munkaadók körében egyre elterjedtebb, hogy az alkalmazottak munkáját a munkabér mellett különféle természetben adott juttatásokkal egészítik ki. A jövedelemcsomag közkedveltségének egyik természetes indoka, hogy ezzel javítható a dolgozók komfortérzete, könnyebben elérhető a munkáltatóval szembeni lojalitás és a magasabb szintű munkavégzés. A természetbeni juttatások megjelenésében ugyanakkor nem csekély szerepet játszik, hogy a foglalkoztatás után fizetendő közteher mértéke így barátságosabb, mint ha a dolgozó ugyanazt az értéket pénzben kapná meg.
Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás
A munkáltató meghatározott korlátig adómentesen fizethet a dolgozók javára hozzájárulást az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba. Több munkáltató esetén ez a lehetőség azt a munkáltatót illeti meg, amelyik az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint a tételes egészségügyi hozzájárulásra sorrendben kötelezett, még akkor is, ha azt egyébként a törvényben említett időszakban nem kell megfizetnie. A munkáltatói hozzájárulást önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, vagy egészség-, illetve önsegélyező pénztárba, vagy akár mindegyikbe lehet fizetni.
A dolgozó jövedelmének számításakor azonban csak azt a hozzájárulást nem kell figyelembe venni, amennyi külön az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, vagy külön az egészség-, illetve önsegélyező pénztárba történő fizetés esetén nem több a tárgyhónap első napján érvényes minimálbérnél. Ha a munkaadó mindegyik típusú önkéntes pénztárba fizet hozzájárulást, akkor – az egyenkénti korlátokat azért betartva - a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 130 százalékát meg nem haladó összeg után nem kell adózni.
Lehetőség van arra is, hogy a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át. Ilyenkor munkáltatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a pénztári alapokban a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően, dátum szerint az egyes hónapokban tagdíjként ír jóvá a pénztár. Az említett korlátot meghaladóan fizetett munkáltatói hozzájárulás a juttató és a magánszemély közötti jogviszony szerint, tehát bérjövedelemként adózik.
Munkáltató által fizetett képzés, oktatás
Az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájáruláshoz hasonlóan nem jövedelem – és így nem adózik – az olyan oktatás, képzés költsége, amely vagy a munkáltató által elrendelt módon a munkavállaló munkakörének betöltéséhez szükséges, vagy a munkáltató tevékenységének végzéséhez szükséges ismeret megszerzését, bővítését célozza. Az adómentesség feltétele, hogy a költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történjen, amelyen a kiállító az adókedvezmény érvényesítésére szóló igazolás tényét nem tüntette fel. Erre azért van szükség, hogy a magánszemély ugyanarra kétszeres kedvezményt – felnőttképzésre vonatkozó adókedvezményt, illetve adómentes költségátvállalást – ne tudjon érvényesíteni.
Az alkalmazottnak – vagy a társaság személyesen közreműködő tagjának – az előbb felsorolt feltételeknek megfelelő képzése lehet iskolarendszerű, szakképesítést adó oktatás, de az adómentességből nincs kizárva az idegen nyelvű képzés sem.
A képzés költségként elszámolt értékét nem kell jövedelemként számításba venni a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) esetében. Az említett magánszemélyek képzésének átvállalt költsége akkor nem adózik, ha a képzésre a kifizetői tevékenységben közreműködő magánszemélynek e feladata ellátása érdekében van szükség. Az iskolarendszerű képzésre azonban ezeknek a feltételeknek a megléte esetén sincs lehetőség.
Adómentes üdülés
A munkaadó az alkalmazottak és családtagjaik üdüléséhez kétféle módon járulhat hozzá adómentesen.
Üdülési csekk
Nem adóköteles a kifizető által a belföldi illetőségű magánszemélynek adott, a Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk értéke, ha az nem több az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegénél. Az adómentesség nemcsak az alkalmazottnak, hanem bármely más magánszemélynek adott üdülési csekkre érvényes.
Nyilatkozat
Az adómentesség érdekében adminisztrációs szabályokat is be kell tartani. Így a magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy kapott-e, s ha igen, milyen értékben, üdülési csekket az adóévben. Üdülési csekk adómentesen csak ennek a nyilatkozatnak a birtokában adható, a juttatásról pedig a kifizetőnek magánszemélyenként adatot kell szolgáltatnia az APEH felé.
Üdültetés házon belül
A munkavállalót és közeli hozzátartozóit, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozóit, a munkáltatótól, annak jogelődjétől nyugdíjba ment volt munkavállalót és annak közeli hozzátartozóit, illetve a szakképző iskolai tanulót, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatót a munkáltató a tulajdonában álló vagy vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben is üdültetheti.
Az adómentesség kiterjed a munkáltatóval a társasági adóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő vállalkozás, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szerv és a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága tulajdonában, kezelésében lévő üdülőben történő üdültetésre, valamint a szakszervezet által belföldi üdülőben biztosított üdülési szolgáltatásra. (A Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében az Akadémia munkáltatónak, az akadémiai tag, a tudományos fokozattal rendelkező személy pedig munkavállalónak számít.)
Mi számít üdülőnek?
Üdülőnek a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti üdülő tekinthető. A szálláshelynek legalább 3 szobával, illetve 11 férőhellyel kell rendelkeznie, éves vendégforgalmának legalább 80 százalékában igényjogosultak és hozzátartozóik számára szervezett vagy nem szervezett formában, legalább négy éjszakára kiterjedően kell biztosítani a szállást és az ehhez kapcsolódó ellátást, és legalább a C kategóriájú üdülő minősítési követelményeinek kell eleget tennie. Nem minősül üdülőnek viszont a kempingben bérelt sátorhely vagy lakókocsi.
Értékhatár
Az üdülési szolgáltatás értékéből az a rész nem adózik, amely nem több az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegénél. Az e korlátot meghaladó juttatásrész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után az adót a juttatónak kell megfizetnie.
Adatszolgáltatás
A természetbeni üdültetés adómentes és adóköteles részéről az adóévet követő január 31-éig magánszemélyenként adatot kell szolgáltatni az adóhatósághoz.
Iskolakezdési támogatás
A munkáltató, a bér kifizetője a tanévkezdéssel járó terhek enyhítése érdekében természetbeni uttatásként adómentes iskolakezdési támogatást nyújthat a dolgozóinak. A támogatásban a gyermek, a tanuló részesülhet a családi pótlékra jogosult szülője vagy a vele közös háztartásban élő házastársa útján.
Gyermeknek az általános iskolai tanulmányait megkezdőt, tanulónak pedig az általános vagy középiskolában tanuló fiatalt kell tekinteni.
A juttatást a családi pótlékra jogosult munkavállaló, illetve házastársa kaphatja, de nem feltétel, hogy a családi pótlékot ténylegesen is a munkavállaló részére folyósítsák.
Élettársi kapcsolatban élő magánszemély számára a juttatás csak akkor adható adómentesen, ha ő maga is jogosult a családi pótlékra, azaz a gyermek közös.
Az adómentesség korlátja gyermekenként évi 17 ezer forint. A juttatásban a gyermek, a tanuló mindkét szülő (vagy a vele közös háztartásban élő házastárs) útján részesülhet akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak. Az iskolakezdési támogatás a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül - jellemzően július és október között – adható.
A támogatás formái
A munkáltató, a bér kifizetője a támogatást három formában nyújthatja. Vagy maga veszi meg és adja oda a tankönyvet, taneszközt és ruházatot, vagy kizárólag ezek vásárlására jogosító utalványt ad, illetve ezeket a termékeket a munkavállaló a munkáltató nevére szóló számlával vásárolja meg, és az értékét a munkáltató megtéríti. Utóbbi esetben fontos, hogy a szülő a termékeket az említett időszakban vásárolja meg, az adómentesség szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a számla ellenértékét a munkáltató a jelzett időszakon belül vagy azon kívül téríti-e meg.
Taneszköz
Taneszköznek általánosságban minden olyan tartós vagy akár gyorsan elhasználódó tárgy, eszköz – füzet, rajzlap, ceruza, festék stb. – tekinthető, amely a tanuláshoz általában szükséges.
Ruházat
Ruházat alatt bármilyen, iskolában hordható ruhaneműt érteni kell – például nadrág, szoknya, ing, póló, cipő, kabát, tornacipő, tornaruha stb.
Tankönyv
Tankönyvnek az a közoktatásban használt tankönyv minősül, amely szerepel. az adott tanévre érvényes tankönyvjegyzékben. A segédkönyvek, a tanulási segédletek és a tanári kézikönyvek nem tartoznak ide.
Nyilvántartás
A munkáltatónak az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként nyilvántartást kell vezetnie, amelynek a munkavállaló adóazonosítója mellett a gyermek, a tanuló adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes azonosítóit kell tartalmaznia. A nyilvántartást nem kell az APEH-hoz elküldeni, hanem azt az elévülési időn belül meg kell őrizni.
Csekély értékű ajándék
Csekély értékű, adómentesen adható ajándéknak a kifizető által legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás értékéből alkalmanként a havi minimálbér 10 százalékát – 2005-ben tehát 5700 forintot – meg nem haladó rész számít. A csekély értékű ajándék termék vagy szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány formájában is adható. Az adómentesen adott ajándékot a kifizetőnek csekély értékű ajándékként úgy kell nyilvántartania, hogy az adómentesség feltételeinek teljesülése – ugyanaz a magánszemély háromnál nem többször, alkalmanként, a meghatározott értékhatárig stb. – megállapítható legyen.
Adómentes ruházati költségtérítés
A költségtérítés jellegű bevételek közül csak az a ruházati költségtérítés mentes az adó alól, amelyet a köztisztviselők, a bírók, az igazságügyi alkalmazottak, valamint az ügyészségi alkalmazottak kapnak a vonatkozó törvényi előírások alapján. Más ruházati térítés akkor adómentes, ha abban természetbeni juttatásként részesül a magánszemély – a vásárláskor a számla a munkáltató nevére szól –, és ha azt a munkáltató munkaruházatként biztosítja.
Munkaruha
Munkaruhának számít a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint ezek tartozéka. Adómentes munkaruhának számít az az egyenruha, formaruha, védőruha és munkaruha is, amelyet a posta és távközlés, valamint a vízügy területén, illetve a közúti, vízi és légi közlekedési ágazatban meghatározott munkakörökben biztosítanak.
Az olyan öltözet, amelyet a munkáltató a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából ad, szintén munkaruhának minősülhet. Az adómentesség további feltétele ilyenkor, hogy a munkavállaló a munkaruhát az adott munkakörben, feladatainak ellátása közben viselje. A munkavégzés körülményeinek is azt kell alátámasztaniuk, hogy a munkaruha használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyben lenne, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következne be.
Mindezeken kívül adómentes munkaruhának számít a kifejezetten jelmezszerű öltözet – például a kosztümös színielőadások jelmezei –, valamint a szolgáltatási tevékenységet végzők – portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb. - megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan.
Helyi utazási bérlettérítés
Sokáig csak a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás adómentes térítésére volt lehetőség, idéntől azonban a munkaadó a helyi utazási bérletet is adómentesen adhatja a dolgozónak.
Az adómentesség feltétele
Az adómentesség – meghatározott korlátokig – akkor érvényesíthető, ha a helyi bérletet a munkáltató a nevére szóló számlával veszi meg, és természetben adja a munkavállalónak. Ha a magánszemély ugyanazon munkáltatótól étkezési juttatást nem kap, akkor a bérlet árából havi 2 ezer forint adómentes. Ha a munkáltató étkezési hozzájárulásként fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt is ad, akkor az étkezési hozzájárulás és a bérlettérítés együttesen havi 6 ezer forintig mentesül az adó alól. Havi 10 ezer forint az együttes adómentes határ akkor, ha az étkeztetést természetben – ideértve az étkezési szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány is – biztosítja a munkaadó.
Arányosítási szabály
A törvény havi adómentes értékeket határoz meg, ezért arányosítási szabályt is figyelembe kell venni. Ha a bérlet érvényességi ideje naptári hónapra vagy egy naptári hónapon belüli időtartamra szól, akkor – az adómentes az adóköteles rész meghatározása szempontjából – a juttatást abban a hónapban kell figyelembe venni, amely hónapot a bérleten feltüntették, illetve amelyre az érvényesség időtartama esik. Éves bérlet esetén naptári hónapokra (12 hónapra) kell az arányosítást elvégezni. Az adómentes és adóköteles részt naptári hónapokra a napokkal arányosan megosztva kell meghatározni akkor, ha a bérlet nem naptári hónapra szól, és olyan napokra érvényes, amelyek több naptári hónapra esnek. A fentiek szerint megállapított havi adómentes részt meghaladó juttatás adóköteles természetbeni juttatásnak számít, kivéve, ha a magánszemély a munkaviszony megszűnésekor a bérletet a munkaadónak visszaadja, vagy a különbözetet megtéríti.
Az adóköteles természetbeni juttatás értékét főszabályként az adóév utolsó napjára kell megállapítani, bevallani, és ennek megfelelően kell megfizetni. Munkaviszony megszűnése esetén az adókötelezettséget a munkaviszony utolsó napjára kell megállapítani.
Ugyanazon magánszemély ugyanattól a munkáltatótól a három juttatási formából csak egyben részesülhet. Ezt a munkáltatónak – a munkavállaló igényeit is figyelembe véve – egy adóévre vonatkozóan kell eldöntenie. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a helyi bérletet a munkavállaló a munkavégzéséhez használja.
Számítógép-juttatás, internet-hozzáférés
Használt számítógép
A személyijövedelemadó-törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a kifizető az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógépet adómentesen adja oda a magánszemélynek, akár ingyenesen, akár kedvezményesen. Ha a számítógép két éven túli használata igazolhatóan megvalósult, az adómentesség megilleti a magánszemélyt, függetlenül attól, hogy ez a használat a juttatónál történt-e vagy másutt. Ezek a szabályok azt jelentik, hogy a juttató nemcsak munkáltató lehet, és a magánszemélynek nem közvetlenül onnan kell megszereznie a számítógépet, ahol az használatban volt.
Számítógép-használat
A számítógép-használat vagy internet-hozzáférés ingyenes vagy kedvezményes juttatásának is van adómentes formája, ha a juttató a munkáltató. Az adómentességet nem befolyásolja, hogy a juttatást természetben vagy költségtérítésként adják. Természetben akkor kapja a juttatást a magánszemély, ha a munkáltató engedélyezi a tulajdonában lévő számítógép vagy az általa előfizetett internet-hozzáférés ingyenes vagy kedvezményes használatát, illetve akkor, ha a munkaadó számítógépet, modemet vásárol, vagy internet-hozzáférést fizet elő, és azt ingyenesen vagy kedvezményesen adja használatba a dolgozónak.
Költségtérítésről akkor beszélünk, ha a számítógép, illetve az internet használatával kapcsolatosan a magánszemélynél felmerülő, a nevére szóló számla szerinti költségeket a munkáltató megtéríti. (Ezek a juttatások ugyan szja-mentesek, azonban az általános forgalmi adó vonzatával számolni kell.)
Művelődési szolgáltatás
Adómentes művelődési intézményi szolgáltatásként csak általában a művelődés és a művelődési intézmény profiljába tartozó szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésére fordított kiadások tekintendők. Ilyenek pl. a helyi társas, közösségi élet, a köteletlen közös művelődés lehetőségeit biztosító szolgáltatások, tanfolyamok, klubok, előadás-sorozatok, művelődési és szórakoztató rendezvények. (Nem tartozik bele az ezekkel összefüggésben nyújtott egyéb – utazási, szállás, étkezési – szolgáltatás.) A művelődési intézmények körébe az állami és önkormányzati költségvetési fenntartású közművelődési intézmények és közkönyvtárak, valamint az előadó-művészeti intézmények (Állami Operaház, színházak, hivatásos szimfonikus zenekarok, énekkarok, zene- és táncegyüttesek) tartoznak. Az ezek szervezésében nyújtott szolgáltatásra a kifizető által a magánszemély számára vett jegy, bérlet adómentes természetbeni juttatásnak számít.
Több mint háromezren igényeltek Start kártyát
Az október elseje óta használható, a munkáltatók számára járulékmegtakarítást lehetővé tevő Start kártyát eddig csaknem 3200 fiatal váltotta ki – közölte a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium.
A program lényege, hogy nem kell kifizetni az ezzel rendelkező fiatal munkavállaló után a tételes egészségügyi hozzájárulást, a 29 százalékos társadalombiztosítási és a 3 százalékos munkaadói járulékot. Ehelyett az első évben a bruttó munkabér tizenöt, a második évben huszonöt százalékos mértékét fizeti a munkaadó járulékként. A kedvezményt a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségűeknél annak kétszereséig érvényesítheti a foglalkoztató. A kedvezmény a kártya érvényességi idejében több munkaadónál is igénybe vehető.
Egyetértés az adómentes étkezési hozzájárulás emeléséről
Jövőre az adómentes hidegétkezési hozzájárulás 4000 forintról 4500-ra, a melegétkeztetési pedig 8000-ről 9000-re nő – erről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) október 14-ei plenáris ülésén született egyezség, s a három oldal megállapodott abban is, hogy az adómentes iskolakezdési támogatás 17 000 forintról 19000-re emelkedjen.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára, a kormányzati oldal képviseletében egyetértett azzal is, hogy az adómentes munkaadói képzési juttatás szigorítása ne vonatkozzon visszamenőlegesen a már megkötött szerződésekre, illetve a nyelvi képzésekre. Katona Tamás az adómentes természetbeni juttatásokkal kapcsolatban elmondta: a kormányzat a szociális partnerek javaslatait mérlegelve nem ragaszkodik majd a keresetek szerinti 15 százalékos korláthoz. Ugyanakkor 500 ezer forintról 400 ezer forintra csökkenti a mértéket, figyelembe véve az önkéntes nyugdíjpénztáraknál igénybe vehető kedvezményt. Nem kerül ki az adómentes körből a helyi közlekedési bérlethez adott munkáltatói támogatás sem. A kormányzati oldal képviselője nem tartotta teljesíthetőnek azt a munkáltatói igényt, hogy a természetbeni juttatás után fizetendő 44 százalékos adó 36 százalékra csökkenjen.
