Az Mt. munkaadói értelmezése
A Munka Törvénykönyve (Mt.) megalkotása, azaz 1992 óta nem múlt még el törvénykezési ciklus, hogy a XXII. törvényként emlegetett jogszabály ne szenvedett volna el kisebb vagy nagyobb módosítást. Mindezek követése és a változtatásokhoz való alkalmazkodás nem kis energiájukba került és kerül a munkáltatóknak, különösen ha feltett szándékuk a törvények következetes betartása.
Az alaptörvény, valamint a módosítások értelmezésében minden munkáltatói szervezet igyekszik tagjai segítségére lenni, közülük is kiemelkedően sokat tesz ennek érdekében az MGYOSZ. A szervezet már a kezdetektől fogva időről időre sajátos módon jelenteti meg az egységes szerkezetbe foglalt Munka Törvénykönyvét. Ami a munkáltatók körében különösen kedveltté tette ezeket a kiadványokat, az az egyes paragrafusokhoz fűzött figyelemfelhívások, értelmezések, ajánlások.
A napokban megjelent legújabb kötet már a múlt év végén elfogadott, a munkáltatók által jobban megszívlelendő változtatásokat is tartalmazza a feldolgozást könnyítő értelmezésekkel. A kötet összeállítói megjegyzéseikben eligazítást adnak arra nézvést is, hogy mely kérdéseket érdemes az egyéni munkaszerződésekben, melyeket a kollektív szerződésekben rendezni, miben tanácsos megállapodni a szakszervezetekkel, valamint az üzemi tanáccsal. A kiadvány végén – az előzőekhez hasonló munkaadói kiegészítésekkel – megtalálható a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, amely éppen az Mt. be nem tartása miatt súlyosabb büntetéseket helyez kilátásba.
gységes szerkezetbe foglalt Munka Törvénykönyve – munkaadói értelmezéssel. Összeállította: Geiger Tiborné és Szabóné dr. Dénes Éva, MGYOSZ, Bp., 2006. 222 oldal. Ára: 5900 Ft.
A társasági jog kialakulása
A társaságok a gazdasági élet fontos szereplői, a működésüket szabályozó modern társasági jog kialakulása hosszú fejlődési folyamat eredményeként jött létre. Nem volt mindig önálló jogterület, sokáig a kereskedelmi jog egyik ágát képezte, önállóvá válása a 19. század második felében kezdődött.
Az egyes történelmi korszakok gazdasági, társadalmi és jogi környezetének, a társaságok szabályozásának bemutatása után a részvénytársasági jog kialakulásának a kezdeteiről kapunk tájékoztatást dr. Sándor István könyvében. A középkorban a jogi személy fogalmának a megalkotásával a társaságok önálló jogalanyisága is lehetővé vált; ez pedig előrevetítette a modern részvénytársasági forma kialakulását.
A könyvből megismerjük a társasági jog törvényi szabályozásának – kodifikálásának – a mozzanatait az egyes európai országokban. A szerző kifejti, hogy a nyugat-európai társasági jogi szabályozás három nagy területe: a német, a francia és az angol szabályozás alapján ment végbe. A modern társasági jog rendszereinek azonosságát és különbözőségét az egyes intézmények bemutatásával érzékelteti. A társasági jog legfőbb kérdései – mint olvashatjuk – napjainkban a társasági formák, a társaságok irányítása, továbbá a hitelező- és a kisebbségvédelem területén jelentkeznek. Végül az Európai Unió jogharmonizációs törekvései tárgykörében a jogi alapokkal, a nyilvánossági követelményekkel, a tőkével kapcsolatos rendelkezésekkel, az átalakulási, fúziós kérdésekkel, az Európai Gazdasági Egyesüléssel és az Európai Részvénytársasággal foglalkozik a szerző.
r. Sándor István: A társasági jog története Nyugat-Európában. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005. 334 oldal. Ára: 4800 Ft + áfa.
Az adók és a járulékok változásai
2006. január 1-jével jelentős változások történtek az adó- és járulékrendszerben, de ezt megelőzően az Országgyűlés már az elmúlt év folyamán is számos pénzügyi tárgyú, adó- és járulékszabályt érintő törvényt módosított. Változások történtek egyes adónemeknél, adókedvezményeknél, az adómentes béren kívüli juttatásoknál, a tőkejövedelmeknél, az adózás rendjében, a társadalombiztosítási szolgáltatásoknál, és új adókat is vezettek be (luxusadó, közteher-viselési hozzájárulás). Mindezeket a törvényi módosításokat ismerteti a NovoSchool Kht. 2005 decemberében megjelent összeállítása.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény az adókedvezményeknél, az adómentes juttatásoknál és a tőkejövedelmeknél módosult. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása a versenyképesség javítását célozza. Az általános forgalmi adó adókulcsa 25 százalékról 20-ra csökkent; az adómentességi és adólevonási szabályok is módosultak. A jövedéki adó az áfakulcsok változása miatt módosult. A regisztrációs adónál a módosítás fogalmi pontosításokból, adómérték-változásból áll. Már 2005-ben jelentősen módosult az adózás rendjéről szóló törvény, az újabb módosítások pontosításokat, jogalkalmazási szabályokat, jogértelmezéseket tartalmaznak.
A társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvénynél változást jelent a járulékalap kiterjesztése. Két új adónemmel – a luxusadóval és az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulással – is megismerkedünk az összeállításban (alapelvek, a törvény hatálya, feltételei stb.).
dó és járulékrendszer 2006. évi változásai, valamint a 2005. évközi változások. Összeállította: Paróczai Péterné dr., NovoSchool Kht., Budapest, 2005. 88 oldal. Ára: 1990 Ft.
