A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat szakértői csapatának megújítására ez év május 27-én immár harmadik alkalommal került sor. Az első listán szereplők – kezdetben 96 fő – négy évig látták el a szolgálatot; a 2000. évi megbízatás – 63 szakértő számára – 5 évre szólt; a harmadik – 49 tagú - stábnak ez év június 23-án adta át az öt évre szóló megbízólevelet Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Akiválasztottak közül 35-en korábban is részt vettek az MKDSZ munkájában (közülük 20-an alapító tagok), míg 14-et újonnan választottak. Ez a kétharmad-egyharmados arány nagyon egészséges – véli Kovács Géza, az MKDSZ igazgatója.
Állandó készenlét
Az MKDSZ tevékenységét az önkéntes tűzoltóegyletekéhez hasonlította az igazgató: miközben a közvetítői felkészültséggel rendelkező szakemberek végzik napi munkájukat, állandó készenlétben állnak. Ha ugyanis szükséghelyzetben mindkét fél bizalommal fordul hozzájuk, s kiválasztják és felkérik a közvetítő szakembert, akkor igyekeznek minél hamarabb elejét venni a konfliktus kiéleződésének, és megegyezésre bírni a szemben álló feleket. Ehhez némi felkészülési időre és a tárgyalásokon való intenzív jelenlétre van szükség, de mindez általában nem haladja meg a négy-öt napot.
A közvetítői eljárással tetemes költség is megtakarítható, hiszen az első nyolc tárgyalási forduló a vitában álló felek számára díjmentes, és a legtöbb ügyben ez idő alatt mindkét fél számára elfogadható, írásba foglalt megállapodás születhet – tette hozzá Kovács Géza.
A szolgálatot eredetileg úgy tervezték, hogy teljesen önálló legyen, de végül az a kompromisszumos megállapodás született, hogy az MKDSZ nem jogi személy, hanem a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) szervezeti keretei között – de nem annak hierarchikus besorolásában – működik. Igazgatóját és titkárát – az OÉT plenáris ülésének konszenzusos javaslatára – a munkaügyi tárca vezetője nevezi ki, de munkájukba sem a miniszter, sem az OÉT tagjai nem szólhatnak bele; véleményüket az MKDSZ éves beszámolója kapcsán fogalmazhatják meg. A közvetítőket, illetve döntőbírákat az elvégzett munka után díjazás, illetve költségtérítés illeti meg, kivéve a szolgálat igazgatóját és titkárát, akik köztisztviselői státusban vannak, s felkérés esetén a közvetítési tevékenységet külön díjazás nélkül végzik.
Közvetítés és tanácsadás
Közvetítésre vagy döntőbíráskodásra csak akkor kerülhet sor, ha erre mindkét vitás fél felkéri a szolgálat egy vagy több tagját (közvetítésre az utóbbi négy évben 30, döntőbíráskodásra 2 esetben került sor), tanácsadást azonban bárki kérhet. Ez nem munkajogi jellegű, hanem a tárgyalásra való felkészülést segíti, nevezetesen, hogy miként kell egyeztetni, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni. A vállalati menedzsment főleg a szakszervezeti jogok értelmezéséhez szokott konzultációt igényelni, a szakszervezetek jogosítványaik érvényesítéséhez, az üzemi tanácsok pedig a részvételi jogok gyakorlásához kérnek tanácsot.
A felkérések egy részét a közvetítők úgy kapták meg, hogy – felismerve a kialakulóban lévő konfliktust - maguk keresték meg a vitázó feleket, és felajánlották szolgálataikat. (A legutóbbi négy évben összesen 40 alkalommal kínálta fel közreműködését az MKDSZ, és a felek átlagosan minden második esetben éltek is a lehetőséggel.) Emellett a szolgálat rendszeresen tart képzéseket, konzultációkat, felkészítőket a munka világa szereplői számára. Az elmúlt években – a szakszervezetekkel, az üzemi tanácsokkal, a kamarákkal és a munkaadói érdekképviseletekkel közös szervezésben – mintegy 20 rendezvényt tartottak.
A közvetítők az OÉT pályázatán nyerték el megbízatásukat. A jó közvetítőnek kell, hogy legyenek munkajogi, vállalatirányítási, pszichológiai (konfliktuskezelési) tapasztalatai, vállalati, munkaügyi kapcsolatai, de nem kell jogásznak lennie, mivel az érdekviták többsége nem is jogi természetű (ilyenek például a bérviták vagy a kollektív szerződések tartalma). Szüksége van viszont az őt felkérők bizalmára és megfelelő információkra ahhoz, hogy a feleket közelebb terelje a megállapodáshoz. Az ügy kezdetén külön-külön tárgyal a vitázó felekkel, s csak akkor ülteti őket egy asztalhoz, amikor már van remény a megállapodásra.
Konfliktusos bérviták
Az MKDSZ néhány ágazati bértárgyaláson már évek óta részt vesz. Ilyen például a nagy létszámot foglalkoztató, erős szervezettségű villamosenergia-ipar, amelyben a képviselet mindkét oldala igen heterogén összetételű. A munkáltatói oldalon német és francia tulajdonos csakúgy megtalálható, mint a magyar állam, a munkavállalókat pedig három nagy tömörülés képviseli: a Villamosenergia-ipari Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Bányászati Dolgozók Szakszervezete és a Liga VHSZ.
Tavaly februárban súlyos, sztrájkkal fenyegető konfliktushelyzet alakult ki az ágazati bértárgyaláson. Az egyeztetést nehezítette, hogy mindkét oldal erős alkupozícióban volt. A munkaadók csak az országos bérfejlesztés mértékét ajánlották, a munkavállalók ennél lényegesen többet követeltek. Az MKDSZ segítségével sikerült olyan megoldást találni, amelyben a béremelés mértéke nem lett ugyan magasabb a munkáltatók által ajánlottnál, de a szakszervezeteknek sikerült olyan többletjuttatásokat kiharcolniuk, amelyek elfogadásával a munkavállalók jövedelme mégis érzékelhetően magasabb lett. Az MKDSZ év közben is figyelte a megállapodás megtartását.
A vasútnál és a Volánnál hasonló a helyzet: erős szakszervezetek állnak szemben a tulajdonossal, ez esetben az állammal. A viták megoldását nehezíti, hogy e cégek menedzsmentjeinek sokszor nincs meg a teljes körű felhatalmazásuk, ezért a szakszervezetek hajlamosak arra, hogy azonnal a tulajdonoshoz (az ÁPV Rt.-hez) forduljanak.
Legutóbb például súlyos konfliktushelyzet volt kialakulóban a Budapest Airport (BA) Rt.-nél is. Hosszú ideig tartó, eredménytelen tárgyalások után és a kilátásba helyezett sztrájkot elkerülendő a vitázó felek felkérték az MKDSZ-t a közvetítésre. A mindkét fél - a BA Rt. menedzsmentje és a tulajdonos ÁPV Rt., illetve az öt szakszervezet képviselői – által egyaránt elfogadható megállapodás végül is öt nap alatt, szeptember 11-ére megszületett.
Többéves megállapodások
A bonyolult tárgyalások után megszületett egyezségek jó példája a MÁV és a Volán esete, amelyeknél hároméves megállapodásokat sikerült tető alá hozni. Ez utóbbi 2006 januárjában lejár, s számolni kell azzal, hogy a vitapontok egyike-másika újból felelevenedik. (A MÁV-nál legutóbb három közvetítő dolgozott egyszerre.)
Az ilyen esetekben nemcsak azért bonyolultak a tárgyalások, mert nagy a tét, hanem azért is, mert mindkét vitás fél folyton a háta mögé, azaz a mögötte álló állami vagy külföldi tulajdonosra, illetve az őket megválasztó szakszervezeti tagságra tekint. Ha bármelyik tárgyaló fél túl könynyen enged, az ő pozíciója is megrendülhet. Külföldi tulajdonos esetében azzal lehet érvelni: ha nem sikerül megállapodni, a vitát kiviszik a tulajdonos székhelyére.
Különleges eseteknek számítanak a közalkalmazott bérviták is, ahol szintén az állam a munkáltató. Az MKDSZ ezen esetekben is pártatlan tud maradni, ha felkérik; nem a munkáltatót képviseli, nem is függ tőle – állítja Kovács Géza. Más szempontból nehéz a helyzet a kisebb vállalkozásoknál, ahol gyakorlatilag alig működik szakszervezet. Az ilyen esetekben az a fontos, hogy legyen csoportos érdekképviselet. Ezért lényegesek az ágazati párbeszédbizottságok (ápb) mind a bérviták, mind az egész ágazatra érvényes (kiterjesztett) kollektív szerződések szempontjából. (Már több mint 30 ilyen bizottság működik, a csatlakozást 120 érdekképviselet írta alá.) Az igazgató úgy véli, a bérmegállapodások és a kollektív szerződések ügye mindinkább erre a középső szintre helyeződik át, és ezáltal előbb-utóbb átalakulhat az egész rendszer.
Kevesen igénylik
Az érdemi munka, a tárgyalások szezonja csak most kezdődik. Mivel a bértárgyalások és a kollektív szerződések megkötésének időpontja a legtöbb esetben december és február közé esik, így az MKDSZ számára is ez a csúcsidőszak.
A szolgálat tevékenységét minden érdekelt jól ismerheti, hiszen az OÉT májusi ülése után a középszinttől felfelé minden érdekképviseletnek elküldték az újjáalakult testület tagjainak listáját, valamint a közvetítői munkát, annak feltételeit rögzítő eljárási szabályzatot, és hamarosan megjelenik az a kiadvány is, amely részletesen tartalmazza az igénybe vehető szolgáltatásokat, valamint a közvetítők szakmai életrajzát. Ennek alapján könnyen kiválaszthatja bárki, milyen típusú közvetítőre van szüksége – mondta Kovács Géza.
Az évi 10-12 felkérés azonban még akkor sem nevezhető soknak, ha köztük olyan óriások találhatók, mint a MÁV. Felértékelheti viszont az MKDSZ szerepét az a tény, amire Csizmár Gábor miniszter is utalt a megbízólevelek júniusi átadásakor. Jelesül: a tervek szerint a jövőben csak azok a munkáltatók jutnak majd állami megrendelésekhez, támogatásokhoz, amelyeknél rendezettek a munkaügyi kapcsolatok. Ebben pedig sokat segíthet az MKDSZ, amelynek közreműködésével gyorsan, kulturáltan és szakszerűen megelőzhetők a munkaadók és a munkavállalók képviseletei közötti munkahelyi konfliktusok, elkerülhetők a sztrájkfenyegetések.
Szent a (munka)béke
A közvetítői munka legújabb sikere, hogy – a szakmailag jól felkészült, a társaságot jól ismerő, a szolgálat munkájában kezdetektől részt vevő – Lux Judit segítségével öt nap alatt sikerült munkabékévé oldani a Budapest Airport Rt. munkaadói és munkavállalói között hosszú ideje húzódó, egyre inkább elmérgesedő bérvitát. Lux Judit dicsérte mindkét fél rugalmasságát, különösen azt, hogy az öt szakszervezet nem egymás ellenében, hanem egységesen képviselte a sok tekintetben különböző érdekeltségű munkavállalókat. A vita alapja az volt, hogy a munkavállalók szerint 40 százalékkal nőtt az elvégzendő munka mennyisége, s ezzel nem állt arányban az év elején adott 6,6 százalékos béremelés.
A végeredmény: elfogadták a munkaadó által megajánlott - januártól visszamenőleg érvényes – 17 százalékos alapbéremelést, amelyhez havi 30 ezer forintnyi béren kívüli juttatás és évi 57 ezer forintos üdülési támogatás járul. Mindezt kiegészíti, hogy határozatlan idejű kollektív szerződést írnak alá (ez is régóta húzódik), amely legalább három évig nem mondható fel. A közvetítő javaslatára független szakértőkből álló munkacsoport jön létre, amelynek feladata egy munkavédelmi, a munkakörülményeket javító csomag kidolgozása. További eredmény, hogy a kiszervezett dolgozók számára új kft. alakul, amelyre szintén vonatkozik majd a kollektív szerződés.
