Megszűnőben a munkaadók ellenállása
Az internet olyan eszköz, amelyet ahumánmenedzsment területén sem lehet figyelmen kívül hagyni – emelte ki Kiss Judit, a CV-Online üzletág-igazgatója. Jóllehet az on-line munkaerő-toborzás területén a közép-európai régió, azon belül Magyarország még csak az út elején jár, de ez a szektor a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozik.
Hatékony és gyors
Az internetes álláskeresés egyszerű, gyors; az információt centralizáltan lehet megtalálni a vállalati, illetve az álláskereső weboldalakon – szögezte le a témában nemrégiben tartott konferencián Alan Whitford, az Abtech Partnership ügyvezető partnere. Szerinte a toborzásnak az átfogó HR-stratégia részeként kell működnie. Keith Robinson, az on-line munkaerő-toborzás szakértője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a toborzás ma már globális tevékenység, ami új mobilitást jelent a munkaerőpiacon. A legtöbb jelölt gyorsan és hatékonyan kíván munkát találni, ezért az on-line módszerek éppen most kaphatnak igazán lendületet.
Amikor a gazdaságban konjunktúra van, jellemzően többen változtatnak állást, s a vállalatok is versenyeznek a tehetséges munkavállalók megszerzéséért. Új csatornákat kell tehát keresni, s erre a világháló kiválóan alkalmas. Míg az internet kétirányú párbeszédet tesz lehetővé, a nyomtatott álláshirdetés statikus formának tekinthető. Nyilvánvaló: az on-line toborzás nemcsak olcsó, de rövidebb idő alatt több álláskeresőt lehet elérni.
Csorba Gábor, az Ashcroft Kommunikációs Ügynökség ügyvezető igazgatója úgy véli, ha egy cég saját karrier-weboldalt működtet, ennek tervezésénél több szempontot kell figyelembe venni. Ez ugyanis nem on-line brosúra, hanem a cég munkaadói információinak és toborzási igényeinek elsődleges médiuma. Szerkeszteni kell tehát egy on-line jelentkezési lapot, mérni kell a látogatottságot, s figyelni a márkatudat erősítésére. Annak érdekében, hogy a vállalat karrier-weboldala ismertté váljon, meg kell határozni a célcsoportok fellelhetőségét, s azt, hogy az internetes oldalt milyen médiacsatornákon keresztül tudják megismertetni a potenciális érdeklődőkkel.
Weboldal és cégarculat
Miszori Attila, a Nexum MarsNet Kft. ügyvezetője – a cég a HR területén alkalmazható szoftverek fejlesztésével foglalkozik – arra hívta fel a figyelmet, hogy jóllehet Magyarországon egy évtizede jelent meg a világháló, azonban már 1996-ban megfigyelhető volt a céges weblapok számának dinamikus növekedése. Ezeken az első álláshirdetések is olvashatók voltak, majd hamarosan megjelentek az on-line toborzási megoldások is. Ez utóbbi rendszerek elterjedése azonban 2004-re tehető.
A jelenlegi gyakorlat szerint a munkavállalók jelentkezése e-mailben, illetve az interneten keresztül történik, a jelentkezők adatait pedig excelben vagy accessben tárolják. Gyakori, hogy a multinacionális vállalatok saját, külföldön már bevált rendszereket (People Soft, SAP, J.D. Edwards) vagy egyedileg fejlesztett változatot használnak. Nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatkezelésre (a belépéstől a kilépésig) és az adatbázishoz való közvetlen hozzáférésre, ami már ma is jellemző. Viszont jelenleg még szerény az interaktív szolgáltatások súlya a toborzási rendszerekben (választható interjúidőpont, videokonferencián keresztüli interjú stb.).
Általánosságban elmondható, hogy egy-egy vállalat weboldalának, karrierportáljának a cég arculatához illeszkedő megjelenéssel kell bírnia. Fontos a megfelelő információmennyiség, az ergonomikus felhasználói terület, a könnyen megjegyezhető és elérhető domainnév, a logikus felépítés (első használat esetén is a könnyű használat lehetősége), illetve a testreszabott regisztrációs felület.
Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a rendszer illeszkedjék a vállalat folyamataihoz; ha ez fordítva van, akkor a cég rossz rendszert választott. Ami pedig a toborzási megoldások fogadtatását illeti, Miszori Attila tapasztalatai szerint a HR-munkatársak körében még érzékelhető némi bizonytalanság, az IT-szakembereknél pedig a kissé nehézkes hozzáállás. Sok vezető nem ismerte fel az előnyöket, ami abból is fakad, hogy nem rendelkeznek kellő ismeretekkel. Ajelölteknél gátló tényező lehet a korlátozott internet-hozzáférés (jóllehet e tekintetben is dinamikus a fejlődés), illetve esetenként a világháló használatával kapcsolatos ismeretek hiánya.
Egyedi megoldások
Ami a fejlődési trendeket illeti, bizonyára mind több cég vásárolja majd meg az on-line toborzási szolgáltatásokat. A tapasztalatok tanúsága szerint általában azok a vállalatok döntenek az on-line toborzási szoftverrendszerek megvásárlása, illetve használata mellett, ahol a felvételi jelentkezés – jellemzően – e-mail, illetve internet útján történik, s nincs egységes belső nyilvántartás. Hasonlóképpen célszerű ezen eljárás alkalmazása ott is, ahol a cégnek több telephelye van, vagy jelentős a szezonális foglalkoztatás.
A rendszer telepítése számos előnnyel jár: teljes mértékben testreszabható, s lehetőség van a folyamatos fejlesztésre is. Bevezetésének eredménye lehet – mások mellett –, hogy a toborzási folyamat ideje lerövidül, mérséklődnek a költségek (kisebb méretű a hirdetés, kevesebb az adminisztrátori feladat), s átláthatóbb, kezelhetőbb lesz a nyilvántartás. A hangsúly a szakmai munkára helyeződhet át, ugyanakkor hatékonyabb kimutatások, elemzések készíthetők. Végül, de nem utolsósorban javulhat a jelöltekkel való kommunikáció, s a vállalat külső megítélése is. Az on-line toborzási szoftvereket több magyar nagyvállalat használja, ugyanakkor a kis- és középvállalkozásoknak a jövőben is kifizetődőbb lehet, ha internetes állásközvetítő ügynökséggel létesítenek kapcsolatot.
A tapasztalatok azt jelzik, hogy az internetes munkaerő-toborzás koncentrálja a keresletet és a kínálatot, ezért gyors, rugalmas és költséghatékony megoldást jelent a munkaadók számára – hangsúlyozta Norrie Sinclair, a CVO Csoport elnök-vezérigazgatója. A CV-Online Csoport Kelet-Közép-Európa vezető, integrált toborzási szolgáltatásokat kínáló vállalata, amely a régióban tíz helyi központtal rendelkezik, s adatbázisában közel 672 ezer regisztrált álláskereső adatai találhatók. Ebből több mint 76 ezer a magyarországi leányvállalat, a CV-Online Magyarország Kft. kínálatában szerepel. Az elnök-vezérigazgató szerint ha egy vállalatnak új dolgozóra van szüksége, akkor azt a lehető leggyorsabban és a leginkább költséghatékony módon kívánja megtalálni. Annál inkább, mert szeretné elkerülni a betöltetlen pozícióval, illetve a már nem aktuális álláshirdetések fenntartásával járó többletkiadásokat.
A CV-Online adatbázisában szereplő álláskeresők jellemzően a 20-35 éves korcsoportból kerülnek ki, többségük felsőfokú végzettségű, s rendelkezik már néhány éves munkatapasztalattal. Ez utóbbit – a világpiaci tendenciákhoz hasonlóan – Magyarországon is a legdinamikusabban fejlődő szektorokban (információtechnológia, telekommunikáció, marketing, bank) szerezték. A leendő munkavállalók jó része nyelvtudással is rendelkezik. Kimagasló az angolul beszélők száma, de a német, olasz, francia, illetve egyes közép-európai nyelvek ismerete is egyre gyakoribb.
Vállalati ügyfelek
A társaság a vállalati ügyfeleknek is kedvező megoldásokat kínál. A honlapjukon elhelyezett álláshirdetések órákon belül megjelennek, illetve az önéletrajz-adatbázisukban több ezer álláskereső elérhetőségét találhatják meg a cégek. Amunkaadóknak testreszabott előszűrési, toborzási támogatást nyújtanak, s – széles körű on-line partnerhálózatuknak köszönhetően – az adatbázisukban szereplő álláshirdetések más portálokon is megjelennek. Ugyanakkor egyedi igényeket is kiszolgálnak.
Az álláskeresők számára igyekeznek lehetővé tenni, hogy a legjobb ajánlatokat találják meg, illetve a legjobb ajánlatokkal találják meg őket. Honlapjukon több száz aktuális álláslehetőség szerepel, amelyekre azonnal lehet jelentkezni. E-mailben küldenek értesítést a legfrissebb, az egyéni igényeknek megfelelő ajánlatokról. A náluk elhelyezett önéletrajzokra könnyen rátalálhatnak a munkaadók, ugyanakkor a regisztrált álláskeresők gyorsan és egyszerűen megtekinthetik és módosíthatják adataikat, pályázataikat, valamint beérkezett ajánlataikat.
Az internetes álláskeresés és -közvetítés növekvő hazai népszerűségét jelzi, hogy gyarapszik az ilyen profilú portálok száma, s folyamatosan jelennek meg új weboldalak. Ha néhány éven belül – a mobiltelefonhoz hasonlóan – Magyarországon is általánossá válik a világháló használata, e forma elfogadottsága tovább nőhet. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy már Magyarországon is több mint másfél millióan férnek hozzá a világhálóhoz, s az otthoni internetezés is bővül. Az álláskeresőknek nyújtott szolgáltatás ingyenes, a weboldalakat működtető cégek bevétele a munkáltatóktól származik.
Szemléletváltás a cégeknél
Megfigyelhető, hogy gyakorlatilag teljesen megszűnt a munkaadók korábbi, négy-öt évvel ezelőtt még tapasztalt ellenállása, s immár körükben is elfogadottá vált az on-line toborzás. A cégek egyre inkább betervezik éves toborzási büdzséjükbe a különböző internetes portálokon való megjelenést, mivel ez költségkímélő és gyorsabb, mint a nyomtatott sajtóban történő hirdetés.
Természetesen az egyes internetes közvetítők szolgáltatásai között is vannak különbségek. Ismeretesek az úgynevezett generalista weboldalak, melyek az on-line toborzás minden területét lefedik, illetve vannak olyanok is, amelyek egy-egy szakterületre specializálódtak. Megkülönböztetnek továbbá állásgyűjtő oldalakat (amelyek összeszedik a másutt megjelenő hirdetéseket), illetve saját értékesítési csapattal, kapcsolatrendszerrel működő weboldalakat. Osztályozhatók a szolgáltatók a szerint is, hogy kínálnak-e nemzetközi hirdetési lehetőségeket, vagy csak a hazai piac szereplői.
Az EURES-portálon közzétett álláshirdetések elsősorban az európai állami foglalkoztatási szolgálatoktól származnak. E rendszert olyan állások közzétételére használják, melyekre a munkáltatók más európai országok munkavállalóit szeretnék felvenni. Szakemberek véleménye szerint a valódi nyugati álláslehetőségeknek csupán néhány százaléka jelenik meg itt.
Bővülhet a hazai piac
Felmérések szerint Magyarországon a cégek 2-4 százaléka használja az on-line toborzást. Nyugat-Európában az arány 40-45 százalék között mozog, az USA-ban pedig a vállalatok 80 százaléka él e lehetőséggel. Európán belül Nagy-Britanniában (70-75 százalék) – ahol mintegy 700 internetes toborzócég működik – regisztrálnak az USA-hoz hasonlóan magas számot. Ha a növekedés töretlen lesz, akkor Magyarországon szakemberek szerint néhány éven belül a vállalatok 20-30 százaléka szerez majd ily módon munkaerőt.