A HR újraértelmezése
A vállalaton belül az emberekkel való foglalkozás mindig is fontos volt. A HR – ahogyan összefoglalóan nevezik a bennfentesek – igyekszik érvényt szerezni annak a tételnek (közhelynek), hogy az ember a legfőbb érték – még a vállalatok szempontjából is. A más néven emberi erőforrás menedzsment létjogosultsága bizonyított, de továbbélése a 21. században mégis kétségekkel teli – írják azok a szerzők, akik publikáltak a közelmúltban megjelent könyvben. A munkavállalók fejlesztése és vezetésének módja számtalan variációban képzelhető el, vállalatonként is különböző lehet, végezhetik előtérben álló neves szakemberek, háttérben munkálkodó csapatok. A HR jövője biztos, hiszen a modern vállalati stratégia része, ugyanakkor kétségek merülnek fel annak ismeretében, hogy maguk a változások nem köthetők egyértelműen a HR-esekhez vagy neves képviselőikhez.
A Hewitt Associates szervezésében elkészült kötetben e kérdéseket járják körül a javarészt amerikai, kisebb részt európai és a felkért magyar szerzők. Az önálló tanulmányokból a HR minden ágáról, technikájáról és vállalati (gyakorlati) alkalmazásáról részletes ismereteket szerezhetnek az olvasók, megismerve a szakemberek álláspontját a HR továbbélési lehetőségeiről. Aszakma egyöntetűen vallja, hogy a vállalaton belül e fiatal szervezeti rész tovább erősödik majd, az irányokat tekintve azonban megosztott. Míg egyesek a tanácsadói "leminősítést" is elfogadják, mások kitartanak amellett, hogy képesek továbbra is meghatározó szerepet játszani a szervezetfejlesztésben. A számos kérdés megválaszolásába a laikus olvasó is "besegíthet"...
R a 21. században. Szerkesztette: Marc Effron, Robert Gandossy, Marshall Goldsmith HVG Kiadói Rt., Budapest, 2004. 372 oldal. Ára: 4500 Ft.
Juttatások – üzleti megfontolások
A jól képzett alkalmazottakat megnyerni és megtartani egyaránt komoly tudást igényel a vállalati HR-szakemberektől. Miközben a megtartó erők között a legtöbben az anyagiakat, az alapbért és a hozzá illeszthető egyéb pénzeszközöket sorolják előre, érdemes a hatékonyság szempontjából fontos, juttatásokként nevezett fogalmat is szemügyre venni. Amint az egyik neves HR-es szakember fogalmaz: a munkatársak az alapbért természetesnek tekintik, úgy vélik, hogy a teljesítmény alapú ösztönzőket kiérdemelték, azonban a juttatásokat pluszként értékelik. S hogy az igényeknek megfelelő juttatások ne váljanak a bérhez hasonlóan "megszokottá", célszerű ezeket rugalmas keretek között tartani. A hol, hogyan, mit érdemes kérdésekre ad választ a Poór József szerkesztésében megjelent, kézikönyvként is használható kötet. Ebben elméleti és gyakorlati (vállalati) szakemberek írják le azt, amit a rugalmas ösztönzés témakörében tudni érdemes. A juttatások fejlődéstörténete és a külföldi gyakorlat bemutatása mellett ismereteket szerezhetünk a tervezés adminisztrációs és adózási részeiről, a ma divatos cafetéria térhódításáról. Számos vállalati esettanulmány mutatja be a rendszer hatékonyságát, az alkalmazás során felmerülő gondokat. A jövőt illetően a szerzők a rugalmasság mind nagyobb térhódításával számolnak, s nem tarják utópiának, hogy minden dolgozónak testreszabott, készpénz alapú kompenzációs csomagja legyen. Mert mint a kötet zárómondata sugallja: a paternalista munkaadók kora lassan lejár.
ugalmas ösztönzés, rugalmas juttatások. Szerkesztette: Poór József, KJK-Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005. 367 oldal. Ára: 4000 Ft + áfa.
Környezeti szabályozás
A környezetvédelem szabályozása évek óta újabb és újabb feladatok elé állítja a honi jogalkotókat. Az európai uniós normákhoz igazodó harmonizáció már jóval Magyarország csatlakozása előtt kezdetét vette, ám e munka ma is tart. Manapság az egyik legaktuálisabb, s a gazdaság szereplőit széles körben érintő "téma" a termékdíj, melynek összegét a környezetet károsító termékekre vetik ki. A gazdálkodó szervezeteknek – kötelezettségeik teljesítéséhez – a vonatkozó, az ez év január 1-jével hatályba lépett módosított törvényen kívül a végrehajtási s egyéb rendeleteket is ismerniük kell. A gazdaság szereplőit mindezen ismeretek eligazodásában segíti a környezetvédelmi termékdíjról szóló kézikönyv, amely egységes szerkezetben ismerteti a konkrét teendőket.
A szerzők mindenekelőtt részletezik a termékdíjköteles termékek körét, s ismertetik a fizetési feltételek – s a mentesség – előírásait, illetve áttekintik a bevallást, a nyilvántartást és a számlázást. Olvashatunk a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés stb.) és a termékdíjfizetés összefüggéséről, valamint a befizetések visszaigénylésének módjáról. Megismerjük a díjköteles termékek, illetve a belőlük származó hulladékok azonosításának nemzetközi, nemzeti kódjait és a szabályozó hatóságok feladatait. A jogkövetkezményekről szintén tájékozódhatunk.
A kézikönyvben – a gazdálkodók útbaigazítása céljából – ajánlást is találunk a termékdíj belső nyilvántartási rendszerének kialakítására és a könyvelési feladatokra. Mindezt mintapéldák szemléltetik.
ekete Balázs-Magyar Béla-Vidák Andrea: Környezetvédelmi termékdíj 2004-2005. SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 2005. 256 oldal. Ára: 5100 Ft.
