Több forrásra lenne szükség
Agazdasági rendszerváltozás óta a hazai kis- és középvállalkozói réteg nagy átalakuláson ment át, miközben folyamatosan igazodni próbált a jogszabályi változásokhoz. Ugyanakkor a kisvállalkozók alkalmazkodóképességét, versenyképességét 2004 májusa óta új feltételek teszik próbára, hiszen az EU piaci kihívásainak is meg kell felelniük, ami aggodalmat kelt bennük. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) idei felmérése azt jelzi, hogy a kis- és középvállalkozók kedvezőtlenebbül ítélik meg üzleti helyzetüket. Állításuk szerint kapacitáskihasználtságuk az év eleji 76 százalékról májusra 73 százalékra csökkent, s emiatt beruházási ráfordításaikat is visszafogják. Öszszességében úgy ítélik meg, hogy az uniós csatlakozás óta – a hazai és a külpiacokon egyaránt – erősödött verseny.
Pénzügyi alapok
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) hangoztatott célja, hogy a kkv-szektort megerősítse, támogassa versenyképessége javításában. E réteg segítésére a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC) áll rendelkezésre, amelyet az 1999. évi XCV. törvény szabályoz. A jogszabály felhatalmazása alapján a KKC forrásából kizárólag a kkv-k fejlődését szolgáló támogatásokat lehet finanszírozni, tehát forrást kaphatnak maguk a vállalkozások, illetve azok a programok, amelyek közvetett módon e szektort segítik.
Az Európai Unió tagországainak a strukturális alapok forrásainak elnyerésére vonatkozó elképzelésüket komplett fejlesztési tervbe kell "becsatornázniuk", ez Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Terv. Az NFT-hez két operatív program, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), valamint a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) készült, mindkettő azzal az elgondolással, hogy támogassa az ágazatok növekedését, modernizációját.
A GVOP, amely a termelőszektorra koncentrál, négy fő prioritást határoz meg. Ezek közül az első a beruházásösztönzés, amely a korszerű termelőkapacitások kiépítését támogatja; erre a célra 2004-2006 között 140 millió eurót irányoz elő. A második prioritás a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése; a rendelkezésre álló keret 170 millió euró. A további célokra, a kutatás-fejlesztésre 136 millió eurós, az információs társadalom fejlesztésére 137 millió eurós összeget nyújt az EU a megjelölt időszakra. Epénzeket pályázati úton "oszthatja le" a vállalkozásoknak a GKM.
Tőkepiaci eszközök
A kormány 2002-ben fogadta el az átfogó, középtávú Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot, amelynek – kidolgozói szerint – fő erénye, hogy elődjén, a Széchenyi-terven túlmutatva a kisvállalkozók számára lehetővé kívánja tenni, hogy a tőkepiac eszközeihez is hozzáférjenek. Az állami támogatások átfogó csomagjáról van szó, amely már az európai uniós forrásokkal is kalkulál annak érdekében, hogy a vállalkozók helytállhassanak az EU egységes piacán.
A program alkotói szerint részint a növekedésben lévő kis- és középvállalkozások fejlődését, a hazai és a külpiacokon való terjeszkedését, részint a stagnáló, ám életképes cégek megerősítését kívánja ösztönözni, de nem feledkezik meg arról sem, hogy – az esélyegyenlőség jegyében – támogatást nyújtson a hátrányos helyzetű, illetve hátrányos térségekben működő cégeknek.
A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében az első évben, 2003-ban a KKC forrásából 12 pályázati konstrukciót hirdettek meg a kkv-k támogatására, ezekkel – az európai uniós alapelvekkel összhangban – a versenyképesség javítását, a vállalkozások közötti együttműködés erősítését, illetve az EU-csatlakozásra történő felkészítést kívánták segíteni. A pályázatok mások mellett támogatták a feldolgozóipari modernizációt és a technológiafejlesztést, a korszerű vállalatirányítási rendszerek kialakítását, a versenyképességet javító üzleti tanácsadást, a beszállítói tevékenységet, a minőségirányítási rendszer bevezetését, az interneten való megjelenést, a roma mikro- és kisvállalatok piaci esélyeit javító fejlesztéseket, valamint a felvett hitelekhez kamattámogatást nyújtottak.
Az első évben a költségvetési törvény a KKC 2003. évi kiadási előirányzatát 20 milliárd forint költségvetési támogatás és 72,2 millió forint bevétel alapján 20,0722 milliárd forintban állapította meg. A költségvetési törvény értelmében a kiadási előirányzat 50 százalékáig lehetett többletkötelezettséget vállalni a következő év kiadási előirányzatának terhére.
Élen a főváros
A pályázati rendszer sikerét szemlélteti, hogy 2003-ban már 7550 pályázat futott be, amelyek keretében a vállalkozók 21,8 milliárd forint támogatást igényeltek. Abeadványok 70,5 százaléka jutott forráshoz, együttesen 14,7 milliárd forintnyi értékben. A legnépszerűbb konstrukciónak ebben az évben a minőségirányítási rendszer bevezetésének és tanúsíttatásának támogatására kiírt pályázat bizonyult, s nagy érdeklődés kísérte a kiskereskedelmi vendéglátó és szolgáltató üzlethelyiségek korszerűsítésére kiírt pályázatot, továbbá sokan kértek támogatást az interneten való megjelenéshez is. A legtöbb beadvány természetesen Budapestről és Pest megyéből futott be. Innen is nyertek a legtöbben, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből.
A GKM 2004-ben, már kifejezetten a kis- és középvállalkozásoknak, 7 pályázati konstrukciót hirdetett meg. Ebből a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképességi Operatív Programjának keretében, az EU strukturális alapjainak társfinanszírozásával öt pályázatot, kizárólag nemzeti forrásból pedig a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében két pályázatot hirdettek meg.
Uniós források
A kis- és középvállalkozások támogatását 2005-ben is kiemelten próbálja kezelni a kormány, s azzal kalkulál, hogy az európai uniós támogatások növekedésével dinamikusan bővülhet az erre fordítható forrás. Tavaly a Pénzügyminisztérium összesítése szerint 22,5 milliárd forint központi pénz jutott erre a célra, 2005-ben pedig a 30 milliárdot is megközelítik az előirányzott összegek. Az idén a GKM fejezetében található kkv-célelőirányzat csökkent ugyan csaknem 7 milliárd forinttal, s 3,5 milliárd forintra mérséklődött, ugyanakkor az uniós támogatások kerete a magyar résszel együtt 5 milliárd forinttal, több mint 18 milliárd forintra nőtt. Ezzel egyidejűleg a hitelgaranciára fordítható összeg változatlanul 5 milliárd forint maradt.
A kormánynak azonban marad némi mozgástere: ha az igények azt szükségessé teszik, az operatív programok támogatásra szolgáló keret az eredeti támogatási erőirányzat 45 százalékával külön módosítás nélkül megemelhető. Ezt meghaladó pályázati igények esetén a keret kormánydöntéssel tovább növelhető. E szabályozás azt a szándékot tükrözi, hogy az uniós források maradéktalanul felhasználhatók legyenek.
A kis- és középvállalkozások megerősítését szolgálják a KKC-ből finanszírozott, nem pályázati úton nyújtott támogatások: a Midihitel, a Széchenyi-kártya, a Lánchíd Faktoring, valamint az Európa Technológiai Felzárkóztatási Hitelprogram. Az idén májusban indult el a Sikeres Magyarországért hitelprogram, amely alapvetően a kis- és középvállalatok, illetve az önkormányzatok forráshoz jutását bővíti. A kkv-k hitelhez jutását egyéb források is segítik, ilyen például a Magyar Fejlesztési Bank által refinanszírozott Econova hitelkonstrukció, valamint a Mikrohitel plusz. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint ugyanakkor a kkv-knak a legnagyobb támogatást az adórendszer nyújtja a beruházási adóalap-kedvezménnyel, valamint a beruházási hitelek kamata utáni adókedvezménnyel.
Pályázatok 2005-ben
A GKM a GVOP-n keresztül az idén is közzétette pályázati felhívásait, amelyek jellemzően a tavalyi konstrukciókra épülnek, hasznosítva a korábbi tapasztalatokat. Ezek – a pályázó szervezetek igényeinek felmérése alapján – jelentősen egyszerűbbek, mondhatni "pályázóbarátabbak" lettek.
A GKM legfrissebb adatai szerint kifejezetten a kis- és középvállalkozások fejlesztésének támogatására a GVOP keretében jelenleg három pályázat van folyamatban: a kis- és középvállalkozások műszaki technológiai hátterének fejlesztése, a vállalkozói kultúra és ismeretek bővítése, valamint az együttműködés erősítése a vállalkozói szektorban. E pályázatokra eddig összesen 3248 beadvány érkezett, ami megfelel a tavalyi időarányosnak. (2004-ben mintegy 1,7 milliárd forintot fizettek ki ilyen célra, több mint 400 pályázónak.)
A GVOP keretében folyamatban van a beruházásösztönzés területén két, a kutatás-fejlesztés és innováció körében három, az információs és gazdaságfejlesztés prioritás címszó jegyében pedig négy pályázati kiírás.
A KIOP keretében négy pályázat van folyamatban, ezek esetében – mások mellett – egészségügyi, állati, építési és bontási hulladékok kezelésére, az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztésére, illetve a környezeti kármentesítésre lehet támogatást igényelni.
A GKM utóértékelési rendszert működtet a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatok sikerességének megállapítása érdekében, ezzel kívánja mérni a programok gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatását, valamint a vállalkozások teljesítményének változását. A pályázatok jellegéből adódóan ugyanakkor a támogatott fejlesztések eredményessége gyakran csak hosszú távon, 5-7 év múlva mérhető fel jól.
FMM: álláshelyek támogatása
A kis- és középvállalkozások megerősítését, talpon maradását a GKM mellett a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) is segíteni próbálja. A kormány márciusban 1,5 milliárd forint értékben indított programot e réteg munkahelyteremtő beruházásainak ösztönzésére, amit az FMM koordinált. Ez hazai finanszírozású program volt, amellyel a kormányzat célja az volt, hogy mintegy 2000 új álláshelyet hozzon létre.
A programot a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből finanszírozták. A pályázat során egy-egy munkahely támogatásához mintegy 800 ezer forintot lehetett igényelni, illetve ehhez további 200 ezer forintot abban az esetben, ha a vállalkozó a beruházását hátrányos helyzetű térségben valósítja meg, illetve regisztrált munkanélküliek alkalmazását vállalja. A támogatás elnyerésének feltétele volt, hogy a vállalkozó a dolgozói létszámot három évig, a támogatással létrehozott kapacitásokat pedig öt évig fenntartsa.
Az FMM munkahelyteremtő céllal több induló programot is bejelentett, közöttük egy 10 milliárd forintos hitelprogram indítását, amelyhez a szaktárca 300 millió forintnyi kamat- és bértámogatást nyújt. Nagy beruházást nem igénylő szellemi munkahelyek létrehozására pedig 200 millió forintos program van folyamatban.
A kis- és középvállalkozói szféra fejlesztését a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) is preferálja. Ezt a projektet az Európai Unió 75 százalékos támogatásával finanszírozzák. Aprogram irányító hatósága az idén májusban írt ki új pályázatokat, amelyek részint közművelődési intézmények felnőttoktatási tevékenységét finanszírozzák, részint magukat a vállalkozásokat próbálják ösztönözni munkavállalóik képzésére.
Június óta lehet pályázni azoknak a cégeknek, amelyek vállalják dolgozóik oktatását. Olyan programokkal lehet indulni, amelyek fejlesztik a munkavállalók és a vállalkozások, különösen a kkv-k piaci alkalmazkodóképességét. Ehhez 1-50 millió forint nyerhető el, a pályázóknak 10-65 százalékos önrészt kell előteremteniük. A korábbi fordulókban már csaknem 100 pályázó jutott ilyen forráshoz mintegy 750 millió forint értékben. A most rendelkezésre álló összeg több mint 7 milliárd forint, ebből 5,25 milliárd uniós támogatás.
Túlburjánzó bürokrácia
A kialakult pályáztatási rendszert, a hozzá kapcsolódó adminisztrációs és egyéb feladatokat és a gyakorlatot vegyesen ítélik meg az érintettek, a vállalkozók. Miközben alapjaiban szükségesnek tartják a támogatási konstrukciókat, sok kritikával illetik a hatóságok túlbuzgóságát, a bürokráciát.
A Pécs-baranyai Iparkamara például egyenesen Magyarország és az Európai Unió versenyképessége gátjának titulálja a kialakult pályázati rendszert. A kamara a vállalkozók visszajelzései alapján úgy véli, a struktúra nem alkalmas a versenyképesség javítására, s a kisvállalkozók korántsem azonosulnak a kormányzati sikerjelentésekben szereplő állításokkal. APBKIK meglátása szerint a szerződéskötések folyamata hosszadalmas, s a kisvállalkozókat rendkívül hátrányosan érinti, hogy a pénzt csak hosszú idő múlva folyósítják számukra. Ez súlyos likviditási gondokat okoz az általuk előfinanszírozott beruházásoknál. Akamarához beérkezett jelzések szerint a nyertesek azt is tapasztalják, hogy a szerződéskötés előtt újabb, esetenként teljesíthetetlen, a pályázati kiírásban korábban nem szerepelt követelményeket támasztanak velük szemben. Sokan emiatt nem mernek pályázni, vagy pedig menet közben lépnek vissza, mert nem tudják vállalni az eljárás közben felmerülő többletterheket.
Adminisztrációs terhek
A kamara szerint indokolatlanul nagy adminisztrációs terhek hárulnak a jelentkezőkre, a legkülönfélébb címeken sokszor magas összegű eljárási díjakat szednek be tőlük, és olyan biztosítékokat kérnek a támogatás elnyeréséhez, amelyekkel csak kevés vállalkozó rendelkezik.
A kamara felmérése szerint kevesebb pénz jut a fejlesztésekre, mint a túldimenzionált pályázati rendszer működtetésére, a nagy apparátus és a vele kapcsolatos költségek fedezésére.
Súlyos problémának tartja a kamara azt is, hogy a vállalkozások gyakran háttérbe szorulnak az önkormányzati pályázók mellett az olyan döntéshozó testületek előtt, ahol a kormányzati képviselet mellett túlsúlyban vannak az önkormányzatok. Így a meghirdetett források a munkahelyteremtő beruházások helyett különféle önkormányzati célokra, például iskolák, óvodák, templomok vagy éppen ravatalozók fejlesztésére mennek el.
A kamara számításai szerint minden 100 beszedett adóforintból csak 20 jut vissza az eredeti célra, a vállalkozásfejlesztésre. Ennek a központosított adórendszer az oka, illetve az, hogy az önkormányzatoknak nincs pénzük feladataik ellátására, ezért régiójuk gazdasági fejlesztésekor a hosszú távú céloknál előbbre valónak tartják a napi bevételek hajszolását.
Csorbul az esélyegyenlőség
A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására mindenképpen szükség van – állítja Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke, aki azonban elengedhetetlennek tartja a vállalkozói esélyegyenlőség megteremtését. Az IPOSZ tagjainak szembe kell nézniük azzal a problémával, hogy az európai uniós tagsággal a külföldi kisvállalkozások komoly versenytársként jelennek meg, s ezek sokkal könnyebben képesek erőforrásokat felsorakoztatni maguk mögött.
Az IPOSZ alelnöke szerint a kisvállalkozók esélyeit rontotta az is, hogy Magyarország az Európai Unió vállalati besorolását azonnal átvette, noha ez nem lett volna kötelező. Ez azzal járt, hogy a nagyvállalatok listájáról sokan átsorolódtak a kicsik közé, rontva ezzel a többiek részvételi esélyeit a kifejezetten kisvállatok számára kiírt pályázatokon.
Az IPOSZ alapvetően jónak tartja a kialakult pályázati rendszert, amelynek lehetőségeit egyre jobban kihasználják a vállalkozások. A kezdeti időszakban voltak ugyan kevésbé jó kiírások – amelyek nem igazodtak a gyakorlati igényekhez –, a tapasztalatok alapján azonban a kiíró szervezetek módosítanak ezeken.
Kassai Róbert kifogásolta az adminisztráció bonyolultságát is, úgy vélte: minél inkább uniós pénzek "forognak" a pályázaton, annál több és bonyolultabb az adminisztrációs kötelezettség, ami valószínűleg a magyar hatóságok tapasztalatlanságával, illetve azzal a törekvéssel is magyarázható, hogy az EU esetleges kifogásait megelőzzék.
Formai hiányosságok
Az IPOSZ még mindig nagy problémaként értékeli a hitelkonstrukciók és egyes támogatások esetében a saját erő előteremtését, mivel ez épp a mikro- és kisvállalkozások körében okozza a legtöbb nehézséget. Noha a projektek megalapozottabbak, az érdekvédelmi szervezet az önerő mérséklése mellett érvel.
Kassai Róbert szerint egyes pályázatok esetében szakmai tévedés, hogy a kiírás szerint a támogatásért többlettermelést kell vállalni. A kisvállalkozói szektorban esetenként a piaci részesedés megőrzéséhez is segítségnyújtásra van szükség, ugyanakkor egyes tevékenységek korántsem igénylik a termelés fokozását. Ugyanakkor bizonyos források – például a minőségbiztosítás kiépítésére folyósítottak – korántsem eredményeznek automatikusan termelésbővülést, legfeljebb hosszabb távon; szakmai hiba tehát ez utóbbit elvárni.
Az IPOSZ szeretné elérni azt is, hogy a konstrukciók között több olyan legyen, amely módot teremt a támogatás forgóeszközként való felhasználására is. Amagyar vállalkozásokat ugyanis gyakran sújtja a körbetartozás, emiatt előfordul, hogy leginkább forgóeszközre van szükségük – mutatott rá az alelnök, hozzátéve, hogy emellett a források bővítésére mindenképpen szükség volna.
Ma még a vállalkozások által benyújtott pályázatok felét formai hiányosságok miatt visszaadják, kevés a nyertes. Az IPOSZ és a GKM közös felmérése szerint a vállalkozók 32 százaléka pályázott már valamilyen forrásra. A cégek azonban mindinkább megtanulják a pályázatírást, hiszen egyre nagyobb a verseny a szűkös forrásokért. Az IPOSZ segítséget próbál nyújtani tagjainak azzal, hogy franchise-hálózatba szervez tanácsadó cégeket, amelyek hasonló feltételekkel, elérhető áron vállalják a pályázatírást a mikro- és kisvállalkozók számára.
Felgyorsult a beadványok feldolgozása
Tovább gyorsult az elmúlt időszakban a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében benyújtott pályázatok feldolgozása: a július közepéig beérkezett 22 ezer 589 pályázat 77 százalékát érintően már végleges döntést hoztak a felelős minisztériumok. Március végén 18 ezer 160 benyújtott pályázatnál ez az arány 69 százalékos, az elmúlt év végén pedig 16 ezer pályázat mellett 55 százalékos volt.
A nyertes pályázatok száma július közepén 9 ezer 131 volt, szemben a március végi 6ezer 257 darabbal. Ezzel eddig 464 milliárd forintnyi támogatás talált gazdára, ami a Magyarországot megillető hároméves támogatási keret több mint 68 százalékának felel meg. A nyertes projektek az ország mintegy 1600 települését érintik, és több mint 30 ezer új munkahely megteremtéséhez, valamint majdnem 86 és fél ezer meglévő munkahely megtartásához járulnak hozzá. A nyertesek kétharmada – több mint 6 ezer pályázó – július végén már támogatási szerződéssel is rendelkezett. A pályázók számára eddig kifizetett támogatás összértéke 25,1 milliárd forint, vagyis az elmúlt év végi adat ötszöröse és az idei első negyedéves mutató két és félszerese. A szerződéskötések nagy számának köszönhetően a következő időszakban várhatóan lendületet kap a projektek megvalósítása, és ennek megfelelő ütemben gyorsulhatnak a kifizetések is.
