Két új pályázat
A humánerőforrás-fejlesztéssel foglalkozó operatív program keretében két új pályázatot ír ki június elsejétől a foglalkoztatáspolitikai tárca. Az egyik egy hétmilliárd forintos program, amely a vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését szolgálja, a másik egy 1,3 milliárd forinttal meghirdetett projekt a felnőttképzés hozzáférésének javítására. Pályázni mindkét programra június elseje és december 31-e között lehet, a pályázatokhoz szükséges nyomtatványok a www.hefop.hu weboldalon érhetők el.
Nőtt a munkanélküliség
Az idén az első negyedévben a munkanélküliségi ráta 7,1 százalék volt, szemben a 2004. január-márciusi 6,1 százalékkal – tudatta áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok szerint az első negyedévben a foglalkoztatottak száma 3millió 871 ezer, a munkanélkülieké 297,4 ezer volt. Előbbiek száma 2004 januárja és márciusa között 3,892 millió volt, az állástalanoké pedig 252 ezer. A KSH közlése szerint 2004. december és 2005. február között a munkanélküliségi ráta 6,9 százalék volt, 0,9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
Milliárdok felnőttképzésre
A pályázati forrásokkal és a 3 milliárd forintos normatív támogatással együtt az idén összesen 300 milliárd fordítható felnőttképzésre – hangsúlyozta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter az IPOSZ Országos Szakképzési Konferenciáján, áprilisban. A tárca vezetője szerint Magyarországot alacsony foglalkoztatási szint és alacsony munkanélküliség – 6,9 százalék – jellemzi, s még mindig nagyon magas az inaktívak száma. Az említett csoport jelentős része még tanul, nyugdíjas, esetleg gyesen vagy gyeden van, 20 százalékuk pedig semmilyen ellátásában nem részesül, tehát eltartott, illetve "feketemunkás". A cégek 19 százaléka több mint egy évig nem talál megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerőt. Az emberek nehezen váltanak szakmát, és igen alulreprezentáltak az atipikus foglalkoztatási formák is. E feszültségek kezelésére szolgál a felnőttképzés. Magyarországon az összes foglalkoztatott közül mintegy 12 százalék képzi tovább magát valamilyen formában; az Európai Unióban több mint 40 százalék ez az arány.
Oktatás területfejlesztőknek
Ingyenes továbbképzésen vehetnek részt a területfejlesztéssel foglalkozó intézményi és civil szervezetek dolgozói. A 45 tanfolyam közül több az európai uniós pályázatokon való sikeres részvételhez járul hozzá. A program április elején kezdődött. A személyenként 250 ezer forintos képzés támogatását a regionális fejlesztési operatív program 2 milliárd forintos keretéből finanszírozzák. A felsőfokú szakirányú továbbképzésnél a személyenkénti támogatás elérheti a 600 ezer forintot. A területfejlesztésben tevékenykedők a VÁTI Kht. honlapján tájékozódhatnak az egyes képző intézmények jelenleg 45-féle tanfolyami ajánlatáról. A kurzusokat akkreditált intézmények kínálják. A 45-féle képzési irány közül több az európai uniós pályázatokon való sikeres részvételhez járul hozzá. Például többféle tanfolyamot szerveznek a pályázatkészítés, a projektmenedzseri teendők témakörében.
Támogatott munkahelyek
A munkaügyi tárca 201 millió, valamint a megyei munkaügyi központ 5 millió forintos támogatásával 726 munkavállaló leépítése előzhető meg az Ajka Kristály üveggyárban. A cég összesen 860 dolgozót foglalkoztat.
Kordás László, a szaktárca politikai államtitkára Ajkán sajtótájékoztató keretében jelentette be a munkahelyek megőrzését célzó támogatás odaítélését. A program forrása a Munkaerő-piaci Alap, amely 2005-ben 2 milliárd forintot hirdetett meg a munkaügyi központok részére a munkapiaci válsághelyzetek kezelésére, valamint a foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésére. Az említett keretösszeg felhasználásával 6500-7500 munkahely őrizhető meg. A konstrukció célja, hogy egy adott munkáltató átmeneti működési problémái miatt ne szűnjenek meg az álláshelyek, illetve megelőzhető legyen a csoportos létszámleépítés.
Foglalkoztatási hét Brüsszelben
Az idén április 12-14. között tizenkettedik alkalommal rendezték meg Brüszszelben az Európai Foglalkoztatási Hét eseményeit. E rendezvényen Magyarország harmadik alkalommal szerepelt kiállítóként, illetve a szakmai programok résztvevőjeként.
Az Európai Bizottság Foglalkoztatás és Szociálisügyi Főigazgatósága, valamint az Európai Parlament támogatásával szervezett esemény középpontjában az Európai Unió 2004. májusi bővítése állt. E törekvést a "Tíz új tagállam – új lehetőségek százai" szlogen fejezte ki. A konferencia megnyitó plenáris ülésén beszédet tartott Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője is. A szakmai programok között került sor a magyar panelbeszélgetésre, amelynek központi témája a magyar foglalkoztatási stratégia kialakítása és annak eddigi végrehajtása volt.
Források a képzőközpontokra
Elkezdődött az országosan 16 térségi integrált szakképző központ létrehozásának előkészítése – tudatta az Oktatási Minisztérium. A tizenhat központ kialakítása 17,2 milliárd forintba kerül. Az oktatási tárca célja, hogy a jelenlegi csaknem ezer szakképző intézmény helyett 50-60 térségi létesítmény szolgálja majd a hazai szakképzést a régiókban és Budapesten. A térségi integrált szakképző központok (TISZK) általában 6-8 korábbi intézmény összevonásával jönnek létre, s a csúcstechnológiát felvonultató berendezéseket közösen használják majd. Az intézmények a moduláris és gyakorlatorientált szakképzés bázisául szolgálnak majd, csökkentve a párhuzamos kapacitások kiépítését, növelve a vállalati képzőhelyeken a gyakorlati képzésben részesülő tanulók arányát.
Balatoni közmunka
Egymilliárd forintot fordítanak a balatoni közmunkaprogramra ebben az évben. A projekt keretében májustól – várhatóan októberig – több mint ezer tartósan állástalan és szociális segélyezett kaphat munkát. Az idén Veszprém megye is csatlakozik a projekthez: az elmúlt évben részt vevő100-150 főhöz képest a nyári szezonban több mint ezer munkanélküli juthat munkához. A tavalyi 100 millió forintos projekt 2005-ben várhatóan eléri az egymilliárd forintot. A program összege – a munkabéren kívül – a munkába járás költségeit és az eszközigényt is fedezi.
Pályázatírók felkészítése
Az április 22-i oklevélátadó ünnepséggel lezárult a 2003 nyarán indított, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által finanszírozott Multiplikátor Program. Az utolsó képzési körben sikeresen végzett 410 hallgatóval létrejön az a mintegy 1800 fős pályázatírói és tanácsadói szakértő gárda, amelynek képviselői a pályázni kívánó kis- és középvállalkozásokat segítik a strukturális alapok forrásainak minél hatékonyabb lehívásában. Mindezt Dióssy Gábor, a GKM politikai államtitkára hangsúlyozta a tárcánál tartott ünnepségen. Kiemelte: a korábbi képzési körben végzett és már a tárca internetes honlapján lévő regiszterben szereplő szakemberek jól kamatoztatják tudásukat. Elsajátított ismereteik alapján – a tananyagban is szereplő, abban oktatott – KKV-pályázati kiírásokra 7000 pályázat érkezett, s közülük eddig közel 4000 vállalkozónak ítéltek meg összesen 23,5 milliárd forintot.
Diszkriminációs panaszok
A február óta működő Egyenlő Bánásmód Hatósághoz a foglalkoztatással kapcsolatban fordultak a legtöbben panasszal. Demeter Judit, a hatóság elnöke szerint leggyakrabban a nőket, a romákat és az 50 év felettieket ér hátrányos megkülönböztetés. Az új intézmény létrejötte óta több mint kétszázan fordultak a hatósághoz, de a panaszok nagy része nem merítette ki a diszkrimináció fogalmát. Jellemzően jogerős bírósági döntések birtokában keresték meg a hatóságot a panaszosok, ha ügyükben nem olyan döntés született, amilyet az érintettek elvártak. Lezárt ügyekben azonban nem tud eljárni a hatóság.
Foglalkoztatási paktum
Munkaerő-piaci együttműködést kötött a győri és a dunaszerdahelyi munkaügyi szervezet áprilisban.
A határon átnyúló foglalkoztatási partnerség (paktum) célja, hogy a két munkaügyi szervezet között kialakult jó szakmai együttműködést kiterjesszék a munkaerőpiac többi szereplőjére, az önkormányzatokra, a munkáltatókra és a civil szervezetekre is, a későbbiekben pedig kibővítsék a teljes határ mentén. Szlovákia és Magyarország között is vannak migrációs mozgások, amelyek előnyös és hátrányos munkaerő-piaci hatásokat egyaránt keltenek a határ közelében. Ez a folyamat összefügg a feketemunka és a határon átnyúló munkaerő-közvetítések nemkívánatos formáinak növekedésével. A közös feladatok megoldása érdekében mindenképp indokolt a partnerség (paktum) megerősítése és megtöltése szakmai tartalommal.
Védekezés a zaj ellen
Az uniós fővárosok közül Budapest az egyik "legzajosabb" – hangzott el az Európai Munkavédelmi Hét elnevezésű októberi programsorozat áprilisi beharangozó tájékoztatóján. Dr. Nosztrai Judit, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottsága munkaadói oldalának szakértője kiemelte: az Európai Unió tagállamaihoz viszonyítva a hazai munkavállalók helyzete nem rosszabb a zajártalmakat illetően, azonban a munkaadóknak a műszaki, a munkaszervezési és az orvosi tevékenység összehangolásával kell mérsékelniük a zajártalom kockázatát. Az Európai Munkavédelmi Hét programjait valamennyi uniós államban egy időben, ősszel rendezik meg, s a központi téma mindenütt a munkahelyi zaj mérséklése lesz. Magyarországon e témában országos konferenciára kerül majd sor, illetve számos más esemény szolgálja a legjobb módszerek népszerűsítését.
Lépések a munka frontján
A száz lépés program néven ismertté vált kormányzati intézkedéscsomag első részei – mintegy 15 pontban – a munka világát érintik majd, vélhetően már a közeljövőben. Többek között átalakul a munkanélküli ellátás rendszere, az alkalmi munkavállalói könyv következetesebb alkalmazásával teret nyerhet az úgynevezett kékmunka, szigorodik a tb- és munkaügyi ellenőrzés, módosulnak a munkaerő-kölcsönzési szabályok stb. Minden intézkedéssel az aránytalanságokat, igazságtalanságokat, valamint az adóelkerülést kívánja megszüntetni a kormány. A változtatások mibenléte egyelőre még formálódik, a részletekről lapunk folyamatosan beszámol majd.
