tanulhatnak a jobb álláshelyet remélők. Fontos, hogy a kereslet és a kínálat között összhang teremtődjék, s a hiányszakmák iránt felkeltsék az érdeklődést.
Az elnök szerint a prognózisok gyengesége az, hogy túlságosan nagy területet fognak át, s kevéssé adnak megbízható adatot arról, hogy a munkát keresők saját szűkebb környezetükben milyen lehetőségekkel számolhatnak. Aki ugyanis Balmazújvárosban vagy Ajkán keres munkát, az adott városban szeretne elhelyezkedni, s kevéssé érdekli, hogy a megyében másutt mi a helyzet. Ráadásul mind a munkáltatók, mind a munkavállalók taktikáznak, s néha ez is ferdíti az adatokat – hangsúlyozta Szilágyi Antal, aki szerint van még mit finomítani a rendszeren.
Sokkal személyesebb adatszolgáltatásra van szükség, s nem lehetünk elégedettek azzal, hogy a prognózisok 2050-re nagyobb megbízhatósággal adnak útmutatást, mint 2006-ra - véli az elnök, hangsúlyozva: az elemzések azt láttatják, hogy a gazdaság jó pályán halad, fejlődik az ipar. Azt viszont nemigen lehet biztonsággal kiolvasni, mi várható néhány hónap vagy fél év múlva. Középtávon pedig egyáltalán nem jósolható előre, melyik cég terjeszkedik s merrefelé, hová helyezik át ilyen vagy olyan okból telephelyeiket.
Hiányzó pénzforrások
Fokozza a nehézséget, hogy hiába jelzi egy vállalkozás az adatgyűjtéskor, hogy milyen álláshelyeket hirdet meg a következő néhány hónapban, ha arra nem talál megfelelő képesítéssel rendelkező jelentkezőt. Márpedig a szakma elsajátításához idő kell. Képtelenség, hogy a féléves prognózisok megjelenését követően azonnal kitanulják a szakmát azok, akik munkát keresnek a térségben, a képzések ugyanis jellemzően nem fél- vagy egyévesek.
Szilágyi Antal szerint áttörő változásra van szükség, s középtávon nem ilyen típusú munkaerő-piaci prognózisokat kell készíteni. Alaposan meg kellene vizsgálni a stabil helyzetű térségek gazdasági mutatóit, az ipar, a szolgáltatás, az egészségügy és egy sor más terület foglalkoztatási adatait, s összevetni azokkal a térségekkel, ahol problémás a foglalkoztatás. Utóbbi régiókban tudatosan kellene kialakítani a megfelelő munkaerő-kínálatot. Szilágyi Antal szerint erre állami pénzt kellene adni, pályázatokat kellene kiírni a vállalkozások számára, hiszen így alakulhatna át a munkaerőpiac szerkezete. Ez lehetne a garancia arra, hogy az ipari vállalatok az állástalansággal küszködő régiókba települjenek.
Ily módon a Dél-Alföld vagy Kelet-Magyarország kevéssé preferált városaiba és falvaiba is oda lehetne csalogatni az ipart, s ezzel párhuzamosan lendületet kaphatnának az infrastrukturális fejlesztések. Kellő odafigyeléssel – Szilágyi Antal szerint - akár három év múlva érzékelhető lenne a hatás. Mindehhez azonban szemléletváltásra van szükség. Mindenesetre az újítás bevezetéséhez szinte azonnal hozzá lehetne fogni, hiszen a magyar munkaerő felkészültségéről meglehetősen pontos információk állnak rendelkezésre.
Lépj előre egyet! elnevezéssel, 4 milliárd forintos forrással új, a résztvevők számára ingyenes képzési program indul – jelentette be januárban a munkaügyi miniszter. A projektet 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban a Munkaerő-piaci Alap finanszírozza. Ez a pénz 10-15 ezer személy képzésére elegendő, de nagyobb érdeklődés esetén további forrásokat csoportosítanak át, illetve – a későbbiek során – újabb európai uniós finanszírozás is igénybe vehető. Az érdekeltek – az akkreditált képzőintézmények által kínált képzésekre - a munkaügyi kirendeltségeken jelentkezhetnek. A programban bárki részt vehet attól függetlenül, hogy munkaviszonyban áll, illetve munkanélküli vagy inaktív. A program a munkaadóknak is kedvező, mert dolgozóik – anyagi ráfordítás nélkül - képzettséget szerezhetnek. Az ingyenes oktatást a munkaügyi kirendeltségek segítségével vehetik igénybe az érdeklődők.
Mindazok, akik alapfokú 6 osztállyal rendelkeznek, befejezhetik általános iskolai tanulmányaikat, majd szakmát szerezhetnek. Azoknak is módjuk lesz valamilyen szakma elsajátítására, akik ilyen módon nem tudják megszerezni a 8 általános iskolai végzettséget. Számukra különféle közismereti, szakmai kompetenciák megszerzését követően kínálnak majd ehhez igazodó képzést. Bekapcsolódhatnak a képzésbe azok is, akik csak 8 általános iskolai vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkeznek, de azok is, akik szakmája nem keresett a munkaerőpiacon.
Jelenleg 30 ezer olyan betöltetlen állást tartanak nyilván, amelyre több mint egy éve nem találnak a munkáltatók szakképzett munkaerőt. Az egyes térségekben jelentős eltérés van a keresett szakmák között. Mivel a munkavállalási korú népesség 40 százaléka nem rendelkezik a munkaerőpiacon szükséges szakképesítéssel, igen fontos, hogy minél többen bekapcsolódjanak a különféle felnőttképzési programokba.
Lépj előre egyet!
Lépj előre egyet! elnevezéssel, 4 milliárd forintos forrással új, a résztvevők számára ingyenes képzési program indul – jelentette be januárban a munkaügyi miniszter. A projektet 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban a Munkaerő-piaci Alap finanszírozza. Ez a pénz 10-15 ezer személy képzésére elegendő, de nagyobb érdeklődés esetén további forrásokat csoportosítanak át, illetve – a későbbiek során – újabb európai uniós finanszírozás is igénybe vehető. Az érdekeltek – az akkreditált képzőintézmények által kínált képzésekre – a munkaügyi kirendeltségeken jelentkezhetnek. A programban bárki részt vehet attól függetlenül, hogy munkaviszonyban áll, illetve munkanélküli vagy inaktív. A program a munkaadóknak is kedvező, mert dolgozóik – anyagi ráfordítás nélkül - képzettséget szerezhetnek. Az ingyenes oktatást a munkaügyi kirendeltségek segítségével vehetik igénybe az érdeklődők. Mindazok, akik alapfokú 6 osztállyal rendelkeznek, befejezhetik általános iskolai tanulmányaikat, majd szakmát szerezhetnek. Azoknak is módjuk lesz valamilyen szakma elsajátítására, akik ilyen módon nem tudják megszerezni a 8 általános iskolai végzettséget. Számukra különféle közismereti, szakmai kompetenciák megszerzését követően kínálnak majd ehhez igazodó képzést. Bekapcsolódhatnak a képzésbe azok is, akik csak 8 általános iskolai vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkeznek, de azok is, akik szakmája nem keresett a munkaerőpiacon. Jelenleg 30 ezer olyan betöltetlen állást tartanak nyilván, amelyre több mint egy éve nem találnak a munkáltatók szakképzett munkaerőt. Az egyes térségekben jelentős eltérés van a keresett szakmák között. Mivel a munkavállalási korú népesség 40 százaléka nem rendelkezik a munkaerőpiacon szükséges szakképesítéssel, igen fontos, hogy minél többen bekapcsolódjanak a különféle felnőttképzési programokba.
LÉPJ ELŐRE EGYET!
