Szűkmarkú a büdzsé a vállalkozásokkal

A múlt év végén nyilvánosságra hozott konjunktúramutatók a vállalkozói szféra visszafogott optimizmusára utaltak. Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúraindexe 2005 novemberében 47,9 százalék volt, négy százalékkal magasabb az októberinél, és egy százalékkal haladta meg az első tíz hónap átlagmutatóját. Az index egyébként megegyezett a 2004. évi novemberivel.

Sikeres alkalmazkodás

Az Ecostat értékelése szerint tavaly, az év utolsó előtti hónapjában a hazai vállalkozások a rövid távú üzleti várakozásokat pozitív irányban korrigálták. A kkv-index egyéves csökkenés után 2005 júliusától kezdett emelkedni.

Az Ecostat kutatói úgy vélik, a gazdaság teljesítményének jelenleg ismert mutatói és a nemzetközi prognózisok alapján azzal lehet számolni, hogy a világgazdasági konjunktúra 2005-2006 fordulóján folytatódni fog, mértéke azonban kissé elmarad a 2004 közepén regisztrált csúcstól.

Magyarország nemzetgazdasága az elmúlt években sikeresen alkalmazkodott a globális piaci viszonyokhoz, ennek eredményeként az ország – stabil export- és beruházásvezérelt növekedési pályán – a világgazdasági bővülést megközelítő teljesítményt produkált. A reálgazdaság fejlődése annak ellenére folytatódott, hogy legnagyobb kereskedelmi partnereink, európai felvevőpiacaink növekedése az évtized első éveiben megrekedt, s a gazdasági nehézségek felszámolása hosszadalmas és szerény eredménnyel jár. A nemzetközi prognózisok optimistább forgatókönyve szerint 2006-ban az Európai Unióban lassú kibontakozás várható.

A kutatók szerint a magyarországi kis- és középvállalatok rövid távú fejlődési esélyeit – az uniós céltámogatások bővülése és a lakossági kereslet élénkülése mellett – kedvezően befolyásolja bizonyos adótörvények módosítása (például a havi tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentése).

Felzárkóztató program

A hazai tulajdonú vállalkozások felzárkóztatását a kormány "pénzkímélő technikákkal" igyekszik előmozdítani. A kutatók szerint ennek egyik sikeres példája a közbeszerzési eljárásokban részt vevő kkv-k körének bővülése. Tavaly az első háromnegyed évben a közbeszerzések 46 százalékát hazai vállalkozások nyerték el, szemben a 2004. évi 36 százalékkal. Az elnyert közbeszerzési pályázatok értéke a kilenc hónap alatt mintegy ötven százalékkal, 426 milliárd forintra nőtt. A darabszámot vizsgálva az összes eljárás 68 százalékát kis és közepes cégek nyerték el, külföldiek a kiírások mindössze 12 százalékában pályáztak sikeresen.

Az Ecostat 2005. novemberi felmérése szerint a kkv-szektor a nemzetgazdaság helyzetét rövid távon jóval kedvezőbbnek értékelte, mint egy hónappal korábban. Saját lehetőségeikre borúlátóbban tekintettek a cégek, ez összefügg az államháztartás kritikus egyensúlyi helyzete nyomán előállt bizonytalansággal.

Nemzetgazdasági szinten 2006 májusáig kismértékű javulással számol a hazai vállalkozások 39 százaléka, stabilitással egyharmaduk. A korábbi hónapok előrejelzéséhez viszonyítva a pesszimista válaszok aránya a külgazdasági feltételeket övező bizalmatlanság miatt erősen ingadozó.

Saját vállalkozásuk féléves kilátásait visszafogottabban értékelték a cégek, többségük a működési feltételek változatlanságát prognosztizálja. Az optimista vélemények aránya magasabb volt az októberinél, értéke 24 százalék, a pesszimista várakozásoké 32 százalék.

Erősödő verseny

Kismértékben emelkedett azon vállalkozások aránya, amelyek teljesítményük rövid távú bővülésével számolnak. A fejlődésben bizakodó cégek aránya 37 százalék volt, átlag körüli növekedést 35 százalékuk feltételezett. A legutolsó felmérés eredménye eltért a korábbiaktól: fél éven belül dinamikus teljesítménybővülést a vállalkozások minden eddiginél szűkebb köre feltételezett. A következő egy évben a kkv-szektor 30 százaléka számol a működését veszélyeztető verseny erősödésével.

A beszállítói lehetőségek megítélése az októberi előrejelzésnél pesszimistább lett. A kutatók szerint a hazai munkáltatók önbizalomvesztésének hátterében az idei szabályozóváltozásokkal és lehetséges megszorításokkal összefüggő vélekedések állhattak. A kkv-k helyzetének javulását célzó kormányzati intézkedések véleményformáló hatása a vártnál és az indokoltnál szerényebb volt.

Az idei költségvetés a kutatók szerint a vállalkozások adóterheit szerény mértékben mérsékli, a versenyképesség és a tőkeellátottság javítására fordítható központi források várhatóan nem bővíthetők, többletforrást az uniós támogatások jelentenek a kkv-k fejlesztésében.

A kis és közepes cégek pénzügyi helyzetének érdemi javítására több kormányzati és miniszteriális intézkedés született. Középtávon a hazai vállalkozások adó- és járulékterheit mintegy 1000 milliárd forinttal kívánja mérsékelni a kormányzat a 2010-ig szóló adóreform keretében. A vállalkozások tőkeellátottságát a Széchenyi-kártya értékhatárának emelésével és a mikrohitelprogram bővítésével, továbbá újfajta hitel- és árfolyamgarancia-rendszer kialakításával kívánják javítani.

Elhalasztott fejlesztések

Az Ecostat felmérése megállapítja: a hazai vállalkozások 62 százaléka szerint a következő fél évben likviditási helyzetük érdemben nem fog megváltozni. Októberhez viszonyítva 39 százalékról 22 százalékra csökkent a pénzügyi nehézségek kialakulásával számoló cégek aránya, ugyanakkor 14 százalékról 16 százalékra bővült a javuló anyagi lehetőségekben bizakodók köre november folyamán.

A működése során bekövetkező fizetési nehézségeket legtöbben a fejlesztések elhalasztásával, illetve pénzintézeti hitellel kívánják megoldani. Az Ecostat felmérése szerint az idén a hazai vállalkozások körében a beruházási tevékenység összességében élénk marad. A kkv-szektor aktivitása – gazdasági lehetőségeik és várakozásaik függvényében – viszonylag élénk, a havi ingadozás azonban meglehetősen erős.

A száz legnagyobb magyarországi cég (a Top-100) körében végzett Ecostat-vizsgálat szerint a nagyvállalatok 2006 májusáig a hazai gazdaság rövid távú fejlődési esélyeit kedvezőnek értékelik. Javuló gazdasági kilátásokkal 29, változatlan lehetőségekkel 42 százalékuk számolt novemberben. Az ország helyzetét a válaszolók 29 százaléka ítélte meg némi pesszimizmussal. Saját vállalkozásuk várható teljesítményét a korábbinál derűlátóbban értékelték a nagyvállalatok, az optimista cégek aránya 28 százalékról 42 százalékra nőtt októberhez viszonyítva. Változatlan feltételekkel 46 százalékuk számolt, a pesszimista prognózisok aránya 8 százalékponttal csökkent.

Munkaerő-piaci stabilitás

Termelése fél éven belüli bővítését – a piac élénkülése nyomán – a Top-100 vállalati kör 58 százaléka tartja reális lehetőségnek. A külföldi kereslet megítélése kedvezőbb az előző hónap előrejelzésénél: növekvő keresletet 35 százalékuk, változatlant mintegy kétharmaduk prognosztizált. Exportpiacaik szűkülésétől rövid távon nem tartanak a vállalkozások. A belföldi értékesítés növekedését a multinacionális cégek 24, szinten maradását 63 százalékuk valószínűsíti. A tőkeerős, jó versenypozícióban lévő munkáltatók fél éven belüli pénzügyi helyzetét likviditási gondok nem terhelik; a cégek háromnegyede stabil, illetve javuló pénzügyi viszonyokkal számol. Az élénkülő piacok és a megrendelések növekedése nyomán a multinacionális vállalatok 67 százaléka a lendületes beruházási tevékenység folytatásában érdekelt.

A munkaerőpiacot illetően a cégek mintegy fele stabilitást feltételezett, 35 százalékuk a munkaerő-kínálat bővülését várja. A nagyvállalatok 17 százaléka azonban azzal számolt, hogy kismértékű zavarok keletkezhetnek a szakember-ellátottság terén.

Nagy célok, kis lépésekkel

A PwC tanácsadó cég szakértői egy tavaly év végi konferencián úgy értékelték az idei adótörvények (akkor még) tervezetét, hogy azok a nagy célokhoz vezető kis lépések. Az elemzők szerint a tervezett változások, bár alapvető reformok előhírnökei lehetnek, 2006-ban csak szerény előrelépést jelentenek a versenyképesség és az életszínvonal javítása terén. Előbbi szempontjából alapvető az élőmunka terheinek csökkentése.

A PwC felhívta a figyelmet arra is, hogy a természetbeni juttatások kedvezőbb adózási lehetőségei a 2005-ben bevezetett korlátok miatt szűkülnek, és a juttatások járulékvonzatai ugyancsak növekednek bizonyos esetekben.

Az áfa általános mértékének mérséklése a szakemberek szerint elsősorban közérzet- és életszínvonal-javító intézkedés, közvetlen versenyélénkítő hatása csak az áfamentesen értékesítő adóalanyok számára van. Ugyanakkor a gazdálkodóknak kedvező a támogatásból finanszírozott beszerzések áfájának levonhatósága vagy a vevői készletek kezelésének egyszerűsítése.

Az adószakértők szerint a magyar versenyképességet leginkább aláásó helyi iparűzési adó területén egyelőre nem beszélhetünk jelentős áttörésről. Az egyetlen módosítás a külföldi iparűzési tevékenységre vonatkozik. Ugyanakkor az adóterhek csökkenését és ezzel a versenyképesség javulását eredményezi az iparűzési adónak a társaságiadó-alapból való teljes levonhatósága, ami adózási szempontból kétszeres költségelszámolást jelent.

A 2006-os év a jogszabályalkotás folyamatát tekintve is formabontónak bizonyul – jegyzik meg a PwC szakértői, hiszen a parlamentnek már benyújtott törvényjavaslat szövege időközben többször is változott, az OÉT-megállapodások eredményei pedig a százon felüli módosító indítvány egyikeként kerültek a törvényszövegbe. Mindez talán rugalmasabbá tette a jogalkotást, azonban megnehezíti a vállalkozók felkészülését a törvényi változásokra.

Túlzott bérterhek

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerint az idén a vállalkozások működési, gazdálkodási feltételei, adókörnyezete jó esetben is csak változatlan marad. Szakértőik összességében úgy ítélik meg, hogy a 2006-os esztendő adó- és társadalombiztosításijogszabály-változásai nem javítják a vállalkozások versenyhelyzetét, elsődlegesen választási, politikai érdekeket szolgálnak.

A kamara nehezményezi az általános forgalmi adó csökkentésének első helyre sorolását, amit álláspontjuk szerint – a közelgő parlamenti választáson kívül – semmi sem indokol, s az államháztartási hiány nagysága és a kedvezően alakuló infláció sem támaszt alá.

A BKIK szerint a versenyképesség javításának, a felzárkóztatás elősegítésének legnagyobb akadálya továbbra is a bérek közterheinek nagysága. A foglalkoztatási szerkezet átalakítását évek óta szorgalmazza a kamara, megoldandó feladatnak tartja a 600-800 ezer, a költségvetés számára láthatatlan munkavégzők számának mérséklését és jelentős részük láthatóvá tételét. A kamarai szakértők úgy vélik, a jelenlegi foglalkoztatási szerkezet nem kedvez a költségvetésnek és a gazdaságnak sem, magasan tartja az adómértékeket, és nehezíti a versenyképesség javítását, akadályozza és torzítja a piacgazdaságot. A közszférában foglalkoztatott mintegy 810 ezer fős létszám nem bővíthető, sőt leépítésükkel kell számolni. Minthogy a külföldi működő tőke 500 ezer munkavállalónak ad állást, jelentős foglalkoztatotti létszámnövelés e területen sem várható.

A BKIK értékelése szerint a kkv-szektor szinte az egyetlen lehetséges területe a foglalkoztatás bővítésének, ugyanakkor e kör alacsony jövedelemtermelő képessége és a 2006. évi adómértékek nem kínálnak legális megoldást a munkáltatói létszám növelésére.

Versenyképességi szakadék

Ugyanakkor a kamara üdvözölte a kormánynak azt a döntését, amely a 250 fő alatti vállalkozásokat – ha regisztrált munkanélkülit foglalkoztatnak – egy évig mentesíti a társadalombiztosítási terhek megfizetése alól. A fejlesztési lehetőségeket vizsgálva megállapították, hogy a magyar gazdaság két markáns szegmense – a külföldi tulajdonú multinacionális cégek és a hazai kkv-k - közötti versenyképességi szakadék tovább szélesedett.

A kamara tiltakozott az innovációs hozzájárulás bevezetése ellen, és sérelmezte, hogy a büdzsében nem jelent meg a vállalkozói befizetéssel megegyező mértékű központi hozzájárulás.

A BKIK értékelése szerint a 2006. évi költségvetés erénye, hogy szinte megkerülhetetlenné teszi az állami reformot. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a hatékony és szolgáltató állam-önkormányzat kialakítása egyszeri többletköltséggel jár, és kezdetben - javulás helyett – tovább rontja a foglalkoztatási arányokat. Az elosztórendszerek átalakításakor is csak fokozatosan, időben elosztva jelentkeznek a reformok hozadékai – figyelmeztet a BKIK elemzése.

Járulékkedvezmények

Az idei évben számos olyan járulékkedvezmény lép életbe, amelyek révén a munkaadók - munkavállalónként – több tízezer forintot takaríthatnak meg, ha alkalmazottaikat a támogatott körből választják ki. A szaktárca által az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala számára elkészített összegzés részletesen ismerteti e foglalkoztatásbővítő intézkedéseket.

Januártól kedvezményt kaphatnak a vállalkozások, ha gyesről, gyedről, gyetről vagy hozzátartozó gondozása után a munkaerőpiacra visszatérő személyt foglalkoztatnak. Ekkor a munkáltatónak a maximum bruttó 90 ezer forintos keresethatárig nem kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulék 50 százalékát. Ezt három hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, kilenc hónapig igényelhetik a cégek.

Ugyancsak kevesebb járulékot fizetnek azok a munkáltatók is, amelyek tartósan állástalan, 50 év feletti dolgozókat vesznek fel. A kedvezmény mértéke a tb-járulék 50, sőt akár 100 százaléka is lehet, feltéve, hogy a havi kereset nem haladja meg a bruttó 90 ezer forintot. A feltételeknek megfelelő dolgozót alkalmazóknak a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell megfizetniük. Ez a kedvezmény egy évig vehető igénybe, s nincs továbbfoglalkoztatási kötelezettség.

Hátrányos helyzetben

Tavaly októberben indult el a Start program, amely több hátrányos helyzetű célcsoportnak, például a 25 év alatti fiataloknak kedvez. Ha a munkába állás előtt a pályakezdő kiváltja a Start-kártyát, akkor munkaadója az első évben 15, a másodikban 25 százalékos járulékfizetési kedvezményt kap, és a minimálbér másfélszereséig tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetnie.

Ugyanekkora kedvezményekre számíthat a cég akkor is, ha 30 év alatti Start-kártyás diplomás pályakezdőt alkalmaz. A munkáltató megtakarítását növeli, hogy ebben az esetben a tételes egészségügyi hozzájárulást a minimálbér kétszereséig nem kell megfizetni

Ugyancsak januártól külön kedvezményekben részesülhetnek a legfeljebb 250 főt foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozások, ha legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt alkalmaznak; ekkor a minimálbér 130 százalékáig egyáltalán nem kell megfizetniük a társadalombiztosítási és a munkaadói járulékot, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást sem. A kedvezmény – egyéves továbbfoglalkoztatási kötelezettség vállalása esetén – egy évig vehető igénybe.

Változások az adózásban

A 2006. évi adóváltozások egyik legfontosabb eleme az áfa felső kulcsának mérséklése 25-ről 20 százalékra – ez a lépés a kormány véleménye szerint valamennyi adófizetőnek kedvez. Tény azonban: a szegényeket kevésbé érinti, mivel hatása elsősorban olyan termékeknél lesz érzékelhető, mint a tartós fogyasztási cikkek. Ugyanakkor a termékek 42 százaléka a kedvezményes 15 százalékos kulcs alá tartozik, amelynek mértéke változatlan marad.

A vállalkozók számára újdonság – bár az "üdvösséghez kevés" –, hogy módosul a társaságiadó-alap. Ez évtől az iparűzési adó 100 százaléka leírható az adóalapból, 2007 végéig pedig ez az adónem kikerül az adórendszerből. A társasági adó mértéke 16 százalék marad, azonban lehetőség van arra, hogy azok a vállalkozók, akiknek az adóalapja nem haladja meg az 5 millió forintot, 10 százalékot fizessenek.

A kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét kívánja támogatni a kormányzat azzal, hogy adóalapjukból a következőkben levonhatják a szabadalom, a használati és a formatervezési mintaoltalom fenntartása érdekében felmerült költségeiket, ez 16 százalékos támogatásnak felel meg.

Fejlesztési kedvezmények

Új kedvezmény a legfeljebb öt főt foglalkoztató mikrovállalkozások számára, hogy létszámbővítés esetén csökkenthetik adózás előtti eredményüket az adóév első napján érvényes minimálbér évesített összegének a létszámnöveléssel arányos részével. Ha azonban a harmadik adóév végéig a foglalkoztatottak száma csökken - vagy az adózó jogutód nélkül megszűnik –, az adóalapot a csökkentésként elszámolt összeg 120 százalékával kell megnövelni.

Több ponton is módosultak a fejlesztési adókedvezmények. A kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzéséért a felsőoktatási intézmények, a Magyar Tudományos Akadémia, illetve más költségvetési szerv által alapított kutatóintézet kezelésében lévő területen üzembe helyezett, kutatást szolgáló beruházásoknál a fejlesztési adókedvezmény engedélyezéséhez előírt beruházási értékhatár 1 milliárd forintról 100 millió forintra csökken. Kedvező változás az is, hogy a beruházásokat megvalósítóknak nem kell sem a létszámnövelési előírást – amely a hátrányos régiókban jelenleg 50, egyébként 100 fő –, sem más követelményt teljesíteniük.

A kis- és középvállalkozások esetében a munkahelyteremtést szolgáló beruházások létszámnövelési feltételei (300, illetve a hátrányos régióban 150 fő) kedvezőbbek lesznek. Előbbiek körében 30, a hátrányos régiókban 15, míg a középvállalkozások esetén 150, a hátrányos régiókban pedig 75 fő a kritérium.

A társadalombiztosítási járulékok közül a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) 2005-ben csökkent: novembertől 3450 forintról 1950 forintra változott, ez év novemberétől pedig megszűnik. Az ötéves adókoncepció szerint 2007-től a tb-járulékok adómértéke 3 százalékponttal, 2009-től pedig további 2 százalékponttal mérséklődik.

Bérek és adójóváírás

Az idén született egy új helyi adó is: a luxusadó, amely szerint a 100 millió forint feletti ingatlanok tulajdonosainak a 100 millió forint feletti érték 0,5 százalékát kell befizetniük az önkormányzatoknak.

Január 1-jétől a minimálbér 9,6 százalékkal, a mostani 57 ezer forintról 62500 forintra nőtt, majd 2007-ben 65500 forint, 2008-ban pedig 69000 forint lesz a legkisebb kereset. A megállapodás értelmében a szakképzetteknél is a minimálbérhez rendelt bérminimum lép életbe. Ennek szorzószáma az első félévben csak ajánlott, a második félévtől viszont kötelező, ahogy 2007-ben és 2008-ban is. Az idei évre a 3,5 százalékos reálkereset-növekedés érdekében 4,5-5 százalékos bruttó keresetemelést javasolt az OÉT.

A legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben kétéves gyakorlatig 1,05-, két év gyakorlat felett 1,1-szeres a minimálbérhez viszonyított szorzó. Az első félévben ez ajánlott, a második félévben kötelező.

A minimálbér adómentességét 2006-ban is az adójóváírás, illetve a kiegészítő adójóváírás szavatolja. Előbbi mértéke nem változik, továbbra is a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9 ezer forint. Az érvényesítésére jogosító jövedelemhatár azonban 150 ezer forinttal, 1 millió 500 ezer forintra emelkedik. A kiegészítő adójóváírás összege havi 1260 forintról havi 2340 forintra nő, változatlan – 1 millió forintos – jövedelemhatár mellett.