Az első két szakmáért nem kérhető pénz
Aszakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítésre a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek központi programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai tantárgyak központi programja tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamokon a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzéket.
A gyakorlati képzésre minden olyan szakképző iskola, vagy gyakorlati képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen lehetőség van, ahol adottak ennek jogszabályi feltételei.
Ingyenesség
A nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a tanuló számára az első és a második szakképesítés megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés a közoktatási törvény rendelkezései alapján ingyenes. Ilyen esetben a gazdálkodó szervezet nem kérhet, és nem fogadhat el hozzájárulást, illetőleg költségtérítést a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevő tanulótól sem a gyakorlati képzés megszervezéséért, sem a gyakorlati képzés feltételeinek megteremtéséért. Az illetékes szakképző iskola a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát e tilalom megszegéséről. A tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara – a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve – legfeljebb öt évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől. Az eltiltásról szóló döntést öt napon belül írásban az illetékes szakképző iskola tudomására hozzák.
Oktatók
A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű. Agyakorlati oktatók kiválasztása során előnyben kell részesíteni a mestervizsgával vagy szakoktatói képesítéssel rendelkező személyeket.
Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű.
A gyakorlati képzés ideje
A gyakorlati képzést a tanév szorgalmi idejében – a gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola közötti eltérő megállapodás hiányában – lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással, a szorgalmi idő befejezését követően folyamatosan kell megszervezni.
Együttműködési megállapodás
A gyakorlati képzés a szakképzést folytató intézmények közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha
– a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél,
– a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél,
– a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére más gyakorlati képzést szervezőnél,
– a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben,
– a tanuló gyakorlati képzésére képzőközpont által működtetett tanműhelyben
kerül sor.
A megállapodást írásba kell foglalni, és azt a működési költségek biztosítása érdekében a szakképző iskola fenntartójának jóvá kell hagynia. Ha a megállapodásban foglaltaknak valamelyik fél nem tesz eleget, a mulasztást sérelmező fél egyeztetést kezdeményezhet a szakképző iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjénél, főjegyzőjénél.
Tanulószerződés
Gazdálkodó szervezetnél a gyakorlati képzés a tanuló és a gazdálkodó szervezet között írásban létrejött tanulószerződés alapján folyik. A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.
A hátrányos megkülönböztetés tilalma
A tanulószerződés megkötésekor, módosításakor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. A hátrányos megkülönböztetés tilalmára, következményeinek orvoslására a közoktatási törvény előírásait kell alkalmazni.
A hátrányos megkülönböztetés tilalmát megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara – a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve – egytől öt évig terjedő időtartamra eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől.
A szerződés megkötése
Tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet köthet, amely rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel, illetőleg e feltételekről más gazdálkodó szervezettel vagy szakképző iskolával együttműködve gondoskodni tud. Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez be kell szerezni a szülő, illetőleg a gyám írásbeli hozzájárulását is.
A feltételek vizsgálata
A gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeinek meglétét a gyakorlati képzés szervezőjének telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve a tanulószerződés megkötését megelőzően bírálja el. A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenőrzésében – az illetékes területi gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett – a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola is részt vesz.
Az illetékes területi gazdasági kamara az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el. Határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, a bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság soron kívül köteles eljárni.
Alkalmassági vizsgák
Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki
– a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett, továbbá
– a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel.
A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg a pályaalkalmassági vizsgálat lebonyolításában a gazdálkodó szervezet felkérésére – a feltételek biztosítása esetén – a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola is részt vesz.
A szakképző iskola közreműködése
A tanulószerződés megkötésében – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, illetőleg a gyám kérésére – az illetékes szakképző iskola képviselője is közreműködik. Ha a közreműködés eredményeként sem jön létre a tanulószerződés, akkor a szakképző iskola – az illetékes területi gazdasági kamara közreműködésével – gondoskodik annak a tanulónak a gyakorlati képzéséről, aki egyébként a szakképzés megkezdéséhez szükséges feltételeknek megfelel.
A szerződéskötési szándék bejelentése
A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés-kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Az első szakképzési évfolyam eredményes elvégzését követően a tanulószerződés-kötési szándékot a tanítási év megkezdése előtti május 15-éig kell bejelenteni az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanulószerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól.
A szerződéskötés időpontja
A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni. Az írásban megkötött tanulószerződést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás időpontjáig köteles bemutatni a szakképző iskolának. Atanulószerződés alapján a szakképző iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel.
Jogok és kötelezettségek
A tanulószerződés alapján a tanuló gyakorlati képzéséről a gazdálkodó szervezet gondoskodik. Ennek keretében gondoskodik a tanuló előírt követelmény szerinti képzéséről, szakmai fejlődéséről, továbbá egészsége és testi épsége megóvásáról.
A gazdálkodó szervezet csak akkor mentesül a tanulószerződésben és a törvényben meghatározott gyakorlati képzési és más kötelezettségeinek a teljesítése alól, ha feladatait szakképző iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetőleg a tanuló más gazdálkodó szervezettel tanulószerződést köt.
A tanulószerződés alapján a tanuló a törvény szerint járó juttatásokra a tanév kezdőnapjától jogosult. A gyakorlati képzés kezdőnapja a szakképző iskola által a gyakorlati képzésre kijelölt első nap.
A tanulószerződésben a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.
A tanulószerződésben a tanuló ezzel szemben arra vállal kötelezettséget, hogy
– megtartja a gazdálkodó szervezet képzési rendjét, végrehajtja a képzésre vonatkozó utasításait;
– a képességeinek megfelelően elsajátítja a szakmai gyakorlati ismereteket;
– megtartja a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat;
– nem tanúsít olyan magatartást, amelylyel veszélyeztetné a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit.
A tanulószerződés kötelező tartalma
A tanulószerződésnek tartalmaznia kell
– a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait;
– az Országos Képzési Jegyzékkel azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt;
– a gyakorlati képzés helyét;
– a tanulónak adandó pénzbeli juttatás összegét;
– a gazdálkodó szervezet által – a tanulót jogszabály alapján megillető juttatásokon és kedvezményeken felül – biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és feltételeit.
A szerződés megszűnése
A tanulószerződés megszűnik
– a szakmai vizsga sikeres letételével;
– a szakképző iskolából való kizárással, illetőleg a tanulói jogviszonynak a közoktatási törvény szerinti megszűnésével, ha a tanuló az iskolai tanulmányait 30 napon belül más szakképző iskolában sem tudja folytatni;
– a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével;
– a tanuló halálával,
– a gazdálkodó szervezet eltiltásával a gyakorlati képzésben való részvételtől.
Utóbbi esetben a tanulószerződés a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozat jogerőre emelkedésének napjával, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat végrehajtásának napján szűnik meg.
A szerződés megszüntetése
A tanulószerződés megszüntethető
– közös megegyezéssel és
– felmondással.
A tanulószerződést a tanuló és a gazdálkodó szervezet természetesen csak közös megegyezéssel módosíthatja. Afelmondást írásban kell közölni. Felmondás esetén a tanulószerződés a felmondás közlését követő tizenötödik napon szűnik meg. Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés tanuló részéről történő felmondásához és módosításához be kell szerezni a szülő, illetőleg a gyám írásbeli hozzájárulását is.
A gazdálkodó szervezet felmondása
A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést akkor mondhatja fel, ha
– a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére;
– a tanuló a szakmai vizsga követelményeinek a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget;
– a tanuló a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi.
A gazdálkodó szervezet a felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania.
A tanuló a felmondással szemben, a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül, bírósághoz fordulhat. A keresetnek a felmondás végrehajtására halasztó hatálya van. Kivétel ez alól, ha a felmondás azon alapul, hogy a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére, illetőleg hogy a tanuló a szakmai vizsga követelményeinek a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget. Ilyenkor a keresetnek nincs halasztó hatálya a megtámadott felmondásra.
Felmondási tilalom
A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel
– a tanuló betegsége időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig;
– üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt;
– a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.
A tanuló felmondása
A tanuló a tanulószerződést az illetékes területi gazdasági kamarával történt egyeztetést követően indokolás nélkül bármikor felmondhatja.
Értesítés, igazolás
A tanulószerződés megszűnéséről a gazdálkodó szervezetnek az illetékes területi gazdasági kamarát, illetőleg a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolát egyidejűleg értesítenie kell.
A tanulószerződés megszűnésekor a gazdálkodó szervezet a tanuló részére – kérelmére – köteles igazolást kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.
Nyilvántartás
A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését.
Foglalkoztatás
A gyakorlati képzést szervező munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – köteles biztosítani a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket.
Munkabiztonság
A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulót a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, amely a munkahely feladata. A tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról a képzési idő alatt szintén a gyakorlati képzés szervezőjének kell gondoskodnia.
Munkaidő
Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A napi képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.
Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc megszakítás nélküli szünetet kell adni a képzési időn belül.
Munkaszervezés
A fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra pihenőidő jár.
A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe. Nincs helye gyakorlati képzésnek
– az elméleti képzési napokon;
– a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező;
– a képzési idő alatti köztes vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain; továbbá
– minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
A gazdálkodó szervezet heti pihenőnapokon, illetőleg munkaszüneti napokon a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett a hét más gyakorlati képzési napján ugyanolyan mértékben szabadidő jár.
Foglalkozási napló
A gazdálkodó szervezet köteles foglalkozási naplót vezetni a tanuló gyakorlati képzéséről. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A foglalkozási naplót a szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani.
Mulasztás
A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló részvételét, illetőleg mulasztását a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló köteles mulasztását igazolni.
Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges.
Ha a tanuló mulasztása eléri ugyan a fenti mértéket, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.
Javadalmazás
Pénzbeli juttatás
A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. Ennek havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a kötelező legkisebb munkabér legalább tizenöt százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben – a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve – az előző félévben nyújtott pénzbeli juttatás havi összegének legalább tíz százalékával kell emelni. Apénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell az illetékes szakképző iskolát.
A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni.
A pénzbeli juttatás a tanulót a képzés teljes időtartamára – ideértve a tanulónak járó oktatási szünet időtartamát is – megilleti. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.
A tanuló részére járó pénzbeli juttatásából való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok az irányadók.
Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni.
Táppénz
A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.
Egyéb juttatások
A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben
– kedvezményes étkeztetés,
– munkaruha,
– egyéni védőfelszerelés (védőruha),
– tisztálkodási eszköz,
– útiköltség-térítés,
– a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót ezenkívül az öszszefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás
illeti meg.
Kártérítési felelősség
A tanuló köteles megtéríteni a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt.
A gazdálkodó szervezet, ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, köteles azt megtéríteni. Tanulószerződés hiányában az iskola, illetőleg a gyakorlati képzés szervezője köteles a tanuló kárát megtéríteni, ha a baleset a tanműhelyben végzett munka során következett be.
A tanuló és a gazdálkodó szervezet kártérítési felelősségére tanulószerződés esetén a munkajogi kártérítési felelősségi szabályok az irányadók. Ettől eltérően azonban a tanuló a gazdálkodó szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.
Ellenőrzés
Amennyiben a gazdasági kamara dolgozza ki a szakmai és vizsgakövetelményt, az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés törvényességi ellenőrzése keretében vizsgálhatja a maximális csoportlétszámra, a tanulói terhelésre, a tanulói kedvezmények és juttatások biztosítására, a tanulói munka- és balesetvédelemre, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésekben, valamint az eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását. Az iskolai tanműhely ellenőrzésében – amely egyébként a közoktatási törvényben meghatározott eljárási rend szerint folyik – kizárólag a szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közreműködhetnek.
A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés felügyeletét és a képzésre vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzését az illetékes területi gazdasági kamara – a feltételek biztosítása mellett – a szakképző iskola közreműködésével végzi. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a gyakorlati képzés felügyelete a szakképző iskola dolga.
Szintvizsga
A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez. A szintvizsga előkészítésében és megszervezésében az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, szakmai szervezetek, továbbá a tanulói jogviszony szerint illetékes szakképző iskola képviselőjével együttműködve vesz részt.
Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara dolgozza ki a szakmai és vizsgakövetelményt, a szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve – az illetékes szakképző iskola és a gyakorlati képzés szervezője képviselőjének közreműködésével – szervezi meg.
Oktatási szünet, pihenőidő
A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulót
– tanévenként (évfolyamonként) legalább harminc nap oktatási szünet, továbbá azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, ezenfelül további öt nap oktatási szünet;
– a tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő illeti meg.
A felkészülési idő megilleti azt a tanulót is, akinek a gyakorlati képzése nem tanulószerződés alapján történik. A felkészülési idő – függetlenül a szakmai vizsga sikerétől – egy ízben illeti meg a tanulót. A gazdálkodó szervezet a szakmai vizsga megismétlésekor is biztosíthat felkészülési időt. A felkészülési időt közvetlenül a szakmai vizsga előtt, a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni.
Az oktatási szünetet a szakképző iskola oktatási szünetében lehetőleg egybefüggően kell kiadni. Ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgán eredményesen megfelelt, oktatási szünetre nem tarthat igényt.
Az oktatási szünet és a felkészülési idő kiadásánál a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.
Betegszabadság, szülési szabadság
A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére – kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben – naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának hetvenöt százaléka jár.
A terhes, illetőleg szülő tanulót a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg.
