Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Alkalmi munkavállalói könyv
Az alkalmi munkavállalói könyv magában foglalja a munkavállaló és a kiállító adatait, az alkalmi munkavállalással kapcsolatos tájékoztatást, kitöltési útmutatót, valamint az alkalmi munkavállalás esetén a kitöltendő fejezetekhez tartozó rovatokat, a közteherjegy helyeit tartalmazó sorszámozott lapokat, valamint a hivatalos bejegyzések lapjait. A könyv elkészítéséről a Foglalkoztatási Hivatal gondoskodik, a könyvet a megyei (fővárosi) munkaügyi központok az (1) bekezdésben megjelölt szervnél igényelhetik.
Az alkalmi munkavállalói könyv formájáról, kitöltéséről, elkészítéséről és elosztásáról rendelkező, a 103-as Magyar Közlönyben megjelent 10/2005. (VII. 25.) FMM rendelet 2005. augusztus 1-jétől hatályos, a korában kiállított AM könyvek 2005. december 31-ig használhatók fel.
Pénzügyi törvények módosításai
A 2005. évi LXXXII. törvény számos pénzügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza.
Módosult a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény, a fogyasztóiár-kiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény. (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról lapunk társadalombiztosítási rovatában olvashatnak.)
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
A törvénymódosítás értelmében adóterhet nem viselő járandóságnak számít
– a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló,
– ezenkívül az "Útravaló" ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj.
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 30/A §-a szerint a foglalkoztató által átvállalt társadalombiztosítási járulékot.
Ahol a törvény valamely rendelkezését a magánszemély tevékenységéből származó bevételi értékhatártól függően kell vagy lehet alkalmazni, az értékhatár a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is) összegével megemelkedik.
Nem minősül nem önálló tevékenységből származó bevételnek a magánszemély által a külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel.
Az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye
Az összevont adóalap adóját csökkenti a munkavállaló – külön törvény rendelkezései szerinti – alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztató magánszemély nevére szóló elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt, az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett közteherjegy értékének 75 százaléka, feltéve hogy az alkalmi foglalkoztatás nem a foglalkoztató magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének megszerzése érdekében történt.
Átalányadózással kapcsolatos módosítás
Az átalányadózás évében felmerült öszszes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. Az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatást folyósítottak.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alkalmazásában nettó árbevétel: a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50%-ával, csökkentve a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó öszszegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása
E módosítás felhatalmazza a vendéglátásért felelős minisztert, hogy a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályait jogszabályban megállapítsa.
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása
Ezentúl számlának tekintendő az adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papíralapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely a törvényben megállapított adatokat tartalmazza.
Egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papíralapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény
E törvény módosítása szerint például nem lehet elektronikus úton intézni:
– az e törvény szerinti engedélyek kiadását, az engedély módosítása iránti kérelmeket, valamint a jövedéki üggyel kapcsolatos egyéb kérelmek közokiratként vagy eredeti bizonylatként (ezek hiteles másolataként) csatolandó mellékleteinek benyújtását,
– a jövedékiadó-bevallás és a jövedékiadó-visszaigénylési (adó-visszatérítési) kérelem benyújtását,
– a jövedéki ügyekben eljáró vámhatóság eljárási cselekményeit,
– a jogorvoslati eljárás iránti kérelem benyújtását.
Az ügyfél kizárólag a jövedéki ügy megindításakor választhat az ügyintézés hagyományos és elektronikus formája között. A jövedéki üggyel kapcsolatos eljárásban nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és más elektronikus eszköz útján benyújtott kérelem.
Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott
– az eljárást felfüggesztő,
– az eljárást megszüntető,
– a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
– a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
– az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,
– a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,
– a végrehajtási kifogást elbíráló,
– az eljárási bírságot kiszabó,
– az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint
– a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító
végzés ellen.
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
Az utólagos ellenőrzés fogalma a következőképpen változott: az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi – ideértve az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 1989. december 21-i 4045/89/EGK rendelet szerinti – tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e.
Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság vizsgálja különösen: az áru vámellenőrzés alá helyezésének megtörténtét, a vámérték kimunkálásának, az áru tarifális besorolásának, valamint a vámkedvezmények vagy vámmentességek igénybevételének jogszerűségét, és az ezek alkalmazásához előírt feltételek kedvezményezett által történő betartását, a vámtartozás rendezésének megtörténtét, valamint a kötelező felvilágosítás vámkezelések, vámeljárások során történt felhasználásának jogszerűségét.
Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél:
– ha vámtartozása áll fenn, és felszámolását, végelszámolását rendelték el,
– az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
– a pénzügyminiszter utasítására,
– az eljáró vámhatóság felettes szervének vagy a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokának (a továbbiakban: országos parancsnok) rendelkezése alapján,
– ha azt a külföldi vámhatóság nemzetközi megállapodáson alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé.
A vámhatóság köteles az utólagos ellenőrzés lefolytatásáról annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az ügyfelet írásban értesíteni.
A vámhatóság mellőzheti az ügyfél előzetes értesítését, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik, meghamisítják.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
Az adózó adókedvezményt vehet igénybe jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalommeghatározása szerinti állandó helyű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével, vagy 2006. január 1-jét követően szerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján megvalósuló, szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás üzembe helyezése esetén.
Szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmények
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények jegyzékét a 9/2005. (VII. 15.) FMM rendelet tartalmazza. A július 18-án hatályba lépett jogszabály – amely a 100-as számú Magyar Közlönyben olvasható – szerint a szakmai vizsgák szervezésére vonatkozó jogosultság e rendelet mellékletében közzétett intézmények vonatkozásában 2009. június 30-ig áll fenn.
Közlekedési szakképesítések szervezésére jogosult intézmények
A gazdasági és közlekedési miniszter augusztus 5-ei hatállyal kijelölte az egyes közlekedési szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézményeket. Az autóbusz-vezető, a tehergépkocsi-vezető, a közlekedési és vízépítési búvár közlekedési szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére a 102-es Magyar Közlönyben megjelent 61/2005. (VII. 21.) GKM rendelet mellékletében felsorolt intézmények jogosultak.
Az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetek kijelölése
Az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezeteknek az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban működő Kijelölési Bizottságtól kell kérelmezniük a jogszabályban előírt tanúsítási tevékenységre szóló kijelölést. A9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet a kijelölési eljárás részletezése mellett meghatározza a kérelmezővel szembeni követelményeket is. A 102-es számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály előírása szerint a kérelmező szervezet részére legfeljebb 3 éves időtartamra adja ki a kijelölési okiratot a Kijelölési Bizottság.
A számlákkal kapcsolatos követelmények
Az adóalany vevő, pénzügyi képviselő, vagy az adóalany kibocsátó nevében eljáró bármely harmadik fél által számítógéppel vagy elektronikus úton kibocsátott számla akkor minősül adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha a felek előzetesen, írásban megállapodnak a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra eredetileg kötelezett is nyilvántart, ellenőriz.
A 99-es számú Magyar Közlönyben megjelent módosítást a 24/2005. (VII. 14.) PM rendelet vezette be.
Elektronikus információszabadság
Törvény született az elektronikus információszabadságról. A 2005. évi XC. törvény meghatározza azokat a közérdekű adatokat, amelyek elektronikus úton, internetes honlapon bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen hozzáférhetőek lesznek. Ennek értelmében például az interneten elérhetők lesznek a jogszabályok is. A Magyar Közlöny nyomtatott változatának oldalhű, digitális másolatát a nyomtatott változat megjelenésének napján közzé kell tenni.
2007. július 1-jétől az interneten olvasható lesz a Bírósági Határozatok Gyűjteménye is.
Adatszolgáltatás az építőiparban
Július 15-étől az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és a nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) 10 millió forint kivitelezési értéket (szerződéses érték) meghaladó, illetve a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve akkor folytatható, ha az építési tevékenységgel kapcsolatos adatokat a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább 8 munkanappal az építtető bejelentette az építési (létesítési) engedély kiadására hatáskörrel rendelkező elsőfokú építésügyi hatóságnak. Ugyanez a kötelezettség terheli az építtetőt a továbbépítésre vonatkozóan, ha az építési tevékenységet fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában folytatja, és a továbbépítési engedéllyel elvégzendő építési tevékenység kivitelezési értéke eléri az említett értéket. A kivitelezési értéket – a 99-es számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint – a bejelentéssel egyidejűleg meg kell küldeni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak. Az építtetőt mindkét hatósággal szemben változásbejelentési kötelezettség is terheli.
A július 15. előtt megkezdett építési tevékenységekkel kapcsolatban a bejelentési kötelezettségnek augusztus 1-jéig kell eleget tenni.
A 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet szerint, ha az építtető ezt kezdeményezi, és ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, a bejelentés elektronikus úton is megtehető.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása azzal jár, hogy a hatóság megtiltja az építési tevékenységet. Az erről szóló határozat azonnali végrehajtása fellebbezésre tekintet nélkül elrendelhető.
Törvénymódosítás a villamos energiáról
Az Országgyűlés módosította a villamos energiáról szóló jogszabályt. A 2005. évi LXXIX. törvény a kormány, illetve a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a Magyar Energia Hivatal feladatainak meghatározásán túl rendelkezik a szociális villamosenergia-ellátásról, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsolt villamos energia felhasználásáról, és a fogyasztói vezeték üzemeltetőjének kötelezettségéről is. A törvény a 93-as Magyar Közlönyben olvasható.
Közcélú villamos hálózatra csatlakozás feltételei
A közcélú villamos hálózatra való új csatlakozás esetén igényelt villamos teljesítmény, valamint a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felül igényelt többletteljesítményért a hálózati engedélyes által a rendszerhasználótól csatlakozási pontonként kérhető csatlakozási díj mértékét és alkalmazási feltételeit az 58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet állapítja meg.
Ha a rendszerhasználó az e rendeletben előírt csatlakozási díjat a hálózati engedélyesnek megfizette, és az egyéb jogszabályi, műszaki és szerződési feltételek is teljesültek, továbbá ha a közüzemi vagy a villamosenergia-vásárlási és a hálózathasználati szerződést a rendszerhasználó megkötötte, a hálózati engedélyes köteles az üzletszabályzatában előírt határidőn belül a hálózatra kapcsolást elvégezni.
A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó jogot szerez a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére, amely jogosultság a fogyasztási helylyel együtt átruházható. A rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére a csatlakozási díj megfizetésével szerzett jogosultság akkor sem szűnik meg, ha azt a rendszerhasználó nem veszi igénybe. Ha a rendszerhasználó a rendelkezésére álló teljesítményt nem használja ki, a hálózati engedélyes – a rendszerhasználóval történő megállapodás keretében – kezdeményezheti annak csökkentését.
A csatlakozási díj megfizetésével a fogyasztási helyre megszerzett jogosultság – eltérő megállapodás hiányában – más fogyasztási helyre nem vihető át, kivéve a rendeletben megállapított esetben.
A csatlakozási díj elemei és megfizetésének általános szabályai mellett a jogszabály meghatározza a csatlakozási alapdíj mértékét is.
