Stagnál az álláshelyek száma

A kormányfő a parlamenti évadnyitó beszédében felkérte Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy szeptember 30-áig készítsen jelentést a parlamentnek a foglalkoztatás helyzetéről, és tegyen javaslatot arra, hogyan lehetne lendületet adni az új munkahelyek teremtésére. (A dokumentumban foglaltakkal következő számunkban részletesen foglalkozunk.)

Romló tendenciák

Aligha lehet csodálkozni a miniszterelnök türelmetlenségén, hiszen a száz lépés program intézkedései ellenére még mindig meglehetősen ellentmondásosan alakul a hazai foglalkoztatási helyzet: a szerény javulás mellett ugyanis romló tendenciák keltenek aggodalmat. Pedig bőven volna min javítani: az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint az egész EU-ban Magyarország „büszkélkedhet” a harmadik legrosszabb foglalkoztatási helyzettel Lengyelország és Málta után. Hazánkban a munkaképes népesség mindössze 56,8 százaléka dolgozik, miközben az uniós átlag 63,3 százalékos.

Nyugat-Európában az átlagos foglalkoztatási szint 64,7 százalék, az új tagállamokban valamivel rosszabb, de csak Görögországban, Lengyelországban, Máltán, Szlovákiában, Olaszországban és Magyarországon van 60 százalék alatt. De a rendkívül alacsony hazai foglalkoztatási szintnél - Lengyelország kivételével – mindegyik Visegrádi ország jobban teljesít, sőt a csehek még a magas uniós átlagot is elérik a maguk több mint 64 százalékával. A legkedvezőbb a helyzet Dániában (75,7 százalék), Hollandiában (73,1 százalék), Svédországban (72,1 százalék) és Nagy-Britanniában (71,6 százalék).

A honi munkaerőpiac egyik legnagyobb paradoxonja a nagyon magas inaktivitás. Magyarországon 2,68 millió 15 és 64 év közötti ember nem dolgozik. Többségük „igazoltan” marad távol a munkaerőpiacról, mert tanuló, kismama vagy nyugdíjas, rajtuk kívül azonban még félmillió potenciális munkavállaló hiányzik, ám róluk nem tudni semmit sem. Erről a láthatatlan tömegről nincs információjuk a munkaügyi szakembereknek sem, mivel ezek az emberek semmilyen szociális ellátásban nem részesülnek. Nagy részük azonban – gyaníthatóan – nem ül tétlenül otthon, hanem a feketegazdaságban dolgozik. Vagyis munkaadóikhoz hasonlóan nem fizetnek adót és járulékokat.

Növekvő munkanélküliség

Az idén már nyugodtan hozzászokhatunk a hét százalék feletti munkanélküliséghez: a második negyedévben ugyanis 7,1 százalékot tett ki az állástalanok aránya. Jóllehet, ezen időszakban nem nőtt tovább a munkanélküliség az év első három hónapjához képest, de még mindig jóval magasabb, mint egy évvel korábban.

A KSH adatai szerint 2004 második negyedévében még csak 5,8 százalékon állt e mutató. Az idén február és május között 7,2 százalékra is emelkedő ráta azonban azt mutatja, hogy ebben az évben aligha számíthatunk arra, hogy hét százalék alá csökken az állástalanok aránya.

Uniós összehasonlításban azért még mindig jól állunk, hiszen az Európai Unióban jó ideje nyolc százalék körül van a munkanélküliek aránya. Még kedvezőbbnek tűnik a magyarországi helyzet, ha a velünk együtt csatlakozott tagállamokkal hasonlítjuk össze magunkat: Lengyelországban 18, Szlovákiában 17 százalék felett van a munkanélküliségi ráta, s még a cseh állástalanság is több mint egy százalékponttal haladja meg a magyart.

Az állástalanság valamennyi magyarországi régióban nőtt a tavalyihoz képest, de a legnagyobb mértékben (2,1 százalék) az Észak-Alföldön romlott a helyzet, ahol az állástalanok aránya 8,9 százalékra növekedett. A legmagasabb rátát (10,6 százalékot) Észak-Magyarországon mérték a statisztikusok, a legalacsonyabbat pedig a közép-magyarországi régióban.

A magyar munkanélküliek mintegy háromszázezres táborának összetétele továbbra is szomorú képet mutat. A 15 és 24 év közötti fiatalok nagyon magas rátája a második negyedévben tovább nőtt 19,3 százalékra, és már – ha kismértékben is, de – meghaladja az uniós átlagot. Nem csökkent a tartósan munkanélküliek, azaz a legalább egy éve kenyérkereső elfoglaltság nélkül lévők 46 százalékos aránya, ami azt jelzi, hogy az állás nélkül maradóknak nagyon nehéz újra gyökeret verniük a munka világában.

A kormányzat szerint a munkanélküliség emelkedése tulajdonképpen kedvező jelnek tekinthető, hiszen az állástalanok létszámának növekedése leginkább az aktivitás erősödésének tudható be. Amunkaerőpiacra visszatérő inaktívak első lépésként ugyanis munkanélküliként regisztráltatják magukat, hiszen a munkaügyi központok csak így tudják őket kiközvetíteni. De regisztráció a feltétele az átképzésekben való részvételnek, valamint a munkanélküli-segélynek is. Emellett a munkaügyi szakemberek szerint a sorkatonaság megszűnése is növelte az állástalanok számát.

Testreszabott segítség

A szaktárca a munkanélküliek számának csökkentését – mások mellett – a munkaügyi szolgáltatások átalakításától is várja. Mivel a regisztrált munkanélküliek köre nem képez egységes csoportot – különféle munkavállalási lehetőségű és hajlandóságú emberekből áll –, ezért a munkaügyi kirendeltségek úgy segíthetik eredményesebben a munkanélkülieket, ha szolgáltatásaikat az egyes csoportokba sorolható emberek igényeihez igazítják majd – hangsúlyozta nemrég egy sajtóbeszélgetésen Csizmár Gábor.

Azokat, akik saját maguk is képesek munkahelyet keresni, önállóan tájékozódni az interneten, akik hatékonyan tárgyalnak a munkáltatókkal, és azonnal készek munkát vállalni - ebben kell támogatni. Másik kategóriát képeznek azok, akik csak a kirendeltségi kollégák segítségével igazodnak el a teendők között. Ők alapos képzést, felkészítést, támogatott foglalkoztatási lehetőséget igényelnek. Ugyancsak külön kategóriába tartoznak azok, akik csak erőteljes ösztönzéssel késztethetők a képzésben, a munkakeresésben, a munkavállalásban való részvételre.

A munkanélküliek járadéka helyett novembertől bevezetendő álláskeresési járadékot azok igényelhetik majd, akik álláskeresési megállapodást kötnek a kirendeltséggel. Ebben a megállapodásban vállalnia – és rögzítenie – kell a munkanélkülinek és a kirendeltségnek is, hogy mit kívánnak tenni az elhelyezkedés érdekében. Például az álláskereső azt is vállalhatja, hogy megírja és hetente két-három munkaadóhoz elküldi az önéletrajzát, emellett megfontolja a kirendeltség által ajánlott álláslehetőségeket. A kirendeltség pedig vállalhatja, hogy az állástalan adottságainak, érdeklődési körének megfelelő, az elhelyezkedését segítő képzést, tanfolyamot ajánl az ügyfelének. Ez segítheti majd a munkába állást.

Lényeges, hogy ezek a megállapodások ne legyenek formálisak, valóban járuljanak hozzá az egyes munkanélküli sikeres munkaerő-piaci szerepvállalásához – jegyezte meg a miniszter. A kirendeltségeken – az ott dolgozók jelzései alapján is - egyszerűsíteni kívánják az eljárásrendeket – csökkentve ezek számát is –, s mérséklik az adminisztrációs kötelezettségeket is. Így több idő, energia marad az ügyfelekkel való foglalkozásra, a szolgáltató jelleg erősítésére.

Strukturális problémák

A növekvő munkanélküliség – paradox módon – tartós munkaerőhiánnyal párosul Magyarországon. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének becslése szerint jelenleg 80-100 ezerrel kevesebb a szakmunkás az országban, mint amennyit a vállalkozások igényelnének, 2013-ban pedig háromszázezerre nőhet a hiányzó létszám.

Az MKIK elnöke szerint leginkább a hibás finanszírozási rendszer okoz feszültséget a hazai szakképzésben. Jelenleg ugyanis minden képzőintézmény megkapja a tanulók után járó fejkvótát, még akkor is, ha a diák képtelen elhelyezkedni a megszerzett képzettséggel. Úgy tűnik föl, ezt a problémát orvosolja a száz lépés programnak a szakképzés fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedéssorozata – mondta nemrég egy konferencián Parragh László.

A tervek szerint kialakítják a szakképző iskolák teljesítménymérési rendszerét, s a továbbiakban ezek alapján állapítják meg a normatív és a fejlesztési források elosztását. A pályakövetési rendszer bevezetésével tudni lehet majd, hogy az egyes iskolák tanulói mekkora sikerrel helyezkednek el a munkaerőpiacon. Így lehetővé válik, hogy az iskolák valós teljesítményüktől függően kapják meg a kiegészítő normatív támogatást, sőt a decentralizált fejlesztési támogatás 5 százalékát is.

Emellett napirenden van az országos képzési jegyzék (OKJ) felülvizsgálata is: a tervek szerint mintegy felére, 400-ra zsugorodna a szakképesítések száma. Atananyagok tartalma pedig korszerűsödik, vélhetően sokkal jobban alkalmazkodik majd a vállalkozások technológiai igényeihez.

A felülvizsgálat 2006-ban fejeződhet be – jelentette be Magyar Bálint oktatási miniszter. Az első 16 térségi integrált szakképző központ (TISZK) már megkapta a létrejöttéhez szükséges oklevelet, a munkaerő-piaci alap központi és decentralizált képzési alaprészéből további hat TISZK létrehozását tervezik. Várhatóan 2013-ban összesen 50-60 TISZK garantálja, hogy a munkaerőpiac igényei valóban érvényesüljenek az oktatásban. A célok között szerepel az is, hogy javítják a szakképzési vizsgarendszer minőségét, valamint rendszeressé válik a szakmai vizsgák külső ellenőrzése.

A munkaügyi tárca pedig a felnőttképzés területén szigorít; a felnőttképzési intézményeknek azt is előírja a kormány, hogy a végzett diákoknak legalább a felét el is kell tudniuk helyezni, különben nem kapják meg a normatív támogatást. Az idén összesen 50 milliárd forintot költ a kormány felnőttképzésre, mely rendszerben 390 ezren vesznek részt. Csizmár Gábor szerint a teendők azért is sürgetők, mert míg a diplomás pályakezdők munkanélkülisége folyamatosan növekszik, addig a vállalkozások 15 százaléka egy évig keresi a megfelelő szakmunkást.

Fehérítenék a munkaerőpiacot

A fekete- és a szürkefoglalkoztatás ellen megindított harcban valószínűleg a jelentős mértékű kieső adó- és járulékbevételek visszaszerzése mellett az is motiválja a kormányt, hogy az illegálisan tevékenykedők nem jelennek meg a foglalkoztatási statisztikákban, vagyis hivatalosan nem dolgoznak.

A kormány börtönbüntetéssel, magasabb munkaügyi bírsággal és az ellenőrzések szigorításával kívánja a munkaadókat a legális foglalkoztatásra kényszeríteni. A bírság a tervek szerint akár 20 millió forint is lehet, s 2-8 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a közteher-fizetési kötelezettséget elmulasztó, illetve munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztató munkaadóra. Októbertől felvilágosító kampány indul, amely a munkáltatókat a változásokról tájékoztatja, a dolgozók számára pedig átfogó képet fest arról, hogy milyen jogaik vannak a munka világában.

A feketemunka elleni harc egyik eszköze az is, hogy a tervek szerint január elsejétől életbe lép az a jogi szabályozás, amely szerint az állami támogatások odaítélésekor mércének tekintik a rendezett munkaügyi kapcsolatokat. Ezek szerint csak azok a vállalkozások és intézmények juthatnak jövőre állami pénzekhez, amelyek legális foglalkoztatók és jó viszonyuk van a szakszervezetekkel.

Munkaügyi kapcsolatok

Egy kormányhatározat szerint Csizmár Gábor munkaügyi miniszternek kell kidolgoznia azt a jogszabálytervezetet, amely meghatározza a rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontrendszerét.

A kormány szankcióként és ösztönzőként is alkalmazná az új kritériumrendszert. E szerint a támogatások odaítélése, valamint a közbeszerzések elbírálása során mínusz-, illetve többletpontokat kapnak a pályázók. Előnyhöz juthat egy cég például, ha működik nála üzemi tanács, van érvényben lévő kollektív szerződése, illetve amennyiben bértarifarendszert alkalmaz. Hátrányba kerülhet viszont az állami forrásért induló vállalkozás, ha a pályázat benyújtását megelőző két-három évben jogerősen pert vesztett a szakszervezettel vagy az üzemi tanáccsal szemben. A legtöbb pluszpontot akkor kaphatja meg egy munkaadó, ha az ágazati átlagkeresethez képest magasabb bért fizet a dolgozóinak.

A legnagyobb hátrányt akkor szenvedi el egy vállalkozás, ha a dolgozói sztrájkot, illetve tüntetést szerveztek ellene; ez nyolc ponttal rontja a pályázó esélyeit. Hogy ezek a szempontok végül is bekerülnek-e a munkaügyi tárca készülő jogszabálytervezetébe, még nem tudni, ám az bizonyos, hogy a feketefoglalkoztatásért büntetett vállalkozások el sem indulhatnak az állami pénzekért.

A munkaügyi tárca már január óta érvényesíti pályázati kiírásaiban a várható szempontrendszer egy részét. A szakminisztériumhoz csak azok a cégek nyújthatnak be projektterveket, amelyek betartják a hatályos munkajogi szabályokat, valamint a munkaügyi felügyelőket nem hátráltatják az ellenőrzés során. Afeketefoglalkoztatókat a minisztérium már most automatikusan kizárja az állami támogatásért indulók köréből.

Vállalati tervek

A cégek az idén 211 ezer új munkavállalót akarnak felvenni, az elbocsátások és a létszámcsökkenések révén ugyanakkor 167,5 ezer ember munkahelye szűnik meg - derül ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) legfrissebb, 2005-re vonatkozó előrejelzéséből. A csaknem 5000 vállalkozás megkérdezésével készült felmérés szerint tavaly sokkal nagyobb volt a létszámfelvétel, hiszen a cégek 73 százaléka vett fel összesen mintegy 417 ezer embert, miközben 385 ezer dolgozó munkaviszonya szűnt meg valamilyen formában.

Az idén viszont csökkenni látszik az elbocsátások aránya: 2004-ben a vállalkozások 20,2 százaléka hajtott végre létszámkarcsúsítást, 2005-ben már csak 6,6 százalék tervezi ezt. Az elbocsátásnak nem nevezhető, de a munkaviszony megszűnésével járó létszámcsökkentés aránya is jelentősen – a tavalyi 64,5-ről 35 százalékra - mérséklődik. A felmérés alapján a munkaügyi tárca arra következtet, hogy az idén 44-45 ezer fővel növekedhet a foglalkoztatotti létszám.

A megkérdezett vállalkozások 15 százaléka panaszkodott arra, hogy bizonyos munkaerőigényét hosszabb idő óta nem képes kielégíteni. A felmérésből 30-40 ezer fős létszámhiányra lehet következtetni nemzetgazdasági szinten. A munkaerőhiány leginkább a feldolgozóipart sújtja, de az egészségügy is komoly létszámproblémával küszködik. Legnagyobb mértékben a szakmunkások hiányoznak, utánuk a betanított munkások és bizonyos felsőfokú végzettséget igénylő képviselői következnek.

Felmérések, prognózisok

Az idén minden eddiginél részletesebb munkaerő-piaci prognózist készít a munkaügyi tárca. Október közepéig 7500-8000 céget kérdeznek ki. November végére a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium tudni fogja, hogy miképp alakul 2006-ban a hazai munkaerőpiac. Legalábbis ezt az eredményt várja a szeptember 15-én indított minden eddiginél nagyobb felméréstől Csizmár Gábor miniszter.

Az eddigi negyedéves és féléves munkaerő-piaci prognózisok ugyanis csupán pár ezres mintán alapultak, s jellemzően leginkább a nagyobb foglalkoztatókat vonták be a vizsgálatba. Ezúttal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is részt vesz a munkában, s három-négyezer mikro- és kisvállalkozást is megkérdeznek. A válaszadóknak nemcsak arról kell beszámolniuk, hogy milyen beruházásokat terveznek, hány és milyen képzettségű munkavállalót kívánnak felvenni vagy elbocsátani, hanem jóval több részletről is. Például arról, hogy alkalmaznak-e külföldieket és alkalmi munkavállalókat, kölcsönöznek-e munkaerőt, hogyan viszonyulnak a pályakezdőkhöz és a megváltozott munkaképességűekhez. Utóbbi kérdésekkel a munkaügyi tárca egyúttal tesztelni is akarja az idei és a jövő évi intézkedéseinek a hatásait. Elég nagy a minta ahhoz, hogy pontos képet mutasson a munkaerő-piaci kereslet összetételéről.

A prognózist teljes egészében nyilvánosságra hozzák. Az eredmények nemcsak a gazdasági elemzőknek jelenthetnek majd „aranybányát”, de az oktatási intézményeknek is iránymutatást adhatnak arra nézve, hogy – megyei és kistérségi lebontásban – milyen végzettségű munkavállalókra van szükségük a vállalkozásoknak. A pályaválasztás előtt álló fiataloknak és szüleiknek is érdemes lesz majd böngészniük az előrejelzést. A felnőttképzési intézmények számára pedig anyagi tétje is van a felmérésnek, hiszen az eredmények alapján dől majd el, hogy kapnak-e jövőre állami támogatást.