A bérgarancia-törvény jogharmonizációs módosítása
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény jogharmonizációs célú módosításáról, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 2005. évi CV. törvény a 133. számú Magyar Közlönyben található.
Az új szabályokra a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/987/EGK tanácsi irányelv módosítását magában foglaló 2002/74/EK irányelv átvétele miatt volt szükség. Az uniós jogszabály egyik célja, hogy a határozott idejű munkaszerződéssel, részmunkaidőben vagy munkaerő-kölcsönzés útján foglalkoztatott munkavállalókat ne zárják ki a bérgarancia-juttatás lehetőségéből. Az irányelv másik célja bizonyos joghatósági szabályok megállapítása azokra az esetekre, amikor egy vállalkozás több tagállamban foglalkoztat munkavállalókat.
Mindezek miatt Magyarországon is szükségessé vált a felszámolás és a gazdálkodó szervezet fogalmainak módosítása oly módon, hogy az EGT tagállamaiban székhellyel rendelkező, de Magyarországon is tevékenykedő, felszámolás alatt álló munkáltatók magyarországi munkavállalói is részesedjenek a magyar bérgarancia-rendszer védelmében.
Szokásos munkavégzési hely
Az irányelvvel összhangban a törvénymódosítás a bérgarancia-eljárás tekintetében is bevezeti a nemzetközi magánjogban már régóta ismert szokásos munkavégzési hely fogalmát. A magyar bérgarancia-rendszer védelme azokra a munkavállalókra terjed ki, akiknek szokásos munkavégzési helye Magyarországon található. Vitás esetben a munkaügyi központ, a felszámoló vagy a munkavállaló kérelmére a munkaügyi bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban dönt arról, hogy a munkavállaló szokásos munkavégzési helye Magyarországon található-e.
A külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a törvény szerinti támogatás iránti kérelem benyújtásának kötelezettsége a külföldi gazdálkodó szervezet felszámolóját terheli, míg a külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe ellen Magyarországon indult felszámolási eljárás esetén a fióktelep munkavállalói tekintetében a fióktelep felszámolóját. Az első esetben a Fővárosi Munkaügyi Központhoz, míg a második esetben a fióktelep helye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani a kérelmet.
A törvény a Fővárosi Munkaügyi Központ számára kötelezővé teszi, hogy a külföldi bérgarancia-szervezet vagy a külföldi felszámoló megkeresésére tájékoztatást adjon a magyar bérgarancia-rendszer működéséről.
Kamatfizetés
Pontosították a jogosulatlanul igénybe vett, illetve nem jogszerűen felhasznált támogatást terhelő kamatfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt. A pontosított rendelkezés kimondja, hogy az ilyen támogatást a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt öszszegben kell visszafizetni.
A törvénymódosítás 2005. október 8-án lépett hatályba, tekintettel arra, hogy az Európai Unió tagállamai legkésőbb az említett időpontig voltak kötelesek jogrendszerüket az irányelv rendelkezéseihez idomítani.
A foglalkoztatási törvény módosítása
Szintén 2005. évi CV. törvény tartalmazza a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) módosítását is.
A törvény tisztázza, hogy az álláskeresési járadékban részesülő személy alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén az álláskeresési segély összege nem csökken. Ezzel egyidejűleg az álláskeresési járadék – alkalmi munkavállalói könyvvel való munkavégzés esetén történő – folyósításának szabályai átkerülnek az Flt.-be.
Másfelől, a regionális képzőközpontok a jövőben a képzési keret terhére nem csupán munkaerő-piaci képzéseket, hanem az e körön kívüli képzésekben részt vevő, a munkaerőpiacon szintén hátrányos helyzetben lévő rétegek (pl. nem regisztrált munkanélküliek, a támogatott munkaerő-piaci képzésekből kimaradó, de szakképzetlen felnőttek) díjmentes képzését is alapfeladatként láthatják el.
Vállalkozói járulék
Harmadszor: a 2005. évi LXXXV. törvény 2006. január 1-jei hatállyal módosította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt. A módosítás az egyéni vállalkozók számára a járulékok tekintetében az eddigi negyedévente történő bevallási és befizetési kötelezettség helyett 2006. január 1-jétől havi bevallási és befizetési kötelezettséget vezet be. Ez a rendelkezés érinti az Flt.-nek a vállalkozói járulék befizetésére vonatkozó szabályait is.
E szabályok az Flt. átfogó módosításának hatálybalépésével egyidejűleg, 2005. november 1-jével léptek hatályba.
START kártya
A START kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól szóló 31/2005. (IX. 29.) PM rendeletet a 130. sz. Magyar Közlöny tartalmazza. Ajogszabály október 1-jétől hatályos.
A START kártya az adóazonosító jelet tartalmazó adóigazolványhoz kapcsolódó kiegészítő igazolvány. A START kártya kiváltására jogosult pályakezdő fiatal a START kártyát az állami adóhatóság illetékességi területi szervénél igényelheti. A rendelet szabályozza, miről kell az igényléskor nyilatkoznia: pl. arról, hogy tanulmányait befejezte vagy megszakította, rendelkezik-e felsőfokú végzettséggel, először áll-e munkába a tanulmányai befejezését követően stb.
Ha az adóhatóság a START kártyát megadja, erről hatósági igazolványt állít ki. A kérelem elutasításáról határozatot kell hoznia. A START kártya érvényességének időtartama a kiállítás napjával kezdődik. A 2005. október 1-jén pályakezdőként vagy ösztöndíjas foglalkoztatottként történő foglalkoztatásra tekintettel igénybe vett kedvezmény lejártát – vagyis a foglalkoztatás első 9 hónapját – követően a pályakezdő, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatott a korábbi, pályakezdőként, illetve ösztöndíjas foglalkoztatottként történő foglalkoztatásának megkezdésétől számított két évből hátralévő időre jogosult START kártyára.
A START kártya első kiadása, illetve a téves vagy megváltozott adatok kijavítása (pl. felsőfokú végzettség szerzése esetén) díjmentes, egyébként 2200 forint általános illetéket kell fizetni érte. A rendelet szabályozza a kártya ismételt kiadásának rendjét, ha a kártya megrongálódott, ellopták vagy megsemmisült.
A rendelet másik szabályozási köre arra terjed ki, hogy az állami adóhatóság hogyan számolja el a START kártya alapján csökkentett járulékbefizetéseket, illetve utalja át a munkaerő-piaci, a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási alapok javára.
Felnőttképzési normatív támogatás
A felnőttképzési törvény módosítása kapcsán született meg a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 206/2005. (X. 1.) Korm. rendelet, melynek kihirdetésére a Magyar Közlöny 131. számában került sor.
A rendelet alapján a rendszeres – általános, nyelvi vagy szakmai – iskolarendszeren kívüli képzést folytató akkreditált felnőttképzési intézmény részesülhet normatív támogatásban az olyan, képzésben részt vevő felnőtt után, akinek a képzése más módon – pl. munkaerő-piaci képzésként – nem támogatott.
A támogatás az első, 50 éven felüli felnőtt esetében a második OKJ-s szakképesítés megszerzésére irányuló képzése, az 50 éven felüli felnőtt második OKJ-s, a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi vagy szakmai képzése után nyújtandó.
Teljes a támogatás, vagyis a képzés a felnőtt számára díjmentes, ha a felnőtt foglalkoztatója foglalkoztatási megállapodásban vállalja az érintettnek a képzés lezárását követő legalább 6 hónapos további alkalmazását, vagy ha a felnőtt vállalja, hogy a képzés lezárását követő 3 hónapon belül önfoglalkoztató lesz. Díjmentes továbbá a fogyatékkal élők képzése is.
Egyéb esetekben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által éves közleményben közzétett támogatható szakmák jegyzéke szerinti szakképesítésre irányuló képzések után 50 százalékos támogatás jár.
A rendelet meghatározza az igénylés szabályait, határidejét, a csatolandó iratokat, az igények kielégítésének sorrendjét. E szerint elsősorban a megelőző évben támogatásban részesített, és a következő évre is áthúzódó képzésekkel, valamint a fogyatékkal élők képzéseivel kapcsolatos igények élveznek elsőbbséget, majd azokat, amelyek elvégzése esetén a foglalkoztatás magas arányban biztosított, végül azokat, amelyeken az 50 éven felüliek nagy arányban vesznek részt. A támogatási szerződés, a támogatás folyósítása és elszámolása, felhasználásának ellenőrzése, a jogsértések jogkövetkezményei, az adatkezelés mind a rendelet részét képezik.
A rendelet a kihirdetése napján, október 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2006-ban induló képzések támogatására lehet alkalmazni.
Elektronikus ügyintézés
Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítésszolgáltatókra vonatkozó követelményekről szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 127. számában jelent meg. E jogszabályok célja, hogy a november 1-jén hatályba lépett új közigazgatási eljárási törvény (Ket.) szabályaihoz kapcsolódóan megteremtsék az ügyintézés új formájának jogszabályi kereteit.
A Ket. értelmében a közigazgatási hatósági eljárásban az egyes eljárási cselekmények (pl. kérelem benyújtása, idézés, határozat közlése, hatósági igazolvány kiadása, az eljárás irataiba való betekintés, befizetések) elektronikus úton is gyakorolhatók, továbbá a hatóságok az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elősegítése érdekében elektronikus tájékoztató szolgáltatásokat működtetnek.
A magánszemély ügyfél fokozott biztonságú elektronikus aláírásának alkalmazásával, vagy ha ilyennel nem rendelkezik, egy központi rendszeren létesített ügyfélkapun keresztül jogosult az elektronikus hatósági ügyintézésre. Az ügyfélkaput személyesen lehet a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél vagy okmányirodában létesíteni.
Az ügyfelet az eljárás bármely szakaszában megilleti az a jog, hogy válaszszon az ügyintézés hagyományos és elektronikus formája között.
Az ügyfél abban az esetben is kérheti, hogy a hatóság a döntését hagyományos úton kézbesítse, ha kérelmét elektronikus úton nyújtotta be.
Az elektronikus ügyintézés sarokpontja a biztonság és az átláthatóság. Ennek érdekében a hatóságnak biztosítania kell az elektronikus ügyirat sértetlenségét, megváltoztathatatlanságát, az ügyfél adatainak megőrzését, a hatósággal való biztonságos elektronikus kapcsolattartást stb. Elektronikus ügyintézés során a meghatalmazáson alapuló képviseleti jogot okirattal, valamint a hatóság által e célból biztosított külön elektronikus módon lehet igazolni.
A rendelet részletesen szabályozza az ügyfélkapu létesítésének eljárását, az ügyfélkapu igénybevétele esetén a személyazonosítás módjait, az elektronikus iktatást.
A jogszabály lehetőséget ad az elektronikus és a hagyományos ügyintézés öszszekapcsolására is, ami az elektronikus dokumentumok papírra másolását, illetve a papíralapú dokumentumok elektronikus adatformába másolását jelenti.
A hatóság köteles honlapján tájékoztatni az ügyfelet arról, hogy az elektronikus ügyintézés elektronikus jellegéből adódó problémákkal kapcsolatban – különösen a hatóság elektronikus úton történő elérhetetlensége, az ügyfél által megadott adatok sérülése, az ügyfél által küldött elektronikus dokumentum értelmezhetetlennek vagy biztonsági kockázatot jelentőnek minősítése esetén – hol tehet bejelentést, és a bejelentések kivizsgálására legfeljebb 15 napos határidőn belül kerül sor.
A közigazgatási gyökérhitelesítés-szolgáltató az a szervezet, amely elektronikus aláírásával hitelesíti a közigazgatási hatóságok eljárásában közreműködő hitelesítésszolgáltató nyilvános kulcsát, és erről közigazgatási gyökértanúsítványt bocsát ki. A hitelesítésszolgáltató adja ki az ügyfelek részére az elektronikus aláírási tanúsítványt. Ehhez az igénylőnek személyesen regisztráltatnia kell magát, személyazonosságát igazolnia kell.
A hatóság nevében a hatóság által feljogosított személy elektronikus aláírása igazolja a kiadott határozatok stb. hitelességét. A hatóság elektronikus tájékoztató szolgáltatása keretében, internetes honlapján vagy a kormányzati portálon nyilvántartást tesz közzé a hatóságnál használt hivatali aláírásokról.
Az új csődtörvény koncepciója
A csődről szóló törvény koncepciójáról és a gazdasági forgalom kiszámíthatóbb, átláthatóbb működését elősegítő intézkedésekről szóló 1094/2005. (IX. 19.) Korm. határozatot a Magyar Közlöny 126. száma tartalmazza.
A hatályos csődtörvényben szabályozott külön csődeljárástól és külön felszámolási eljárástól eltérően az új törvény csődeljárás néven egységes eljárást fog szabályozni. A csődeljárás első szakasza a hitelezői gyűlésig tart, célja a csődtömeg és a hitelezői követelések felmérése; második szakasza a hitelezők döntésétől függően reorganizáció vagy felszámolás. Annak érdekében, hogy az új csődtörvény fokozza az adós hajlandóságát arra, hogy olyan időpontban kezdeményezze a csődeljárást, amikor még van esély a működőképesség helyreállítására, a törvény lehetőséget teremt arra, hogy az ún. adós által irányított eljárás keretében az adós kezelési és rendelkezési joga a csődnyitás után is megmaradjon a vagyona felett.
A végelszámolási eljárás szabályai a cégtörvénybe kerülnek át, csakúgy, mint azok a rendelkezések, amelyek a fizetőképes cég jogutód nélküli megszűnésére vonatkoznak.
A tézisek alapján sor kerül még a vezető tisztségviselők jogellenes tovább működés miatti felelősségének szabályozására, a társaságcsoportok esetében alkalmazandó speciális csődjogi szabályok továbbfejlesztésére, a fizetésképtelen adóssal összefonódásban lévő hitelezők biztosított és nem biztosított követeléseinek a kielégítési rangsorban más követeléseknek való alárendelésére, az ideiglenes vagyonfelügyelő jogosítványainak kibővítésére.
Új közmunkaprogramok
A Magyar Közlöny 125. számában tették közzé az 1093/2005. (IX. 17.) Korm. határozatot, amely új, modell értékű közmunkaprogram indításáról szól. A 6 hónapos program alatt a téli időszakban – amikor az idénymunka foglalkoztatásbővítő hatása nem jelentkezik – 24 ezer főt kívánnak ilyen módon munkába állítani.
A határozat alapján a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium szeptember 16-án közös közmunkapályázatot hirdetett meg az önkormányzatoknak, hogy munkanélkülieket foglalkoztassanak.
A pályázat célja a tartósan munkanélküliek és a munkanélküli-ellátásból már kiszorult aktív korú, rendszeres szociális segélyezettek átmeneti foglalkoztatása olyan munkában, ami települési, közösségi célokat valósít meg. (Ezek közé tartozhat például étkeztetés biztosítása szociálisan rászorultaknak, házi segítségnyújtás, település üzemeltetési és tisztasági feladatainak ellátása, a települések belterületi útjainak fenntartása, illegálisan lerakott hulladékok összegyűjtése, parkosítás, szociális bérlakások építése, állami és önkormányzati közintézmények felújítása, karbantartása, temetkezési és kegyeleti helyek környezetének rendbetétele).
A támogatás alapján megtéríthető a munkabér, valamint annak járulékai, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, a munkaalkalmassági vizsgálat, a munkaruha és az egyéni védőeszközök, a képzés, a kis értékű tárgyi eszközök költsége.
Álláskeresők nyilvántartása
Az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról rendelkezik a 137. számú Magyar Közlönyben megjelent, november 1-jétől hatályos 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet. Ezek szerint az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel szabályai szerint aktív munkahelykeresőnek az a személy tekinthető, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri a legalább 16 órát. Az érintetteknek álláskeresési megállapodást kell kötniük a munkaügyi központ illetékes kirendeltségével.
Foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények európai szinten megszervezett belső piacának megszilárdítása, határokon átnyúló működésének biztosítása érdekében alkotta meg az Országgyűlés a 2005. évi CXI. törvényt. A 139. számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály meghatározása szerint foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett, tőkefedezeti alapon működő, támogató vállalkozástól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten létrehozott intézmény, amelynek célja nyugellátás biztosítása a keresőtevékenységgel összefüggésben a munkáltatók és munkavállalók vagy képviselőik között megkötött egyéni, illetve több munkavállalót érintő megállapodás alapján.
