Atipikus foglalkoztatás

Az új formákkal munkahelyek teremthetők

Ahazai foglalkoztatás alacsony – 57 százalék körüli – szintje miatt a kormányzat évek óta próbálkozik különböző módszerekkel, hogy e mutató javuljon. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az uniós csatlakozást követően a foglalkoztatás bővítése nemcsak honi érdek, hanem közösségi elvárás is. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia célja, hogy 2005 végére közösségi szinten 67, 2010-re 70 százalékos legyen a foglalkoztatási szint. Ezt a magyar kormány természetesen figyelembe veszi, ám a hazai lehetőségekhez igazodva a célok szerényebbek. A magyarországi törekvés az, hogy a foglalkoztatási ráta 2006-ra elérje az 59, 2010-re pedig a 63 százalékot.

Arányos terhek

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) koncepciója ezen belül is differenciál, ugyanis a nők esetében 2006-ra az 53, 2010-re az 57 százalékot célozta meg. A férfiak körében ugyanezen évekre a 64, illetve a 69 százalék az elérendő. A kabinet kiemelt figyelmet szentel az 55-64 éves korosztályoknak is, körükben 33, illetve – 2010-re – 37 százalékos foglalkoztatási szintet kívánnak elérni. Mindez azt jelenti, hogy évente átlagosan 0,8 százalékkal kellene bővülnie a foglalkoztatottságnak. Eprogram megvalósításában nagy szerepe van az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formáknak, például a részmunkaidőnek és a távmunkának. E sorban fontos az önfoglalkoztatás is, hiszen a munkaképes korúak nagy hányadát érinti e forma.

Bár több társadalmi csoport elhelyezkedésében meghatározó lehet a részmunkaidős – 4-6 órás – foglalkoztatás, e téren az elmúlt években csekély eredmények születtek. Ennek egyik oka – mondta Geiger Éva, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szakértője –, hogy Magyarországon – a nemzetközi gyakorlattal ellentétesen – a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat tennék át részmunkába, s nem az inaktívakat vonnák be ily módon a munka világába. Ugyancsak az eredmények ellen hat a társadalombiztosítási járulékok mértéke. Amíg ebben nem lesz arányosság, nem várható előretörés – állítja a szakember.

Magyarországon egyelőre kevés olyan munkavállaló van, aki 4 vagy 6 órában tudna dolgozni. Főként gyermeket nevelő anyák igyekeznek ilyen állásban elhelyezkedni, s ily módon fokozatosan térnek vissza a munka világába. Természetesen a részmunkaidősök között olyanok is vannak, akik más – családi, egészségügyi – okok miatt választották e formát.

A kormányzat más lehetőségeket is keres a foglalkoztatás bővítésére. Ilyen az 1997-ben indult alkalmi munkavállalás, amely – ha tömegesen nem is, de – szintén megoldást jelenthet.

Alkalmi munkavállalás

Az alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel való foglalkoztatás kedvező feltételű, hiszen a legalsó sávba tartozó kifizetéshez járuló közteherjegy értéke 500 forint. AMunkaerő-piaci Alap azonban regisztrált munkanélküli alkalmazása esetén ebből napi 300 forintot átvállal. Azt, hogy e lehetőség mind a munkaadóknak, mint pedig az állástalanoknak kedvező, jól mutatja a kiadott AM-könyvek száma és a megvásárolt közteherjegyek évről évre folyamatosan növekvő értéke. Igaz, ez korántsem olyan mérvű, mint amire a konstrukció bevezetésekor számítottak a szakemberek.

A kiváltott AM-könyvek száma 2002-ben 22 százalékkal, az eladott bélyegek értéke pedig mintegy 50 százalékkal növekedett. Az ezt követő évben az AM-könyvek száma megduplázódott, míg a jegyek értéke 70 százalékkal nőtt.

Kedvezőek a 2004. év első félévének adatai is, ugyanis a könyvek száma 60, a megvásárolt bélyegek értéke 55 százalékkal haladta meg a 2003. év első félévében regisztrált adatokat.

E lehetőséggel a nemzetgazdaság több szektorában is élnek a munkaadók és a munkavállalók, főként azonban a szezonális ágazatokban – mezőgazdaság, turizmus, más szolgáltatások – jellemző forma. Szakemberek úgy látják, az alkalmi foglalkoztatás még korántsem érte el a felső határát, ezért a következő években bővülni fog az e lehetőséggel élők köre.

Kölcsönzés támogatással

Az atipikus foglalkoztatási formák között kell megemlíteni a munkaerő-kölcsönzést, amelynek feltételein több törvény múlt évi módosítása is javított. Ezért ez a konstrukció az aktív foglalkoztatási eszközök egyikeként jelenik meg a piacon az idei évtől. Az új lehetőség azt jelenti, hogy a közhasznú társaságként vagy nonprofit szervezetként munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek támogatást kaphatnak a hátrányos helyzetű állástalanok foglalkoztatásakor. A támogatásnak több feltétele is van. Ezek szerint a kölcsönzőcégnek – mások mellett – legkevesebb 200 napra legalább 50 regisztrált munkanélküli foglalkoztatását kell vállalnia, s a kölcsönzési díjnak – amit a munkavállaló kap – el kell érnie havonta az aktuális minimálbér összegét. Ekkor a támogatás mértéke a munkabér és járulékainak 50 százaléka lehet. Az érintettek a kedvezményt idén januártól vehetik igénybe.

Változatlan tb-járulékok

Scheiling Magdolna, az FMM foglalkoztatásstratégiai főosztályának vezető főtanácsosa elmondta: attól, hogy valaki határozott idejű munkaviszonyban, részmunkaidőben, munkaerő-kölcsönzés keretében vagy távmunkában dolgozik, a közterhek ugyanazok. Eltérés csak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatáskor van. Ez utóbbi esetben a járulékfizetés egyszerűsített, kedvezményezett közteherjeggyel teljesíthető.

A tb-járulékok sem a hagyományos, sem az atipikus foglalkoztatási formaként emlegetett jogviszonyban nem változtak az idén 2004-hez képest. Nem változott a munkaadói- és a munkavállalóijárulék-fizetési kötelezettség sem. Ugyanakkor a tételes egészségügyi hozzájárulás 2005. évi összege módosul. Bár ez év január 1-jétől nem változott az eho – havi 3450 forint –, novembertől mérséklődik, s mértéke havi 1950 forint lesz. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedésében fontos lépés, hogy januártól a tételes egészségügyi hozzájárulást a teljes és a részmunkaidő arányának megfelelően, de legalább 50 százalékban kell megfizetni. A kormányzat szándéka szerint 2006-ig teljes egészében megszűnik a fix összegű egészségügyi hozzájárulás, ám addig további apró lépések várhatók. E sorba illeszkedik, hogy megszűnt az eho kötelezettsége azoknál a munkavállalóknál, akik gyes, gyet mellett dolgoznak csökkentett időben, továbbá az 50 év feletti tartósan munkanélküliek után sem kell fizetni e járulékot.

Kedvezmény a távmunkához

Az elmúlt évek "nagy fegyverének" szánta a kormányzat a távmunkát. Bár e téren történt előrelépés, korántsem olyan nagy, mint az a tervekben szerepelt-szerepel. Jelentős állomásként értékelhető, hogy az Országgyűlés tavaly kiegészítette a Munka Törvénykönyvét több olyan passzussal, amelyek e forma szabályozására hivatottak, s a személyijövedelemadó-törvény (Szja-tv.) is lehetőséget teremt bizonyos, a távmunkához kapcsolódó költségek – eszközbeszerzés, értékcsökkenés leírása, internethasználat – elszámolására.

Több szervezet is megalakult, amelyeknek az a feladatuk, hogy elősegítsék a távmunka terjedését. Ezek közül az egyik a Távmunka Tanács, a másik a 20 alapító taggal életre hívott Magyar Távmunka Szövetség. Ez utóbbinak azért nagy a jelentősége, mert alapítói között olyan cégek – mások mellett az Axelero Rt., a Hewlett-Packard Magyarország Kft., a PricewaterhouseCoopers Kft., a T-Mobile Magyarország – vannak, amelyek érdekeltek abban, hogy kiforrjon a távmunka jogi-közgazdasági feltételrendszere.

Az FMM adatai szerint az elmúlt években az első távmunkapályázaton 1300, a másodikon 800 új otthoni munkahely létrehozását segítette a kormányzat. Epályázatokon nyert támogatást – például – a Saldó Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., amely ily módon 9 álláshelyet létesített. A cégnél elmondták: két okból próbálkoznak e formával. Egyrészt számos olyan tevékenységük van – szoftverfejlesztés, szerkesztői, grafikai munka, pályázatírás –, amelyeket otthonról lehet végezni. A másik ok pedig, hogy a munkatársi gárda mintegy 83 százaléka családanya. Ezért e forma kedvelt és praktikus is a cégnél.

Igaz, nem titkoltan a racionalizálás, a takarékosság is szerepet játszik e technika elterjesztésében. Ahhoz azonban, hogy jól működjön, számtalan feltételt kell megteremteni, ami nem megy egyik hónapról a másikra. Ma még csak a kezdeti lépéseknél tartanak.

Hasonlóképpen próbálgatja a távmunka hasznosságát a Generali Providencia Biztosító Rt. is, ahol tavaly 85 álláshely létrehozására kaptak támogatást. A cégnél ez az első lépés; a napi munkában még sok a megoldatlan probléma. Az azonban bizonyos, hogy a távmunka által érintett területek működési költségei mintegy 30 százalékkal csökkennek 2005 végére, mégpedig úgy, hogy a munkatársak gyorsabban és rugalmasabban tudják kiszolgálni partnereiket.

Az idén a Munkaerő-piaci Alapon keresztül a kormányzat 800 millió forintot ad a távmunkahelyek létrehozásának támogatására. Az idei teendőket a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) foglalja keretbe. A foglalkoztatási program megvalósításában az FMM mellett a gazdasági, az informatikai és az esélyegyenlőségi tárca is részt vesz. Az eredmény szempontjából lényeges, hogy az elektronikus kapcsolattartással összefüggő költségeket csökkenteni lehessen. A kormányzat célkitűzése 2008-ra, hogy – EU-források bevonásával – Magyarország felzárkózzék a régi EU-országok mai szintjére.

Ösztöndíjas foglalkoztatás

Az idei év változásai között kell említeni a 30 év alatti diplomás fiatalok elhelyezkedését, tapasztalatszerzését ösztönző, úgynevezett foglalkoztatási ösztöndíj bevezetését, ami – igaz: korosztályhoz és végzettséghez kötötten, de – ugyancsak atipikus foglalkoztatási formának tekinthető. Ekonstrukcióban a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék 50 százaléka kapható kedvezményként havi bruttó 90 ezer forintig, minimum 9 hónapos foglalkoztatás esetében. A kedvezmény a 9. hónapot követően idén januártól egy összegben igényelhető vissza. Ugyanez a társadalombiztosítási kedvezmény illeti meg a gyermek gondozása, illetve a családtag ápolása után elhelyezkedni kívánókat is.

Az elmúlt egy-másfél évtized gazdasági változásainak eredményeképpen az elmúlt években került felszínre az úgynevezett önfoglalkoztatás kérdése. Az FMM-ben 2003 májusában jelentették be, hogy német mintára nálunk is bevezetnék, és természetesen jogilag szabályoznák az önfoglalkoztatás intézményét. Ezzel a kormány fel akart lépni az ellen, hogy a munkáltatók vállalkozási vagy megbízási szerződéssel foglalkoztassák munkatársaikat, ekképpen csökkentve közteher-fizetési kötelezettségüket. Az akkori vita mára elcsendesedett, s egyes részterületeken megoldás is született.

Az önfoglalkoztatást érintően 2005. június 30-ára tolódott ki az a határidő, ameddig a munkaadók minden retorzió nélkül – a korábbi feltételekkel – vállalkozói szerződéssel foglalkoztathatják dolgozóikat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adóellenőrzés során talált ilyen jellegű szabálytalanságok bírság nélkül megúszhatók.

Szakmai sajátosságok

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kimutatható önfoglalkoztatók aránya Magyarországon, az összes foglalkoztatotton belül mintegy 14-15 százalék, ami megfelel az EU átlagának. AKSH munkaerő-felmérése 500 ezer körüli egyéni vállalkozót, nem jogi személyiségű társaságok tagjait, valamint csaknem 26 ezer segítő családtagot sorol ebbe a körbe. Bár ez az arány hasonló az EU-ban tapasztaltakéhoz, mégis jelentősek az eltérések. Nálunk ugyanis az önfoglalkoztatók többsége csak formálisan független, a gyakorlatban ugyanolyan kötelezettségekkel bír, mint a hagyományos munkavállalók. Ám az ezzel járó védelmet nem élvezik.

Az FMM álláspontja szerint – szakértői javaslatok alapján – nem lesz egységes önfoglalkoztató törvény. Az ügyben érintett minisztériumoknak csaknem húsz különböző terület képviselőivel kellene egyeztetniük e témában. Ez azt jelenti, hogy szinte lehetetlen egységes jogszabályt alkotni, amely megfelel minden érintett szakma elvárásának. Az önfoglalkoztatás ugyanis elterjedt például a vagyonőrök, a közúti fuvarozók, a művészek, a sportolók és az újságírók körében, s ugyanez megjelent már az egészségügyben is. Bár a probléma rokon, a gyakorlati megoldás az egyes területek sajátosságai miatt mégis nagyon eltérő lehet.

Ugyanakkor a részterületeken már történt némi előrelépés az elmúlt időszakban. A sportolók helyzetét például a 2004-es sporttörvény rendezte, amely visszaállította a klasszikus munkaviszonyt, így e kör foglalkoztatása a Munka Törvénykönyve szerint történik majd. A sporttörvény 2006 végéig adott időt a helyzet rendezésére. Van idő a közúti fuvarozókat érintő szabályok kidolgozására is, hiszen 2009-re kell – minden EU-s tagországban – megalkotni a követendő szabályokat.

Az önfoglalkoztatásban érintettek véleménye nagyon eltérő. Míg egyesek számára a rendezés elengedhetetlen, addig az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke, Szűcs György úgy véli, tagságukat nem érinti az önfoglalkoztatás. Igaz persze az is: ma még Magyarországon nincs egyértelmű meghatározása annak, ki is tartozik ide. Anemzetközi gyakorlatban legalább háromféle megközelítés van erre. Az Iposz-tagoknak egyébként nem lenne jó, ha rájuk is vonatkozna az önfoglalkoztatás, hiszen ez akár többletköltséggel és adminisztrációval is járhat.

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke is úgy véli: először tisztázni kellene az önfoglalkoztatás fogalmát. Ez ugyanis ma még nem jogi kategória. Ugyanakkor – Antalffy Gábor szerint –, ha ezt a formát a kormányzat életképes konstrukcióként kívánja bevezetni, akkor az alacsony jövedelemmel rendelkező önfoglalkoztatókat mentesíteni kellene a magas adó és társadalombiztosítási járulékok megfizetése alól. Ez annál is inkább megkerülhetetlen, hiszen manapság Magyarországon az önfoglalkoztatók jelentős része ezzel munkaviszonyt vált ki. Sokan egyéb lehetőség híján így gondoskodnak önmagukról.