Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Vezető tisztségviselők a készülő új társasági törvényben
A Magyar Közlöny 43. számában jelent meg az új társasági törvény és cégtörvény koncepciójáról szóló 1030/2005. (IV. 4.) Korm. határozat. Ez – taglalva az új, szeptember 15-ére kidolgozandó és kormány elé terjesztendő törvények tartalmát – 21. pontjában külön szól a vezető tisztségviselők munkavégzéséről.
A koncepció szerint az új társasági törvény alapján a vezető tisztségviselői jogviszony "sui generis társasági jogi jogviszonynak" fog minősülni. Ez azt jelenti, hogy nem a tagsági jogviszony, megbízási vagy munkaviszony alapján kell majd e feladatot ellátni, hanem egy új jogviszonyfajta jön létre a törvény által.
Ez attól független, hogy a koncepció szerint a tagok (részvényesek) társasági szerződésbe, illetve alapszabályba foglalt döntése alapján a Ptk. vagy a Munka törvénykönyve rendelkezéseit kell e jogviszony tartalmára nézve alkalmazni. Ugyanakkor e két törvény csak szubszidiárius, azaz mögöttes jellegű szabályozás lenne a társasági törvényhez képest: a társasági törvény tartalmazna a jogviszony vonatkozásában olyan speciális rendelkezéseket, amelyek elsőbbséget élveznek a Ptk. vagy az Mt. általános jellegű előírásaihoz képest.
Képzési támogatás
A Magyar Közlöny 33. száma tartalmazza a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletet módosító 5/2005. (III. 18.) FMM rendeletet.
Az FMM rendelet az eredeti jogszabályt pontosítja annak érdekében, hogy egyértelmű legyen: a munkaügyi központtól támogatásban részesülő, a képzésben részt vevő személy, valamint a képzőintézmény közötti megállapodás nem tartozik az új közbeszerzési törvény [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.)] hatálya alá.
A módosítás egyrészt hangsúlyozza, hogy a munkaügyi központ valójában a képzési támogatás részét képező képzési költséget utalja át a képzőintézmény számára, másrészt új elemként rögzíti, hogy az átutalás a képzésben részt vevő személy nevére kiállított számla alapján történik. A munkaügyi központ és a képzőintézmény megállapodása ugyanis csupán a technikai lebonyolítást szolgálja.
Reprezentativitás a közalkalmazotti szférában
2005. január 1-jével lépett hatályba a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) módosításáról szóló 2004. évi CXXIV. törvény. A törvény elválasztotta a közalkalmazottitanács-választás eredményétől a közalkalmazotti területen működő szakszervezetek reprezentativitását, és azt a szakszervezet taglétszámához kötötte, valamint újraszabályozta az ezen alapuló kollektívszerződés-kötési jogosultságot.
A Magyar Közlöny 35. számában kihirdetett, a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 48/2005. (III. 23.) Korm. rendelet határozza meg a reprezentativitás feltételei igazolásának rendjét. Munkáltatói szinten a munkáltató és a munkáltatónál működő szakszervezetek képviselői közösen határozzák meg a reprezentativitás megállapításának eljárási rendjét, helyi-területi, ágazati, országos szinten pedig összesítésen alapuló eljárást fogalmaz meg a jogszabály. A reprezentativitás megállapítására első ízben 2005. március 31-i hatállyal került sor.
Statisztikai adatok tavalyról
Az 55-ös Magyar Közlönyben olvashatjuk a KSH tájékoztatóját néhány fontosabb, tavalyra vonatkozó adatról. Ezek ismerete azért fontos, mert a különböző ellátások megállapításának alapjául az alábbi statisztikai adatok szolgálnak:
Bruttó átlagkereset: 145700 Ft/fő/hó.
Nettó átlagkereset: 93 800 Ft/fő/hó.
Bruttó kereseti index: 106,1% (2003. év = 100).
Nettó kereseti index: 105,7% (2003. év = 100).
Fogyasztóiár-index:
2004. december: 105,5% (2003. december = 100),
2004. év: 106,8% (2003. év = 100).
Jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke április 26-ától 7,50 százalék. A változást az 54-es Magyar Közlöny tartalmazza.
Gépjármű-vezetői vizsgák
Megjelent a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló rendelet, amely július 1-jén lép hatályba. Egy másik rendelet a képzés és vizsgáztatás részletes szabályait tartalmazza. Mindkét jogszabály az 52-es Magyar Közlönyben olvasható.
Július 1-jétől a vezetői jogosítvány illetéke 4000 forint lesz. Az erről szóló törvénymódosítás az 54-es Magyar Közlönyben található.
Kötelező jótállás
Június 1-je után változik az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló rendelet. A kötelező jótállás kiterjesztése mintegy 25 termékcsoportra vonatkozik.
A módosítás az 52-es Magyar Közlönyben jelent meg.
