×

Szigorítások és enyhítések

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 91. számában (2005. szeptember 15.)
Tart az alku a jövő évi költségvetésről, amelynek részletei még nem tisztázódtak, azt viszont már tudni lehet, hogy a hivatalos prioritási lista élén az adócsökkentés, az igazságosabb elosztás és az állami takarékosság áll majd. A kormányzat az ideihez hasonló GDP-növekedési ütemet feltételez jövőre is, és a sarokszámokat ehhez igazítja. A munkáltatók és a szakszervezetek képviselője pozitív jeleket vél felfedezni az eddig nyilvánosságra került tervezetekben, azonban máris számos módosító javaslattal állnak elő, s bátrabb lépéseket várnak a kormánytól a versenyképesség javítása terén.

Kezdődik a 2006-os költségvetés és az adótörvények vitája

Startra kész az adómérséklési program

A kormányzat az ideihez hasonló, 3,5-4 százalékos GDP-növekedési ütemmel számol a jövő évi büdzsé készítésekor. A lakosságot és a vállalkozásokat érintő legnagyobb horderejű változás, hogy jövő év január elsejétől a jelenlegi 25-ről 20 százalékra csökken az általános forgalmi adó normál kulcsa – mondta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A kormány azzal számol, hogy ezáltal négy százalékkal mérséklődhet a lakosság fogyasztásának felét kitevő termékek és szolgáltatások ára. Olcsóbb lesz egyebek között az áram, a benzin és a gázolaj, csökkennek a lakásárak, a telefon- és távközlési díjak, kevesebbet kell fizetni a tartós fogyasztási cikkekért, az élelmiszerek egyharmadáért. Nem lesz igaz ez a cigarettára, az alkoholra és a gépjárművekre, mivel az említett termékeknél a jövedéki, illetve a regisztrációs adó emelésével ellentételeznék az áfacsökkentést.

Az ötéves adócsökkentési program részeként jövőre 38-ról 36 százalékra mérséklődik a személyi jövedelemadó felső kulcsa, a 18 százalékos kulcs határa 1 millió 500 ezer forintról 1 millió 550 ezerre emelkedik – sorolta a 2006-os büdzsében szereplő változásokat az államtitkár. Elmondta, hogy a jövőben az állampolgárok megtakarításait növelné az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések utáni adókedvezmény. Szigorítás viszont, hogy a munkáltatók – az étkezési támogatás és az utazási költségtérítés kivételével – a bér legfeljebb 15 százalékát, maximum évi 500 ezer forintot adhatnának adómentes természetbeni juttatásként a dolgozóknak.

A vállalkozásokat érintő döntés, hogy 2006-ban ötmillió forint adóalapig – vagyis a kis cégeknél – 10 százalékra csökken a társaságiadó-kulcs. Igaz, ezt csak azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe.

A nagy vihart kavart helyi iparűzési adó sorsára vonatkozó kérdésünkre az államtitkár azt mondta: az iparűzési adó 2008-ban szűnik meg, a jövő évtől viszont teljes mértékben levonható lesz a társasági adó alapjából. Ma 50 százaléka vonható le. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásokat a kivetett kétszázalékos iparűzési adóból ténylegesen már csak 1,68 százalék terheli – tette hozzá Katona Tamás. Némi könnyítést jelent a vállalkozások terhein az is, hogy a külföldi telephelyen végzett tevékenységükből származó adózott bevételüket kivehetik az iparűzésiadó-alapjukból.

Amennyiben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnerek is elfogadják, 2006-ban a szakképzetlen munkáért kifizetett minimálbér 63 ezer forintra, a szakképzetteké 70 ezerre, míg a felsőfokú végzettségűeké 77 ezer forintra emelkedik. Mindez várhatóan 15 milliárd forinttal terheli meg a vállalkozások költségvetését – ismerte el az államtitkár. Hozzátette azonban: érzékelhető könnyítést jelent viszont számukra, hogy a jövő év novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, s már az idén novembertől 1950 forintra csökken a munkaadók által fizetett hozzájárulás összege. Az intézkedés 65 milliárd forint tehercsökkenést jelent 2006-ban a vállalkozásoknak. Az egészségügyi kiadásokhoz való méltányos hozzájárulás jegyében viszont szélesedik a járulékalap. A munkáltatók által biztosított természetbeni juttatások bruttó összege után kell fizetni a járulékot, s szigorúbbá válik a vállalatcsoporton belüli juttatások elszámolása.

Nem közvetlenül a vállalkozásokat érintő döntés, hogy az új évtől külön adó terheli a nagy értékű luxusingatlanokat. Az új adó mintegy ötmilliárd forint többletterhet jelent a 100 millió forint forgalmi érték feletti ingatlanok tulajdonosainak. A bevételt az önkormányzatok kapják.

Mindazonáltal a Pénzügyminisztérium immár hagyományosan az idén is elkészítette jövedelemkalkulátorát a kormány jövő évi adóelképzeléseinek hatásairól, amely a www.pm.gov.hu internetes portálon érhető el.

Túlzott a költségvetés központosító szerepe

Az adórendszertől azt várják a munkáltatók, hogy ne rontsa túlzottan a gazdaság versenyképességét. E szempontból az adó- és járulékcsökkentésre vonatkozó kormányzati előterjesztések jó irányba mutatnak – állapította meg Szirmai Péter, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnöke. Szerinte az intézkedések mérséklik ugyan a központi elvonást, a költségvetés központosító szerepe azonban még mindig túlzott; bizonyos adónemekben – például a társasági adó mértékét illetően – a lista élén állunk Európában. Ugyancsak jó irány, hogy a kormány a mértéktelen bürokrácia, a közszféra létszámának csökkentésére kényszerül.

Szirmai Péter az áfát tovább "húzná". Mivel azonban a költségvetés bevételeinek körülbelül 30-35 százaléka ebből az adónemből származik, már a tervezett ötszázalékos csökkentés is komoly jövedelemkiesést eredményez. Ezzel is magyarázható, hogy a kormány "ügyeskedik", mert a mintegy kétszázmilliárd forintos kiesést pótolni kell. Vélhetően erre szolgál a természetbeni juttatások megadóztatása is, amelyből várhatóan 17 milliárd folyik majd be a büdzsébe.

A társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatban a szakember úgy fogalmazott: az adórendszer túlzása, hogy például az úgynevezett céges autók javítása után is tb-t kell fizetnie a vállalkozónak. Szirmai Péter a társadalombiztosításijárulék-terheket még jobban a munkavállalókra terhelné, ugyanis túl magasak a munkaadói terhek. Viszont akkor is eltolódnak az arányok, ha a munkavállalók terhét nem növelnék, elég, ha csökkentik a munkaadókét.

Ugyanakkor a helyi iparűzési adót nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, az viszont reálisnak látszik, hogy 2007-től megszűnjön ez az adónem. Addig a költségvetés is felkészülhet arra, hogyan ellentételezze az önkormányzatok bevételkiesését.

Szirmai Péter szerint irreális a személyi jövedelemadó sávhatárainak tervezett progresszív emelése is. Számításai szerint ugyanis a jövőre tervezett 3,5 százalékos alsósáv-emelkedés nagyon szűkösen fedezi a béremelkedéseket. Azt pedig komolytalannak tartja, hogy 2007-ben 10, 2008-ban 12, 2009-ben 21, 2010-ben pedig 30 százalékkal nőne az alsó határ, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági környezet hatásai már a következő években egészen más rendszert követelnek meg, például Magyarországon is bevezetik az eurót.

Az érdemi változásokhoz több évre lesz szükség

A versenyképesség sokkal öszszetettebb annál, mint hogy csupán egy-egy elem, például az adórendszer önmagában meghatározná – hangsúlyozta Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnöke úgy látja, más összefüggések szerint kell vizsgálni a nemzetgazdaság vagy egy adott vállalkozás versenyképességét. Egy nemzetközi tanulmány tizenhat elemet sorol fel a versenyképesség kritériumaiként, és amikor ezek közül a legfontosabbakat veszi számba, akkor is kilenc tényezőt számlál. Magyarországon azonban sokan hajlamosak a végletekig leegyszerűsíteni a kérdéseket. Ilyen például, hogy a bérek növekedése rontja a versenyképességet. Ahivatkozott tanulmányban a bér nem is szerepel meghatározó elemként.

Az érdekvédő szerint úgy tűnik föl, az úgynevezett adóreform-bizottság által elkészített javaslatok lekerültek a napirendről. Helyettük különböző nyilatkozatok láttak napvilágot, s ezekben több, néha egymásnak ellentmondó szándék tükröződik. Megjelenik az arányosabb közteherviselés igénye, a jövedelmek vásárlóerejének növelése, valamint annak lehetősége is, hogy beszálljunk a térség "ki tud nagyobb adócsökkentést mondani" versenyébe. Ugyanakkor tudjuk, hogy a költségvetési bevételekre számtalan jogos társadalmi igény kielégítetlensége miatt elengedhetetlenül szükség van.

Elméletileg az szja-kulcs mérséklése és a sávhatárok változtatása, valamint a járulékok csökkentése – az alacsonyabb áfakulccsal együtt – lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások nagyobb terhelése nélkül nőjön a keresetek reálértéke. A tervezett mértékek ilyen pozitív hatása azonban nem prognosztizálható biztosan.

Olyan valódi lépésekre van szükség, amelyek növelik az ország és ezen belül különösen a leszakadóban lévő térségek tőkevonzó képességét, a vállalkozások beruházási forrásait, annak érdekében, hogy biztos, jól fizető munkahelyek jöjjenek létre. Szükség van arra is, hogy a magyar munkaerő is versenyképes legyen. Ehhez nem elég az adórendszer közvetítette jövedelempolitika. Sürgős lépésekre van szükség a szakképzés rendbetételében és a rugalmasabb munkaerőpiac megteremtésében. Pataky Péter úgy látja: az érdemi változásokhoz több év következetes és nem minduntalan megszakított, újabb és újabb kanyarokat leíró gazdaság-, adó- és társadalompolitikája szükséges. Ennek esélye sajnos ma még igen csekélynek látszik.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8744 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8744 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5192 olvasói kérdésre 5192 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8744 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8744 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

18 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5192 olvasói kérdéssel.

Munkakör munkáltatói módosítása

Amennyiben a munkáltató „lefokozná” a munkavállalót, erre milyen lehetőségei vannak? Például üzletvezetői pozícióból eladóvá minősítenék vissza. Ez alapvetően a munkakör...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaközi szünet beosztása

A munkavállalók nyolcórás teljes munkaidőben dolgoznak, általános munkarendben. A napi munkaidőben összesen 90 perc munkaközi szünet van. Ebből 30 perc egybefüggő szünet, ezenfelül...

Tovább a teljes cikkhez

Jelenléti adatok – a munkaidő-nyilvántartás alapja

Cégünknél az adminisztratív dolgozók esetében beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak az irodaház belépésekor, illetve a munkaidő befejezésekor mágneskártyával...

Tovább a teljes cikkhez

Rendkívüli munkaidő a pihenőidő alatt

A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig, napi 8 órában, minden munkanapon 8 órától 16 óráig. Ha a szombatra, tehát a heti pihenőnapjára rendkívüli...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadságkiadás készenléttel érintett napon

A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje...

Tovább a teljes cikkhez

Pótszabadság – életkor helyett a besorolás alapján

Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkavállalónak a munkáltató nem hajlandó megadni az életkor után járó pótszabadságot, besorolásra hivatkozva. Az évi 10 munkanap pótszabadság...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?

Tovább a teljes cikkhez

Bérkifizetés akadályoztatott munkavállalónak

Egy cégnél a dolgozó hosszas kórházi kezelésre szorul, valószínűleg már nem tér vissza dolgozni. A munkáltató nem találja a legjobb megoldást a bére kifizetésére, valamint a...

Tovább a teljes cikkhez

Átalány-költségtérítés megállapítása jegyzőnek

Adható-e a jegyzőnek is pénzbeli – elszámolási kötelezettség nélküli – költségtérítés, hasonlóan a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítéséhez az illetménye...

Tovább a teljes cikkhez

Rendkívüli munkaidő a pihenőidő alatt

A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig, napi 8 órában, minden munkanapon 8 órától 16 óráig. Ha a szombatra, tehát a heti pihenőnapjára rendkívüli...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadságkiadás készenléttel érintett napon

A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje...

Tovább a teljes cikkhez

Pótszabadság – életkor helyett a besorolás alapján

Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkavállalónak a munkáltató nem hajlandó megadni az életkor után járó pótszabadságot, besorolásra hivatkozva. Az évi 10 munkanap pótszabadság...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?

Tovább a teljes cikkhez

Bérkifizetés akadályoztatott munkavállalónak

Egy cégnél a dolgozó hosszas kórházi kezelésre szorul, valószínűleg már nem tér vissza dolgozni. A munkáltató nem találja a legjobb megoldást a bére kifizetésére, valamint a...

Tovább a teljes cikkhez

Átalány-költségtérítés megállapítása jegyzőnek

Adható-e a jegyzőnek is pénzbeli – elszámolási kötelezettség nélküli – költségtérítés, hasonlóan a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítéséhez az illetménye...

Tovább a teljes cikkhez

Bérpótlék-elszámolás a munkanap meghatározása alapján

Két munkavállalói csoportunkra szeretnék pótlékokra vonatkozóan kérdést feltenni. Az egyik csoport készenléti jellegű munkakör, 24 órás beosztással (6:00 vagy 7:00 a kezdete,...

Tovább a teljes cikkhez

Személyi illetmény – a megállapítás korlátjai

Közös önkormányzati hivatal egy megüresedő munkakörbe keres köztisztviselőt. Amennyiben olyan személy kerül kinevezésre, aki versenyszférából jön át (az Mt. hatálya alá...

Tovább a teljes cikkhez

Másodállás szabadság alatt

Vállalhat másik teljes vagy részmunkaidős munkajogviszonyt egy teljes munkaidős foglalkoztatott úgy, hogy a jelenlegi munkaviszonyában szabadságon van, mivel a szülés után visszajött...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5192 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 271-ik lapszám, amely az 5192-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása – a munkaerő-áramlással kapcsolatos legfontosabb adózási és társadalombiztosítási kérdések Megnézem

ÁRULKODÓ JELEK ADÓELLENŐRZÉSKOR
Az adóhatósági vizsgálatok gyakorlata
Megnézem

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem