Dolgozói elégedettség

Létbiztonság, fizetés, munkahelyi légkör

A Hewitt Inside Consulting Kft. változtatott elégedettségi vizsgálatának értékelésén. A cég öt éve végez kutatásokat e témában Magyarországon. Azonos szempontok szerint vizsgálják a legkülönbözőbb vállalatokat és próbálják meghatározni – kérdőíves válaszok alapján – a legjobb munkahelyeket, illetve megismerni a többi között a felsővezetők humán erőforrásról vallott nézeteit. Néhány multinacionális szervezet azonban szóvá tette: számukra előnytelen, hogy a kisvállalkozásokkal mérik össze cégüket, hiszen előbbiek családias, meghitt légkörével nem képesek versenyezni. Gyakran annak ellenére alulmaradnak, hogy fejlett humán rendszereik vannak és jobb karrierlehetőségeket kínálnak. A szakértők jogosnak találták az észrevételeket, ezért 2004-ben már külön értékelték a kis- és a nagyvállalatokat.

Első helyen a kereset

A humántanácsadó cég kezdeményezése iránt kezdettől nagy az érdeklődés. Jellemző, hogy a tavalyi, más gazdasági szervezetekkel közösen közzé tett felhívásukra minden korábbinál több, 95 vállalat jelentkezett, és mintegy 19 ezren töltötték ki a rendelkezésükre bocsátott kérdőívet.

A vizsgálatba bekapcsolódók között voltak visszatérő, valamint először jelentkező cégek, budapestiek és vidékiek, 40 ezer dolgozót foglalkoztató magyar tulajdonú mamutok és 50 fős kisvállalkozások egyaránt. Olyanokkal is találkoztak a kutatók, amelyek csupán saját belső felméréseik eredményeit kívánták független szakértőkkel kontrolláltatni. Akadtak olyan nemzetközi társaságok is, amelyek prémiumfeltételként szabták menedzsmentjüknek a korábbi, kedvezőtlen elégedettségi arányok érdemi megváltoztatását.

A felmérések nyomán a résztvevők tényszerűen szembesülhettek azzal, hogy van-e kapcsolat az üzleti eredmények és az emberi tényezők, konkrétan a dolgozói elégedettség között. Veres Rita, a vizsgálatok vezetője szerint többnyire köztudott, hogy a munkavállalók elégedettebbek ott, ahol részt vehetnek a döntések meghozatalában, ahol képességeiket, tapasztalataikat jól hasznosíthatják, ahol tájékoztatják őket a jelentősebb szervezeti változásokról, ahol tudják, hogy mit várnak el tőlük a feletteseik. Mindezek a teljesítményekben is tükröződnek.

Az előző évek tapasztalatai után a kutatóknak tavaly sem okozott különösebb meglepetést, hogy a munkavállalók a legfontosabb és egyben a legproblematikusabb elégedettségi tényezőnek a fizetést, valamint az előléptetést, a karriert jelölték meg, azaz a legkevésbé ezekkel voltak elégedettek. A válaszokból ismét kiderült, hogy az alkalmazottak 72 százaléka szereti a munkáját, viszont csak 43 százaléka látja igazán értelmét annak. A munkakörülmények és a munkatársi kapcsolatok is változatlanul a meghatározó kérdések között szerepeltek. Előbbiekről például a felmérésben részt vevők 72-80 százaléka vélekedett elismerően.

A kutatók összevetették a legjobb munkahely címmel rendelkező cégeknél kapott válaszokat a magyar átlaggal, és számottevő eltéréseket tapasztaltak. Az úgynevezett TOP 10 – az öt legjobb kisvállalkozás és az öt legjobb nagyvállalat – dolgozóinak 80 százaléka tudja például, hogy munkakörében mit várnak el tőle, szemben az átlagos vállalatok 64 százalékával. A legjobb cégek dolgozóinak 76 százaléka csapatmunkában tevékenykedik kollégáival, míg az átlagos munkahelyeken erről csupán 64 százalék nyilatkozott így.

Elkötelezett munkatársak

Lényeges szempont a munkatársak egymáshoz való viszonya is, ami nagymértékben befolyásolhatja a légkört: 74, illetve 61 százalék vélekedett úgy, hogy kollégái tiszteletben tartják gondolatait és érzéseit.

Bár a legjobb cégek szinte az összes kérdés tekintetében jobb eredményeket mutatnak a többi munkáltatónál, a legnagyobb különbségek tekintetében továbbra sem történt jelentős változás. Alegjobb vállalatoknál például mintegy 30 százalékkal magasabb azoknak az aránya, akik szerint a felsőbb vezetők megfelelő súllyal és módon veszik figyelembe a dolgozók véleményét.

A projektmenedzser szerint az üzleti eredmények és az emberi tényezők közötti összefüggéseket viszonylag könynyen lehet bizonyítani, az újabb vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a javuló teljesítmények mögött nem is annyira az elégedettség, mint inkább a hozzáállás, az érzelmi kötődés, a motiváltság, azaz az elkötelezettség húzódik meg. Az elkötelezett munkatársakkal általában jobb üzleti eredményeket lehet elérni, mint a "csak" elégedettekkel.

A tapasztalatok szerint a legtöbb cégnél ismerik az elégedettségmérés fogalmát, és valamilyen szinten foglalkoznak is vele. Jól érzékelhetők viszont regionális különbségek.

Az eredmények alapján a Hewitt szakértői azt állítják: a dolgozói elégedettségnek az üzleti eredményeken kívül a munkatársak megőrzésében, megtartásában is szerepe van. Megszerzésüket már inkább a vállalati hírnév, a többé-kevésbé elégedett dolgozói közvélemény befolyásolja. Mindenesetre a munkaadók is szeretnek időnként a tükörbe nézni s megtudni, hogy milyenek – mondja a vizsgálatvezető.

E tükörkép az idén még több mindent elárulhat, az országos vizsgálódás ugyanis folytatódik. A díjtalan felmérésre áprilistól minden olyan vállalat jelentkezhetett, amely legalább 50 dolgozót foglalkoztat s kétéves magyarországi működést tud maga mögött. Kérdés azonban, hogy a felmérés nyomán változik-e valami.

Ha egy vállalat ISO 9001 minőségtanúsítvánnyal is dokumentálja kvalitásait, az a többi között azt is jelenti, hogy rendszeresen megkérdezi dolgozói és partnerei véleményét önmagáról. A főként banki, pénzügyi szoftverfejlesztésben nevet szerzett kisvállalkozás, a LiB Számítástechnikai Kft. vezetőinek szinte kapóra jött ez az egyébként az ISO elnyerésével együtt járó kötelezettség. Fazekas László ügyvezető igazgatónak ugyanis meggyőződése, hogy csak megfelelő körülmények között dolgozó, jó hangulatú közösségben lehet igazán eredményesen tevékenykedni.

Értékelés 1-től 6-ig

Dolgozóik elégedettségméréséhez 17 tényezőt, vagy ahogy megjelölték: szempontot vettek számba, és arra kérték munkatársaikat, hogy 1-től 6-ig értékeljék azokat. A többi között arra vártak választ, hogy milyen a munkaterhelésük; miként látják, mennyire biztosított szakmai fejlődésük; beleszólhatnak-e a vállalati döntésekbe; érzésük szerint kapnak-e kellő elismerést; milyen a cégen belüli tájékoztatás; érvényesül-e csapatmunka; figyelnek-e egyéni igényeikre. Nem hiányoztak természetesen a munka anyagi elismerésére vonatkozó kérdések sem, bár ezúttal elsősorban az úgynevezett "egyéb" szempontokat tartották fontosnak a kft. vezetői.

Az igazgató szerint rendkívül hasznos információkat nyertek a dolgozók hangulatáról, közérzetéről, annak ellenére, hogy a mostani felmérés az ISO bevezetése óta immár a harmadik volt, és elvileg sok újdonsággal nem lett volna szabad szolgálnia. Másrészt az is igaz, hogy az 1992-ben alapított kisvállalkozás vezetői többé-kevésbé a felméréseket megelőzően is tájékozottak voltak munkatársaik közérzetéről.

Fazekas László aláhúzza: csak felszínesen ismerték a helyzetet. Egyrészt mert az első időkben főleg a cég szakmai eredményeinek megalapozásával voltak elfoglalva, másrészt mert az emberek nem szívesen osztják meg gondjaikat a főnökeikkel.

Képzés és kommunikáció

A felmérésekből bebizonyosodott – az egyébként ismert tény –, hogy az egyes munkahelyi tényezőket nem egyformán ítélik meg a főnökök és a beosztottak. Ugyanakkor sok minden jelentősége megváltozik az évek során. Megerősítést nyert az a régi igazság is, hogy a vezetőknek lehetőleg minden egyes munkatárs véleményére figyelniük kell.

A 2004-es mérés alapján a LiB Számítástechnikai Kft.-nél dolgozók elégedettsége a 6 pontos skálán átlagban meghaladta a 4-es fokozatot, ami magasabb a korábbinál és egészében jónak nevezhető. A legmagasabb, 5,37 ponttal most is a munkakörülményeket díjazták, 4,89 pontot kapott az egyéni igények meghallgatása, de ugyanezek teljesítése már a 4,5 pontot sem érte el. Viszonylag magasra minősítették a munkatársak biztonságérzetüket a cégnél (4,10 pont), a csapatmunkára vonatkozó kérdést azonban a vártnál kritikusabban válaszolták meg. Szerintük ez 3,31 pontot ér. A képzési, továbbképzési lehetőségekkel sem voltak igazán elégedettek.

Fazekas László úgy véli: a felmérésnek azért van különös jelentősége, mert az egyes területeken szándékaik ellenére "jönnek ki" a szerényebb eredmények. Az elégedettségi vizsgálat éppen azért fontos, mert jó fogódzót ad a változtatásokhoz.

A csapatmunka és a közösségi szellem erősítése iránti igény hatására határozták el például – a munkatársakkal egyetértésben –, hogy időnként kötetlen családos programokat szerveznek. Mert lám, hiába csak 19 fős a kisvállalkozás, kiderült, hogy egy asztalnál még soha nem ültek valamennyien. A felmérések nyomán szerveznek majd nyelvtanfolyamot is.

Az igazgató a belső kommunikáció, tájékoztatás 3,5 pontját is alacsonynak, ezért megváltoztatandónak tartja. A dolgozók véleménye szerint nem jutnak el mindenkihez az információk. A mulasztás oka sejthető. Az igazgató korábban a bankszektorban dolgozott, ahol emlékszik, "éjjel-nappal" megállás nélkül értekeztek a szakemberek. Akkor határozta el, hogy ha egyszer módja lesz rá, száműzi a környezetéből a "mitingeket". Lehet, hogy a LiB Kft.-nél talán túlságosan is jól sikerült fogadkozását betartania.

Vezetői szemlélet

Dr. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint nem jó a versenyszférában a dolgozók közérzete. A létbizonytalanság, sok helyütt a munka elvesztése miatti félelem rányomja bélyegét a hangulatra. Napjainkban a munkaerőpiacon a rendszerváltozás utáni második nagy átrendeződésnek vagyunk a tanúi, számos külföldi cég helyezi át termelését keletre. Ha kismértékben is, de emelkedik a munkanélküliek száma, és azok közül is sokan aggódnak jövőjükért, akiknek van állásuk.

A dolgozói közérzet, az elégedettség középpontjában – a munkavállalói érdekképviselet elnöke szerint – a munkahely áll, nyomában szorosan a fizetés, a jövedelem, és csak ezután következnek az egyéb tényezők. Az általános hangulatot tartósan befolyásolják a megoldatlan országos problémák is, mint például az eredményes foglalkoztatáspolitikai koncepció vagy az oktatási rendszer zavarai.

Számos ágazatban hiányoznak a felkészült szakemberek, és pótlásuk gyakran régiós vagy munkahelyi feszültségeket okoz. Hasonló következmények eredője bizonyos szakmákban a túlképzés is. Biztosan nem javítja a hangulatot – az egyénét és a szűkebb-tágabb közösségét sem –, ha például diplomás üzemmérnökök kényszerülnek a munkagéphez állni, felkészültségüknél alacsonyabb szintű munkát végezve.

A munkavállalók elégedettsége döntően a munkáltatók, a munkahelyi vezetők szemléletétől, magatartásától függ, s több vonatkozásban ismét csak az anyagiak tolulnak előtérbe. Az irányítók, a menedzsment elismerésével, ennek mértékével, a különböző juttatásokkal rendszerint kevesebb a gond, de elronthatja a hangulatot, ha indokolatlanul túlzottak a különbségek az ő és a beosztottak javadalmazása között.

Munkaügyi kapcsolatok

Jól érzékelhető különbséget lehet tapasztalni a kisebb cégek és a nagyobb vállalatok között is. Az előbbieknél az átmeneti gazdálkodási nehézségek áthidalásában is anyagi erővé válhat a munkahelyi közösség, az alkalmazottak cég iránti elkötelezettsége, a főnök és a kollégák közvetlen, baráti viszonya. Egyik-másik nagyvállalatnál azonban hajlamosak úgy gondolkodni, hogy "úgysem e tényezők határozzák meg a dolgok menetét".

Borsik János szerint a derűs, bizakodó munkahelyi légkör kimutatható a gazdasági eredményekben. A jó munkahelyi közérzetnek azonban megvannak az alapvető jogi feltételei is. Például a rendezett, korrekt munkaügyi kapcsolatok, a kollektív szerződés vagy a munkabéke.

Mindezek megteremtésében – törvényi eszközeik és a munkáltatókkal kötött megállapodások révén – jelen vannak az érdekképviseletek, de az optimális munkahelyi viszonyokat mind gyakrabban a piaci verseny kényszeríti ki.