Eljárási szabályok
Jogszabályi háttér
Az említett kötelezettségekkel kapcsolatos eljárási szabályokat elsődlegesen a társadalombiztosítási jogszabályokban (ezek közül is elsősorban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben, továbbiakban: Tbj-tv.), másodsorban (de többnyire) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (továbbiakban: Art.) találjuk.
A járulékok összegének megállapítása
A Tbj-tv. 50. §-a értelmében a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani. Ehhez – a munkavégzésre irányuló jogviszonyok és a biztosítási kötelezettség mellett – természetesen ismernie kell a járulékfajtákat:
Társadalombiztosítási járulék
A társadalombiztosítási járulék a foglalkoztatót terheli. Mértéke 29 százalék, melyből 18 százalék a nyugdíj-biztosítási rész és 11 százalék az egészségbiztosítási rész.
Egyéni járulékok
Az egyéni járulékok a biztosítottat terhelik a következők szerint:
– 8,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár-tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj),
– 4 százalék egészségbiztosítási járulék.
Baleseti járulék
A baleseti járulék (melynek mértéke 5 százalék) a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után szintén a foglalkoztatót terheli.
A járulék megfizetésének szabályai
A foglalkoztatónak a biztosítottat terhelő járulékot le kell vonnia. Ezt követően a megállapított járulékok összegét csökkenteni kell a biztosított részére a tárgyhónapban esetlegesen (korábbi túlvonás miatt) visszafizetett nyugdíjjárulék – ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő nyugdíjjárulék-túlfizetést is –, illetőleg egészségbiztosítási járulék öszszegével, és az így kiszámított tárgyhavi járulékot az adóhatóság megfelelő beszedési számlájára be kell fizetnie a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat szintén a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie a foglalkoztatónak az adott magánnyugdíjpénztár számára.
Az egyéni vállalkozó a – saját magára vonatkozó – járulékokat, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjat negyedévenként (tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig) fizeti meg az adóhatóságnak, illetve az adott magánnyugdíjpénztárnak.
A járulék megelőlegezése
A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles megfizetni, ha a járulékkötelezettség a nem pénzbeli jövedelmet terheli, illetőleg ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet. (Ebben az esetben a foglalkoztatónak meg kell előlegeznie az egyéni járulékot. Ugyanígy jár el a társas vállalkozás a jövedelemmel nem rendelkező – de minimumjárulék fizetésére kötelezett – tagja esetében.)
A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége
A járulék megfizetésével párhuzamosan a foglalkoztatónak írásban kell tájékoztatnia a biztosítottat az általa fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról, illetőleg túlvonás miatt a részére visszafizetett (átutalt) járulékokról, valamint a tagdíj összegéről.
A járulékok bevallásának szabályai
A járulékok bevallása szintén az adóhatósághoz történik, mégpedig az Art. szabályainak megfelelően, adóbevallás keretében.
Ez azt jelenti, hogy az a foglalkoztató, amely
– havi bevallásra kötelezett (01-es bevallás), a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig,
– negyedéves bevallásra kötelezett (02-es bevallás), a tárgyhónapot követő negyedév 20. napjáig,
– éves bevallásra kötelezett (03-as bevallás), a tárgyhónapot követő év február 15. napjáig tesz eleget bevallási kötelezettségének.
Ettől eltérően a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell az érintett magánnyugdíjpénztárhoz bevallani.
A bevallás rendjének változása 2006-tól
A bevallás rendje 2006. január 1-jétől jelentősen változik. Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatók, illetve kifizetők a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról és az alábbi adatokról:
–a foglalkoztató adatairól (neve, székhelye, adóazonosító száma),
–a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számáról,
–a magánszemély személyi adatairól (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), neméről, állampolgárságáról,
– a magánszemély adóazonosító jeléről,
– a biztosításban töltött idő tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódjáról,
– a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni egészségbiztosítási és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék alapjáról, összegéről,
– a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemről, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegéről, illetőleg a levont (befizetett) nyugdíjjárulék összegéről,
– a magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapjáról, a levont (befizetett) egészségbiztosítási járulék összegéről,
– az egészségbiztosítási és/vagy nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okáról,
– a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék, a levont (megfizetett) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről,
– gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről és az abból levont (megfizetett) nyugdíjjárulék összegéről, illetőleg a levonás elmaradásának okáról,
– a biztosítás szüneteléséről vagy munkabérrel ellátatlanság idejéről, ennek jogcímkódjáról,
– a foglalkozás FEOR-számáról, a heti munkaidő tartamáról, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamáról,
– az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejéről (munkaórában),
– a hónap utolsó napján fennálló magán-nyugdíjpénztári tagság tényéről, a magánnyugdíjpénztár kódjáról, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről,
– a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről, a megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulás összegéről,
– az általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó jövedelmekről (külön a bérről, a jogosultsági hónapok számának feltüntetésével),
– a bevételből a jövedelem megállapítása során levonható tételekről,
– a számított adóról,
– a jövedelemadó-kedvezményekről jogcímenként,
– az összevont adóalap utáni adóról,
– egyes külön adózó jövedelmek címén – figyelemmel a személyijövedelemadó-törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségekre is – a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételről, az adó alapjáról, a levont adóról, kivéve azt a kifizetést (juttatást),
a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,
b) amelynek adója nulla százalék,
c) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,
d) amelyet ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély,
e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,
– az adóév során megállapított adóelőlegről, adóról,
– a magánszeméllyel elszámolandó adókülönbözetről,
– a külön jogszabály szerint Start-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék, a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási) járulékok és a bruttó munkabér alapján számított 15 vagy 25 százalékos mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről,
– a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és összegéről.
Mindez lényegében azt jelenti, hogy a járulékbevallás a jövőben valamennyi foglalkoztatót havonta terheli, illetve az eddigi NYENYI Lap révén évente teljesített adatszolgáltatásra is havi gyakorisággal és bővített tartalommal – az adóhatósághoz – kerül sor.
Magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás
2006. január 1-jétől módosul a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás rendje is (Tbj-tv. 51. §).
A változás lényege, hogy a tagdíjbevallást az adóbevallásra előírtak szerint kell teljesíteni azzal, hogy a havi adóbevallásra nem kötelezett foglalkoztató tagdíjbevallási kötelezettségének a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig tesz eleget.
Egyéni vállalkozó bevallása
Az egyéni vállalkozó saját járulékáról az éves bevallásában köteles számot adni.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíját negyedévenként állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg az érintett magánnyugdíjpénztárnak. Az egyéni vállalkozó tagdíjbevallási kötelezettségének évi egyszeri tagdíjbevallással tehet eleget, feltéve hogy a tagdíjat a minimálbér alapulvételével negyedévente megfizeti, és a tagdíjkülönbözetet az éves bevallással egyidejűleg rendezi. Amennyiben az egyéni vállalkozó tagdíjfizetési kötelezettsége megszűnik, a tagdíj bevallását és befizetését a kötelezettség megszűnését követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni.
Evás egyéni vállalkozó járulékbevallása
Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékbevallási és -megfizetési kötelezettségének az Eva-tv.-ben az eva (evaelőleg) megfizetésére és bevallására meghatározott időpontban tesz eleget.
A biztosítottak bejelentése
A foglalkoztatót munkavállalójával kapcsolatban többféle bejelentési kötelezettség is terheli. Túl azon, hogy a munkaviszonyban álló dolgozókról az EMMA-ba be kell jelenteni, a munkavállalókról az egészségbiztosítási pénztárhoz és a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz is adatszolgáltatást kell teljesíteni.
Bejelentés a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz
A Tbj-tv. 46. §-a értelmében a foglalkoztató a biztosítottakról – az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól – köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza:
– a biztosított nevét és személyi adatait,
– társadalombiztosítási azonosító jelét,
– a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot,
– a foglalkoztató adatait,
– a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat,
– a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét, továbbá
– a biztosított után fizetett tételes öszszegű egészségügyi hozzájárulást.
Ezt a nyilvántartást a foglalkoztató minden év végén lezárja, archiválja, és arról a tárgyévet követő év április 30. napjáig az igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít. Ez az adatszolgáltatás nem más, mint a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó (azaz a NYENYI) Lap.
Ezt az adatszolgáltatást 2005-re vonatkozóan kell utolsó alkalommal teljesíteni, tekintve, hogy az adóhatósághoz történő havi bevallás lényegében átveszi a szerepét. A 2005. évi adatokra vonatkozó adatszolgáltatást viszont még a Tbj-tv., illetve Tny-tv. 2005. december 31-éig hatályos rendelkezései szerint – 2006. április 30-áig – a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervekhez kell teljesíteni.
Szintén a nyugdíjbiztosításhoz kell adatot szolgáltatni a 2006. évet megelőző időszakra (például NYENYI-módosítás, utólagos bejelentés), illetőleg az Art.-ben meghatározott elévülési időn túli év(ek)re vonatkozóan.
Bejelentés az egészségbiztosítási pénztárhoz
Az egészségbiztosítási pénztárhoz a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bejelenteni a biztosítottat, illetve a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét. A bejelentési kötelezettség rendje 2005. szeptember 1-jétől változott. E szerint a biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést az illetékes MEP-hez legkésőbb a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon, a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét, befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell benyújtani.
Összességében elmondhatjuk, hogy – a feketefoglalkoztatás visszaszorítása és a járulékfizetési fegyelem erősítése, valamint a jogosulatlanul igénybe vett társadalombiztosítási ellátások csökkentése érdekében – az eljárási szabályok, a bevallási és bejelentési kötelezettség szabályai lényegesen szigorúbbá válnak.
