Újszerű megoldásokat támogat az OFA
Bár a célok és a támogatási elvek tekintetében az OFA ragaszkodik az eddigi hagyományokhoz, azonban sok tekintetben változott a helyzet Magyarország európai uniós csatlakozását követően. A korábban bevált programok ugyanis a közösségi támogatások felhasználásának fontos területévé váltak, s beépültek a 2004 és 2006 közötti Nemzeti Fejlesztési Tervbe. Részben tehát a humánerőforrás-, részben pedig a regionális operatív programokban találhatók meg azok a kiírások, amelyek a foglalkoztatás bővítését célzó pályázatokként már korábban is eredményesen segítették a nehéz helyzetűek elhelyezkedését – igaz, akkor még hazai forrásból.
Képzés a vállalkozásoknak
Az új helyzet új programoknak nyitott utat. Ezek – remények szerint – a későbbiekben is olyan eredményesek lehetnek, hogy alkalmasnak találtatnak a 2007 és 2013 közötti időszak uniós forrásaiból való támogatásra. Azaz, ha a pályázatok ezúttal is népszerűnek és sikeresnek bizonyulnak, akkor a következő Nemzeti Fejlesztési Terv részévé válhatnak, s ezzel ismételten módosul majd a hazai források felhasználása – részletezte lapunknak az OFA kuratóriumának elnöke. Molnár Györgyné kiemelte: ma már az uniós kassza finanszírozza a korábbi projektek jó részét, így a "Tranzit" és az "Új esély" programokat is. S bár mindkettő képzésre irányult, mindegyik esetében eltérő szakmai tartalmat vártak el.
A 2004-es esztendő legeredményesebb programjaként a kis- és középvállalkozások képzési programját tartja számon az OFA. Molnár Györgyné szerint az eredményesség lemérhető volt a népszerűségen is, hiszen rendkívül sok cég adott be pályaművet a kiírásra, amellyel ezúttal nem álláshelyek létesítését, hanem a meglévő munkahelyek megóvását segítették. Arra törekedtek, hogy olyan munkáltatókhoz juttassák el a segítő forintokat, ahol anyagi korlátok veszélyeztették az álláshelyek megőrzését, s félő volt, hogy külső segítség nélkül el kellett volna bocsátani embereket.
Az idén három projekt kiváltképp említésre méltó az útjára indítottak közül, jelesül az "Önkéntes program", a szociális gazdaság kiépítését célzó, illetve a munkanélküliek társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációját segítő. Ez utóbbi keretében a nagyközségek és kistelepülések elhanyagolt körzeteinek, közterületeinek, közösségi tereinek revitalizációja zajlik.
Kísérleti programok
Az első projektet a pályakezdő munkanélküliek számára indították elhelyezkedésük megkönnyítése érdekében, a másodiknál a tartósan munkanélküliek foglalkoztatását kívánták javítani, a harmadik pedig a hátrányos helyzetű állástalanoknak jelent kapaszkodót egy olyan program keretében, amely nem kizárólag a foglalkoztatás bővítését szolgálja, hanem azzal egyidejűleg városrendezési, infrastrukturális projektnek is felfogható. Az elnök szerint ugyanis éppen ezek a csoportok a legveszélyeztetettebbek a munkaerőpiacon. Alegkritikusabb mindenképpen a tartósan munkanélküliek helyzete, s közülük is elsősorban a megváltozott munkaképességűeké és a roma állástalanoké.
Ugyanakkor egyre több nehézségbe ütköznek a pályakezdők is, ezért támogatásuk céljából mind több intézkedésre van szükség. Az OFA nem titkoltan kísérleti programokat lát szívesen. Olyan pályázók reménykedhetnek tehát a támogatásban, akik újszerű megoldásokkal, korábban nem alkalmazott módszerekkel járulnak hozzá az új álláshelyek létesítéséhez. A lényeg tehát az olyan eljárások sikerre vitele, amelyek máskor és máshol is fontos eszközévé válhatnak a foglalkoztatás bővítésének.
A programokat évről évre a piaci tendenciáknak megfelelően állítja össze a közalapítvány. Azt vizsgálja az OFA, hogy milyen adatok jellemzik a munkaerőpiacot, hol vannak nehézségek, s mely területen romlott vagy éppen javult a helyzet. Azt kell elemezni, hogy mely társadalmi rétegnek van a legnagyobb szüksége a külső beavatkozásra – magyarázta a kuratóriumi elnök. Az ily módon összeállított célcsoportok kiléte persze nem csupán az OFA döntésén múlik, hiszen arra rá kell bólintania a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének is, lévén a forrást ebből a keretből finanszírozzák. Az idén összesen 2 milliárd forintot fordítanak e célra az alapból, összesen tizenegy programra.
Romák esélyei
A 2005-ös esztendőben a legnagyobb összeget – összesen 375 millió forintot – a romák foglalkoztatási esélyeinek javítására szánta az OFA. Igaz, ezt a forrást nem egyetlen program keretében költik el, hanem három különböző változatot dolgoztak ki. Akad közöttük olyan pályázat, amely már évek óta sikeresen segíti a romák elhelyezkedését, s akad olyan is, amely idei újításként eddig nem alkalmazott módon ösztönzi a foglalkoztatás bővítését.
A 2001 óta évről évre meghirdetett "Roma foglalkoztatási program" célja, hogy közösségi vállalkozások, foglalkoztatási programok révén mérsékelje a munkanélküliséget az érintett körben. Ez esetben nem kizárólag a foglalkoztatás támogatható a közalapítványi forrásokból, hanem a projektgazda szervezetek szakmai műhelymunkájának finanszírozására is jut annak érdekében, hogy a résztvevők megszerezhessék a projektek megvalósításához szükséges ismereteket és készségeket. Ebben a programban meghívásos pályázatot hirdettek, amelyre szeptember közepéig lehet benyújtani a pályaműveket. Olyan roma nonprofit szervezetek kérhetnek és kaphatnak pénzt működésük finanszírozására, amelyek termelő- vagy szolgáltatótevékenységgel bíznak meg roma nőket és férfiakat, csökkentve az állástalanok számát.
Egy idén életre hívott program keretében viszont nem csupán a roma szervezetek juthatnak támogatáshoz ilyen módon, hanem közvetlenül a kis- és középvállalkozások is akkor, ha kínálkozó álláshelyükre roma származású alkalmazottat vesznek fel – függetlenül attól, hogy így hány ember számára teremtenek munkalehetőséget. Érdemes tehát pályázni akkor is, ha mindössze egy vagy két ember talál hasonló módon megélhetési lehetőséget egy kisebb cégnél.
Szolgáltatóhálózatok
Az OFA nemcsak közvetlen foglalkoztatási programokkal kívánja segíteni a romák elhelyezkedését, hanem az intézményi háttér megteremtését is nélkülözhetetlennek tartja. Ezért ösztönzik a roma munkaerő-piaci szolgálat hálózatainak életre hívását is.
Korábban egy PHARE-program keretében roma művelődési házak létrehozására lehetett forrást szerezni, most az ezekben megalapítandó munkaerő-piaci szolgáltatást segítik. E kiírásra szeptemberig várják a beadványokat, s elvárják, hogy a szolgáltatásba bevont ügyfelek legalább 10 százalékát elhelyezze a projektgazda a nyílt munkaerőpiacon. A pályázónak két vagy három főállású dolgozót kell megbíznia azzal, hogy felvegyék a kapcsolatot a potenciális munkaadókkal és munkavállalókkal egyaránt, s segítsék őket az egymásra találásban. Egy-egy pályázó legfeljebb 15 millió forintot igényelhet, összesen e célra 130 millió forint jut. Az elnyert pénzt a munkahelyek kialakítására, fejlesztésére s a projekt életre hívására lehet fordítani annak érdekében, hogy az új szolgáltatás szerves részévé válhasson a helyi munkaerőpiacnak.
Szeptemberig kell benyújtaniuk a pályaműveiket azoknak is, akik a többgenerációs munkanélküliséggel küzdő családok munkaerő-piaci reintegrációját kívánják segíteni. Az e célból rendelkezésre álló keretből legfeljebb 15 millió forinttal részesedhet egy szervezet abban az esetben, ha azokat a hátrányos helyzetű családokat segíti kenyérkereső foglalkozáshoz, amelyek esetében már a szülők vagy akár a nagyszülők is állástalanok voltak. Fontos, hogy akik ismét bekerültek a munkaerőpiacra, megmaradjanak ott. Az OFA azonban nem kívánt lehetetlent a program meghirdetésével: a támogatás jár akkor is, ha a többgenerációs, munkanélküliséggel küszködő család egy tagjának sikerül elhelyezkednie a projekt révén.
Önkéntes munka
Az önkéntes munka egyre inkább előtérbe kerül Magyarországon, amit az OFA is ösztönözni kíván. Az "Önkéntes program" néven meghirdetett pályázat célja a hazai tapasztalatok összegyűjtése és új modell kialakítása. A kiíráskor szempont volt az is, hogy e konstrukció alkalmas lehet arra, hogy az állástalanokat visszavezessék a munkaerőpiacra, s a későbbiekben akár másfajta munkát is vállaljanak az érintettek. Mindehhez persze – a közalapítvány szerint – célszerű lenne megalkotni az önkéntes munka normatív jogi szabályozását is.
A "Szociális gazdaság kiépítése" elnevezésű kezdeményezéssel olyan szociális szolgáltatásokat szeretnének ösztönözni, amelyekhez hátrányos helyzetűeket alkalmaznak. A program tehát kettős célt szolgál: egyfelől pótolja a korábban hiányzó szolgáltatást, másfelől pedig – a működtetés feltételei révén – a hátrányos helyzetűek felvételét támogatja. Ötvözi tehát a szociális szolgáltatások bővítését a foglalkoztatás javításával. Olyan elgondolásokat támogat az OFA, amikor egy közösség számára fontos szolgáltatást az önkormányzat nem vagy nem teljeskörűen lát el, s ez most a pályázati úton kapott pénzek segítségével megvalósulhat. Várják a helyhatóságok mellett a nonprofit szervezetek jelentkezését is, amennyiben megfelelnek a feltételeknek.
Nem szabad azonban azt várni, hogy az OFA programjai végleges és teljes körű megoldást jelentenek egy-egy réteg vagy társadalmi csoport foglalkoztatási nehézségeire. Jó eredménynek mondható, ha egy-egy projekt keretében egy-kétszáz ember talál magának állást hosszabb távon, s már kimagasló a siker, ha ezer ember el tud helyezkedni – mondta az elnök. A közalapítványi források tehát önmagukban képtelenek arra, hogy megoldják a magyarországi munkaerőpiac gondjait, ám hozzájárulnak a feszültségek enyhítéséhez. Egy kistelepülésen pedig akár öt-tíz ember elhelyezkedése is nagy előrelépésnek számít.
Munkahely és lakhatás
A kistelepülések közterületeinek újjáélesztését célzó programnak például éppen ez az egyik nagy előnye. Egy jól kidolgozott és végrehajtott pályázat hozadéka, hogy egyfelől vonzó gazdasági és társadalmi környezet jön létre, másfelől mérséklődhet a helyi munkanélküliség.
Olyan beadványokat várnak a szeptember végi határideig, amelyek révén növekednek az állástalanok elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésének esélyei, s ezzel a munkanélküliek – szociális és anyagi problémáikon kívül – mentális és etnikai-kisebbségi gondjaiktól is megszabadulhatnak. A lényeg tehát az, hogy olyan projektek szülessenek, amelyekben nem csupán álláshelyeket terveznek, hanem abból kirajzolódik az is, hogy az érintettek miként válhatnak a helyi társadalom aktív tagjaivá.
Bár kisebb nagyságrendben, de az idén is folytatódik a Lakmusz program, amelynek keretében az állami gondoskodásból kikerülők vesznek részt egy-egy épület felújításában, amelyben aztán a munka végeztével otthonra lelnek. A már tavaly is meghirdetett programra a 2004-es esztendőben két pályázat érkezett, amelyek közül az egyik a kidolgozatlansága miatt nem volt támogatható. A másik azonban megvalósult, s így Pécsett már új otthonaikban élhetnek az egykori állami gondozottak. Ezt a pályázatot 2005-ben a tavalyi maradvány terhére hirdetik meg. Ekképpen erre 67 millió forint jut, s remények szerint két-három pályázatot tudnak támogatni a foglalkoztatás és a lakhatás e sajátos keveréke érdekében.
Érdemes pályázniuk olyanoknak is, akik már korábban bizonyították, hogy ötletük, megoldásuk bevált. Akadnak ugyanis vissza-visszatérően támogatott módszerek is. Molnár Györgyné példaként említette a Motiváció Alapítványt. A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési esélyeinek javításáért tevékenykedő nonprofit szervezet saját eljárást fejlesztett ki annak érdekében, hogy a mozgássérült, látássérült, illetve halmozottan sérült emberek is állandó munkahelyre tehessenek szert.
Életvezetési tanácsok
A Motiváció Alapítvány nem elégszik meg azzal, hogy segíti a fogyatékkal élőket beilleszkedni az új munkahelyükre, hanem életvezetési tanácsadással teszi teljessé szolgáltatását annak érdekében, hogy az érintettek meg is tudják tartani kenyérkereső foglalkozásukat.
Hasonlóképpen egyedi módszertant dolgozott ki a Salva Vita Alapítvány is. Az értelmi fogyatékkal élők foglalkoztatásának bővítését célzó módszer olyanynyira sikeres, hogy nemcsak magát az eljárást, hanem annak terjesztését is segíti a közalapítvány. Az idei esztendőben hozzávetőlegesen 40 millió forint jut az alapítvány saját programjára, illetve ekkora összegből gazdálkodhatnak a metodika megismertetése érdekében is. Atámogatott foglalkoztatási módszert tavaly óta Budapesten kívül négy nagyvárosban – Miskolcon, Pécsett, Szekszárdon és Veszprémben – is alkalmazzák, s az idén bevezetik Győrött és Székesfehérvárott is, továbbá hamarosan bővül a kör a Down Alapítvánnyal is.
A módszer lényege, hogy az új munkahelyre került értelmi fogyatékkal élők helyzetét és munkaerő-piaci nehézségeit nyomon követik, illetve kezdetben az alapítvány munkatársa is elkíséri munkahelyére a frissen alkalmazott embert – tudtuk meg Bárdi Katalin ügyvezetőtől. A kezdeti segítség előnyös a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt, hiszen így könynyebb a beilleszkedés. Az 1996 óta működő programban eddig hozzávetőlegesen 130 embert helyeztek el, sok esetben hosszabb időszakra. Az OFA által támogatott program célja, hogy a nyílt munkaerőpiacon állják meg a helyüket az enyhén vagy közepesen értelmi fogyatékosok.
Pályázati határidők
Az OFA még nyitva álló aktív programjai:
– Munkanélküliek társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja a nagyközségek, kistelepülések elhanyagolt, leromlott részeinek, közterületeinek, közösségi tereinek revitalizációjával 2005. szeptember 30.
– ROMA munkaerő-piaci szolgáltatóhálózat kialakítása 2005. szeptember 7.
– Többgenerációs munkanélküliséggel küzdő családok munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése 2005. szeptember 2.
– Gyermekvédelmi szakellátásból nagykorúságával kikerült, illetve utógondozói ellátásban részesülő, szakképzetlen, munka nélküli fiatal felnőttek munkaerő-piaci és társadalmi (re)integrációjának elősegítését szolgáló projektek támogatása
2005. augusztus 31.
– Romák foglalkoztatását vállaló mikro- és kisvállalkozások fejlődését, megerősödését elősegítő kísérleti támogatási program 2005. augusztus 31.
Álláshelyek a versenyképesség javításával
A foglalkoztatás ösztönzésének – szakemberek szerint – két módja lehetséges: egyfelől a bértámogatás, másfelől a cégek versenyképességének megerősítése. Az OFA az utóbbit tekinti elsődlegesnek, elve: stabil munkáltató – stabil foglalkoztatás. S bár a bértámogatás bizonyos értelemben hasznosabb, hiszen közvetlenül szolgálja a munkahelyek megóvását, a közalapítványnál hisznek abban, hogy hasznosabb, ha a vállalkozás megerősítésével hosszú távra teremtenek munkaerőigényt, s ezzel keresletet is a potenciális munkavállalók számára. Az OFA tehát annak reményében nyújt támogatást, hogy a kis- és közepes vállalkozások azt saját fejlődésükre használva nagyobb munkáltatóvá válnak.
