A közszférában 2005. január 1-jén indult a Prémiumévek Program. Deklarált célja az volt, hogy a területen tervezett létszámleépítések során a nyugdíjkorhatárhoz legfeljebb háromévnyi távolságra lévő munkavállalók méltó módon zárhassák le életpályájukat.
A Prémiumévek Programban részt vevők legfeljebb heti 12 órás munkaidős munkavégzésért cserébe jogosultak az illetményük 60 százalékára, egészen a nyugdíjaztatásukig. Ennek költségét a költségvetés megtéríti a foglalkoztatónak, amennyiben az vállalja, hogy a programban való részvétellel összefüggő kinevezésmódosítást megelőző hónapban meglévő havi átlagos statisztikai állományi létszámát a kinevezésmódosítás időpontjától számított 18 hónapig nem emeli. Nem számít a vállalás megszegésének, ha az állományi létszám emelésére jogszabályban előírt feladat teljesítése miatt kerül sor.
A Prémiumévek Programban részt vevő munkáltatók
A programban nem vehet részt bármelyik munkáltató. A jogszabály e tekintetben szigorú feltételeket határoz meg. E szerint csak az a foglalkoztató vehet részt a programban, amely (vagy aki):
– munkavállalóinak statisztikai állományi létszáma 10 százalékának, de legalább 5 főnek a részvételével indítja a programot, és ezzel egyidejűleg
– legalább 30 fő munkavállaló munkaszerződését, illetve munkaköri feladatait érintő szerkezetátalakítást – magas minőségű, korszerű termékek gyártására, valamint szolgáltatótevékenység végzésére alkalmas, új profilt, tevékenységet eredményező beruházást – hajt végre, vagy
– legalább a munkavállalói létszáma 10 százalékának megfelelő, de legalább 5 fős létszámbővítést hajt végre.
A munkáltató haszna
A Programhoz történő csatlakozáshoz – a jogszabályi feltételek megléte mellett – a munkáltató együttműködése szükséges, akinek (amelynek) ebből mindössze annyi a haszna, hogy az érintett munkavállalóit nem bocsátja el (nem terhelik ennek tetemes költségei, hiszen egyébként kiemelt munkajogi védelemben részesülő dolgozókról van szó), hanem részmunkaidőben tovább alkalmazza őket.
A munkáltató döntése a Programba való felvétel
A Prémiumévek Programban való részvételt a munkáltató mérlegelési jogkörében ajánlja fel a munkavállaló részére. A programban részt vevőt a munkáltató eredeti munkakörében vagy a munkaszerződés-módosításkor megállapított munkakörben foglalkoztatja.
Amennyiben a munkáltató a programban részt vevő számára munkát nem tud biztosítani, az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A programban részt vevő munkaviszonyát az Mt. 89. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató működésével összefüggő okból nem lehet megszüntetni.
A Programhoz 2006. december 31-éig lehet csatlakozni.
A Programban részt vevő dolgozók
A Programban az a dolgozó vehet részt, aki
– legfeljebb három éven belül előrehozott öregségi vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá válik, feltéve hogy előrehozott öregségi nyugdíjra nem jogosult, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban nem részesül, valamint további, foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal nem rendelkezik és
– legalább huszonöt év munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati, ügyészségi, bírósági, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, valamint
– további foglalkoztatására az Mt. 89. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató működésével összefüggő okból nincs lehetőség.
További feltétel, hogy az érintett hozzájárul:
– a határozatlan idejű munkaviszony helyett határozott időre szóló munkaviszony, továbbá
– teljes munkaidő helyett legalább napi 4, illetve heti 20 órát kitevő részmunkaidő, valamint – a Programban részt vevőnek a munkaszerződés módosítása időpontjában érvényes munkabére alapulvételével – ennek megfelelő mértékű munkabér, és
– a munkáltató által mérlegelési jogkörében felajánlott, a Programban részt vevő iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő munkakör kikötéséhez, és
– elfogadja munkaviszonya tekintetében a Prémiumévek Programban történő részvétellel összefüggésben a Munka Törvénykönyvében foglaltaktól eltérő szabályokat.
A Program kedvezményezettje a munkavállaló
A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetében a Program lényege az, hogy a dolgozó munkaviszonyát a munkaadó nem szünteti meg, hanem részmunkaidőben alkalmazza tovább. Ennek megfelelően változik a munkabére, ám a munkaszerződés módosítását közvetlenül megelőzően érvényes havi bruttó munkabére utáni, valamint az új munkabére után számított nyugdíjjárulék, nyugdíj-biztosítási járulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj különbözetét (de személyenként legfeljebb az igényléskor érvényes, teljes munkaidőre járó kötelező legkisebb munkabér kétszerese után számított nyugdíjjárulék, nyugdíj-biztosítási járulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj felét) a Munkaerő-piaci Alap megtéríti a Nyugdíj-biztosítási Alapnak, illetve az érintett magánnyugdíjpénztáraknak.
Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló (részmunkaidős foglalkoztatása ellenére) teljes szolgálati időhöz, illetve nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemhez jut, tehát az érintett a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre megállapított, ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosításijárulék-kiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni.
A járulékkiegészítés összege a Programban részt vevő munkavállaló munkaviszonyának megszűnéséig (nyugdíjazásáig), de legfeljebb 3 évre állapítható meg.
A Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése értelmében nem terheli 4 százalék egészségbiztosítási járulék a Prémiumévek Program keretében járó juttatást.
Prémiumévek a közszférában
A közszférában dolgozók esetében ez a szabály úgy szól, hogy az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál:
– a munkanélküli-ellátások,
– a gyermekgondozási segély,
– a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), illetve
– a Prémiumévek Program és különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét, valamint
– a felsorolt ellátások folyósításának időtartama alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) figyelmen kívül kell hagyni.
Ha azonban az igénylőre kedvezőbb, és a fent említett juttatások folyósításával egyidejűleg biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal is rendelkezik, akkor az abból származó jövedelmet és az ellátások együttes összegét keresetként kell figyelembe venni.
Béremelés a Program idején
Ha a Prémiumévek Programba történő belépése és munkaviszonya megszűnése közötti időszakban a biztosított Prémiumévek Programhoz kapcsolódó, részmunkaidőre szóló munkabérét emelték, akkor a járulékkiegészítés alapjaként számított összeget szintén ezen emelés százalékos arányával megemelten kell figyelembe venni. Többszöri béremelés esetén a Prémiumévek Programba történő bekerüléskor, illetve annak megszűnésekor érvényes bér közötti százalékos arány veendő alapul.
A foglalkoztatási jogviszony megszüntetése a Program idején
Megszüntethető a jogviszony – a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl
– a programban részt vevő előrehozott öregségi, illetőleg öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésével, vagy csökkentett összegű előrehozott öregségi, rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításával, vagy
– új munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony létesítésével.
Támogatási szerződés a munkáltató és a munkaügyi központ között
A Program megvalósítása érdekében a munkaügyi központ a munkáltatóval támogatási szerződést köt, amely tartalmazza:
– a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámát a Prémiumévek Program indításának időpontjában, valamint a Programban részt vevő munkavállalói statisztikai állományi létszámot,
– a Prémiumévek Programban részt vevő munkavállalóknak a Programba történő belépést megelőző, illetve az azt követően érvényes havi bruttó munkabérét, az azokhoz kapcsolódó járulékkiegészítés összegét személyenkénti bontásban,
– a munkaügyi központban szereplő adatok alapján megállapított járulékkiegészítés összegét személyenkénti bontásban és együttesen, hónapokra lebontva,
– a munkaügyi központ kötelezettségvállalását a nyugdíjjárulék-, nyugdíjbiztosításijárulék-kiegészítés összegének a Nyugdíj-biztosítási Alap felé, illetőleg a tagdíj-kiegészítés összegének az érintett magánnyugdíjpénztár részére történő átutalására vonatkozóan,
– a munkáltató által vállalt szerkezetátalakítás leírását, a végrehajtás határidejét, vagy a létszámbővítéssel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségvállalást arra nézve, hogy a létesített munkaviszonyokat egy évig fenntartja,
– a támogatási szerződésben vállaltak ellenőrzésének módját, a munkáltatói kötelezettségek végrehajtásáról szóló beszámoló tartalmát, teljesítésének határidejét, valamint a szerződés megszegésének következményeit, továbbá
– egyéb, a felek által fontosnak tartott feltételeket.
A támogatási szerződés ellenőrzése
A munkaügyi központ a támogatási szerződésben foglaltakat – a munkáltatói beszámoló alapján - ellenőrzi.
Szankció szerződésszegés esetén
Amennyiben a munkáltató a szerződésben vállalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, a munkaügyi központ határozattal kötelezi a munkáltatót az ok bekövetkezésétől terjedő időre megállapított járulékkiegészítésnek a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze részére történő megtérítésére.
