Támogatott foglalkoztatás

A foglalkoztatás bővítését és a hátrányos helyzetű munkavállalók segítését az idén az eddigieknél jóval nagyobb mértékű munkaadói kedvezmények segítik. A kormány elsősorban a vállalkozásokat kívánja ösztönözni azzal, hogy a Munkaerő-piaci Alap kifizeti a társadalombiztosítási járulékok felét azoknak a munkáltatóknak, amelyek pályakezdő fiatalokat, a gyermek gondozása, illetve a családtag ápolása után elhelyezkedni kívánó dolgozókat, valamint ötven év feletti munkanélkülieket foglalkoztatnak. Erről a 2004. évi CXXIII. törvény rendelkezik.

Alanyi jogon

Az első két csoport munkáltatója alanyi jogon járó járulékkedvezményben részesül, míg az ötven év feletti állástalanok esetében a járulék átvállalása a munkaügyi központ mérlegelési hatáskörébe tartozik. Az alanyi jogon járó járulékkedvezmény alapja a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék 50 százaléka. A támogatást azonban legfeljebb havi bruttó 90 ezer forint keresetig lehet igénybe venni, vagyis maximum 13 050 forintot kaphatnak vissza havonta a vállalkozások. A kedvezmény általános feltétele, hogy a foglalkoztatás ideje – megszakítások nélkül – elérje a 9 hónapot. A járulékkedvezményt egy összegben a 9. hónap lejárta után lehet visszaigényelni. Amunkáltatónak 3 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia.

A pályakezdők tábora az életkortól függően újabb két célcsoportra válik: a 25 éven aluli fiatalokra és a harmincadik életévüket még be nem töltött ösztöndíjasként foglalkoztatott diplomásokra. Az első esetben a kedvezmény olyan 25 év alatti pályakezdők foglalkoztatása után jár, akikkel a tanulmányaik befejezése után egy éven belül létesít a munkáltató foglalkoztatási jogviszonyt. A munkaviszonynak teljes munkaidőre vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőre kell szólnia. A pályakezdő háromévente annyiszor létesíthet "járulékkedvezményes" jogviszonyt, ahányszor a 25. életéve betöltéséig olyan újabb államilag elismert szakképesítést szerez, amely szükséges az adott munkakör betöltéséhez.

Fókuszban a pályakezdők

A pályakezdők két csoportja között az a különbség, hogy – a tanulmányok időben történő eltolódása miatt – ösztöndíjas kizárólag csak diplomás fiatal lehet. Emellett míg a 25 éven aluliaknál előírás a 3 hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettség, addig az ösztöndíjas foglalkoztatás lejárta után ez a továbbfoglalkoztatási kötelezettség nem terheli a munkáltatókat. Egyébként mindkét csoport után ugyanazt az 50 százalékos járulékkedvezményt lehet igénybe venni. A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél, vagyis a támogatás összege havi 8265 forint.

A diplomás fiatalok ösztöndíjas foglalkoztatása esetén a kedvezmény további megszorítása, hogy a fiatal még ne töltse be a harmincadik életévét, a diplomája ne legyen régebbi két évesnél, és az illető ne álljon sehol munkaviszonyban. Az ösztöndíjas foglalkoztatás határozott idejű (legalább 9 hónapra, legfeljebb 12 hónapra szóló) szerződéssel jön létre. Az ösztöndíjas nem tölthet be önálló munkakört, feladatát szakmai segítő irányítja. Aszerződés lejárta után a foglalkoztató igazolja, s egyben értékeli is az ösztöndíjas munkáját, amelyről referenciát ad neki.

Ötven felett

A gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát kereső foglalkoztatása esetén akkor vehető igénybe a járulékkedvezmény, ha az érintett nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, és a gyes, a gyed és a gyet, továbbá az ápolási díj folyósítása egy éven belül szűnt meg. Atörvény ez esetben is folyamatos, kilenc hónapon át tartó foglalkoztatást ír elő, teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben. A munkaadónak ennél a kedvezményezett csoportnál is legalább három hónapos továbbfoglalkoztatást kell garantálnia. Akedvezmény a pályakezdőkéhez hasonlóan háromévente annyi alkalommal vehető igénybe, ahány esetben a gyes, gyed, gyet és az ápolási díj összegét a munkaerőpiactól tartósan távollévő személynek megítélik.

Alapvetően más a helyzet az ötven év feletti állástalanok esetében. Egyrészt a kedvezmény köre bővebb, hiszen a munkaadói járulék mellett az egészségügyi hozzájárulásra is vonatkozik. Másrészt a kedvezmény támogatásként működik, vagyis megítélése a megyei (fővárosi) munkaügyi központ mérlegelési hatáskörébe tartozik, forrása pedig a Munkaerő-piaci Alap külön kerete lesz. Az ötven év feletti állástalanok esetében eddig is járó kedvezmény az idei módosítással annyiban változik, hogy a támogatás mértékére vonatkozó szabály kiegészült egy "pozitív alsó korláttal". Ez azt jelenti, hogy ha a munkaügyi központ megítéli a támogatást, akkor ez nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint a munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás átvállalható legmagasabb összegének ötven százalékánál.

Felemás fogadtatás

A kormány összesen 9 milliárdot szán e többelemű konstrukcióra, amelytől több tízezres nagyságrendű foglalkoztatásbővülést remélnek – mondja Tóth László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) főosztályvezetője. A szakember szerint leginkább a pályakezdők helyzetének javításához fűz nagy reményeket a szaktárca. Ennek az az oka, hogy a gyesről, gyedről visszatérők a népesség fogyása miatt egyre kevesebben vannak, az ötven feletti állástalanok alkalmazására pedig nagyon nehéz rábírni a munkaadókat, főként azért, mert az érintettek zöme hosszú ideje állás nélkül van, régóta kiesett a munkából és sok esetben a képzettsége sem megfelelő.

Ungvárszki Ágnes, az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szakértője úgy véli, hogy a foglalkoztatási kedvezmények szerepe csupán marginális lesz. Szerinte az egyes célcsoportokat érintő 50 százalékos járulékkedvezmény helyett a kormány lényegesen nagyobb mértékben szélesíthette volna a foglalkoztatást, ha csupán egy százalékponttal, de általánosan mérsékelte volna a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékokat.

Hasonlóan vélekedik Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is, aki szerint a jól hangzó intézkedés önmagában nem teremt új munkahelyeket, legfeljebb másként osztja szét a meglévő állásokat. Az összes munkaerőköltségnek a csupán 10 százalékát jelentő kedvezmény a cégek többsége számára még arra sem feltétlenül jelent elég nagy vonzerőt, hogy a támogatott munkavállalói célcsoportokat részesítsék előnyben – érvel az alelnök.

Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is elsősorban munkahelymegtartó hatást vár a kedvezményektől, mivel a munkaadókat minden bizonnyal érdekelni fogja az olcsóbb foglalkoztatás lehetősége. A pályakezdőket, a gyesről és a gyedről visszatérőket, illetve az ötven év feletti munkavállalókat alkalmazó cégeknek járó 50 százalékos járulékkedvezmény éppen azokban a célcsoportokban bővíti a foglalkoztatottak számát, amelyek jelenleg a legnehezebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Az MSZOSZ elnöke szerint áttörést valószínűleg nem hoz ez az intézkedés, azonban mintegy 0,1-0,2 százalékkal bővítheti a foglalkoztatást.