Az új formákkal munkahelyek teremthetők
Ahazai foglalkoztatás alacsony – 57 százalék körüli – szintje miatt a kormányzat évek óta próbálkozik különböző módszerekkel, hogy e mutató javuljon. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az uniós csatlakozást követően a foglalkoztatás bővítése nemcsak honi érdek, hanem közösségi elvárás is. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia célja, hogy 2005 végére közösségi szinten 67, 2010-re 70 százalékos legyen a foglalkoztatási szint. Ezt a magyar kormány természetesen figyelembe veszi, ám a hazai lehetőségekhez igazodva a célok szerényebbek. A magyarországi törekvés az, hogy a foglalkoztatási ráta 2006-ra elérje az 59, 2010-re pedig a 63 százalékot.
Arányos terhek
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) koncepciója ezen belül is differenciál, ugyanis a nők esetében 2006-ra az 53, 2010-re az 57 százalékot célozta meg. A férfiak körében ugyanezen évekre a 64, illetve a 69 százalék az elérendő. A kabinet kiemelt figyelmet szentel az 55-64 éves korosztályoknak is, körükben 33, illetve – 2010-re – 37 százalékos foglalkoztatási szintet kívánnak elérni. Mindez azt jelenti, hogy évente átlagosan 0,8 százalékkal kellene bővülnie a foglalkoztatottságnak. Eprogram megvalósításában nagy szerepe van az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formáknak, például a részmunkaidőnek és a távmunkának. E sorban fontos az önfoglalkoztatás is, hiszen a munkaképes korúak nagy hányadát érinti e forma.
Bár több társadalmi csoport elhelyezkedésében meghatározó lehet a részmunkaidős – 4-6 órás – foglalkoztatás, e téren az elmúlt években csekély eredmények születtek. Ennek egyik oka – mondta Geiger Éva, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szakértője –, hogy Magyarországon – a nemzetközi gyakorlattal ellentétesen – a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat tennék át részmunkába, s nem az inaktívakat vonnák be ily módon a munka világába. Ugyancsak az eredmények ellen hat a társadalombiztosítási járulékok mértéke. Amíg ebben nem lesz arányosság, nem várható előretörés – állítja a szakember.
Magyarországon egyelőre kevés olyan munkavállaló van, aki 4 vagy 6 órában tudna dolgozni. Főként gyermeket nevelő anyák igyekeznek ilyen állásban elhelyezkedni, s ily módon fokozatosan térnek vissza a munka világába. Természetesen a részmunkaidősök között olyanok is vannak, akik más – családi, egészségügyi – okok miatt választották e formát.
A kormányzat más lehetőségeket is keres a foglalkoztatás bővítésére. Ilyen az 1997-ben indult alkalmi munkavállalás, amely – ha tömegesen nem is, de – szintén megoldást jelenthet.
Alkalmi munkavállalás
Az alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel való foglalkoztatás kedvező feltételű, hiszen a legalsó sávba tartozó kifizetéshez járuló közteherjegy értéke 500 forint. AMunkaerő-piaci Alap azonban regisztrált munkanélküli alkalmazása esetén ebből napi 300 forintot átvállal. Azt, hogy e lehetőség mind a munkaadóknak, mint pedig az állástalanoknak kedvező, jól mutatja a kiadott AM-könyvek száma és a megvásárolt közteherjegyek évről évre folyamatosan növekvő értéke. Igaz, ez korántsem olyan mérvű, mint amire a konstrukció bevezetésekor számítottak a szakemberek.
A kiváltott AM-könyvek száma 2002-ben 22 százalékkal, az eladott bélyegek értéke pedig mintegy 50 százalékkal növekedett. Az ezt követő évben az AM-könyvek száma megduplázódott, míg a jegyek értéke 70 százalékkal nőtt.
Kedvezőek a 2004. év első félévének adatai is, ugyanis a könyvek száma 60, a megvásárolt bélyegek értéke 55 százalékkal haladta meg a 2003. év első félévében regisztrált adatokat.
E lehetőséggel a nemzetgazdaság több szektorában is élnek a munkaadók és a munkavállalók, főként azonban a szezonális ágazatokban – mezőgazdaság, turizmus, más szolgáltatások – jellemző forma. Szakemberek úgy látják, az alkalmi foglalkoztatás még korántsem érte el a felső határát, ezért a következő években bővülni fog az e lehetőséggel élők köre.
Kölcsönzés támogatással
Az atipikus foglalkoztatási formák között kell megemlíteni a munkaerő-kölcsönzést, amelynek feltételein több törvény múlt évi módosítása is javított. Ezért ez a konstrukció az aktív foglalkoztatási eszközök egyikeként jelenik meg a piacon az idei évtől. Az új lehetőség azt jelenti, hogy a közhasznú társaságként vagy nonprofit szervezetként munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek támogatást kaphatnak a hátrányos helyzetű állástalanok foglalkoztatásakor. A támogatásnak több feltétele is van. Ezek szerint a kölcsönzőcégnek – mások mellett – legkevesebb 200 napra legalább 50 regisztrált munkanélküli foglalkoztatását kell vállalnia, s a kölcsönzési díjnak – amit a munkavállaló kap – el kell érnie havonta az aktuális minimálbér összegét. Ekkor a támogatás mértéke a munkabér és járulékainak 50 százaléka lehet. Az érintettek a kedvezményt idén januártól vehetik igénybe.
Változatlan tb-járulékok
Scheiling Magdolna, az FMM foglalkoztatásstratégiai főosztályának vezető főtanácsosa elmondta: attól, hogy valaki határozott idejű munkaviszonyban, részmunkaidőben, munkaerő-kölcsönzés keretében vagy távmunkában dolgozik, a közterhek ugyanazok. Eltérés csak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatáskor van. Ez utóbbi esetben a járulékfizetés egyszerűsített, kedvezményezett közteherjeggyel teljesíthető.
A tb-járulékok sem a hagyományos, sem az atipikus foglalkoztatási formaként emlegetett jogviszonyban nem változtak az idén 2004-hez képest. Nem változott a munkaadói- és a munkavállalóijárulék-fizetési kötelezettség sem. Ugyanakkor a tételes egészségügyi hozzájárulás 2005. évi összege módosul. Bár ez év január 1-jétől nem változott az eho – havi 3450 forint –, novembertől mérséklődik, s mértéke havi 1950 forint lesz. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedésében fontos lépés, hogy januártól a tételes egészségügyi hozzájárulást a teljes és a részmunkaidő arányának megfelelően, de legalább 50 százalékban kell megfizetni. A kormányzat szándéka szerint 2006-ig teljes egészében megszűnik a fix összegű egészségügyi hozzájárulás, ám addig további apró lépések várhatók. E sorba illeszkedik, hogy megszűnt az eho kötelezettsége azoknál a munkavállalóknál, akik gyes, gyet mellett dolgoznak csökkentett időben, továbbá az 50 év feletti tartósan munkanélküliek után sem kell fizetni e járulékot.
Kedvezmény a távmunkához
Az elmúlt évek "nagy fegyverének" szánta a kormányzat a távmunkát. Bár e téren történt előrelépés, korántsem olyan nagy, mint az a tervekben szerepelt-szerepel. Jelentős állomásként értékelhető, hogy az Országgyűlés tavaly kiegészítette a Munka Törvénykönyvét több olyan passzussal, amelyek e forma szabályozására hivatottak, s a személyijövedelemadó-törvény (Szja-tv.) is lehetőséget teremt bizonyos, a távmunkához kapcsolódó költségek – eszközbeszerzés, értékcsökkenés leírása, internethasználat – elszámolására.
Több szervezet is megalakult, amelyeknek az a feladatuk, hogy elősegítsék a távmunka terjedését. Ezek közül az egyik a Távmunka Tanács, a másik a 20 alapító taggal életre hívott Magyar Távmunka Szövetség. Ez utóbbinak azért nagy a jelentősége, mert alapítói között olyan cégek – mások mellett az Axelero Rt., a Hewlett-Packard Magyarország Kft., a PricewaterhouseCoopers Kft., a T-Mobile Magyarország – vannak, amelyek érdekeltek abban, hogy kiforrjon a távmunka jogi-közgazdasági feltételrendszere.
Az FMM adatai szerint az elmúlt években az első távmunkapályázaton 1300, a másodikon 800 új otthoni munkahely létrehozását segítette a kormányzat. Epályázatokon nyert támogatást – például – a Saldó Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., amely ily módon 9 álláshelyet létesített. A cégnél elmondták: két okból próbálkoznak e formával. Egyrészt számos olyan tevékenységük van – szoftverfejlesztés, szerkesztői, grafikai munka, pályázatírás –, amelyeket otthonról lehet végezni. A másik ok pedig, hogy a munkatársi gárda mintegy 83 százaléka családanya. Ezért e forma kedvelt és praktikus is a cégnél.
Igaz, nem titkoltan a racionalizálás, a takarékosság is szerepet játszik e technika elterjesztésében. Ahhoz azonban, hogy jól működjön, számtalan feltételt kell megteremteni, ami nem megy egyik hónapról a másikra. Ma még csak a kezdeti lépéseknél tartanak.
Hasonlóképpen próbálgatja a távmunka hasznosságát a Generali Providencia Biztosító Rt. is, ahol tavaly 85 álláshely létrehozására kaptak támogatást. A cégnél ez az első lépés; a napi munkában még sok a megoldatlan probléma. Az azonban bizonyos, hogy a távmunka által érintett területek működési költségei mintegy 30 százalékkal csökkennek 2005 végére, mégpedig úgy, hogy a munkatársak gyorsabban és rugalmasabban tudják kiszolgálni partnereiket.
Az idén a Munkaerő-piaci Alapon keresztül a kormányzat 800 millió forintot ad a távmunkahelyek létrehozásának támogatására. Az idei teendőket a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) foglalja keretbe. A foglalkoztatási program megvalósításában az FMM mellett a gazdasági, az informatikai és az esélyegyenlőségi tárca is részt vesz. Az eredmény szempontjából lényeges, hogy az elektronikus kapcsolattartással összefüggő költségeket csökkenteni lehessen. A kormányzat célkitűzése 2008-ra, hogy – EU-források bevonásával – Magyarország felzárkózzék a régi EU-országok mai szintjére.
Ösztöndíjas foglalkoztatás
Az idei év változásai között kell említeni a 30 év alatti diplomás fiatalok elhelyezkedését, tapasztalatszerzését ösztönző, úgynevezett foglalkoztatási ösztöndíj bevezetését, ami – igaz: korosztályhoz és végzettséghez kötötten, de – ugyancsak atipikus foglalkoztatási formának tekinthető. Ekonstrukcióban a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék 50 százaléka kapható kedvezményként havi bruttó 90 ezer forintig, minimum 9 hónapos foglalkoztatás esetében. A kedvezmény a 9. hónapot követően idén januártól egy összegben igényelhető vissza. Ugyanez a társadalombiztosítási kedvezmény illeti meg a gyermek gondozása, illetve a családtag ápolása után elhelyezkedni kívánókat is.
Az elmúlt egy-másfél évtized gazdasági változásainak eredményeképpen az elmúlt években került felszínre az úgynevezett önfoglalkoztatás kérdése. Az FMM-ben 2003 májusában jelentették be, hogy német mintára nálunk is bevezetnék, és természetesen jogilag szabályoznák az önfoglalkoztatás intézményét. Ezzel a kormány fel akart lépni az ellen, hogy a munkáltatók vállalkozási vagy megbízási szerződéssel foglalkoztassák munkatársaikat, ekképpen csökkentve közteher-fizetési kötelezettségüket. Az akkori vita mára elcsendesedett, s egyes részterületeken megoldás is született.
Az önfoglalkoztatást érintően 2005. június 30-ára tolódott ki az a határidő, ameddig a munkaadók minden retorzió nélkül – a korábbi feltételekkel – vállalkozói szerződéssel foglalkoztathatják dolgozóikat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adóellenőrzés során talált ilyen jellegű szabálytalanságok bírság nélkül megúszhatók.
Szakmai sajátosságok
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kimutatható önfoglalkoztatók aránya Magyarországon, az összes foglalkoztatotton belül mintegy 14-15 százalék, ami megfelel az EU átlagának. AKSH munkaerő-felmérése 500 ezer körüli egyéni vállalkozót, nem jogi személyiségű társaságok tagjait, valamint csaknem 26 ezer segítő családtagot sorol ebbe a körbe. Bár ez az arány hasonló az EU-ban tapasztaltakéhoz, mégis jelentősek az eltérések. Nálunk ugyanis az önfoglalkoztatók többsége csak formálisan független, a gyakorlatban ugyanolyan kötelezettségekkel bír, mint a hagyományos munkavállalók. Ám az ezzel járó védelmet nem élvezik.
Az FMM álláspontja szerint – szakértői javaslatok alapján – nem lesz egységes önfoglalkoztató törvény. Az ügyben érintett minisztériumoknak csaknem húsz különböző terület képviselőivel kellene egyeztetniük e témában. Ez azt jelenti, hogy szinte lehetetlen egységes jogszabályt alkotni, amely megfelel minden érintett szakma elvárásának. Az önfoglalkoztatás ugyanis elterjedt például a vagyonőrök, a közúti fuvarozók, a művészek, a sportolók és az újságírók körében, s ugyanez megjelent már az egészségügyben is. Bár a probléma rokon, a gyakorlati megoldás az egyes területek sajátosságai miatt mégis nagyon eltérő lehet.
Ugyanakkor a részterületeken már történt némi előrelépés az elmúlt időszakban. A sportolók helyzetét például a 2004-es sporttörvény rendezte, amely visszaállította a klasszikus munkaviszonyt, így e kör foglalkoztatása a Munka Törvénykönyve szerint történik majd. A sporttörvény 2006 végéig adott időt a helyzet rendezésére. Van idő a közúti fuvarozókat érintő szabályok kidolgozására is, hiszen 2009-re kell – minden EU-s tagországban – megalkotni a követendő szabályokat.
Az önfoglalkoztatásban érintettek véleménye nagyon eltérő. Míg egyesek számára a rendezés elengedhetetlen, addig az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke, Szűcs György úgy véli, tagságukat nem érinti az önfoglalkoztatás. Igaz persze az is: ma még Magyarországon nincs egyértelmű meghatározása annak, ki is tartozik ide. Anemzetközi gyakorlatban legalább háromféle megközelítés van erre. Az Iposz-tagoknak egyébként nem lenne jó, ha rájuk is vonatkozna az önfoglalkoztatás, hiszen ez akár többletköltséggel és adminisztrációval is járhat.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke is úgy véli: először tisztázni kellene az önfoglalkoztatás fogalmát. Ez ugyanis ma még nem jogi kategória. Ugyanakkor – Antalffy Gábor szerint –, ha ezt a formát a kormányzat életképes konstrukcióként kívánja bevezetni, akkor az alacsony jövedelemmel rendelkező önfoglalkoztatókat mentesíteni kellene a magas adó és társadalombiztosítási járulékok megfizetése alól. Ez annál is inkább megkerülhetetlen, hiszen manapság Magyarországon az önfoglalkoztatók jelentős része ezzel munkaviszonyt vált ki. Sokan egyéb lehetőség híján így gondoskodnak önmagukról.
Uniós kitekintőAz Európai Unió 15 régi tagállamában a keresők csaknem fele – 45,9 százaléka – tevékenykedik a hagyományostól eltérő formák valamelyikében: részmunkaidőben, meghatározott idejű munkaszerződéssel vagy önállóan. Egy 2002-es felmérés szerint részmunkaidőben a foglalkoztatottak 18, meghatározott idejű szerződéssel 13, míg önállóan 14,6 százaléka dolgozott. Az új tagországok többségében – Ciprus és Málta kivételével – a hagyományos alkalmazotti jogviszony volt az általános az elmúlt években. A 2002-es adatok szerint ettől eltérő formában a dolgozók mintegy 40 százaléka kereste boldogulását. Igaz, többségük a mezőgazdaságból él. Az atipikus foglalkoztatási formák közül a legelterjedtebb a részmunkaidő, amely az EU átlagában heti 21 óra. Németországban csak 18, Olaszországban pedig 23,6 óra volt. Vannak államok, ahol a részmunkaidőnek létezik egy "rövidebb" – heti néhány órás – és "hosszabb" – a teljes munkaidő legalább felét kitevő – változata is. A 15 régi tagország közül a részmunka Hollandiában a legelterjedtebb – ahol a foglalkoztatottak 77 százaléka dolgozott így –, míg Görögországban a legcsekélyebb – 16 százalék – ennek mértéke. A rövidebb időben tevékenykedők többsége nő, akik önként választották e lehetőséget. Ebben nagy szerepe van az egyes országok jövedelmi viszonyainak. Az így foglalkoztatottak másik nagy csoportját a tovább tanuló diákok teszik ki, akik jórészt így keresik meg a tanulás költségeit. A számok azt mutatják, hogy a régi uniós országokban – az elmúlt években – a részmunkaidő terjedése alapozta meg a foglalkoztatás bővülését. Szerényebb hatásuk van a határozott idejű munkaszerződéseknek. Egy OECD-felmérés szerint a vizsgált 27 ország közül ez csak hétben volt számottevő. A legtöbb ilyen szerződést a 15-24 éves fiatalokkal kötötték a munkaadók. A 15 régi uniós ország tekintetében e szerződések aránya Portugáliában a legnagyobb, közel 22 százalék, míg Írországban a legalacsonyabb, 5,4 százalék. Bár az önállóak (önfoglalkoztatók) meghatározása nem egységes, nemzetközi összehasonlítás e téren is létezik. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) javasolt definícióját alapul véve e kör aránya Svédországban a legalacsonyabb – 5 százalék körüli –, s a legmagasabb, 42 százalék, Görögországban. Az arányok nem változnak jelentősen, hiszen míg e réteg 1985-ben az EU-ban 15 százalékot tett ki, addig 2002-ben épphogy 15 százalék alatt maradt. A távmunka elterjedését az egyes országok informatikai fejlettsége is meghatározza. E téren az Egyesült Államok a legfejlettebb, ahol mintegy 31 millióan élnek távmunkából, s közülük is 21 millióan főállásban dolgoznak így. Az EU-ban a foglalkoztatottak 13 százaléka, közel 10 millió ember dolgozik távmunkásként, akik közül 4,5 millióan alkalmazottak. A távmunka leginkább Hollandiában terjedt el. Alegkezdetlegesebb állapotban a portugáloknál működik, ahol a foglalkoztatottak három százaléka dolgozik távmunkában. |
Az önállók száma 1992-2003-ban (ezer főben)
* Főfoglalkozásúak, nyugdíjasok és szellemi szabadfoglalkozásúak Forrás: Munkaerő-felmérések
|