Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkája az idei ősszel is bővelkedett izgalmakban. A szociális partnerek most is ízekre szedték a jövő évi adó- és járulékváltozások tervezetét, bonckés alá vették a vállalkozások és a magyar gazdaság helyzetét, s hosszasan egyeztettek a versenyszférában országosan javasolható keresetemelés mértékéről és a minimálbérről. Jóllehet a különböző álláspontok sokat közeledtek egymáshoz, ez mégsem bizonyult elégnek a megegyezéshez, ekképpen a bérajánlás ügyében – lapzártánkig – nem sikerült dűlőre jutni.
A tárgyalások elhúzódása természetesen nem jelenti azt, hogy a megállapodás ne születhetne meg. A felek már eddig is számos engedményt tettek, aminek nyomán a munkaadói oldal a korábbi 55 400 forint helyett 56 000, majd 57 000 forintos minimálbért, a szakszervezetek pedig az eddigi 62 000 helyett 58 000 forintot ajánlottak jövőre, majd igényüket további 500 forinttal mérsékelték. Hasonlóképpen a kormányzati oldal is engedett: az egészségügyi hozzájárulást jövő év november 1-jétől nem 1200, hanem 1500 forinttal csökkentené, s utalások hangzottak el további engedményekről is. Mindez azt jelzi, hogy az alkutartalékok még nem merültek ki teljesen, a felek a végsőkig elmennek. Teszik ezt azért, mert a megállapodás azt demonstrálja, hogy a partnerek figyelembe veszik egymás érdekeit, s képesek olyan egyezséget tető alá hozni, amely biztonsággal szavatolhatja a munkapiac egészséges fejlődését.
A tárgyalások eddigi történései ugyanakkor azt is sejtetik, hogy ha meg is lesz a megállapodás, bőven marad tüske az érdekképviselőkben. Az "őszi mérleg" egyenlegéből jól látható, hogy a jogos követeléseknek csak a töredéke teljesülhetett. Különösképpen fájó ez a munkáltatóknak, akik évek óta azzal a várakozással ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy az adó- és járulékrendszer korrekciói végre valóban kedveznek a vállalkozói rétegnek. Ezzel szemben a jövő évi büdzsé tervezete számukra azt üzeni, hogy a 2005-ös sem a versenyképesség költségvetése lesz. Az ugyanis a jelenlegi tények ismeretében is bizonyos, hogy a régóta ígért filozófiaváltás – jelesül, hogy többet elosztani csakis a vállalkozói versenyképesség javításából származó magasabb bevételekből lehetséges – most is elmarad.
A munkáltatók számára különösen nagy csalódást okozott a tételes egészségügyi hozzájárulás mérséklése körüli huzavona. A kormányzati visszalépés ugyanis – miszerint ez mégsem január elsejétől, hanem csak novembertől fog csökkenni – a tavalyi OÉT-megállapodás megszegéseként is értékelhető. Ami – túl a vállalkozók forintosítható veszteségein – az érdekegyeztetés hitelét és tekintélyét gyengíti.
Mindennek ellenére a megállapodás – ha megköttetik – mégiscsak fontos üzenet lesz, mert az elfogadott sarokszámok kijelölik a versenyszféra működési terepének határait, ami iránymutatásul szolgál a gazdaság szereplőinek.
