A kulturált kommunikáció
A hatásos és jó kommunikáció – melynek jelentősége az üzleti világban is egyre inkább felértékelődik – mindenekelőtt a megszólaló kifejezőkészségétől, közlésének meggyőzőerejétől és kommunikációs kultúrájától függ. A "Közéleti kommunikáció" című könyv a nyilvános szereplés elméleti és gyakorlati tudnivalóival, a nyelvi kultúra követelményeivel ismertet meg. A szerzők több tudományterület (retorika, stilisztika, helyesírás, elektronikus írásbeliség stb.) ismereteit felhasználva válogatták ki a nyilvános szerepléshez szükséges tudnivalókat, s feladatokkal szemléltetik a leírtak gyakorlati alkalmazását.
A tizenegy fejezetből és a függelékből álló munkában olvashatunk a nyilvános szereplés jellemzőiről, illetve az információáramlás "természetéről". A szerzők foglalkoznak a kommunikációs folyamat elemeivel, a beszéd sajátosságaival (hangszín, hangerő, ritmus, beszédhibák stb.), valamint a személyfüggő és technikai eredetű kommunikációs zavarokkal. Szó van továbbá az önismeret fontosságáról, az adottságok és a képességek közti különbségről, illetve a motiváció és a bizalomerősítő technikák szerepéről.
A szerzők az üzleti világ kommunikációs technikáit is ismertetik. Bemutatják ezek közlésformáit (munkaértekezlet, tárgyalás, prezentáció, road-show stb.), majd a két utolsó fejezetben a média közvéleményt befolyásoló tevékenységéről, illetve az elektronikus írásbeliség fejlődésének irányairól tájékozódhatunk példákkal. Végezetül a függelék az internetet használók részére nyújt iránymutatást és segítséget.
író Mária-Nyárády Gáborné dr.: Közéleti kommunikáció. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Bp. 2005. 354 oldal. Ára 2490 Ft
Az Unió jogrendszere
Magyarországon már a piacgazdasági átalakulás is szükségessé tette az új környezethez és feltételekhez igazodó szemléletváltást, az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal azonban tovább tart e tanulási folyamat. A fiatal és a felnőtt generációnak egyaránt meg kell felelnie az újabb kihívásoknak ahhoz, hogy eredményesen helytállhasson a munkaerőpiacon. Különösen fontos a vállalkozásokat érintő közösségi jogszabályok és az uniós szervezetek jogalkotó tevékenységének megismerése, mert ez segíti az eligazodást a csatlakozás utáni környezetben. Ehhez nyújt hasznos segítséget a Perfekt Kiadó "Európai uniós jogi alapismeretek" című könyve.
E munka révén megismerhetjük az integráció kezdeteit, az 1958. január 1-jétől hatályos Római Szerződés céljait, az 1987. január 1-jén hatályba lépett Egységes Európai Okmány rendelkezéseit, eredményeit, majd a további szerződéseket. ARómai Szerződésben első helyen szerepelnek a szabadságjogok: az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad mozgása. Ezek tartalmát részletesen kifejtik a szerzők. Miként azt is, hogy az Európai Unió miként működik vámunióként.
A szerzők ismertetik az Unió főbb szerveinek jogkörét, feladatait, a döntéshozatali rendszer felépítését, a jogalkotási rendszer egyszerűsítését, illetve a közösségi jog jellemzőit. Végül – a gyakorlati példákat is tartalmazó könyvben – a versenypolitikai szabályozásról és a szellemi alkotásokra vonatkozó kétoldalú egyezményekről kapunk tájékoztatást.
r. Aszódi Ilona-dr. Molnár István: Európai uniós jogi alapismeretek
Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Budapest, 2005. 234 oldal. Ára: 2500 Ft
Munkavállalás az EU-ban
Magyarország uniós csatlakozása óta megsokasodott azok száma, akik az EU munkavállalási lehetőségei iránt tájékozódnak. Mindazok, akik a szabályozására kíváncsiak, haszonnal forgathatják az e témában megjelent munkát.
Köztudott, hogy a munkaerőpiac kapui csak részlegesen nyíltak meg, lévén a Csatlakozási Szerződés X. melléklete átmenetileg korlátozza a munkaerő szabad mozgását. E megkötés lényege, hogy a régi tagállamok egy ideig – az európai közösségi jog helyett – saját nemzeti szabályaikat, munkavállalási feltételeiket alkalmazhatják. Az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthat, és három szakasza van. Ezek szerint két év eltelte előtt a régi tagország nyilatkozhat arról, hogy továbbra is fenntartja-e a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat három évig. A hatodik és a hetedik évben viszont a korlátozásnak csak akkor van létjogosultsága, ha az újonnan csatlakozott országok munkavállalói súlyos munkapiaci zavarokat okoznának.
Az átmeneti időszak munkavállalási feltételeit tartalmazó könyvben a fentieken kívül képet kapunk a diplomák és a szakképesítések elismeréséről, a munkanélküliséggel és a tartózkodással (vízummal) kapcsolatos szabályokról. Aszerzők ismertetik a munkavállalással összefüggő általános rendelkezéseket, s kitérnek a családtagok munkavállalási jogosultságára is.
Megtudhatjuk, hogy a tizenöt régi tagállam mindegyikében milyen szabályok érvényesülnek az átmeneti idő alatt s melyek a legfontosabb munkavállalási szabályok.
r. Gellérné dr. Lukács Éva-dr. Szigeti Borbála: Munkavállalási szabályok az EU tagállamaiban az átmeneti időszak alatt. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005. 320 oldal. Ára: 4800 Ft + áfa
