×

Európai Szociális Alap

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 87. számában (2005. május 15.)
Az Európai Unió szociálpolitikai céljai megvalósítására 1960-ban hozta létre az Európai Szociális Alapot (European Social Fund – ESF). Az Európai Szociális Alap a Strukturális Alapok egyike, költségvetése a Strukturális Alapok költségvetésének mintegy 30 százalékát teszi ki.

A HEFOP egyik forrása

A Római Szerződés külön fejezete szól az ESF-ról. A 146. cikk értelmében a belső piacon a munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek javítása és ezáltal az életszínvonal emeléséhez való hozzájárulás érdekében jön létre az Európai Szociális Alap, amelynek célja a Közösségen belül a munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítése, földrajzi és foglalkozási mobilitásuk növelése, továbbá az ipari és a termelési rendszerben bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodásuk megkönnyítése, különösen szakképzés és átképzés útján. Az alapot a bizottság kezeli, amelyet a kormányok, szakszervezetek és munkaadói szervezetek képviselőiből álló külön bizottság segít ebben a munkában.

Az ESF céljai

Az ESF főbb céljai: a humán erőforrás fejlesztése, az oktatás és szakképzés korszerűsítése, a foglalkoztatottság növelése, vagyis az egységes európai munkaerőpiac megvalósítása. 1992 után az alap forrásait jelentősen megnövelték, és új finanszírozandó célokat határoztak meg. Az alap új feladatai közé tartozik

– az esélyegyenlőség erősítése,

– az ipari szerkezetváltás által érintett dolgozók alkalmazkodásának segítése, valamint

– új termelési rendszerek kialakulásának támogatása.

1997 óta az EU rendelkezik Foglalkoztatási Stratégiával, melyen éves foglalkoztatási irányvonalak és a többéves nemzeti cselekvési tervek alapulnak. Az ESF az európai foglalkoztatási stratégia legfőbb pénzügyi eszközévé vált.

A Római Szerződés tanácsi rendelet megalkotására ad felhatalmazást a tanács részére. A tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően elfogadja az Európai Szociális Alapra vonatkozó végrehajtási határozatokat. 1999-ben az EU strukturális alapjaira vonatkozó szabályozást felülvizsgálták, és ezzel összefüggésben az ESF-ról is új jogszabály kiadására került sor. Ez az Európai Parlament és a tanács 2000. január 1-jétől hatályos 1999. július 12-i 1784/1999/EK rendelete.

A rendelet részletezi az alap céljait. Az alap támogatja

– a munkanélküliség megelőzésére és a munkanélküliség elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket, valamint

– a humán erőforrások és a munkaerőpiacba történő társadalmi beilleszkedés fejlesztésére irányuló intézkedéseket annak érdekében, hogy elősegítsék a foglalkoztatás magas szintjét, a férfiak és nők közötti egyenlőséget, a fenntartható fejlődést, valamint a társadalmi és gazdasági kohéziót.

Az alap különösen az európai foglalkoztatási stratégia és az éves foglalkoztatási irányvonalak alapján vállalt tevékenységekhez járul hozzá, mondja ki a rendelet 1. cikke.

Az ESF a foglalkoztatási helyzet javításához nem csupán pénzügyi forrásai révén járul hozzá, hanem a programokban tükröződő szemléletmódok alakításával is. Az ESF-programok központi kérdése a jövőben várhatóan a hosszú távú munkanélküliség megelőzésére irányuló stratégia kialakítása lesz.

Pénzügyi támogatások

A 3. cikk az ESF által nyújtható pénzügyi támogatásokról szól. Az alap pénzügyi támogatását nem államok, hanem személyek kapják olyan humánerőforrás-fejlesztési programokra, amelyek beleillenek a munkaerő-piaci beilleszkedés integrált koncepciójába. A támogatható területek közé tartozik

– az oktatás és szakképzés (ideértve a foglalkoztatási rehabilitációt is),

– a tudományos és technológiai fejlesztés,

– a vezetői képzés,

– a foglalkoztatás új formáinak fejlesztése.

A nemzeti támogatások kiegészítése

Az alap kiegészíti a tagállamok munkaerőpiac- és a humán erőforrások fejlesztésére irányuló tevékenységét, a foglalkoztatási nemzeti cselekvési tervekhez igazodva. Az ESF által nyújtott támogatások mértéke a foglalkoztatáspolitikára fordított összkiadások 1-2 százalékától több mint 50 százalékáig terjedhet. A nemzeti cselekvési tervekben megállapított prioritások figyelembevételével olyan stratégiát kell kidolgozni, amelyben különösen két szempont érvényesül:

– egyfelől a munkaerő képzettségének és alkalmazkodóképességének ösztönzése, a munkaszervezésben pedig az újítás,

– másfelől a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítése.

Ezeken belül az egyes tagállamok egyedi igényeinek megfelelően, egyeztetés alapján kerül sor a támogatások koncentrálására.

Az ESF emellett hozzájárul a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció ellen és az egyenlőtlenségek legyőzésére irányuló közösségi kezdeményezés (EQUAL-program) végrehajtásához is. Finanszírozhatók továbbá a tagállamokban vagy közösségi szinten a fentiek végrehajtásához szükséges előkészítő, felügyelő és értékelő tevékenységek, kísérleti projektek, tanulmányok elkészítése, szakmai tapasztalatcsere, tájékoztatás stb.

Támogatások Magyarországon

Az Európai Unió tagjaként Magyarország jogosulttá válik az unió fejlesztési támogatásainak igénybevételére, melyeket a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap nyújtanak. Azt, hogy a támogatások milyen célokra vehetők igénybe, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a hozzá kapcsolódó öt operatív program – agrár- és vidékfejlesztési, gazdaságiversenyképesség-fejlesztési, humánerőforrás-fejlesztési, környezetvédelemmel és infrastruktúrával kapcsolatos, illetve regionális fejlesztési operatív programok – határozzák meg.

A források elosztása

Az alap forrásainak tagállami elosztására, az intézkedések végrehajtására a tagállamban fogadó szerv létesül. Magyarországon ez az ESZA Kht., vagyis az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, mely 2000 októberében jött létre kizárólagos állami tulajdonú közhasznú társaságként. Jelenlegi tulajdonosai háromnegyed részben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, negyedrészben pedig az Oktatási Minisztérium.

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program

2004 elejétől az ESZA Kht. – mint közreműködő szervezet, a Foglalkoztatási Hivatal, az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága, az Egészségügyi, illetőleg az Ifjúsági, Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Strukturális Alapok Programirodája, és a Magyar Államkincstár mellett – részt vesz a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban, ennek keretében feladata a pályázatok kezelése, a nyertes kedvezményezettekkel történő szerződéskötés koordinációja, valamint a projektek szakmai monitorozása. Az Operatív Programban 2004 és 2006 között 138 millió euró felhasználására van lehetőség.

Az ESZA Kht. részt vesz a programjavaslatok előkészítésében, felelős a pályázatok megjelentetéséért, a beérkezett pályázatok értékelésének koordinációjáért, a nyertes pályázókkal történő szerződéskötésért, valamint a programok pénzügyi és szakmai monitorozásáért, pénzügyi ellenőrzéséért.

Feladatok

A programok négy fő feladata:

– az aktív munkaerő-piaci politikák alkalmazása,

– a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével,

– az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása,

– az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. E programok összköltségvetése hozzávetőleg 70 millió euró.

Példaként említhető a munkanélküliség megelőzésére és kezelésére szolgáló program, mely a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult népesség munkaerőpiacra történő visszatérését, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését, az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét kívánja elősegíteni. E programokat a megyei munkaügyi központok dolgozzák ki.

A nők foglalkoztathatóságának támogatása című program célja a nők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése képzéssel és készségfejlesztéssel, a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása, a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítése. A fenti célok kapcsán pályázni lehet a nők

– foglalkoztatásának javítására,

– munkaerő-piaci részvételük támogatására,

– vállalkozóvá válásuk támogatására és

– a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elősegítésére.

Pályázhatnak helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, egyházak, közalapítványok, alapítványok, közhasznú társaságok és egyesülések, vállalkozások.

További programok például a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, a hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztatásának elősegítése, az egész életen át tartó tanulás, a szakképzési rendszer modernizációja, a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések stb.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8744 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8744 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5192 olvasói kérdésre 5192 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8744 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8744 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

18 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5192 olvasói kérdéssel.

Munkakör munkáltatói módosítása

Amennyiben a munkáltató „lefokozná” a munkavállalót, erre milyen lehetőségei vannak? Például üzletvezetői pozícióból eladóvá minősítenék vissza. Ez alapvetően a munkakör...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaközi szünet beosztása

A munkavállalók nyolcórás teljes munkaidőben dolgoznak, általános munkarendben. A napi munkaidőben összesen 90 perc munkaközi szünet van. Ebből 30 perc egybefüggő szünet, ezenfelül...

Tovább a teljes cikkhez

Jelenléti adatok – a munkaidő-nyilvántartás alapja

Cégünknél az adminisztratív dolgozók esetében beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak az irodaház belépésekor, illetve a munkaidő befejezésekor mágneskártyával...

Tovább a teljes cikkhez

Rendkívüli munkaidő a pihenőidő alatt

A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig, napi 8 órában, minden munkanapon 8 órától 16 óráig. Ha a szombatra, tehát a heti pihenőnapjára rendkívüli...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadságkiadás készenléttel érintett napon

A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje...

Tovább a teljes cikkhez

Pótszabadság – életkor helyett a besorolás alapján

Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkavállalónak a munkáltató nem hajlandó megadni az életkor után járó pótszabadságot, besorolásra hivatkozva. Az évi 10 munkanap pótszabadság...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?

Tovább a teljes cikkhez

Bérkifizetés akadályoztatott munkavállalónak

Egy cégnél a dolgozó hosszas kórházi kezelésre szorul, valószínűleg már nem tér vissza dolgozni. A munkáltató nem találja a legjobb megoldást a bére kifizetésére, valamint a...

Tovább a teljes cikkhez

Átalány-költségtérítés megállapítása jegyzőnek

Adható-e a jegyzőnek is pénzbeli – elszámolási kötelezettség nélküli – költségtérítés, hasonlóan a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítéséhez az illetménye...

Tovább a teljes cikkhez

Rendkívüli munkaidő a pihenőidő alatt

A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig, napi 8 órában, minden munkanapon 8 órától 16 óráig. Ha a szombatra, tehát a heti pihenőnapjára rendkívüli...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadságkiadás készenléttel érintett napon

A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje...

Tovább a teljes cikkhez

Pótszabadság – életkor helyett a besorolás alapján

Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkavállalónak a munkáltató nem hajlandó megadni az életkor után járó pótszabadságot, besorolásra hivatkozva. Az évi 10 munkanap pótszabadság...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?

Tovább a teljes cikkhez

Bérkifizetés akadályoztatott munkavállalónak

Egy cégnél a dolgozó hosszas kórházi kezelésre szorul, valószínűleg már nem tér vissza dolgozni. A munkáltató nem találja a legjobb megoldást a bére kifizetésére, valamint a...

Tovább a teljes cikkhez

Átalány-költségtérítés megállapítása jegyzőnek

Adható-e a jegyzőnek is pénzbeli – elszámolási kötelezettség nélküli – költségtérítés, hasonlóan a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítéséhez az illetménye...

Tovább a teljes cikkhez

Bérpótlék-elszámolás a munkanap meghatározása alapján

Két munkavállalói csoportunkra szeretnék pótlékokra vonatkozóan kérdést feltenni. Az egyik csoport készenléti jellegű munkakör, 24 órás beosztással (6:00 vagy 7:00 a kezdete,...

Tovább a teljes cikkhez

Személyi illetmény – a megállapítás korlátjai

Közös önkormányzati hivatal egy megüresedő munkakörbe keres köztisztviselőt. Amennyiben olyan személy kerül kinevezésre, aki versenyszférából jön át (az Mt. hatálya alá...

Tovább a teljes cikkhez

Másodállás szabadság alatt

Vállalhat másik teljes vagy részmunkaidős munkajogviszonyt egy teljes munkaidős foglalkoztatott úgy, hogy a jelenlegi munkaviszonyában szabadságon van, mivel a szülés után visszajött...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5192 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 271-ik lapszám, amely az 5192-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása – a munkaerő-áramlással kapcsolatos legfontosabb adózási és társadalombiztosítási kérdések Megnézem

ÁRULKODÓ JELEK ADÓELLENŐRZÉSKOR
Az adóhatósági vizsgálatok gyakorlata
Megnézem

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem