Emelkedhet a bírság összege
Heves vita bontakozott ki a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításáról az Országos Érdekegyeztető Tanács augusztus 25-i ülésén. A munkaadók képviselői teljes egészében elutasították a törvénymódosításra vonatkozó kormányzati előterjesztést. A szakszervezetek ugyanakkor néhány pont kivételével elfogadhatónak tartották a tervezetet.
Újabb egyeztetés?
Csizmár Gábor munkaügyi miniszter az ülésen kifejtette, hogy a hatékony munkaügyi ellenőrzés állami feladat, ezért konszenzus hiányában is az országgyűlés elé fogja terjeszteni a javaslatot. Ennek ellenére a szaktárca vezetője szeretné elérni, hogy a munkaadói érdekképviseletek egyetértésével, de legalábbis a javaslatok tudomásulvételével kerüljön az előterjesztés a parlament elé. A megegyezés érdekében a kormányzat hajlandó ismét megvitatni a munkaadói oldal által leginkább vitatott paragrafust, a munkaügyi bírságok új rendszerét.
A munkaadók képviselői leginkább ugyanis azt kifogásolták, hogy a munkaügyi bírság hatmillió forintos felső határát 20 millió forintra kívánják emelni. Aminiszter szerint azonban szükség van erre, mert a tapasztalatok szerint a munkaadók egy része már eleve bekalkulálja a nagyarányú feketefoglalkoztatásba a jelenlegi hatmillió forintos bírságot.
Dávid Ferenc a munkáltatói oldal szóvivőjeként elmondta: aggályosnak tartják azt is, hogy a kormány rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kívánja kötni az állami megrendeléseket, támogatásokat. A vállalkozások képviselői elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a munkaügyi ellenőrzési intézményrendszert részben a bírságbevételekből finanszírozzák, mert ez indokolatlanul is büntetésekre ösztönzi a felügyelőket. Azzal sem értenek egyet, hogy a Munkaerő-piaci Alap feladata lenne az intézményrendszer további finanszírozása. Ez állami feladat, tehát a költségvetésből kell fedezni a kiadásokat – hangsúlyozta Dávid Ferenc.
A munkaadói oldal azt is kifogásolta, hogy az eljárások lefolytatásának határidejét 30 napról 60-ra akarja növelni a kormányzat. Csizmár Gábor szerint erre azért van szükség, mert az ügyek egy részében nem elegendő a 30 nap.
Az előterjesztésnek ezzel a pontjával – a finanszírozási kérdéssel együtt – a munkavállalók képviselői sem értettek egyet. Ezeket leszámítva azonban a szakszervezetek támogatták a törvénymódosító javaslatot.
Ugyancsak kemény csata zajlott az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a természetbeni juttatások adójának megemelése miatt. Napirend előtti felszólalásaikban a munkáltatók és a munkavállalók képviselői teljes egyetértésben zúdítottak össztüzet a kormányzatra. Elfogadhatatlan tartják ugyanis, hogy szeptember elsejétől az adóköteles természetbeni juttatások után 17 százalékkal több adót kell majd fizetniük a cégeknek. Ettől kezdve nem pusztán a juttatás összege a fizetendő társadalombiztosítási járulékok alapja, hanem annak 44 százalékos személyi jövedelemadóval megnövelt értéke.
Nincs megegyezés az Mt.-ről
Az OÉT ülésén nem sikerült megegyezni a Munka Törvénykönyve (Mt.) egyes szabályainak módosításáról sem. A kormányzat és a szociális partnerek szeptember végéig tovább keresik a kölcsönösen elfogadható megoldásokat. A legnagyobb vitát a munkavállalói és a munkaadói oldal között a munkaerő-kölcsönzés szabályainak módosítási javaslatai váltották ki. A szakszervezeti oldal szükségesnek tartja, hogy a kikölcsönzött dolgozók foglalkoztatási időtartamát egy helyen legfeljebb fél évben korlátozzák, s megköveteljék számukra is a munkavégzéssel arányos javadalmazást. A munkaadói oldal szóvivője szerint egy piaci konjunktúra tovább tarthat fél évnél, a szakszervezetek által javasolt korlátozás annak a munkavállalónak kedvezőtlen, akit emiatt nem lehet majd tovább foglalkoztatni kikölcsönzött dolgozóként. A kikölcsönzöttek munkatapasztalata az adott helyen ugyanakkor általában nem éri el az állandó dolgozók gyakorlatát, így keresetük sem lehet egyenlő.
Éles vita bontakozott ki a munkaidőalappal kapcsolatban is. Borsik János a munkavállalói oldal képviseletében határozottan visszautasította, hogy Csizmár Gábor miniszter a 20 perces munkaközi szünet munkaidőként történő elszámolásának, illetve a 38 órás munkahét ügyét az ágazati párbeszédbizottságok hatáskörébe kívánja utalni. A december 24-ét mint munkaszüneti napot a kormányzat elfogadná azzal, hogy a kereskedelemben délután 2 óráig ez nem alkalmazható. A szakszervezeti oldal viszont ragaszkodott ahhoz, hogy ez a munkaszüneti nap a kereskedelemre is vonatkozzon. A munkaadói oldal nevében Rolek Ferenc határozottan elutasította, hogy újabb munkaszüneti nappal csökkentsék a munkaidőalapot, ez versenyhátrányt jelent a magyar vállalkozásoknak.
