Kezdődik a 2006-os költségvetés és az adótörvények vitája
Startra kész az adómérséklési program
A kormányzat az ideihez hasonló, 3,5-4 százalékos GDP-növekedési ütemmel számol a jövő évi büdzsé készítésekor. A lakosságot és a vállalkozásokat érintő legnagyobb horderejű változás, hogy jövő év január elsejétől a jelenlegi 25-ről 20 százalékra csökken az általános forgalmi adó normál kulcsa – mondta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A kormány azzal számol, hogy ezáltal négy százalékkal mérséklődhet a lakosság fogyasztásának felét kitevő termékek és szolgáltatások ára. Olcsóbb lesz egyebek között az áram, a benzin és a gázolaj, csökkennek a lakásárak, a telefon- és távközlési díjak, kevesebbet kell fizetni a tartós fogyasztási cikkekért, az élelmiszerek egyharmadáért. Nem lesz igaz ez a cigarettára, az alkoholra és a gépjárművekre, mivel az említett termékeknél a jövedéki, illetve a regisztrációs adó emelésével ellentételeznék az áfacsökkentést.
Az ötéves adócsökkentési program részeként jövőre 38-ról 36 százalékra mérséklődik a személyi jövedelemadó felső kulcsa, a 18 százalékos kulcs határa 1 millió 500 ezer forintról 1 millió 550 ezerre emelkedik – sorolta a 2006-os büdzsében szereplő változásokat az államtitkár. Elmondta, hogy a jövőben az állampolgárok megtakarításait növelné az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések utáni adókedvezmény. Szigorítás viszont, hogy a munkáltatók – az étkezési támogatás és az utazási költségtérítés kivételével – a bér legfeljebb 15 százalékát, maximum évi 500 ezer forintot adhatnának adómentes természetbeni juttatásként a dolgozóknak.
A vállalkozásokat érintő döntés, hogy 2006-ban ötmillió forint adóalapig – vagyis a kis cégeknél – 10 százalékra csökken a társaságiadó-kulcs. Igaz, ezt csak azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe.
A nagy vihart kavart helyi iparűzési adó sorsára vonatkozó kérdésünkre az államtitkár azt mondta: az iparűzési adó 2008-ban szűnik meg, a jövő évtől viszont teljes mértékben levonható lesz a társasági adó alapjából. Ma 50 százaléka vonható le. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásokat a kivetett kétszázalékos iparűzési adóból ténylegesen már csak 1,68 százalék terheli – tette hozzá Katona Tamás. Némi könnyítést jelent a vállalkozások terhein az is, hogy a külföldi telephelyen végzett tevékenységükből származó adózott bevételüket kivehetik az iparűzésiadó-alapjukból.
Amennyiben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnerek is elfogadják, 2006-ban a szakképzetlen munkáért kifizetett minimálbér 63 ezer forintra, a szakképzetteké 70 ezerre, míg a felsőfokú végzettségűeké 77 ezer forintra emelkedik. Mindez várhatóan 15 milliárd forinttal terheli meg a vállalkozások költségvetését – ismerte el az államtitkár. Hozzátette azonban: érzékelhető könnyítést jelent viszont számukra, hogy a jövő év novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, s már az idén novembertől 1950 forintra csökken a munkaadók által fizetett hozzájárulás összege. Az intézkedés 65 milliárd forint tehercsökkenést jelent 2006-ban a vállalkozásoknak. Az egészségügyi kiadásokhoz való méltányos hozzájárulás jegyében viszont szélesedik a járulékalap. A munkáltatók által biztosított természetbeni juttatások bruttó összege után kell fizetni a járulékot, s szigorúbbá válik a vállalatcsoporton belüli juttatások elszámolása.
Nem közvetlenül a vállalkozásokat érintő döntés, hogy az új évtől külön adó terheli a nagy értékű luxusingatlanokat. Az új adó mintegy ötmilliárd forint többletterhet jelent a 100 millió forint forgalmi érték feletti ingatlanok tulajdonosainak. A bevételt az önkormányzatok kapják.
Mindazonáltal a Pénzügyminisztérium immár hagyományosan az idén is elkészítette jövedelemkalkulátorát a kormány jövő évi adóelképzeléseinek hatásairól, amely a www.pm.gov.hu internetes portálon érhető el.
Túlzott a költségvetés központosító szerepe
Az adórendszertől azt várják a munkáltatók, hogy ne rontsa túlzottan a gazdaság versenyképességét. E szempontból az adó- és járulékcsökkentésre vonatkozó kormányzati előterjesztések jó irányba mutatnak – állapította meg Szirmai Péter, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnöke. Szerinte az intézkedések mérséklik ugyan a központi elvonást, a költségvetés központosító szerepe azonban még mindig túlzott; bizonyos adónemekben – például a társasági adó mértékét illetően – a lista élén állunk Európában. Ugyancsak jó irány, hogy a kormány a mértéktelen bürokrácia, a közszféra létszámának csökkentésére kényszerül.
Szirmai Péter az áfát tovább "húzná". Mivel azonban a költségvetés bevételeinek körülbelül 30-35 százaléka ebből az adónemből származik, már a tervezett ötszázalékos csökkentés is komoly jövedelemkiesést eredményez. Ezzel is magyarázható, hogy a kormány "ügyeskedik", mert a mintegy kétszázmilliárd forintos kiesést pótolni kell. Vélhetően erre szolgál a természetbeni juttatások megadóztatása is, amelyből várhatóan 17 milliárd folyik majd be a büdzsébe.
A társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatban a szakember úgy fogalmazott: az adórendszer túlzása, hogy például az úgynevezett céges autók javítása után is tb-t kell fizetnie a vállalkozónak. Szirmai Péter a társadalombiztosításijárulék-terheket még jobban a munkavállalókra terhelné, ugyanis túl magasak a munkaadói terhek. Viszont akkor is eltolódnak az arányok, ha a munkavállalók terhét nem növelnék, elég, ha csökkentik a munkaadókét.
Ugyanakkor a helyi iparűzési adót nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, az viszont reálisnak látszik, hogy 2007-től megszűnjön ez az adónem. Addig a költségvetés is felkészülhet arra, hogyan ellentételezze az önkormányzatok bevételkiesését.
Szirmai Péter szerint irreális a személyi jövedelemadó sávhatárainak tervezett progresszív emelése is. Számításai szerint ugyanis a jövőre tervezett 3,5 százalékos alsósáv-emelkedés nagyon szűkösen fedezi a béremelkedéseket. Azt pedig komolytalannak tartja, hogy 2007-ben 10, 2008-ban 12, 2009-ben 21, 2010-ben pedig 30 százalékkal nőne az alsó határ, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági környezet hatásai már a következő években egészen más rendszert követelnek meg, például Magyarországon is bevezetik az eurót.
Az érdemi változásokhoz több évre lesz szükség
A versenyképesség sokkal öszszetettebb annál, mint hogy csupán egy-egy elem, például az adórendszer önmagában meghatározná – hangsúlyozta Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnöke úgy látja, más összefüggések szerint kell vizsgálni a nemzetgazdaság vagy egy adott vállalkozás versenyképességét. Egy nemzetközi tanulmány tizenhat elemet sorol fel a versenyképesség kritériumaiként, és amikor ezek közül a legfontosabbakat veszi számba, akkor is kilenc tényezőt számlál. Magyarországon azonban sokan hajlamosak a végletekig leegyszerűsíteni a kérdéseket. Ilyen például, hogy a bérek növekedése rontja a versenyképességet. Ahivatkozott tanulmányban a bér nem is szerepel meghatározó elemként.
Az érdekvédő szerint úgy tűnik föl, az úgynevezett adóreform-bizottság által elkészített javaslatok lekerültek a napirendről. Helyettük különböző nyilatkozatok láttak napvilágot, s ezekben több, néha egymásnak ellentmondó szándék tükröződik. Megjelenik az arányosabb közteherviselés igénye, a jövedelmek vásárlóerejének növelése, valamint annak lehetősége is, hogy beszálljunk a térség "ki tud nagyobb adócsökkentést mondani" versenyébe. Ugyanakkor tudjuk, hogy a költségvetési bevételekre számtalan jogos társadalmi igény kielégítetlensége miatt elengedhetetlenül szükség van.
Elméletileg az szja-kulcs mérséklése és a sávhatárok változtatása, valamint a járulékok csökkentése – az alacsonyabb áfakulccsal együtt – lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások nagyobb terhelése nélkül nőjön a keresetek reálértéke. A tervezett mértékek ilyen pozitív hatása azonban nem prognosztizálható biztosan.
Olyan valódi lépésekre van szükség, amelyek növelik az ország és ezen belül különösen a leszakadóban lévő térségek tőkevonzó képességét, a vállalkozások beruházási forrásait, annak érdekében, hogy biztos, jól fizető munkahelyek jöjjenek létre. Szükség van arra is, hogy a magyar munkaerő is versenyképes legyen. Ehhez nem elég az adórendszer közvetítette jövedelempolitika. Sürgős lépésekre van szükség a szakképzés rendbetételében és a rugalmasabb munkaerőpiac megteremtésében. Pataky Péter úgy látja: az érdemi változásokhoz több év következetes és nem minduntalan megszakított, újabb és újabb kanyarokat leíró gazdaság-, adó- és társadalompolitikája szükséges. Ennek esélye sajnos ma még igen csekélynek látszik.