Felszolgálási díj és a borravaló
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) "Fogalmak és értelmező rendelkezések" címszava 2005. szeptember 1-jei hatállyal megváltozik. Így bővül a foglalkoztatók köre azokkal, akik a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttatnak.
Foglalkoztató
A törvény alkalmazásában foglalkoztató:
– bármely jogi és természetes személy,
– egyéni vállalkozó,
– jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
– egyéb szervezet,
– költségvetés alapján gazdálkodó szerv,
– bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal öszszefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat,
– tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó,
– társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,
– a munkanélküli-ellátásban – ideértve a vállalkozói járadékot is – részesülő biztosítottnak minősülő személy – ideértve a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben részesülőt is – esetén a munkanélküli-ellátást folyósító szerv,
– a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,
– a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága – ideértve a Magyar Államkincstár Fővárosi Igazgatóságát is – számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága,
– a Munka Törvénykönyve Harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbe adó,
– a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából.
Járulékalapot képező jövedelem
Kiegészül a járulékalapot képező jövedelmek köre is a felszolgálási díjjal, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóval.
Járulékalapot képező jövedelem:
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke [ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
– a felszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló,
– a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személy esetén az első bekezdés szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott díj.
Biztosítotti kör
A biztosítottak köre ugyancsak szeptember 1-jei hatállyal kibővül azon természetes személyekkel, akik valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szereznek járulékalapot képező jövedelmet.
A járulékfizetési kötelezettség határideje
A természetes személy a járulékalapot képező jövedelme után társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizet. Az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 12-éig kell megfizetni. Amennyiben a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató nem vállalta át, ezt is a kifizetését, juttatását követő hónap 12-éig kell rendezni. A természetes személy járulékbevallási kötelezettségét az adózás rendje (Art.) szabályai szerint teljesíti.
A foglalkoztató járulékátvállalása
A foglalkoztató – akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személy részére a járulékalapot képező jövedelem juttatása történik – a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a társadalombiztosítási járulék megfizetését, bevallását. Afizetési, bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele, hogy a biztosított a járulékfizetési, bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsássa. Az átvállalt járulékkötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek.
A foglalkoztató járulékfizetési kötelezettsége
A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelem után havonta a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat.
A járulék mértéke
A társadalombiztosítási nyugdíj és az egészségbiztosítás ellátásainak fedezetére a foglalkoztató és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó a járulékalapot képező jövedelem után 2002. január 1-jétől 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 2002-től 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék.
Nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-fizetés a borravaló után
Az eddigi szabályozást a jogalkotó kiegészíti a foglalkoztató és a felszolgáló borravaló utáni járulékfizetési kötelezettségének előírásával, mely szabályok október 1-jétől hatályosak. A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztatónak 15 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot kell fizetnie, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A vendéglátóüzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot fizethet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni. A foglalkoztató a START-kártyával rendelkező biztosított foglalkoztatása alapján fizetendő társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének a külön törvényben meghatározottak szerint tesz eleget.
Az öregségi nyugdíj
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény is módosult. Az öregségi nyugdíj számításakor október 1-jétől figyelembe kell venni a felszolgálási díj 81 százalékát, valamint a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81 százalékát is.
Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.
Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:
– az 1988. január 1. és 1996. december 31. közötti, illetőleg az 1988. január 1. előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,
– 1997. január 1-jétől az 1998. január 1-je előtti rendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj-tv.-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapot képező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig összeszámított keresetet, jövedelmet, és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,
– amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget,
– a felszolgálási díj 81 százalékát,
– a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81 százalékát.
