Bár a hazai munkaerőpiac egészen más képet mutat napjainkban, mint évekkel korábban, az álláshelyek megóvása és újabbak létrehozása ma is eminens érdeke a foglalkoztatáspolitikának. Ennek egyik legfőbb záloga, hogy a vállalkozások kellő "hátszelet" kapjanak munkahelyteremtő szándékaik megvalósításához.
Nem vitatható, hogy az egymást követő kormányok – bár más és más prioritások jegyében, de – különböző támogató konstrukciókkal igyekeztek lendületet adni a gazdálkodók kibontakozásához és ezen keresztül a munkahelyteremtéshez. Voltak ügyes és kevésbé ügyes, eredményes és eredménytelen kezdeményezések, ám a várt kibontakozás mégsem következett el. A kísérletek meg-megbicsaklottak, mert az ösztönzésre hivatott struktúrák – az adók és a járulékok, az elvonások és a kedvezmények, a pályázati források mobilizálásának és elosztásának rendszere – legfeljebb egyes elemeikben, de összességében nem szolgálták a vállalkozásfejlesztés céljait. A munkáltatók végső "egyenlege" mindig azt jelezte, hogy amit sikerült megspórolni a vámon, nyomban elveszett a réven. Következésképpen a kis és közepes cégek – amelyek a legtöbb munkavállalót foglalkoztatják – nem tudtak olyan erőre kapni, hogy a szükséges és a lehetséges mértékben bővítsék és védjék az álláshelyeket. Leginkább a bérekre rakódó és az ahhoz kapcsolódó járulékok és adóterhek szorongatják e réteget, nem véletlen, hogy mind ez idáig elsősorban ezek mérséklése állt követeléseik előterében.
A kormány – a munka világát érintő száz lépés programmal – most több fronton is cselekvésre szánta el magát. Egyfelől hadat üzent a feketemunkának, másfelől "klímajavító", azaz a vállalkozói környezetet kedvezően befolyásoló adó- és járulékváltozásokat helyezett kilátásba. Jóllehet az intézkedések egy része – a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértékének csökkentése, az áfa felső kulcsának mérséklése vagy az iparűzési adó megszűnése – csak jövőre, illetve még később várható, de legalább körvonalazódnak azok a keretek, amelyek közt tervezni lehet.
A munkáltatók számára ugyanis – az elviselhető közterhek mellett – a kiszámíthatóság is létérdek. Az adó- és járulékrendszer módosításai során eddig tapasztalt kiszámíthatatlanság s az ebből eredő bizonytalanság riasztóan hatott mind a hazai, mind a külföldi befektetőkre, ugyanakkor rövid távú gondolkodásra késztette a vállalkozásokat. Most talán a túlélés stratégiája helyett a stratégiai tervezés is megkezdődhet. Remények szerint e tervek mind több új munkahely létrehozásáról is szólnak.
