Terjedőben a tanulás új módszerei
A statisztikák szerint napjainkban Magyarországon felnőtt fejjel mintegy 500 ezren tanulnak, jóllehet, e körbe azok a könyvtárlátogatók is beletartoznak, akik tanulási céllal keresik fel a bibliotékákat. Az iskolarendszeren kívüli szervezett oktatásban ennél kevesebben vesznek részt, számuk mintegy 350 ezerre tehető, közülük 258 ezer a foglalkoztatott. E körből – a 2003-as adatok szerint – mintegy 120-130 ezren a munkahelyi szakmai képzésbe kapcsolódtak be, 50-60 ezren pedig különböző oktatási intézményekbe iratkoztak be. A felnőttek iskoláiban, tagozatain azonban ennél többen tanulnak, mert ott vannak a foglalkoztatási rendszerben nem szereplők és a gyesen, gyeden lévők is.
Előnyök és korlátok
Az oktatási intézményekben munka mellett tanulók egy része távoktatásban vesz részt, de hogy pontosan mennyien vannak, azt dr. Szivi József, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI) igazgatóhelyettese szerint csak becsülni lehet, mert pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Vitathatatlan azonban, hogy a kilencvenes évek eleje óta, a fejlettebb országok példáját követve, nálunk is fokozatosan teret hódít e módszer. Bázisai az egyetemeken, főiskolákon vannak, majd létrejöttek a jórészt ezekre specializálódott önálló képzőszervezetek is.
A szakértő elmondta: a távoktatás a korábban kizárólagosan alkalmazott esti és levelező képzéssel szemben gyökeresen megváltoztatja az ismeretszerzés módját, nem utolsósorban azért, mert nagymértékű szabadságot ad a résztvevőknek. Ez részben időbeli kötetlenséget jelent, a hallgató ugyanis a számára legkedvezőbb időpontokban veheti elő a tankönyvet, jegyzetet, kapcsolja be a videót, a számítógépet. Másrészt a szabadság a helytől való függetlenségben is megnyilvánul.
A "távos" diák akár munkába menet, a vonaton, villamoson is belelapozhat a jegyzetébe vagy memorizálhatja az idegen szavakat. A hallgató ad absurdum a munkahelyi üresjáratokat is hasznosíthatja tanulással. A távoktatás nagy előnye tehát, hogy messzemenően alkalmazkodik a felhasználó igényeihez, időbeosztásához, életritmusához.
Pozitívuma ennek a világszerte általánosan használt módszernek a minden korábbinál nagyobb mértékű interaktivitás is. A speciálisan felépített tananyag révén a hallgató fokozatosan, lépésről lépésre mélyedhet el az ismeretekben, a feladatok megoldásával folyamatosan ellenőrizheti tudását, lényegében teljesen függetlenítve magát a tanárától, a mentorától. Ugyanakkor lehetősége van a tutorral, a pedagógiai asszisztenssel, valójában a képzőintézménnyel, a folyamatos kapcsolattartásra is: akár személyesen a hetente-kéthetente meghirdetett konzultációkon, illetve a technikai berendezések, a telefon, a számítógépes levelezőrendszer segítségével.
Számos előnyével együtt természetesen a távoktatás sem csodaszer, mindenekelőtt nem nélkülözheti a résztvevők személyes elkötelezettségét és legfőképpen magát a tanulást. Megvannak a korlátai is. Elsősorban azokra a tantárgyakra alkalmazható, amelyek elméleti ismereteket közvetítenek. A készségek, a képességek, a gyakorlat elsajátítására azonban kevésbé célravezető eszköz. Nehezen képzelhető el például az esztergályosok képzése távoktatással – véli az igazgatóhelyettes. Jóllehet, a gép szerkezetét meg lehet tanítani, s szétszedésére, összerakására kitűnő programokat lehet készíteni – sőt még a rajta végzett munkát is be lehet mutatni –, de magához az esztergáláshoz a személyes részvétel már nem nélkülözhető.
Állami kedvezmények
A távoktatás kifejezést a köznapi használatban időnként helytelenül értelmezik – mondja az igazgatóhelyettes. Nem ritkán így jelölnek vállalati továbbképzést, a hagyományos, munkaidő-kedvezményekkel támogatott tanfolyamot. Olykor a munkáltatók adott ismeretanyag elsajátíttatására megrendelik a komplett programot, de végrehajtása már saját szervezetük feladata. Előfordul, hogy képzőszervezetek az érdeklődőknek a jól csengő kifejezéssel hirdetnek szemesztereket, amelyekről aztán kiderül, hogy távolról sem távprogramok, ugyanis a hallgatóknak a hét három-négy napján is az iskolapadban kell ülniük.
Dr. Szivi József tapasztalatai szerint a felnőttképzés – és ezen belül a távoktatás – jelentőségét, szerepét a munkáltatók mind szélesebb köre ismeri fel, ám számos központi, állami kedvezmény is segíti az egész életen átívelő tanulást. Ilyen például az úgynevezett felnőttképzési normatív támogatás, amely a szakmával nem rendelkező felnőttek szakmaszerzését segíti elő. Azokét, akik akkreditált, tehát államilag elismert intézményben tanulnak.
A felnőttképzést a különböző törvények alapján a többi között személyijövedelemadó-kedvezmény is segíti, mód van arra, hogy a vállalatok saját munkavállalóik képzésére fordítsák szakképzési hozzájárulásuk egy részét. Ugyanakkor a munkaügyi tárca, és a Nemzeti Felnőttképzési Intézet is évről évre pályázatokat ír ki meghatározott képzések támogatására.
Mentori konzultációk
Az országban több egyetemen, illetve főiskolán, köztük a Budapesti Gazdasági Főiskola két karán szerezhető távoktatás keretében felsőfokú végzettség. A Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karon 1996-ban, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karon egy évvel később indult a képzés, majd tavaly februárban a harmonizáció, a fejlesztés, a módszertan gondozására Felnőttképzési Intézetet hoztak létre. Ma csaknem 3ezer távoktatásos hallgatót képeznek a főiskolán.
Sándorné dr. Kriszt Éva főiskolai tanár, távoktatási igazgató megerősíti az NFI igazgatóhelyettesének szavait: a forma vagy módszer népszerűsége jelentős mértékben annak köszönhető, hogy alapvetően rugalmas, kötetlen, a korábbi, esti és levelező oktatásénál nagyobb hallgatói önállóságot nyújt, és egyben követel. Lényege, hogy döntő mértékben egyéni tanulásra, önképzésre épít. Ennek megfelelően a hallgatók a távoktatási oktatócsomagokban olyan tan- és segédanyagokat, útmutatókat, feladat- és mintakollekciókat kapnak, amelyek támogatják, "vezérlik" egyéni és konzultációs tevékenységüket.
A fáradságos munkában azonban a főiskola nem hagyja magukra diákjait, például előre meghirdetett mentori konzultációkkal segíti őket. Ezekre péntek délutánonként és szombaton, tehát munkaidőn kívül kerül sor. A vizsgakötelezettségek teljesítése esetén, egyéni tanulmányi rend alapján, a nyolc féléves képzési idő lerövidíthető, illetve az egyes úgynevezett modulrendszerű tantárgyak későbbi felvétele esetén meg is hosszabbítható.
A távoktatási igazgató kifejtette: az esti és a levelező képzésben sokkal kevesebb lehetőség kínálkozott arra, hogy a hallgatóknak segítséget nyújtsanak. Az átalakulásnak persze nem csak ez volt az oka. Számottevően közrejátszottak az uniós PHARE-, Tempus- és más pályázatok, amelyeken sikeresen szerepelt a főiskola, miként lendületet adtak a nagy német, spanyol és angol távoktatási egyetemeken szerzett személyes tapasztalatok is. Mindezeket összevetve tértek át a távoktatásra, bár tudták, hogy a működtetés viszonylag magas kiadásait nem fedezik az esti és a levelező képzésre megszabott állami normatívák. Költségtérítéses képzéssel kényszerültek meghirdetni a stúdiumokat.
Sándorné dr. Kriszt Éva nem vitatja, hogy a félévenkénti 140 ezer forint a hallgatók számára nem csekély megterhelés, ám ez afféle előrehozott befektetés, amit ráadásul nagyon sok esetben megtérít a munkáltató. A vállalatoknál, főleg a nagyobbaknál, ugyanis mindinkább tisztában vannak azzal, hogy versenyképességük feltétele a képzett munkaerő.
Teljes értékű diploma
A hallgatók esetleges anyagi nehézségei számos más módon is áthidalhatók. Sokan igénybe veszik a diákhitelt, míg például a gyesen, gyeden lévőknek tandíjmentes a tanulás. Ugyanakkor tekintélyes azoknak a száma is, akik részletfizetési kedvezményben részesülhetnek. Aköltségtérítés összege egyébként tartalmazza a teljes oktatócsomag árát: a mintegy 40 ezer forint értékű könyvet és egyéb ismerethordozót, amit a hallgatónak akkor is meg kellene vennie, ha nappali tagozaton és térítésmentesen tanulna.
A távoktatás professzorai azt szokták mondani, hogy az a jó távoktatásos tananyag, amelyik maga tanítja a hallgatót, s a főiskolán igyekeznek ennek a követelménynek megfelelni. Tankönyveikben jószerével nincs egyetlen olyan példa sem, amelynek a megoldása ne lenne megtalálható. "Kereszthivatkozások" igazítják el a tanulót, és ha valaki a tananyag felépítését követi, bizonyos, hogy fokozatosan egyre több információ birtokába jut. Az ismeretek valójában teljesen önálló munkával elsajátíthatók, különösen hogy rendelkezésre állnak gyakorló feladatok is.
Az internetre – tekintettel hallgatóik anyagi helyzetére, illetve arra, hogy az otthonokban nem általános a számítógép – csak módjával építenek, az általa megszerezhető információkra inkább csak ráadásként számítanak. Mindamellett a főiskolán, a konzultációs hétvégéken internetes ügyeletet tartanak.
A Budapesti Gazdasági Főiskolán a nappali tagozatos hallgatókéval azonosak a távoktatásban részt vevőkkel szembeni követelmények, s nem különbözik a számonkérés sem. Csak a végbizonyítványhoz vezető út tér el alaposan. Mindebből következően teljes értékűek a távoktatásos diplomák. Mindenesetre a főiskola vezetői azt tapasztalják, hogy hallgatóiknak nincsenek állásgondjaik, a hirdetésekben is gyakran keresik a náluk végzett szakembereket.
Ez végső soron csöppet sem meglepő, a beiratkozók túlnyomó többsége ugyanis saját jószántából, belső igénytől vezéreltetve és többé-kevésbé határozott céllal vállalja a négyéves kemény tanulást, nagyon komoly pénzt invesztál ebbe – még ha munkaadója révén is –, így kellően motivált.
Ami a szakma-, illetve pályaválasztást illeti: a jelentkezők általában az eredeti szakmához illeszkedő kiegészítő képzésekre jelentkeznek. Sajátos módon évről évre sok közöttük a mérnökhallgató, de tanult itt már orvos és zenetanár is gazdasági, pénzügyi ismereteket. A másoddiplomások aránya húsz százalékra tehető.
Támogatási szerződés
Az Atalanta Oktatási Kft.-nél az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák közül 14-et oktatnak távoktatási formában alap- és emelt szinten, illetve felsőfokon. Marketingrészlegük folyamatosan figyeli a munkaerőpiacot; távoktatási központjuk az igényekhez igazodva állítja össze az aktuális kínálatot.
Az Atalanta 1988-ban jött létre. Először nyelviskolaként működött, majd dinamikus fejlődésének köszönhetően mára komplex nyelvi és szakmai képzési, valamint távoktatási intézményként vált ismertté. A távoktatásban a fiatalok érettségi vagy valamilyen meglévő szakképzettség birtokában kezdhetik meg tanulmányaikat.
Krizbay-Hangel Katalin távoktatási igazgató szerint hallgatóik mintegy 40 százaléka felsőfokú végzettséggel iratkozik be, azzal a céllal, hogy piackonform ismereteket szerezzen. Elsősorban a pénzügyi-számviteli ügyintézői, a mérlegképes könyvelői, az európai üzleti asszisztens, általában a gazdasági jellegű képzések iránt nagy az érdeklődés, illetve évek óta népszerűek a humán erőforrás és a menedzsment stúdiumaik, viszont a kommunikációs szakok iránt egy ideje stagnál az érdeklődés.
A távoktatásban részt vevők száma az Atalantánál évről évre nő. Részben az itt végzettek toborozzák az újakat, s a marketing ebből a szempontból jól működik. Ennek révén elég jó arányban eljutnak a foglalkoztatási rendszer aktív és passzív szereplőihez, a magánszemélyekhez, mert elsősorban őket célozza meg a stratégiájuk.
A marketing a vállalatok irányában is működőképesnek bizonyult. Ez is "kétkomponenses". Vannak olyan cégek, amelyekkel már évek óta nagyon jó az intézmény kapcsolata, s amelyek már ismerik az Atalantát, azok folyamatosan küldik hozzájuk munkavállalóikat. Ezenkívül új cégekkel is keresik az együttműködést. A nagy nemzetközi vállalatoktól rendszeresen érkeznek hozzájuk hallgatók, esetenként kisebb-nagyobb csoportjaik egyidejűleg kezdik meg tanulmányaikat. Náluk általában már a támogatási szerződés is a zsebben lapul.
Hagyományos távoktatási, illetve az idén tavasszal indult kombinált esti-távoktatásos formában oktatnak. A képzési időszakok egytől négy szemeszterig terjednek. A kereskedő-vállalkozói képzés például egyszemeszteres, elkezdik tavasszal a tanulást, majd ősszel vizsgáznak a hallgatók. A hagyományos szeptemberi mellett mód van a tavaszi beiratkozásra is. Az igények és a lehetőségeik szerint tehát egy évben kétszer kapcsolódhatnak be a távoktatásba a hallgatók.
Módszereik lényegében azonosak a többi távoktatási intézményével; saját tankönyvekkel "dolgoznak", s náluk is megtalálható a tutor, a mentor, illetve a hallgatók egyszerre csak egy tantárgyat tanulnak. A képzését azonban minden intézmény egy kicsit a saját képére formálja. Krizbay-Hangel Katalin szerint náluk "erős" a hallgatóközpontúság, illetve ennek jegyében a szolgáltatások kínálata: a diákkönyvtári szolgálat, a továbbtanulási tanácsadás, s talán az internetre is jobban támaszkodnak az átlagosnál.
Számítógépes ellenőrzés
Számítógépes ellenőrzési rendszerük segítségével követni tudják hallgatóik ismeretelsajátításának minden egyes mozzanatát, és ha azt látják, hogy valamelyikük történetesen nem készítette el esedékes beszámolóját, azonnal érdeklődhetnek gondjai felől, felajánlhatják a segítséget. Jobban örülnek ugyan, ha esetleges problémáival a diák maga keresi meg a központot, de mindenképpen figyelik a hallgatók "pályafutását", mert az a céljuk, hogy a hozzájuk beiratkozottak sikeresen be is fejezzék tanulmányaikat. Nem véletlen, hogy minimális azok száma, akik idő előtt abbahagyták a tanulást.
A távoktatása jövőjét illetőn egy pillanatig sem bizonytalan az igazgatónő. Az már nem kérdés, hogy e módszer elfogadott-e Magyarországon. Hivatalosan feltétlenül, mert a Felnőttképzési Akkreditációs Testületnél és a Magyar Akkreditációs Bizottságnál – külön eljárás keretében – akkreditálhatók a távoktatásos képzések. Az elméleti, minőségbiztosítási oldal tehát rendjén is lenne, hiszen nagyon komoly módszertanokat dolgoztak ki a felsőoktatási és az Atalantához hasonló képzőintézmények.
A munkáltatóknál sem lát különösebb gondot a szakember, különösképpen ha a távoktatásra jelentkezők még az állami normatív támogatás igénybevételére is jogosultak lennének magánszemélyként, mert így képzésük nem terhelné a munkáltatók költségvetését.
