A támogatások sem hoztak bővülést
Számos, a foglalkoztatás költségeit enyhítő munkaerő-piaci pályázat közül válogathatnak a vállalkozások, a tapasztalatok szerint azonban kevés munkáltató igényli e forrásokat a munkaügyi kirendeltségektől. Vadász György, a Magyar Iparszövetség általános elnökhelyettese, a Szövetkezetek és Vállalkozások Szövetségének elnöke az utóbbi szervezet 331 tagjától szerzett információk alapján azt állapította meg, hogy egyelőre nem valósult meg a kormányzat foglalkoztatás növelését célzó szándéka. Ugyanis a vállalkozások pusztán azért, mert támogatást kapnak hozzá, nem vesznek fel új munkaerőt.
Magas bérterhek
A szakember szerint mindaddig, amíg Magyarországon ilyen magasak a bérterhek, nem várható jelentős foglalkoztatásbővülés. Gátat szab az is, hogy jelenleg mintegy 600-800 ezerre tehető azoknak a munkát végző, jövedelemre szert tevő állampolgároknak a száma, akik teljes egészében kikerülik az adóbefizetést. Ha ebben elmozdulás következne be -elsősorban a feketemunka felszámolásával –, igazságosabb lenne a terhek eloszlása. A kormány ennek ösztönzésére tett javaslatát a munkaadói szövetségek is elfogadják.
Arról, hogy a vállalkozások miért nem veszik igénybe a támogató konstrukciókat, Vadász György azt mondta: a kis- és középvállalkozások körében egyáltalán nem érződött a kormány intézkedésének hatása, s ennek – főleg az első munkahelyes foglalkoztatás esetében – a bürokrácia a legnagyobb gátja. Ugyanis a vállalkozónak pályáznia kell a Munkaerő-piaci Alapból történő kifizetésre, s az igénylőt utólag számoltatják el. Költségvetési megfontolásból érthető e megoldás, de sokkal egyszerűbben kellene működtetni a rendszert – véli a Magyar Iparszövetség elnökhelyettese.
Vadász György emlékeztetett arra: az adóreform-bizottságban arra tettek javaslatot, hogy az úgynevezett ekho bevezetésével próbálják a munkavégzőket és a vállalkozásokat is kedvezőbb helyzetbe hozni, ugyanis a munkaadók közül sokan a magas bérköltségek miatt nem tudják kigazdálkodni a keresetek személyijövedelemadó- és társadalombiztosítási terheit. A javaslat szerint két esztendeig azok fizetnék az egyszerűsített foglalkoztatási adót, akik láthatóvá teszik magukat. Az adó 25 százalékos mértékét a munkáltatónak kellene fizetnie.
Ezzel szemben a kormány ezt a javaslatot az úgynevezett kényszer-foglalkoztatás kifehérítésére használja fel – bírálta a kormány döntését az elnökhelyettes, akinek meggyőződése, hogy a szélesebb körű felhasználás jobb eredményt hozott volna, hiszen a jelenleg láthatatlan munkavégzőből 2-300-at láthatóvá tudnának tenni, ugyanakkor ennek költségvetési kockázata minimális lenne, miközben a bevételi oldalon többlethasznot eredményezne. Mindazonáltal Vadász György is úgy látja, hogy a magyar gazdaság foglalkoztatási helyzete a jelenleginél jóval ösztönzőbb megoldást igényel, az esetenként havi tízezer forintos támogatás nem elegendő az égető gond felszámolására.
Sokasodó elbocsátások
A döntően közepes és nagyobb magyarországi munkáltatókat képviselő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Károlyi Miklós szerint egyelőre nem érzékelik a foglalkoztatást előmozdító kormányzati intézkedéseket. Ugyanakkor az exportképes cégeket súlyosan érintő év eleji áfaviszszatartás hatása a foglalkoztatásra is kihat. Különösen az építőipar területén ment tönkre nagyon sok vállalkozás, de szélesebb értelemben a gazdaságot is negatívan érintette, hogy az állam késleltette a kifizetést. A kisvállalkozók már heteket sem bírnak ki, ha nem kapják meg időben a pénzüket.
A foglalkoztatás alakulásával kapcsolatban a főtitkár elmondta: a kisebb -tíz és öt főn aluli – vállalkozások jelentős területén visszafejlesztés tapasztalható, megszaporodtak az elbocsátások. Igaz, ezt a statisztikai adatok nem jelzik, mert a néhány dolgozóval tevékenykedő cégeket nem mérik. Mindazonáltal az atipikus vagy távmunkára épülő foglalkoztatáspolitikai intézkedések a VOSZ érdekeltségi körében nem érzékelhetők.
Ugyanakkor a leépítési hullámhoz hozzájárult az is, hogy szigorodtak a Munka Törvénykönyve szabályai. Vissza kellett állítani ugyanis azokat a munkaviszonyokat, amelyeket korábban vállalkozói jogviszonyban, megbízással láttak el, s mindez jelentős közterhek megfizetésével járt a vállalkozások számára. Az úgynevezett körbetartozás miatt a leépítésnek vélhetően nincs vége, nap mint nap szedi majd az áldozatait.
Arról, hogy mit várnak a meghirdetett új eszközöktől, Károlyi Miklós elmondta: a fiatalok foglalkoztatásakor probléma, hogy egyetemet végzettek, diplomások nem kellenek a vállalkozásoknak, elsősorban kvalifikált szakmunkásokra lenne szükségük. Lassítja a beruházásokat, hogy egyre több a hiányszakma. Félő, hogy építkezések állnak le rövidesen azért, mert nincs elég ács, állványozó szakember. Az ötven évnél idősebbek alkalmazásának gátja az a feltétel, miszerint a támogatás igénybevételének megszüntetése utáni továbbfoglalkoztatást is vállalni kell.
Csődhullám a "kicsik" körében
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke szerint sincs kézzel fogható eredménye a kormány foglalkoztatásbővítő intézkedéseinek. S bár csak a következő hónapokban lesznek konkrét információik arról, hogy a munkahelyteremtő támogatások milyen eredménnyel jártak, az már most látható, hogy a pályakezdőket, a gyesről visszatérőket és az ötven év felettieket érintő szociálpolitikai szempontú kedvezményekről döntött a kormány.
Az IPOSZ elnöke azért sem lát reményt a foglalkoztatás érzékelhető bővülésére a szövetség körébe tartozó munkáltatók esetében, mert nem éppen "rózsás" a vállalkozások helyzete. Az első félévben annyi hazai kisvállalkozás ment csődbe, mint tavaly egész évben. Állítása szerint zsugorodott a hazai kereslet a kisvállalkozók termékei iránt, hátrányos helyzetben vannak a közbeszerzéseknél, és az uniós piacra is csak nagyon nehezen tudnak bejutni. Helyzetüket nehezítik a körbetartozások is. Mivel a kormányzat az első félévben visszatartotta az áfát, s elhúzódott a pályázati pénzek kifizetése, ezért nagy öszszegekkel tartoznak egymásnak a cégek. Szűcs György úgy látja: fel kell készíteni az embereket, hogy élni tudjanak a lehetőségekkel, igénybe tudják venni a támogatásokat. Meglepőnek tartja, hogy – még az úgynevezett kék könyv bevezetése előtt – mintegy 50-60 ezerrel nőtt az alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozók száma.
Egyelőre nem tapasztalható a Start-kártya jótékony hatása – állapította meg az elnök, aki továbbra is úgy véli, hogy a közterhek enyhítése nélkül a jó szakemberek megtartására sem lesznek képesek a vállalkozások. (A Start programról további részletek lapunk 48. oldalán.)
Sürgősen tisztázandó kérdés az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása is, Szűcs György szerint ugyanis mintha gyanút keltene, ha valakit részmunkaidőben, távmunkában, esetleg alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatnak. Az IPOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nagyon szigorúvá válik a munkaügyi ellenőrzés – miközben a közterhek nem mérséklődnek –, akkor félő, hogy tovább nő majd a munkanélküliség. Vagyis egyszerűen az ellenkező hatást váltja ki a kormány szándéka.
Csökkentés helyett adóemelés
A munkaadói érdekképviseleteket – közvetve a dolgozókat is – újabb sokk érte a közelmúltban azzal, hogy szeptember elsejétől a természetbeni juttatások adóterhét 17 százalékkal növelte a kormány. Megfogalmazásuk szerint hátba támadta a kormány a cégeket, hiszen még az év elején radikális adóreformot és adócsökkentést ígértek a politikusok, ehhez képest – a piaci szereplőket meglepve – jelentős adónövekedésről határoztak.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának soros elnöke úgy nyilatkozott: nem csak a váratlansága miatt tartják elfogadhatatlannak a törvénymódosítást. Évek óta küzdenek az ellen, hogy a vállalkozások működésének elengedhetetlen részét képező költségek adó- és járulékköteles természetbeni juttatásnak minősüljenek. Ezek köre – a költségvetés bevételi éhségétől függően – évenként változik, fokozva a magyar adórendszer kiszámíthatatlanságát.
Rolek Ferenc szerint minden józan érv e tételeknek mint működési költségeknek az adórendszerbeli kezelése és annak elismerése mellett szól, hogy semmi közük a társadalombiztosítás rendszeréhez. Ezzel szemben a mostani törvénymódosítás fenntartja – és még tovább drágítja – e költségeket. Az alelnök kifejtette: miközben a kormány száz lépés programjában kiemelt szerepet kap a munkaügyi viszonyok rendezése és a gazdaság kifehérítése, több munkaadói érdekképviselet álláspontja, hogy a kormánynak nem az ellenőrzési szigor üzenetét kellene felerősíteni, hanem a bérterheket csökkenteni.
Adatok a foglalkoztatásról
A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak létszáma nemzetgazdasági szinten 2,78 millió volt az év első öt hónapjában, ami megegyezik az előző év azonos adatával. A versenyszférában 2005. január-májusban 0,4 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a költségvetési intézményeknél 1,4 százalékos volt a létszámvesztés 2004 hasonló időszakához képest.
Többen keresnek munkát
Jóllehet, a munkanélküliségi ráta, vagyis a gazdaságilag aktívak és az állástalanok aránya egy év alatt a 6 százalék alatti szintről 7 százalék fölé emelkedett, a munkaügyi szakemberek mégsem tartják aggályosnak e helyzetet. Szerintük mindez azt is jelzi, hogy a jobb elhelyezkedési lehetőségek miatt az állástalanok közül mind többen keresnek munkát. Az idén a második negyedévben a munkanélküliségi ráta 7,1 százalék volt Magyarországon, jóval magasabb, mint az előző év azonos időszakában, amikor 5,8 százalékot regisztráltak.
Nemzetközi összehasonlításban a hazai ráta nem magas, a régi uniós tagállamok 7,7 százalékos átlaga alatt van, s messze elmarad az új tagországok 14,8 százalékos átlagától. A gazdaságilag aktívak arányát viszont – ez tavaly 60,5 százalék volt – 2006-ra 62 százalékra, 2010-re 67 százalékra kellene javítani. Ugyanakkor a magyarországi 57 százalékos foglalkoztatási ráta jobb az új tagállamok 56 százalékos átlagánál, a régi tagállamok 64 százalékos foglalkoztatási szintjétől viszont számottevően elmarad. A cél az, hogy jövőre elérjük az 59 százalékot, 2010-re pedig a 63 százalékot. Az Európai Unió átlagában 2010-re 70 százalékot tűztek ki célul.
