Humántőke- értelmezések
Mind több helyen – tanácskozáson, tanulmányban – felvetődik az emberi tőke, a tudás kiemelt szerepe a gazdasági növekedésben, a fenntartható fejlődésben, a versenyképesség javításában. Ennek "előállítása" javarészt állami feladat, s a termelővállalatok ezt a felállást természetesnek tartják. De mit is ér a társadalom, a vállalatok számára, azaz forintosítható-e a humán erőforrás értéke? A magyar társadalmat tekintve megállapították, hogy a gazdaságban lekötött állóeszközvagyon jó, ha egyharmadát teszi ki a humántőke-vagyonnak. Dr. Lakatos Gyula docens egy, a közelmúltban megjelent könyvében azt a módszert mutatja be, amely alkalmas a társadalom humántőke-vagyonának számszerű, egzakt mérésére. Mindez kivetíthető a vállalatok szintjére is, hiszen az is része a vállalat gazdálkodásának, eredményeinek.
A könyvben az emberi tőke teljes keresztmetszetével foglalkozik a szerző, bemutatva az ezzel kapcsolatos állami-vállalati szerepvállalást, s példákkal támasztja alá a tudás bővítésére áldozott forintok megtérülését.
A könyvben tárgyalt másik nagy kérdéskör arról szól, hogy a különböző módon elvesztett – munkanélküliség, betegség, nyugdíjazás stb. – tudástőke hogyan nyerhető vissza, illetve mekkora veszteségeket okoz az ismeretek ilyetén elherdálása.
A szerző – az eddig általánosan elfogadott humánerőforrás-fogalmakhoz képest legalábbis – újszerűen tárgyalja az emberi tőke fogalmát és szerepét a gazdaságban, a vállalatok életében. Módszereinek alkalmazásához azonban új szemléletnek kellene meghonosodnia mind a vállalatok, mind a társadalom irányításában.
r. Lakatos Gyula: Az emberi tőke
Balassi Kiadó, Budapest, 2005. 315 oldal. Ára: 3500 Ft.
A munka világa
A munkaerőpiac szervesen kötődik a társadalmi-gazdasági viszonyokhoz, ezért ez utóbbit feltérképező népszámlálások során nyert információkból jól hasznosítható következtetések vonhatók le a népesség gazdasági aktivitásáról, a foglalkoztatásról, a foglalkoztatottak összetételéről, strukturális jellemzőiről. Az általában tízévenként tartott cenzusok közül számunkra a rendszerváltozás hajnalán, 1990-ben elrendelt kiemelkedő jelentőségű, mert mint kiindulópont szerepel számos statisztikai elemzésben. Az azóta eltelt időben számos munkaerőpiacot érintő felmérés-adatgyűjtés is történt az 1996-os mikrocenzuson, valamint a 2001-es népszámláláson kívül. Dr. Fóti János és dr. Lakatos Miklós szerzőpáros ezen információk felhasználásával egy öt részből álló sorozatot indított, amelyek a munka világának részeit tárják az olvasók elé a statisztika nyelvén, de jól használhatóan és közérthetően feldolgozva.
A most megjelent 3. kötet a Munka nélkül, míg a 4. a Területi mobilitás a munka világában címet viseli. A munkanélküliekről szóló tanulmányban olvashatunk többek között az érintettek demográfiai jellemzőiről, területi vonatkozásokról, valamint nemzetközi összehasonlításokról is.
A belföldi munkaerő-vándorlás kérdése eleddig javarészt feldolgozatlan volt, így érdekes információkat közölnek a szerzők az ingázókról, az utazással töltött időről, a lakhelyváltoztatókról.
r. Fóti János-dr. Lakatos Miklós: Foglalkoztatottság és munkanélküliség 3. és 4. kötet
Készült az OFA támogatásával, Budapest 2004-2005. 128, illetve 140 oldal. Beszerezhető az OFA Kht.-nél (www.ofakht.hu), valamint letölthető a http://lib.ksh.hu/ kshkiadványok oldalról.
Banki kockázatok
Napjainkban egyre szélesedik a bakok által nyújtott szolgáltatások palettája. Mindez az élesedő versenynek tudható be, melynek nyomán a pénzintézetek is újabb és újabb kihívásokkal találják szembe magukat, illetve egyre nagyobb kockázatokkal járó üzleteket vállalnak. A Bankmenedzsment című könyvben a banki kockázatokról, illetve kezelésük gyakorlati megoldásairól kapunk áttekintést – részletesen, példákkal illusztrálva. Az alapvetően banki, pénzügyi szakembereknek íródott mű hasznos olvasmány lehet mindazoknak, akik a "másik" oldalról kívánnak bepillantást nyerni abankok vezetőire vonatkozó előírásokba.
A könyvből a modern üzleti, illetve banki működés feltételeinek, kihívásainak ismertetése mellett a kockázatvállalás szabályozását, az alapelveket, illetve a jövedelmezőségi mérőszámokat ismerjük meg. Tájékozódhatunk a likviditás lényegéről, vizsgálatáról és kezeléséről, valamint az ezzel kapcsolatos menedzseri stratégiákról, a kamatlábkockázat keretében a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság alapelveiről és a kockázatfedezés módszereiről.
A továbbiakban a devizapiacok ügyleteivel, a fedezeti stratégiákkal ismerkedünk meg. A hitelkockázat típusai közt ügyfél-, partner-, kibocsátói, ország-, elszámolási, szállítási, bizományosi, teljesítés előtti, letétkezelői, biztosítéki kockázat egyaránt előfordul.
Végül a Bázeli Tőkeegyezményben lefektetett szabályok, illetve a banki kockázatok növekedésének okairól, a kockázati menedzsmentről s a szükséges számításokról tájékozódhatunk.
llés Ivánné dr.: Bankmenedzsment
Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Bp., 2005. 288 oldal. 2700 Ft.
