A nyár sem múlt el eseménytelenül az érdekegyeztetésben, az ősz azonban igencsak mozgalmasnak ígérkezik. A kormány tovább lépked, míg el nem éri a százat a változtatandó feladatok számában, a szaktárcák pedig jogszabályformákba öntik a gondolatcsírákat, melyek jó része aztán az érdekegyeztetés asztalára kerül. A vállalkozások biztosak lehetnek benne, hogy az őszi-téli törvénykezési időszak után januártól ismét alkalmazkodniuk kell számos új, vagy felújított jogszabály előírásaihoz.
Az éppen aktuális tervezetek az adózásról, valamint a költségvetésről szólnak, de más, a munkáltatókat különösen érintő kérdés is felszínen van. Hosszú időre vitatémát ad például a munkaügyi ellenőrzés új alapokra helyezése, vagy a Munka Törvénykönyve éppen napirenden lévő módosítása.
Az elvonások átrendezéséről szóló – 2010-ig végrehajtandó – 13 pont többévi feladatot ad az államapparátusnak, csak kérdés, hogy a jövő év új kormánya ezt az utat követi-e majd. A természetbeni juttatások újabb megadóztatását elérő, a törvénybe az utolsó pillanatban "becsempészett" módosítás kiváltotta affér ellenére a jövő évre előirányzott adóváltozásokról már bizakodva nyilatkoznak a szociális partnerek. Az áfacsökkentés, a személyi jövedelemadó alsó sávjának – igaz, minimális – emelése, a felső kulcs mérséklése, a társasági adó sávosítása, az iparűzési adó terhének mérséklése, majd az egész intézmény megszüntetése, de a tb-terhek enyhítése is találkozik a munkáltatók, valamint a munkavállalók igényeivel. Ez utóbbiak számára a minimálbér rendszerének tervezett átalakítása és emelése plusz jó hír. (Igaz, az még nem eldöntött, hogy végzettség vagy a vállalati hierarchiában betöltött poszt szerint differenciálnának.)
Az ördög a részletekben lakozik – mondják a kormány tárgyalópartnerei, s éppen ezért vérmesebb nyilatkozataikat a jogszabálytervezetek megismerése utáni időkre tartogatják. Ugyanis a tervezett intézkedések nyomán előálló költségvetési bevételi űr befoltozása szinte elképzelhetetlen máshonnan beszedett forintok nélkül. Bizton számíthatnak az érdekeltek a járulékalap szélesítésére – lásd a természetbeni juttatások esetét –, de arra is, hogy az állam, ahol lehet, visszafogja kiadásait, azaz csak a legégetőbb feladatokat finanszírozza majd. Kérdés, hogy a jövő évre tervezett változások mennyiben serkentik majd a vállalkozások beruházásait, a foglalkoztatás bővítését, s összességében javítanak-e az ország versenyképességén.
