Idegenként mozgunk a nyitott világban
Alig több mint egy éve lépett be Magyarország az Európai Unióba, s bár a közösség több állama megnyitotta munkaerőpiacát a csatlakozó országok előtt, elmaradt a magyar munkavállalók rohama. Nem igazolódott be tehát az a félelem – amely elsősorban a szigorú korlátozásokat alkalmazó Németországot és Ausztriát uralta el – , hogy a magyar munkavállalók rohamától is félteni kell a munkaerőpiacot.
Államközi egyezmények
Nem özönlötték el a magyar bevándorlók azt a három régi tagállamot sem, amelyek teljes egészében megnyitották munkaerőpiacukat az új belépők állampolgárai előtt. Az Egyesült Királyságba például mindössze négyezer munkavállaló érkezett Magyarországról, Írországban körülbelül feleannyi, Svédországban pedig csupán 183 magyar dolgozik. Azt a tényt, hogy a magyarok a legkeményebben korlátozó, ráadásul igen magas munkanélküliséggel küszködő Németországban vagy Ausztriában dolgoznának szívesen – annak ellenére, hogy kiélezett hangulat várja a honi dolgozókat –, munkaügyi kutatók – köztük Ladó Mária – azzal magyarázzák, hogy ezen országokkal régi a kapcsolatunk. A munkavállalók szívesebben mennek olyan "bejáratott" helyekre, ahol a már ott lévő magyar kolónia tagjai segíteni tudják boldogulásukat. Ráadásul közelebbiek is, mint Anglia vagy Írország.
A Foglalkoztatási Hivatal szakértője, Lengyelné Varga Nóra osztályvezető is azt erősítette meg, hogy a magyar munkavállalók jelentős számban továbbra is a német nyelvterületen lévő álláshelyek iránt érdeklődnek.
Elsősorban Ausztria a célország, egyrészt közelsége miatt, másrészt pedig azért, mert aránylag jó fizetésre lehet számítani. Fontos szempont, hogy államközi egyezmények vannak érvényben a két ország között, amelyeknek éppen az a lényege, hogy megkönnyítik a magyarok külhoni foglalkoztatását. Az idén például mintegy 2050 munkavállaló kapott lehetőséget arra a határ mentén ingázók közül – Győr, Vas és Zala megyében –, hogy az egyezmény keretében munkát vállaljon a szomszédos országban. Az úgynevezett gyakornoki egyezmény további 1800 foglalkoztatottnak teszi lehetővé, hogy meghatározott ideig Ausztriában dolgozzon.
Toborzási projektek
Hagyomány, hogy magyar munkavállalók Németországban keresik boldogulásukat, amely szintén kedvezményezett célországnak tekinthető. Bár az is igaz: a német gazdaságot jellemző erős receszszió következményeként fordult a tendencia, s egyre kevesebben gondolják azt, hogy Németországban vállalnának munkát. Ugyanakkor erőteljesen lecsökkent a szezonális foglalkoztatás is. Míg öt évvel ezelőtt több mint ötezren vállaltak a távoli országban idénymunkát, tavaly alig többen 3100-nál. Igaz, idén a német munkaadók azzal keresték meg magyar partnereiket, hogy szívesen alkalmaznának szezonális munkára dolgozókat a vendéglátásban, a mezőgazdaságban és a vásározói szférában. Az utóbbi területen elsősorban pavilonok, állványok összeszereléséhez értő szakembereket keresnek.
A tapasztalatok szerint a magyarok körében egyre erőteljesebb az érdeklődés az angol nyelvterületen. Jó hír, hogy Nagy-Britannia és Írország megnyitotta munkaerőpiacát a csatlakozó országok, így hazánk előtt is. Különösen Nagy-Britanniában pályázhatnak sikerrel a hazai szakmunkások egy-egy állásra. Újdonság, hogy a kinti munkaadók igényei alapján itthon toborzási projekteket szerveznek.
A Foglalkoztatási Hivatal szakembere arról nem tudott hiteles információval szolgálni, hogy a honi munkavállalók közül hányan találnak munkát az unió országaiban, a kínálat azonban óriási: az úgynevezett EURES portálon ugyanis összesen 258 801 üres álláshelyet kínálnak az Európai Unió különböző tagállamaiban. Tízszer annyit, mint az egy évvel ezelőtti csatlakozás idején. Ugyanakkor, míg az álláshelykínálat dinamikusan növekszik, változatlannak tűnik a szakképzettség iránti igény. Általában vendéglátósokat, henteseket, mezőgazdasági dolgozókat alkalmaznak szívesen, főleg idénymunkára. Sok ország keres henteseket, magasan kvalifikált műszakiakat – főleg gépészmérnököket –, informatikusokat, s kelendőek a kisegítő munkára vállalkozók is.
Kelendő mérnökök
Az utóbbi hetekben terjedt el a hír, hogy Németországban súlyosbodik a mérnökhiány az elektronikai és informatikai ágazatokban, ami azt jelzi, hogy a magyar szakemberek jó eséllyel pályázhatnak egy-egy meghirdetett munkakörre. Míg ugyanis Németországban az idén alig nyolcezer mérnök szerez diplomát, a német ipar évente legalább 10 ezer villamosmérnököt tudna alkalmazni. A legnagyobb szakemberhiányt emellett a vegyipar, az elektrotechnikai ipar, a közlekedési eszközök gyártása és a gépipar területén jeleztek.
Számos vállalatnak, közöttük elsősorban a középvállalatoknak egyre nagyobb gondot okoz az üres mérnöki állások betöltése. Fokozott igény jelentkezik egyébként házi betegápolók, beteg- és idősgondozók iránt is. Nem elhanyagolható szempont azonban, hogy bár a szakképesítés nem feltétel, a magasabb szintű nyelvtudás itt is elengedhetetlen. Az idős, beteg emberek esetében ugyanis rendkívül fontos a kommunikáció. Ahollandok továbbra is hajózási szakembereket, illetve kamionsofőröket keresnek, Nagy-Britanniában viszont gyermekgyógyászokra, pszichiáterekre, mikrobiológusokra, házi kisegítő személyzetre, idősápolóra van igény. Írország általános orvosoknak, diplomás ápolóknak ajánl állást, Svédország továbbra is célország a magyar egészségügyi dolgozók előtt.
S bár az Európai Unió könnyíti az egészségügyi diplomák kölcsönös elismerését, ugyanakkor megnehezíti a csak alkalmilag "kijáró" orvosok dolgát. Legújabban már az ügyeleti időt is kikezdték: az inaktív szakasza sem munkának, sem pihenésnek nem számít. Az unió versenyképességi tanácsa – a korábbi rendelkezéseket ötvöző – irányelvet fogadott el a munkavállalás megkönnyítésére, a döntés azonban csak papíron él, a gyakorlatban ugyanis a tanárok és az építészek mellé sorolták az orvosokat, az ápolókat és a gyógyszerészeket is, azaz e szakmákban sem automatikus a diplomák kölcsönös elismerése.
Álláskeresési technikák
Lengyelné Varga Nóra szkeptikus a tekintetben, hogy a magyar szakemberek elözönlik a német munkaerőpiacot, mert – fejtette ki – miközben nagyon sok hazai foglalkoztatott szeretne külföldön munkát vállalni, ebben meggátolja a nyelvtudás hiánya. A munkaügyi szakemberek nem is ajánlják, hogy azok, akik nem beszélnek nyelveket, más országban keressék boldogulásukat. Ez alól talán a kamion- és buszsofőrök jelenthetnek kivételt. Utóbbiak elsősorban a helyi és a helyközi járatokon kaphatnak munkát, igaz, lényegesen kevesebb pénzt kereshetnek, mint azok, akik a nemzetközi fuvarozásban vesznek részt.
A tapasztalatok szerint az utóbbi időben a magyar fiatalok körében egyre vonzóbb a repülőtéri biztonsági szolgálat. Annak ellenére, hogy nem kínálnak magas órabért, sokan jelentkeztek, főleg jó angol tudással rendelkező pályakezdő fiatalok. Eterületen érvényesül az esélyegyenlőség: egy műszakban ugyanis ugyanannyi nőt foglalkoztatnak, mint férfit. Ennek az a magyarázata, hogy a hölgyutasok motozását csak női biztonsági szolgálatos végezheti. Emellett nem korlátozzák az életkort sem, akadt olyan pályázó is, aki már betöltötte az 58. életévét.
A hazai munkaügyi szakembereknek arra is van gondjuk, hogy időben tájékoztassák a külföldre jelentkezőket arról: reálisan mennyit kell majd fizetniük a lakásbérlésért, mibe kerül a munkába járás, mennyi a minimális megélhetés költsége. Ennek alapján ugyanis el tudják dönteni, megéri-e, hogy otthonuktól távol éljenek, s számíthatnak-e valami megtakarításra.
A külföldön munkát keresők végzettségét tekintve is vegyes a kép, az országszerte működő EURES tanácsadó szolgálatot inkább a szakképzettek veszik igénybe, míg a magasan kvalifikált szakemberek önállóan, többnyire az internet segítségével keresnek maguknak állást, munkaadót. Ez azonban az uniós csatlakozás előtt is így volt. Azok, akik magasabb tudás birtokában voltak, korábban is sikerrel jelentkeztek munkavállalási engedélyért.
Mobilitási hajlandóság
Újabb, a munkaerő-vándorlást akadályozó tényezőre hívja fel ugyanakkor a figyelmet Vadász György, az Ipartestületek Országos Szövetségének főtitkára, aki szerint a mérsékelt mobilitási hajlandóság is komoly gátja a külföldi munkavállalásnak. Véleménye szerint a hazai foglalkoztatásban még azt a feszültséget sem sikerült feloldani, ami a szakemberhiány és a -kínálat között húzódik. Jellemzően a magyarok az országon belüli távolabbi településen sem képesek a boldogulás reményében állást vállalni, mert megoldhatatlan a lakáskörülmény, s a családi kötődés is gátja a rugalmasabb elmozdulásnak.
Vadász György is úgy látja, elsősorban az idegen nyelvek ismeretének hiánya magyarázza, hogy elmaradt a magyarok tömeges külhoni munkavállalása. Másfelől külföldön a hazai dolgozók biztonságérzete sem olyan, mint egy uniós állampolgáré. Várható azonban változás, hiszen a korábbiakhoz képest jóval többen vesznek részt nyelvtanfolyamokon.
A tapasztalatok szerint a kis- és középvállalkozások körében a legkevésbé jellemző a külföldi munka iránti igény. Vadász György szerint ez a kör azért harcol, hogy határon belül megteremtse a megélhetési, működési, fejlődési lehetőségeit, és ez nem kis feladat. Kivétel persze itt is van, elsősorban az építőiparban, ahol nyelvtudás vagy kapcsolati rendszer nélkül is megvan a boldogulás lehetősége a határokon túl. Ráadásul a hazai jövedelmekhez képest jóval kedvezőbb keresetekhez juthatnak az építőipari szakmunkások. A munkaerő elszívó hatása ugyanakkor leginkább a magasan kvalifikált szakmákban érzékelhető: az orvosi, gyógyszerész, kutatói pálya képviselői, azaz a humán értelmiségiek pályázhatnak leginkább sikerrel egy-egy meghirdetett állásra.
Arra a kérdésünkre, hogy belátható időn belül változhat-e a trend, a főtitkár azt mondta: a száz lépés program és a koalíció választások előtti mozgástere is reményt ad arra, hogy elmozdulás történjen a versenyképesség javítása érdekében. Ez utóbbit ugyanis elsődlegesen a bérek, a jövedelmek magas terhei befolyásolják. Amennyiben e téren nem következik be változás öt éven belül, akkor a kilátástalanság, a jövőbe vetett hit elvesztése erős lökést adhat arra, hogy a magyar munkavállalók a határon túl keressék megélhetésüket. Elsődlegesen természetesen a fiatalabb generáció elvándorlásával lehet számolni, hiszen egy ötvenéves ember elhelyezkedése külföldön sem könnyű.
Üres álláshelyek az Európai Unióban
Ausztria
[/tab*]
Belgium
22 273
Ciprus
697
Csehország
17 797
Észtország
143
Finnország
87
Franciaország
394
Görögország
7 643
Hollandia
565
Írország
7 128
Lengyelország
4 273
Liechtenstein
40
Litvánia
1 727
Magyarország
1 956
Málta
187
Nagy-Britannia
8 603
Németország
14 145
Norvégia
565
Olaszország
546
Portugália
6
Spanyolország
261
Svájc
1 203
Svédország
8 553
Szlovákia
3 338
Szlovénia
1 571
Forrás: Foglalkoztatási Hivatal
