A HEFOP egyik forrása
A Római Szerződés külön fejezete szól az ESF-ról. A 146. cikk értelmében a belső piacon a munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek javítása és ezáltal az életszínvonal emeléséhez való hozzájárulás érdekében jön létre az Európai Szociális Alap, amelynek célja a Közösségen belül a munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítése, földrajzi és foglalkozási mobilitásuk növelése, továbbá az ipari és a termelési rendszerben bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodásuk megkönnyítése, különösen szakképzés és átképzés útján. Az alapot a bizottság kezeli, amelyet a kormányok, szakszervezetek és munkaadói szervezetek képviselőiből álló külön bizottság segít ebben a munkában.
Az ESF céljai
Az ESF főbb céljai: a humán erőforrás fejlesztése, az oktatás és szakképzés korszerűsítése, a foglalkoztatottság növelése, vagyis az egységes európai munkaerőpiac megvalósítása. 1992 után az alap forrásait jelentősen megnövelték, és új finanszírozandó célokat határoztak meg. Az alap új feladatai közé tartozik
– az esélyegyenlőség erősítése,
– az ipari szerkezetváltás által érintett dolgozók alkalmazkodásának segítése, valamint
– új termelési rendszerek kialakulásának támogatása.
1997 óta az EU rendelkezik Foglalkoztatási Stratégiával, melyen éves foglalkoztatási irányvonalak és a többéves nemzeti cselekvési tervek alapulnak. Az ESF az európai foglalkoztatási stratégia legfőbb pénzügyi eszközévé vált.
A Római Szerződés tanácsi rendelet megalkotására ad felhatalmazást a tanács részére. A tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően elfogadja az Európai Szociális Alapra vonatkozó végrehajtási határozatokat. 1999-ben az EU strukturális alapjaira vonatkozó szabályozást felülvizsgálták, és ezzel összefüggésben az ESF-ról is új jogszabály kiadására került sor. Ez az Európai Parlament és a tanács 2000. január 1-jétől hatályos 1999. július 12-i 1784/1999/EK rendelete.
A rendelet részletezi az alap céljait. Az alap támogatja
– a munkanélküliség megelőzésére és a munkanélküliség elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket, valamint
– a humán erőforrások és a munkaerőpiacba történő társadalmi beilleszkedés fejlesztésére irányuló intézkedéseket annak érdekében, hogy elősegítsék a foglalkoztatás magas szintjét, a férfiak és nők közötti egyenlőséget, a fenntartható fejlődést, valamint a társadalmi és gazdasági kohéziót.
Az alap különösen az európai foglalkoztatási stratégia és az éves foglalkoztatási irányvonalak alapján vállalt tevékenységekhez járul hozzá, mondja ki a rendelet 1. cikke.
Az ESF a foglalkoztatási helyzet javításához nem csupán pénzügyi forrásai révén járul hozzá, hanem a programokban tükröződő szemléletmódok alakításával is. Az ESF-programok központi kérdése a jövőben várhatóan a hosszú távú munkanélküliség megelőzésére irányuló stratégia kialakítása lesz.
Pénzügyi támogatások
A 3. cikk az ESF által nyújtható pénzügyi támogatásokról szól. Az alap pénzügyi támogatását nem államok, hanem személyek kapják olyan humánerőforrás-fejlesztési programokra, amelyek beleillenek a munkaerő-piaci beilleszkedés integrált koncepciójába. A támogatható területek közé tartozik
– az oktatás és szakképzés (ideértve a foglalkoztatási rehabilitációt is),
– a tudományos és technológiai fejlesztés,
– a vezetői képzés,
– a foglalkoztatás új formáinak fejlesztése.
A nemzeti támogatások kiegészítése
Az alap kiegészíti a tagállamok munkaerőpiac- és a humán erőforrások fejlesztésére irányuló tevékenységét, a foglalkoztatási nemzeti cselekvési tervekhez igazodva. Az ESF által nyújtott támogatások mértéke a foglalkoztatáspolitikára fordított összkiadások 1-2 százalékától több mint 50 százalékáig terjedhet. A nemzeti cselekvési tervekben megállapított prioritások figyelembevételével olyan stratégiát kell kidolgozni, amelyben különösen két szempont érvényesül:
– egyfelől a munkaerő képzettségének és alkalmazkodóképességének ösztönzése, a munkaszervezésben pedig az újítás,
– másfelől a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítése.
Ezeken belül az egyes tagállamok egyedi igényeinek megfelelően, egyeztetés alapján kerül sor a támogatások koncentrálására.
Az ESF emellett hozzájárul a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció ellen és az egyenlőtlenségek legyőzésére irányuló közösségi kezdeményezés (EQUAL-program) végrehajtásához is. Finanszírozhatók továbbá a tagállamokban vagy közösségi szinten a fentiek végrehajtásához szükséges előkészítő, felügyelő és értékelő tevékenységek, kísérleti projektek, tanulmányok elkészítése, szakmai tapasztalatcsere, tájékoztatás stb.
Támogatások Magyarországon
Az Európai Unió tagjaként Magyarország jogosulttá válik az unió fejlesztési támogatásainak igénybevételére, melyeket a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap nyújtanak. Azt, hogy a támogatások milyen célokra vehetők igénybe, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a hozzá kapcsolódó öt operatív program – agrár- és vidékfejlesztési, gazdaságiversenyképesség-fejlesztési, humánerőforrás-fejlesztési, környezetvédelemmel és infrastruktúrával kapcsolatos, illetve regionális fejlesztési operatív programok – határozzák meg.
A források elosztása
Az alap forrásainak tagállami elosztására, az intézkedések végrehajtására a tagállamban fogadó szerv létesül. Magyarországon ez az ESZA Kht., vagyis az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, mely 2000 októberében jött létre kizárólagos állami tulajdonú közhasznú társaságként. Jelenlegi tulajdonosai háromnegyed részben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, negyedrészben pedig az Oktatási Minisztérium.
Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program
2004 elejétől az ESZA Kht. – mint közreműködő szervezet, a Foglalkoztatási Hivatal, az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága, az Egészségügyi, illetőleg az Ifjúsági, Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Strukturális Alapok Programirodája, és a Magyar Államkincstár mellett – részt vesz a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban, ennek keretében feladata a pályázatok kezelése, a nyertes kedvezményezettekkel történő szerződéskötés koordinációja, valamint a projektek szakmai monitorozása. Az Operatív Programban 2004 és 2006 között 138 millió euró felhasználására van lehetőség.
Az ESZA Kht. részt vesz a programjavaslatok előkészítésében, felelős a pályázatok megjelentetéséért, a beérkezett pályázatok értékelésének koordinációjáért, a nyertes pályázókkal történő szerződéskötésért, valamint a programok pénzügyi és szakmai monitorozásáért, pénzügyi ellenőrzéséért.
Feladatok
A programok négy fő feladata:
– az aktív munkaerő-piaci politikák alkalmazása,
– a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével,
– az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása,
– az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. E programok összköltségvetése hozzávetőleg 70 millió euró.
Példaként említhető a munkanélküliség megelőzésére és kezelésére szolgáló program, mely a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult népesség munkaerőpiacra történő visszatérését, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését, az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét kívánja elősegíteni. E programokat a megyei munkaügyi központok dolgozzák ki.
A nők foglalkoztathatóságának támogatása című program célja a nők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése képzéssel és készségfejlesztéssel, a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása, a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítése. A fenti célok kapcsán pályázni lehet a nők
– foglalkoztatásának javítására,
– munkaerő-piaci részvételük támogatására,
– vállalkozóvá válásuk támogatására és
– a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elősegítésére.
Pályázhatnak helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, egyházak, közalapítványok, alapítványok, közhasznú társaságok és egyesülések, vállalkozások.
További programok például a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, a hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztatásának elősegítése, az egész életen át tartó tanulás, a szakképzési rendszer modernizációja, a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések stb.