A hazai munkaadói szervezeteknek át kellett gondolniuk, hogy teherbírásuk függvényében milyen uniós intézményekben tudnak részt venni, illetve lobbizni a vállalkozók érdekében. A szervezetek számára a nemzetközi szféra többféle érdekérvényesítési lehetőséget is kínál. Többségük beilleszkedett az uniós struktúrába, s a magyarországi tripartitrendszerhez hasonlóan, közösségi szinten is tagja az érdekegyeztetésnek. A Munkaadó Lapja által megkérdezett szervezetek arról számoltak be, hogy a magyar szakmai szövetségek munkáját a nemzetközi élet elismeri. Ezt jelzi, hogy több szakértőjük is helyet kapott az uniós szervezetek vezetésében, ugyanakkor Magyarország gyakran ad otthont nemzetközi rendezvényeknek.
Gyáriparosok szövetsége
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) három jelentős nemzetközi szervezetben vesz részt személyes képviselője által – mondta el Wimmer István, a szövetség főtitkára. Ezek közül az egyik, a Nemzetközi Munkaadói és Munkaügyi Szervezet (ILO) nem uniós szervezet. EU-s intézmény viszont az Európai Munkaadók és Gyáriparosok szövetsége (UNICE), valamint az EU szakmai tanácsadó testülete, az Európai Szociális és Gazdasági Tanács.
Az MGYOSZ Magyarország társult tagsági évei után, az uniós csatlakozás óta teljes jogú tagként, itthonról egyetlen szervezetként képviseli a munkaadókat az UNICE rendszerében. Ez az európai munkaadói szövetség az MGYOSZ-hoz hasonló uniós, valamint az EU-csatlakozásra váró országok gyáriparos szervezeteinek szövetsége. Megtalálható benne valamennyi EU-tagállam szervezete, a teljes jogú tagságra várókkal együtt összesen 39 ország gyáriparos szövetsége.
A szervezet különféle fórumai rendszeresen üléseznek, évente hatszor találkozik például az UNICE kormányzó testülete, az elnökök tanácsa, amelyben a magyar szövetséget a MGYOSZ elnöke képviseli. Ez a grémium jelöli ki az UNICE politikáját, s hangolja össze az együttműködést az EU-val, valamint dönt különféle ügyekben és állásfoglalásokat hoz. A házigazda mindig az EU soros elnöke országának szövetsége. Az EU és az UNICE elnöke rendszeresen, legalább évente egyszer találkozik és konzultál.
Brüsszeli képviselet
Az elnökök tanácsa mellett rendszeres a főtitkárok értekezlete, az EXCO, amelyben az UNICE-delegáció másik két tagja, a főtitkár és az állandó képviselő vesz részt. E testületeken kívül azonban az UNICE-nek vannak bizottságai, állandó munkacsoportjai, ahol az MGYOSZ különböző vállalati képviselők révén van jelen. Mások mellett kül- és versenyügyekkel, energetikával, illetve egyéb fontos szakterületekkel foglalkozó munkacsoport is működik.
Az MGYOSZ értelemszerűen nem tud mindegyikbe szakértőket és képviselőket delegálni, de törekszik arra, hogy a kulcsfontosságú csoportokban jelen legyen. A delegáltak nem elsősorban apparátusbeli képviselők; az a törekvés, hogy az MGYOSZ tagvállalatainak vagy tagszövetségeinek munkatársai legyenek jelen a testületekben. A bizottságok évente 2-3-szor üléseznek. E tanácskozásokon rengeteg információ jut el az UNICE tagjaihoz, melyek alapján előterjesztéseket, javaslatokat készítenek elő. Ez utóbbiakat az UNICE – mint szlogenje is mondja: a gyáriparosok egységes hangja – az EU intézményei felé képviseli. Az Unió intézményi rendszerében az UNICE a munkaadók érdekeit közvetíti a kormány felé.
Wimmer István szerint az állandó képviselők érdekérvényesítő szerepe rendkívül fontos. Az MGYOSZ Brüsszelben már negyedik éve tart fenn saját képviseletet, amely állandó irodával, két-három fővel, képviselet-vezetővel és munkatársakkal működik. A kiküldöttek feladata, hogy kapcsolatot tartsanak az UNICE intézményével, illetve az információáramlásban segítsék az MGYOSZ-t és tagjait. Brüsszelben egyébként nemcsak a hazai munkaadók szövetsége, hanem valamennyi gyáriparos szervezet fenntart képviseletet, az ezek közötti együttműködés, koordináció is az iroda feladata. E munka során az MGYOSZ képviselői szinte baráti viszonyt építettek ki azokkal a személyekkel, intézményi vezetőkkel, akikkel együttműködnek.
Kiválasztási szempontok
Az UNICE apparátusán kívül az MGYOSZ-nak közvetlen kapcsolatai is vannak az EU-ban. Wimmer István rámutatott: az EU politikai intézményeiben a munkaadói szervezet nyilvánvalóan nem vesz részt, mert az MGYOSZ nem politizál. Van azonban egy olyan szervezet, az Európai Szociális és Gazdasági Tanács, ahová minden európai uniós tagország delegálhatja a munkaakadók és a munkavállalók képviselőit. Ebben a tanácsban előbbiek képviseletében négy fő van jelen, egyikük az MGYOSZ társelnöke, Vadász Péter. Személyében az MGYOSZ egyik első számú vezetője van jelen az EU egyik intézményében.
A delegált személyek kiválasztásakor az MGYOSZ több szempontot mérlegel: az egyik a szakmai és a nyelvi alkalmasság. E funkciókban nem lehet tolmáccsal dolgozni. Aki részt vesz az EU érdekegyezetési és lobbitevékenységében, annak jól kell boldogulnia valamelyik uniós nyelven, elsősorban angolul és franciául. De legalább ezzel egyenértékű, hogy azt a szakmát, amit képvisel – például az energiaügyet, a pénzügyet vagy az adózást – jól ismerje és értse. Az MGYOSZ delegáltjai általában szaktekintélyek az ilyen témákban, akiket valamely vállalat vagy vállalatcsoport szakértőjeként a szövetség küld ki.
Fontos szempont az is, hogy mivel a brüsszeli vagy más uniós városokban zajló események időben komoly elfoglaltságot jelentenek, és költségek is felmerülnek, ezt el kell tudnia viselni annak a cégnek, cégcsoportnak, szövetségnek, amely "átengedi" az általa foglalkoztatott személyt. Vagy ha tulajdonos az illető – mert ilyen is van a menedzserek mellett –, akkor elfoglaltságába be kell illeszteni az évenkénti néhány alkalmat. Ez megterhelő. Ugyanakkor a képviselet csak akkor lehet érdemi, ha egy-egy pozícióban – legalább középtávon – mindig ugyanaz a személy vesz részt a folytonosság jegyében.
Szakmai tekintély
Az MGYOSZ aktívan részt vesz a gyáriparos vállalkozásokat érintő kezdeményezésekben. Az elmúlt évben öt ország gyáriparos szervezete, az osztrák, a cseh, a szlovák, a szlovén és a magyar szövetség kidolgozott egy dokumentumot, amely tavaly szeptemberben készült el "Kelet-közép-európai kiáltvány" címmel.
Ebben az öt ország gyáriparos szervezete által legfontosabbnak vélt kérdéseket dolgozták fel, illetve azt, hogy az érintett területeknek milyen irányban kellene fejlődniük. A dokumentum mások mellett kitért az infrastruktúra, a szolgáltatások, a munkaerő-áramlás, az adózás és a környezetvédelem problémáira; minden ország egy-egy témát dolgozott ki. A megállapításokat minden lehetséges fórumon közzéteszik. A dokumentumot az adott országok kormányai, valamint EU-biztosai, illetve Brüsszelben az öt ország EU-parlamenti képviselői is megkapták.
Wimmer István rámutatott: az uniós lobbizás kialakult rendszer, amely jól működik. A nemzetközi, uniós és kétoldalú intézményi munka igazi haszna – azon túl, hogy ilyen szinten is képviselni tudják a vállalatok és a szakmák érdekeit – az, hogy az itthoni érdek-képviseleti tevékenység is erősebbé, szakmailag tekintélyesebbé válik. Az uniós lobbizásnak köszönhetően sok tapasztalatot, érvet, kellő szakmai hátteret tudnak felsorakoztatni a hazai szakmai érdek-képviseleti tevékenységhez is. A hazai és uniós munkának ugyanakkor összhangban kell lennie.
A "kicsik" szerepe
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) három jelentős európai nemzetközi szervezetben van jelen, amelyek keretében a hazai kézművesség érdekeit képviseli.
Szűcs György, az IPOSZ elnöke úgy véli, az Európai Unió értékén kezeli a kisvállalkozói szférát, elismeri a foglalkoztatásban betöltött szerepét. Az EU politikáját meghatározó szemlélet – az esélyegyenlőség és a nyilvánosság – a kicsiknek fog kedvezni, s ez kellő muníciót ad a kisvállalkozókat képviselő szervezeteknek, hogy ambiciózusan részt vállaljanak a nemzetközi tevékenységben.
Az IPOSZ 1991 decembere óta először társult, majd 2004. május óta rendes tagja a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME). E szervezetben több mint 54 munkaadói és szakmai szervezet vesz részt; központja Brüsszel. Az UEAPME alelnökévé a múlt év decemberében, Londonban az IPOSZ alelnökét, Kassai Róbertet választották meg, amit a magyar szervezet óriási eredménynek tart. Ezáltal a 2004 májusában csatlakozott országok közül Lengyelország és Csehország mellett az IPOSZ rendelkezik a legnagyobb befolyásolási lehetőséggel.
Felkészítőprogram
Az EU-csatlakozás során már kifejezetten élénk volt az IPOSZ és az UEAPME kapcsolata, amit jelez, hogy a nemzetközi szervezet évente egy-egy alkalommal Budapesten rendezett fórumot.
Szűcs György kiemelte: 2000-től az olasz, az osztrák és a német kézműipari szervezet, illetve az UEAPME támogatásával az IPOSZ programot szervezett a hazai kisvállalkozói réteg számára, amelyben az EU-csatlakozásra, az új piaci feltételekre készítették fel a magyar gazdaság legsérülékenyebb vállalkozói rétegét. Negyven szakmai füzetet 38 ezer példányban készítettek el, illetve – külföldi előadók segítségével – 28 ezer vállalkozóhoz juttatták el a csatlakozással kapcsolatos jogi és egyéb információkat. Ennek is köszönhető, hogy az uniós csatlakozást követő első másfél évben a kisvállalkozók, kézművesek nem adták vissza tömegesen a vállalkozási engedélyüket; ez sem egy-egy régióban, sem szakmában nem következett be.
A kisvállalkozások európai szövetségének új alelnökségi pozíciójából adódóan az IPOSZ tevékenyen részt vesz az új lisszaboni folyamatnak nevezhető munkában, amelynek célja az európai kisvállalkozások működési feltételeinek könnyítése és az ezzel kapcsolatos részletek kidolgozása. Az a törekvés, hogy a kisvállalkozói réteg erőteljesebben közreműködjék Európa gazdasági növekedésében, a foglalkoztatás bővítésében, illetve a versenyképesség javításában.
Az UEAPME nemrégiben tanúsítványt adott ki arról, hogy az IPOSZ szervezete, illetve működése teljesen megfelel az EU-országokban zajló érdek-képviseleti munka feltételeinek, s feljogosította arra, hogy a 278 tagszervezetét hasonló tanúsítvánnyal lássa el.
Bizottsági munka
Az európai szociális dialógusban ugyanúgy részt vesz az UEAPME, mint a hazai érdekegyeztetésben az IPOSZ. Szűcs György emlékeztetett arra: gyakran kapnak arra vonatkozó kérést, hogy a magyar európai parlamenti képviselőknek juttassák el az európai kézművesek álláspontját egy-egy direktíva megalkotásakor.
Fontos az is, hogy az IPOSZ – évről évre – két hónapra kiküldheti egy gyakornokát az UEAPME ügydöntő szervezetébe – ezzel is segítve a lobbikapcsolatok megerősítését. Ugyanakkor jó esély van arra, hogy a kezdeményezések a magyar jogi szabályozásban is megjelenjenek.
Az IPOSZ az UEAPME két fontos bizottságában képviseli a hazai kézművesszakmát. Az egyik a normabizottság (NORMAPME), amely lehetőséget teremt arra, hogy a magyar szervezet a környezetvédelem, a munkavédelem és a technológia szabványainak meghatározásába aktívan beleszóljon.
A másik grémium a szakképzési bizottság, amelynek tevékenységét az IPOSZ különösen fontosnak tartja, mivel ennek évek óta idehaza is a szószólója. A szakképzési bizottság hatásköre kiterjed a szakmunkástanuló- és mesterképzésre, valamint a modulrendszerben összeállítható, élethosszig tartó tanulásra. A cél annak segítése, hogy minél több kisvállalkozás élén sokoldalúan képzett – technikumot, főiskolát és egyetemet végzett – vállalkozók, vezetők és tulajdonosok álljanak.
Most van terítéken a vállalkozói akadémia terve, amelynek keretében Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban az ottani szervezetekkel közösen megpróbálnak kialakítani egy közép-európai képzési rendszert. Az akadémia azt szeretné elérni, hogy az EU-országok kisvállalkozói azonosan gondolkodjanak a tulajdonosi felelősségről, a tőkebefektetésekről, a minőségbiztosításról, a válságmenedzselésről, a környezetvédelemről, a pályázatokról, a munkavédelemről, valamint a munkaadói érdek-képviseleti szervezetek szerepéről.
Középtávú tervek
Miként fel kellett készülni az Unióba való belépésre, most – az EU dinamikus változásaira válaszolva – szintén felkészültségre kell szert tenni. E tekintetben fontos, hogy az UEAPME-nak a kiskereskedők érdek-képviseleti tömörülése, a KISOSZ is tagja. Azonban – Szűcs György szerint – a többi hazai kisvállalkozói szervezetnek is el kellene gondolkodnia a belépésen. Az UEAPME munkájában minden olyan szervezet részt vehet, amely megfelel az alapszabálynak, illetve tulajdonosi alapon, önkéntesen szerveződik, s lehetőleg szövetségenként működik.
Az IPOSZ a nemzetközi porondon az Európai Iparunió (IGU) munkájában is részt vesz. Az IGU 1946-ban alakult; az IPOSZ elődszervezete alapító tagja volt, azonban az államosítást követően ki kellett lépnie a nemzetközi szövetségből. A gazdasági rendszerváltást követően az alapító utódszervezete 1990-ben visszanyerte tagságát, egyedüliként a közép-európai országok szervezetei közül.
Az IGU az ENSZ szakosított szervezeteként is működik, s nemcsak az EU-ban, hanem a földközi-tengeri országokon keresztül Afrikába, illetve Törökországon és Japánon keresztül Ázsiába is kiterjeszti tevékenységét. Az IGU által kezdeményezett folyamatok résztvevőjeként az IPOSZ úgy értékeli: mindenekelőtt a kisvállalkozók középtávú terveivel kapcsolatos feltételek javításához tud hozzájárulni.
A magyar kézművesszövetség részt vesz a Hansa Parlament munkájában is, amely az észak-európai államok: Skandinávia és a Baltikum országait, Ukrajnát és Oroszországot fogja össze. Mivel a soraikban az Unión kívüli tagállamok is vannak, ezek jól tudják hasznosítani az uniós tapasztalatokat.
Ágazati szervezetek
Szűcs György szerint a nemzetközi szervezeteken keresztül az IPOSZ minden fontos fórumhoz képes eljutni, ahol szakmai álláspontját számításba vehetik. Ehhez persze hozzátartozik, hogy az IPOSZ tagszervezetei olyan szakmai tömörülések, amelyek egyben nemzetközi szakmai szervezeteknek is tagjai. Ilyen például az Országos Fémipari Szervezetek Szövetsége, amely tagja az európai szakmai szövetségnek, a Metáluniónak, amely szintén UEAPME-tag. Ekképpen tehát szakmai oldalról, illetve a munkaadói státusuk révén egyaránt jelen vannak a nemzetközi fórumokon.
E szervezetek kellő lehetőséget garantálnak az érdekek megjelenítésére, jóllehet, a kisvállalkozói szervezet már ezeket is alig győzi szakértőkkel. A következő időszakban az a tervük, hogy a többi szervezettel munkamegosztásban próbálják képviselni a magyar vállalkozók érdekeit.
Szűcs György szerint a következő időszak jelentős változásokat hoz, s ez még inkább azt követeli a munkaadóktól, hogy a vállalkozói szemléletet jobban érvényesítsék. Erre már csak azért is szükség lesz, mert meg kell ragadni a pályázati lehetőségeket.
Ugyanakkor felvetődik a probléma, hogy bár az IPOSZ nemcsak a tagjai, hanem valamennyi kisvállalkozó érdekét is képviseli, ám a tagokon kívüli kör anyagi felelősséget nem vállal a szervezetekben. Magyarországon a 800 ezer vállalkozásból mintegy 100 ezer vesz csak részt az érdekképviseletek munkájában, ám annak gyümölcsét mindenki élvezi. A vállalkozóknak fel kell ismerniük, hogy stabil működésükhöz a megfelelő információk is hozzátartoznak, azonban e szolgáltatásokat csak egy szakmai érdekképviselet tudja nyújtani számukra.
