A régiek mellett új programok indulnak
Bár arról nincs pontos adat, hogy hány munkaképes korú fogyatékos és megváltozott munkaképességű ember él Magyarországon, illetve közülük hányan szeretnének elhelyezkedni – ilyen statisztikát sem a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban (FMM), sem az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumban (ICSSZEM) nem tartanak nyilván –, sejthető, hogy több tízezren, akár százezren is lehetnek. Ezért mindkét tárcánál figyelemmel kísérik e réteg sorsát és – a lehetőségekhez mérten – segítséget nyújtanak a képzéshez, a szakképzéshez, a foglalkoztatáshoz.
Rehabilitációs bizottság
A megváltozott munkaképességű emberek, illetve a fogyatékosok integrációjának elősegítése érdekében az ICSSZEM – az FMM szándékaival is összhangban – az idén megkezdte a támogató rendszer kidolgozását, s ennek keretében életre hívták a szociális rehabilitációs foglalkoztatási munkabizottságot. E testületbe az érintett civil szervezetek, intézmények és munkaügyi szervezetek olyan szakértőit hívták meg, akik már évek óta e területen tevékenykednek.
A minisztérium új típusú foglalkoztatási formákat kíván bevezetni, amelyek a korábbiaknál jobban igazodnak a speciális igényekhez. Ez a munkarehabilitációt jelenti, melynek során a képességek és készségek fejlesztése, egyeseknél pedig a szinten tartása a cél. Ugyanakkor a védett vagy a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásra való felkészítés és a civil szervezetek szélesebb körű bevonása is feladat annak érdekében, hogy bővülhessenek a foglalkozási és foglalkoztatási lehetőségek.
A minisztérium szakemberei úgy látják, a korszerű rendszer kialakítása, működtetése csak akkor lesz hatékony, ha – a korábbi megállapodásoknak megfelelően – a szociális rehabilitációs foglalkoztatáshoz rehabilitációs normatíva is kapcsolódik 2006-tól. Ám hogy ezt sikerül-e elérni, azt ma még nem lehet tudni.
Új típusú foglalkoztatás
A program megvalósításának első lépéseként – a két minisztérium együttműködésének eredményeképpen – az FMM a Munkaerő-piaci Alap (MPA) rehabilitációs alaprészéből 500 millió forintos támogatást nyújtott az év közepétől az új típusú foglalkoztatási formák tárgyi, személyi és intézményi feltételeinek megteremtésére. A munka részeként már sor került a szükséges jogszabályi változásokra. A program előkészítése az év második felében folytatódik.
Ugyanakkor az idén az FMM-ben is jelentős előrelépés történt e kör foglalkoztatásának elősegítésére. Az év elején jelent meg egy tender, amelyre november 30-áig várják a pályázatokat, s melynek keretében egymilliárd forintot osztanak fel – az MPA rehabilitációs alaprészéből – azon munkáltatók között, amelyek halmozottan hátrányos, megváltozott munkaképességűeket és fogyatékosokat foglalkoztatnak, illetve e körből létszámbővítést hajtottak végre 2004-ben vagy ezt tervezik az idén.
A vissza nem térítendő támogatás – amely az idén adható – a foglalkoztatottak munkabérének és járulékainak 60 százaléka lehet, mely összeg havonta és személyenként nem haladhatja meg a 35 ezer forintot. Azok a munkaadók jártak jól, amelyek még április 30-áig benyújtották a pályázatukat, hiszen e kör januártól visszamenőlegesen megkapta a támogatást. Akik május elseje után pályáztak, azoknak csak az év hátralévő hónapjaira folyósítható a forrás.
HEFOP-pályázat
A HEFOP keretében már tavaly is meghirdettek több olyan pályázatot, amelyekkel a hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzését tűzték ki célul, s idén ezek rövidesen ismét megjelennek.
A pályázatok lebonyolítását – akárcsak tavaly – az Európai Szociális Alap (ESZA) Kht. végzi. Az FMM, a HEFOP, valamint az ESZA honlapjának (www.fmm.gov.hu, www.hefop.hu, www.esf.hu) információi szerint az egyik e kört érintő pályázat a "Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzésére és foglalkoztatására" (2.3.1.) elnevezést viseli. A másik címe: "Alternatív foglalkoztatási szolgáltatások a hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítására" (2.3.2.).
Egy minisztériumi összegzés szerint a tavalyi évben a 2.3.1.-es pályázatra 143 beadvány érkezett, közülük a bírálóbizottság 66-ot támogatott 4,39 milliárd forinttal. A 2004-2006-os időszakra szóló keret 5,75 milliárd forint, s mivel a múlt évben nem fogyott el ez a pénz, ezért az idén is mód nyílik e pályázat meghirdetésére. Ugyanakkor a 2.3.2.-es kiírásra a 91 beérkezett pályázatból a bírálóbizottság 47-et támogatott 2,5 milliárd forinttal. Ekképpen a három évre szóló közel 4,5 milliárdból még az idei évre is csaknem 2 milliárd forint maradt.
Alternatív programok
Az FMM honlapján eddig 69 nyertes szervezet nevét és az elnyert támogatás összegét hozták nyilvánosságra. Ezek közül a legtöbb forrást – 107 millió forintot – a fővárosi székhelyű Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Oktatási Központja, a Magyar Iparszövetség (IPOSZ) Oktatási Központ Alapítvány, a Búzavirág Alapítvány, valamint a debreceni RÉS Egyesület a Regionális és Lokális Munkaerőpiac Fejlesztéséért elnevezésű szervezet kapta.
A legalacsonyabb forrás 4-5 millió forint közötti volt. A programok többsége a fogyatékkal élők számára kínál alternatív képzést, foglalkoztatási projekteket s egy-egy kézművesszakma elsajátítására kurzusokat. A szervezetek kínálatában már megjelent a számítógépes ismeretek elsajátítása is. Ilyen például a Somogy megyei Izsákon tevékenykedő Izsáki Sárfehér Polgárőr Egyesület projektje, amely az "Elektronikus munkahely létesítése az első számítógépes nemzedék részére" címet viseli. A fővárosi székhelyű Magyar Tartalomipari Szövetség ugyancsak a korszerű technológiát kívánja hasznosítani a hátrányos helyzetű emberek érdekében, projektje középpontjába a digitális tartalom előállítását helyezte.
Az FMM a fent említett két pályázatot augusztusban – lapzártánkkal egy időben – ismét kiírja a fogyatékos emberek helyzetének javítására. A tervezett beadási határidő október 17-e. A két pályázati célra összesen 3,37 milliárd forint áll rendelkezésre. A lebonyolítást korábban is és az idén is az ESZA Kht. végzi, amely 2000 októberében alakult meg a munkaügyi tárca 76 százalékos és az Oktatási Minisztérium 24 százalékos részesedésével, s 2001 májusában kezdte meg tényleges működését. Feladata a pályázatok meghirdetése, lebonyolítása, a potenciális pályázók, érdeklődők tájékoztatása, az értékelési folyamat koordinálása, a szerződéskötések előkészítése, illetve a nyertes projektek megvalósításának szakmai támogatása és monitorozása.
Nők a munkapiacon
A kormány az idén is folytatta a 2004-ben megkezdett munkát, amellyel lehetőséget kíván teremteni a nők, a munkaerőpiacra belépő fiatalok, illetve a romák számára.
A támogatás keretében egyrészt járulékkedvezményeket nyújtanak a munkáltatóknak, másrészt hazai vagy EU-s forrás elérését teszik lehetővé. A nők munkaerő-piaci visszatérését több kedvezmény is segíti. Például január elsejétől alanyi jogon 50 százalékos társadalombiztosítási járulékkedvezményt kapnak azok a munkáltatók, amelyek a gyermekük gondozása, illetve a családtagjuk ápolása után visszatérő munkavállalókat foglalkoztatják. Ugyancsak a 45 év felettiek, köztük a nők elhelyezkedését kívánja a kormány segíteni azzal, hogy egyes támogatási formáknál – képzési és foglalkoztatásbővítő források igénylése, közhasznú munka – az átlagosnál kedvezőbb feltételeket biztosít e kör számára. Ugyanakkor az 50 év feletti, tartósan állástalanokat alkalmazó cégek számára januártól járulékkedvezmény adható, amelynek mértéke nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkáltatót terhelő egészségügyi hozzájárulás átvállalható mértéke összegének 50 százaléka.
Alkalmi foglalkoztatás
Nemrég, augusztus elsejétől változott az alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel történő foglalkoztatás is, amelynek egyik célja szintén a hátrányos helyzetűek, illetőleg a tartósan munkanélküliek foglalkoztatásának könnyítése. Aváltozás kiterjed a közhasznú szervezeteknél vagy a magánszemélyeknél elhelyezkedő alkalmi munkavállalókra is, akik a korábbi 120 nap helyett 200 napot dolgozhatnak AM-könyvvel. Ezen intézkedés nem titkolt célja a fekete-, illetve szürkegazdaság kifehérítése, s ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak szociális biztonságának erősítése.
Ugyanakkor a hátrányos helyzetű munkavállalók számára nyújt segítséget számos uniós pályázat is a HEFOP-on belül. E támogatások egyik része kifejezetten a nők számára nyújt komplex segítséget a munkapiacra való belépéshez, visszatéréshez. Másik részük pedig az úgynevezett "családbarát" munkahelyek bevezetését, elterjesztését ösztönzi.
A pályakezdők elhelyezkedését segíti az október 1-jén induló Start program is, amely a 25., diplomások esetében a 30. életévüket be nem töltött fiatalokra vonatkozik. E konstrukcióban a fiatalt alkalmazó munkáltató számára – 90 ezer forintos fizetésig – a korábbinál is nagyobb járulékkedvezmény jár. Az első évben csupán 15, a másodikban pedig 25 százalékos járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a munkaadónak. Összevetésképpen: a normál járulék mértéke 34 százalék.
A romák foglalkoztatási esélyeit szintén több uniós és hazai forrás javítja. A2004-es sikeres pályázatok után az idén tavaszszal ismét megjelent számos kiírás, amely az oktatáshoz, az elhelyezkedéshez, illetve a vállalkozóvá váláshoz segíti hozzá a romákat. Emellett a közmunkaprogramok s az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) projektjei is e réteg élethelyzetét kívánják kedvezően befolyásolni.
Átalakul a megváltozott munkaképességŰek foglalkoztatása
A kabinet augusztus 25-ei ülésén elfogadta a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek támogatási rendszerének átalakítását – közölte a munkaügyi miniszter a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Csizmár Gábor hangsúlyozta: a kormány által elfogadott két rendelet célja, hogy bővüljön a foglalkoztatás, a támogatás pedig jusson el a munkavállalókhoz. Az új rendszer amellett, hogy megfelel az unió szabályainak, garantálja, hogy az állam által támogatott foglalkoztatás személyre szabott munkahelyi környezetben, szabályozott körülmények között, átláthatóan történjen. Ezért bevezetik az akkreditációt, amellyel az állam elismeri és támogatja a megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató munkáltató foglalkoztatási rehabilitációs tevékenységét. Az akkreditációnál az állam előnyt biztosít a jelenlegi célszervezeteknek, amelyek ha idén december 31-éig leadják az igényüket, akkor a következő esztendőben jogosultak lesznek a kiemelt támogatásra. 2007 július 1. után már csak akkreditált szervezetek juthatnak támogatáshoz.
Az új támogatási konstrukció három elemből áll, ezek a normatív jellegű bértámogatás, amely maximum a bér 100 százalékáig terjedhet; a költségkompenzációs támogatás, amely a megváltozott munkaképességűek alkalmazásához kapcsolódó költségeket fedezi, és a rehabilitációs költségtámogatás. Ebben olyan nonprofit szervezetek részesülhetnek, amelyek a versenyszférában elhelyezkedni nem tudók foglalkoztatását vállalják. Emellett megmarad a jelenlegi rendszerben is létező munkahelyteremtő rehabilitációs támogatás is. Az új konstrukció révén bővülni fog a támogatott munkavállalók és munkáltatók köre, s kedvezményezhető lesz a foglalkoztatás abban az esetben is, ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 40 százalékot nem éri el. Változni fog a támogatásban részesülők köre is: az egyéni vállalkozók és a nonprofit szervezetek is részesülhetnek majd a kedvezményből, szemben a jelenlegi rendszerrel. A tárcavezető az érvényben lévő támogatási rendszerről szólva elmondta: a szabályozás 22 éves, nehezen tervezhető és finanszírozható, igazságtalanságot hordoz magában és visszaélésekre ad lehetőséget. Az új rendszer 2006. január 1-jén lép hatályba, de másfél évig párhuzamosan működik majd a jelenlegivel, hogy a cégeknek legyen idejük az átállásra.
