Bevált az üdülési csekk

A leginkább rászorulók kimaradnak a rendszerből

Átalakulóban van a hagyományos szociális juttatások rendszere, s ez nem hagyta érintetlenül a hazai üdültetési gyakorlatot sem. A cégek privatizálása után a legtöbb helyen megszűntek a vállalati üdülők, így a vállalkozások arra törekszenek, hogy támogatásokkal segítsék alkalmazottaik pihenését – a dolgozókra bízva, hogy mire költik a béren kívüli juttatásokat. Ezzel egyidejűleg mind népszerűbb nálunk is a francia mintára kidolgozott és 1998-ban bevezetett üdülésicsekk-rendszer, amely lényegesen olcsóbb és egyszerűbb megoldás, mint az üdülők fenntartása. A statisztikák szerint a bevezetése óta eltelt időszakban ugrásszerűen nőtt a vállalatok csekkvásárlási kedve.

Élénkülő érdeklődés

Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke szerint a munkáltatók tavaly 7,5 milliárd forintért vásároltak az alapítvány háttérintézményétől, a Nemzeti Üdülési Szolgálattól (NÜSZ) üdülési csekket, de az igények eddigi növekedési trendjéből és a készpénzt kiváltó csekkvásárláshoz nyújtott adókedvezményekből arra lehet következtetni, hogy ebben az évben már a 10-11 milliárdot is elérheti a cégek által vásárolt bonok összértéke. Ez azt jelentheti, hogy az idén már ötszázezer magyar állampolgár – 400 ezer alkalmazott és további százezer szociálisan rászoruló – vakációzhat ingyen, illetve juthat kedvezményes üdülési lehetőséghez.

Az adó- és járulékmentes, 57 ezer forint értékű üdülési csekket a munkavállaló természetbeni juttatásként kapja munkaadójától. Az adómentes támogatás évente csak egyszer vehető igénybe, tehát nem adható a férj és a feleség jogán is a családnak.

A munkaadói oldal ugyan még nem értékelte az üdülési csekk tapasztalatait, a soros elnök, Vadász György jónak tartja a konstrukciót. Mint fogalmazott: "Jó érzés a munkaadónak, ha adómentes juttatásként valami pluszt tud nyújtani dolgozóinak." Azt az elnök is elismerte, hogy a csekkek megvásárlása nehezen kigazdálkodható pluszköltséget jelent, az viszont nagyon kedvező, hogy míg 100 forint bérre 150 forintot fizet a munkáltató – s abból a munkavállaló csak 50 forintot tehet zsebre –, addig a csekkre befizetett pénz teljes egészében hozzájárul a dolgozó pihenéséhez. Mindazonáltal a rendszer továbbfejlesztését is indokoltnak tartja az elnök, mégpedig úgy, hogy a jövőben nem a mindenkori minimálbér összegéhez kellene kötni az adómentesen adható juttatást.

Az elképzelés indoka, hogy a szállodai és az étkezési költségek egyre inkább követik a világpiac árait, s ez sokakat viszszariaszt az – ugyan még így is előnyös – üdülési csekkek igénylésétől. Felvetésünkre, hogy az adatok szerint már ma is leginkább csak a jó fizetést nyújtó, jól gazdálkodó cégek vásárolják meg ezeket alkalmazottaiknak, Vadász György elmondta: nem visszatartó, hanem ösztönző megoldásnak gondolja az elmozdulást a minimálbér összegétől. Az európai uniós felzárkózásunk kulcskérdése ugyanis a vállalkozások versenyképességének javítása, ezzel a bérek és a jövedelmek "feltornáztatása". Félő, hogy e nélkül mind több fiatal keres majd a határon túl boldogulást.

"Kiszoruló" csoportok

A munkavállalók kedvező tapasztalatokat szereztek az immár hét éve bevezetett csekkrendszer előnyeiről. Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke szerint elsősorban és alapvetően a rendezett körülmények között működő, jól gazdálkodó, magasabb bért fizető cégek vásárolnak alkalmazottaiknak üdülési csekket, amelyhez alanyi jogon juthatnak.

Az érdekvédő ugyanakkor úgy látja, a rendszerben igazságtalanság is fellelhető, hiszen éppen azok számára nem vásárol csekket a munkáltató, akik egyébként is alulfizetettek – mint például a kereskedelemben, a textiliparban dolgozók –, s reményük sincs arra, hogy saját erőből finanszírozzák saját vagy családjuk nyaralását. "Éppen azok a munkavállalói csoportok nem vehetik igénybe a kedvezményt, amelyek a leginkább rászorultak" – fogalmazott Mátraházi István. Utalt arra, hogy bár a rendszer bevezetésekor még nem volt jellemző, ma már a közszférában is gyakori, hogy a munkáltató üdülési csekkel támogatja az alkalmazott pihenését.

Újdonság az idén, hogy az egyébként alacsony bért fizető vállalkozások csekkvásárlását pályázaton nyert támogatással segíti az alapítvány oly módon, hogy a cégek befizetésével azonos összeget hozzáteszi. A versenyszférában a nemzetgazdasági átlag alatt fizető cégek pályázhatnak a támogatásra.

Hódít a cafeteria

Miközben egyre több munkahelyen vezetik be az úgynevezett cafeteria-rendszert – vagyis azt, hogy a dolgozók a részükre meghatározott keretet az igényeiknek megfelelően használhatják fel –, a tapasztalatok azt jelzik, hogy a választható támogatások közül továbbra is az üdülési csekk a legnépszerűbb. Az étkezési hozzájárulás mellett a közkedveltségi lista első helyein a pihenés költségeit enyhítő utalvány szerepel.

A szakszervezeti vezető szerint a rendszerváltozás előtt természetes volt, hogy a dolgozók a munkahelyi vagy a szakszervezeti beutalóval üdülőkben töltötték szabadságukat. Most azonban egyre nő azoknak a száma, akik nem igénylik, vagy inkább anyagi okok miatt nem tehetik meg, hogy családjukkal nyaranta legalább két hetet otthonuktól távol, színvonalas kikapcsolódással töltsenek el.

Felvetésünkre, miszerint azzal, hogy ma már közlekedésre is beváltható az üdülési csekk, éppen az üdülésre fordítható összeg csorbul, Mátraházi István azt mondta: e konstrukció bevezetését éppen az indokolta, hogy sokan azért nem tudtak nyaralni, mert hiába az üdülési kedvezmény, arra sem volt pénzük, hogy az utazási költséget kifizessék. Azt viszont az érdekvédő képtelenségnek tartja, hogy a csekk tényleges felhasználását ellenőrizzék, mert ez óriási apparátust igényelne, amire viszont nincs anyagi forrás. Felhívta a figyelmet, hogy gyakorivá vált az üdülési csekk átruházása illetéktelen személyre, annak ellenére, hogy nagy az esélye a "lebukásnak". Az interneten és egyéb hirdetési helyeken rendre felbukkannak az üdülési csekkel feketézők, akik ellen csak a legszigorúbb ellenőrzéssel lehet hatékonyan fellépni.

Támogatás a rászorulóknak

Az üdülési szezon előtt – ezekben a hetekben – lehet jelentkezni a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány öt új pályázatára, amelyek keretében a szociálisan rászorulók pihenéséhez nyerhető támogatás.

Karácsony Mihály kuratóriumi elnök tájékoztatása szerint az alapítvány mintegy másfél milliárd forintot nyújt a hátrányos helyzetűek rekreációjához, pihenéséhez, üdüléséhez. A kedvezményezettek közül 2005-ben is azokat tekintik támogatandónak, akiknek – aktív munkavállalók esetében – a munkajövedelme nem haladja meg a havi átlagos bruttó 75 ezer forintot, illetve az inaktívak esetében a jövedelem nem éri el a minimálbér értékét, azaz az 57 ezer forintot.

Tény viszont, hogy ma nagyon nehéz meghatározni, kik azok, akik ténylegesen rászorulnak a társadalom szolidaritására, környezetük támogatására. Az ország GDP-jének 30 százaléka ugyanis becslések szerint a feketegazdaságban képződik. Tömegessé váltak a munkaviszonyt megkerülő színlelt vállalkozások, illetve a munkavállalók sok esetben minimálbéren vannak bejelentve, jövedelmük egy részét viszont zsebbe kapják.

Mindazonáltal az idén öt kategóriában: a fogyatékkal élők, az alacsony jövedelmű családok, a nyugdíjasok, a rehabilitációs foglalkoztatást végző, úgynevezett célszervezetek munkavállalói és – idén először – a szakmunkástanulók nyújthatnak be pályázatot az üdülési alapítvány támogatásáért. Közös feltétel, hogy az 57 ezer forintos minimálbérnél nem magasabb jövedelműek és a legfeljebb 75 ezer forint nyugdíjban részesülők vehetik igénybe.

A nyugdíjasok – a nyugellátástól függően változó összegű – 5-15 ezer forint kötelező önrész befizetése ellenében kapják meg a 15-25 ezer forint közötti alapítványi támogatást. A fogyatékkal élők közül is csak az alacsony jövedelműek pályázhatnak 30-40 ezer forintra, amelyet 20-30 ezer forintos önrész vállalása vagy megszerzése mellett nyerhetnek el két személyre. A fogyatékkal élők ugyanis egy kísérő személy kiadásait is igényelhetik csekk formájában. Az alapítvány négyfős családok részére 120 ezer forint értékű csekkeket kínál.

Kétezernél több elfogadóhely

Az üdülési csekket változatlanul csak belföldön fogadják el, hiszen a rendszer egyik célja a hazai turizmus fejlesztése, illetve a belföldi gazdaság élénkítése. Ennek jegyében folyamatosan bővül az elfogadóhelyek száma és köre: a paletta rendkívül gazdag, az egészen olcsótól a legdrágább szolgáltatásokat kínálják országszerte a legnépszerűbb és kevésbé felkapott idegenforgalmi központok.

A legálisan működő szálláshelyek és azok éttermei már szinte kivétel nélkül elfogadják fizetőeszközként a bont. Afeltétel csupán annyi, hogy a felhasználó a nevére szóló üdülési csekkeket – mint fizetési eszközt – a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-vel szerződéses viszonyban álló szolgáltatónál válthatja be. (Az elfogadóhelyek listájához, az úgynevezett elfogadóhelyi címjegyzékhez – könyv vagy CD formájában – a NÜSZ ügyfélszolgálati irodáiban lehet hozzájutni.)

Míg kezdetben csak tényleges üdültetési szolgáltatásra – szállásra és a hozzá kapcsolódó étkezésre – lehetett beváltani a pénzre nem cserélhető csekket, ma már a MÁV, a GYSEV, a Volán járatain, illetve a MAHART balatoni séta- és kirándulóhajóin is elfogadják fizetőeszközként a mintegy 400 utazási irodában. Emellett számos kulturális rendezvényre, elsősorban az államilag támogatott fesztiválokra szóló belépőjegyekre is felhasználhatók.

Üdülési csekkel ma már mintegy kétezer szolgáltatónál fizethetünk: hotelekben, panziókban, kastélyszállókban, magánszálláshelyeken. A bonnal – már egy éjszaka eltöltése esetén – a szálláshely által nyújtott egyéb szolgáltatások – például éttermi kiszolgálás, sportlétesítmények használata, gyógykezelés – is kiegyenlíthetők.

Fontos tudni, hogy az üdülési csekk más személyre nem ruházható át, készpénzre sem váltható. Ha a szolgáltatások ellenértéke meghaladja a felhasználó rendelkezésére álló bonok értékét, a különbözetet a felhasználónak ki kell egyenlítenie. Ha azonban a szolgáltatások ellenértéke nem éri el az üdülési csekkek értékét, az elfogadóhely nem köteles készpénzben visszaadni tulajdonosának a különbözetet.