×

Keresetek, bérfelzárkóztatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 81. számában (2004. november 15.)
Jövőre szerényen, a gazdaság teljesítőképességével összhangban növekedhetnek a keresetek – vélik a bérügyek szakértői. A kormányzat álláspontja szerint a személyijövedelemadó-terhek mintegy százmilliárd forintos csökkentésének hatásaként ugyanazt a reálértéket a munkáltatók kisebb bérköltséggel tudják elérni, ami a versenyszférában hozzájárul a bérfelzárkóztatáshoz is. A munkáltatói oldal szerint a keresetek felzárkózásához elodázhatatlan az élőmunka terheinek csökkentése, illetve a vállalkozásbarát gazdálkodási környezet megteremtése. A szakszervezetek a bérfelzárkózást a különböző ágazatok jövedelemtermelő képességével hozzák összefüggésbe. A jövő évi minimálbér, illetve a béremelés mértékeit illetően a szociális partnerek lapzártánkig nem tudtak megállapodni.

Az uniós átlag fölött nőhetnek a hazai reálbérek

Az ez évi bérpolitikai folyamatok a várakozásnak megfelelően alakultak reálértéken, ugyanakkor mind a termelékenység, mind az infláció, mind pedig a bruttó keresetek magasabbak a tervezettnél – állapította meg Herczog László. A munkaügyi tárca helyettes államtitkára elmondta: a 2004-re vonatkozó, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) megszületett bérmegállapodáskor a kormány azzal számolt, hogy az idén a GDP mintegy 3,5 százalékkal bővül, s a foglalkoztatás változatlan szinten marad. Ennek megfelelően a termelékenység 3-3,5 százalékkal lesz magasabb, az infláció várható mértéke pedig 5,8 százalék. Mindebből következően a reálkeresetek bővülése 0 és 1 százalékpont körül alakulhat.

A szakember emlékeztetett arra, hogy az OÉT-bérmegállapodás – amely 7-8 százalékos bruttó átlagkereset-növekedést tartalmazott – eleve nem számolt a reálkereset látványos javulásával. Az első félévi nemzetgazdasági adatok szerint a GDP 4,1 százalékkal nőtt, amely meghaladja a tervezett mértéket. A foglalkoztatás alakulása megfelel a várakozásoknak, s a termelékenység is 4,1 százalékkal nőtt. Igaz, a 7,1 százalékos infláció nem volt betervezve.

Arra a kérdésre, hogy az idei, szerény mértékű reálbér-növekedés alapján milyen kereseti pozíciók prognosztizálhatók jövőre, Herczog László azt mondta: a kormány vállalta, hogy továbbra is adómentes lesz a legkisebb bér, amely – szerinte – reálisan 57-58 ezer forint lehet – ez 7,5-9,4 százalékos növekedésnek felel meg.

A szakember azzal nem számolt, hogy az idén reálkereset-emelésről állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel, már csak azért sem, mert közülük is csupán egy javasolta, és a kormánynak sem volt ilyen szándéka. A reálérték figyelembevételétől nem lehet eltekinteni, azonban az embereknek azt kell megmondani, hogy hány százalékkal nő a bérük, s a munkáltatóknak is tudniuk kell, hogy a béremelés mennyivel növeli a bérköltségüket. Szerinte jövőre három és négy százalékpont között kell emelkedniük a reálbéreknek, ideszámítva a személyi jövedelemadó változásának hatását is.

Az idei bértárgyalásokat megnehezítette, hogy a kormány világossá tette: a munkaadók által havonta fizetett, a bérköltségek alakulása szempontjából meghatározó, fix összegű egészségügyi hozzájárulás (eho) mértékét nem 2005. január 1-jétől, hanem csak novembertől csökkenti – a tárgyalások során kialkudott – 1500 forinttal.

Arra a felvetésre, hogy késik a kormány ütemezési terve a bérfelzárkóztatásra, az államtitkár kifejtette: a versenyszférában nem a kormány emeli a kereseteket, csak a béremelés bizonyos feltételeit – az adók és járulékok alakulását – tudja befolyásolni. Ugyanakkor a bérterhek csökkentéséről teljes a nézetazonosság a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek között. Jövőre egyébként a személyijövedelemadó-terhek lényeges, mintegy százmilliárd forintos csökkentése azt jelenti, hogy ugyanazt a reálértéket a munkáltatók kisebb bérköltséggel tudják elérni. Ez nyilvánvalóan a bérfelzárkózást segíti a versenyszférában. A szakember szerint a kormánynak olyan politikát kell folytatnia, amely a foglalkoztatás bővülésével jár, fenntartható gazdasági növekedést eredményez, és aminek eredményeképpen a reálbérek is emelkednek. Magyarországon hosszabb ideje meghaladja a GDP növekedése az uniós átlagot. Abban, hogy ez így is maradjon, nagy a kormány felelőssége. Herczog László szerint reális esély van arra, hogy tartós marad a hazai, az unióét meghaladó GDP-növekedés, amiből az következik, hogy a reálbérek is tartósan jobban emelkednek majd, mint az uniós átlag.

Hiányoznak a vállalkozásbarát intézkedések

A munkáltatók álláspontja szerint szerény mértékű, a gazdasági realitásokhoz illeszkedő lesz a bruttó keresetnövekedés jövőre – prognosztizálta a bérek 2005-ben várható alakulását Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szakértője.

A munkaadók visszafogott ajánlatot tettek a kötelező minimálbér emelésére – ismerte el Dávid Ferenc, utalva arra, hogy az érdekegyeztető fórumokon sokáig ragaszkodtak az 55 400, illetve később 57000 forintos legkisebb bérhez. Számításaik szerint az 57 ezer forintos minimálbér például az öt alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeknél a dolgozók mintegy 25 százalékát érinti, egyes ágazatokban pedig – mint a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a feldolgozóipar egyes területein – minden harmadik munkavállalót. A legkisebb bér emelésének tovagyűrűző hatása mindenképpen jelentős.

Az adóváltozásokról és a költségvetésről folyó tárgyalásokon a kormány kész helyzet elé állította a szociális partnereket – állítja a szakértő. A munkaadói oldal nem értett egyet a cégautók emelt szintű adóztatásával, az illetékek megemelésével, az építmény- és a kommunális adó növelésével, illetve az árfolyamnyereség-adó tervezett érvényesítésével, de az úgynevezett "bankadó" bevezetésével sem. Dávid úgy látja: az adó- és járuléktörvényekben nagyon nehéz vállalkozásbarát módosításokat találni. Nem csökken jövőre az egészségügyi és a nyugdíjjárulék. Szerinte gesztusnak jó, hogy a költségvetés kedvezményekkel segíti a gyesről és a gyedről visszatérők, a pályakezdők és az ötven év feletti munkanélküliek foglalkoztatását, de valódi könnyítést a társadalombiztosítási járulékok csökkentése jelentett volna.

A legkeményebben és a legkonzekvensebben a fix összegű egészségügyi hozzájárulás mérséklésének elhalasztása ellen léptek fel a munkaadók. Annál is inkább, mert tavaly októberben az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter írta alá azt az OÉT-megállapodást, miszerint 2005. január 1-jétől csökken az eho. Ezzel szemben a kormány – miközben többször deklarálta, hogy érvényesnek tekinti az OÉT-megállapodásokat – csak novembertől tervezi a lépést, igaz, 1500 forintos csökkentéssel.

A munkaadói oldal partner lenne a bérfelzárkózás ösztönzéséhez, ehhez azonban elodázhatatlan az élőmunka terheinek csökkentése. Egyelőre nem reális cél az európai uniós átlagkereset elérése. Az viszont a bérfelzárkózás elindítása érdekében fontos lenne, hogy a kormány három-öt éves megállapodást kössön a szociális partnerekkel arról, hogy milyen vállalkozási környezetben van lehetőség érzékelhető béremelésre.

A prosperáló ágazatok jobban fizetnek

Nemcsak az egyes ágazatok vannak nagy lemaradásban a régi uniós országok kereseti arányaihoz képest, hanem a nemzetgazdaság általában is – állítja Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) tárgyalócsoportjának vezetője. Egy felmérésre hivatkozva kifejtette: a menedzseri és bizonyos nagyvállalkozói jövedelmek már elérik az uniós szintet.

A szakértő szerint a versenyszférában, 2004-ben az országos bérajánlásnak megfelelően, de a teljesítmények által indokoltnál alacsonyabb szinten valósult meg a keresetemelkedés. Ennek oka az adószigorítás, illetve a prognosztizáltat jócskán meghaladó infláció. Ugyanakkor helyi szinten rendkívül nehéz tárgyalások után és sokszor várakozáson aluli mértékben sikerült megállapodni a keresetemelésről.

A szakértő a gazdaság teljesítménye, az adóváltozások és az infláció várható mértéke alapján arra számít, hogy jövőre a hazai bérek reálértékben 4-5 százalékkal emelkednek. Számításaik szerint az adótábla változása 2-2,5 százalékos "könnyítést" jelent a munkavállalók jókora rétegei számára: a mérleg egészen magas jövedelmi szintig pozitív. Ugyanakkor a szakszervezetek nem támogatták a kétkulcsos adótáblát, mert hosszabb távon előnytelen hatásai is lehetnek. Probléma az is, hogy az átlagkereset a legfelsőbb kulccsal adózik, ami azt is jelzi, hogy a kétkulcsos adótábla nem képviseli a szociális érzékenységet, amire minimális mértékben az adórendszernek szüksége van. S bár a szociálpolitikának Hanti szerint sem az adórendszerben kell megjelennie, ezt a törekvést tükröznie kell. A különböző ágazatok uniós bérfelzárkózásának elindítását az MSZOSZ-ügyvivő az ágazat jövedelemtermelő képességével hozza összefüggésbe. Azon ágazatokban, amelyek prosperálnak, már ma is magasabbak a jövedelmek, s kedvezőbbek a felzárkózási esélyek is. Ugyanakkor vannak olyan iparágak, ahol az ott dolgozók átlagkeresete többnyire a minimálbért is alig haladja meg. Ezen szektorokban a bérfelzárkózás ma nem reális elvárás.

A kormányzati bérfelzárkóztatási tervről az érdekvédő azt mondta: nem tud ilyen programról, de nagyon jó lenne, ha lenne. Mindeddig csak arról lehet hallani, hogy majd a gazdaság növekedésével automatikusan megkezdődik a magyar bérek felzárkózása az uniós szinthez, azonban ez – ahogyan a foglalkoztatás sem bővült automatikusan a gazdaság növekedésével – spontán módon nem fog bekövetkezni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8838 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8838 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5248 olvasói kérdésre 5248 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8838 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8838 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

18 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5248 olvasói kérdéssel.

Munkaszüneti napi munkavégzés ellenértéke

A szociális területen (szociális konyha, idősek klubja) dolgozó általános munkarendű közalkalmazottak esetében ünnepnapra jár-e a 100%-os munkaszüneti napra járó bérpótlék és egy...

Tovább a teljes cikkhez

Köztisztviselői jubileumi jutalom – kedvezmény nélkül

Egy köztisztviselő jogviszonya a nők kedvezményes öregségi nyugdíja betöltése miatt megszűnik. Iskolai tanulmányait befejezve öt évet KISZ-bizottsági tagként, majd...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidőkeret bevezetése és a bérpótlékra való jogosultság

Településünkön a művelődési központban (alapító, fenntartó: önkormányzat, TEÁOR: könyvtári, levéltári tevékenység, a dolgozók jogviszonya: munkaviszony) 3 havi munkaidőkeret...

Tovább a teljes cikkhez

Munkába járás költségtérítése bérlet mellett

Munkavállalóink éves bérletet kapnak munkavégzés céljából, amit év elején vehetnek át, és használják egész évben. Ezzel párhuzamosan munkába járási utazási...

Tovább a teljes cikkhez

Munkába járás költségtérítése – ha a határon túlról ingáznak

A munkáltató nem hajlandó hozzájárulni a határon túlról munkába járó (ingázó) munkavállaló utazási költségéhez. Jogosan tagadja-e meg ezt az igényt külföldi lakhellyel...

Tovább a teljes cikkhez

Bérkorrekció – alkalmazandó teljesítménybérezés esetén is

Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka esetében megtagadhatja-e a munkáltató a bérkorrekciót arra hivatkozva, hogy a cégnél...

Tovább a teljes cikkhez

Távollétidíj-számítás – az esedékesség időpontja

A munkavállaló szabadságát töltötte 2024. XII. 30. napjától 2025. 6. napjáig. A decemberi és januári órabére ugyanaz, de a távollétidíj-növelő tétel miatt változik az egy...

Tovább a teljes cikkhez

Munkába álló kismamák – illetményemelés jogállástól függően

A Kttv. és a Kjt. hatálya alá tartozó munkába visszatérő kismamák esetén a munkáltatók folyamatosan megtagadják az Mt. 59. §-ának alkalmazását, mely rendelkezés előírja, hogy a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkabérfizetés – utalása devizaszámlára

Az egyik munkavállalónk euróban szerette volna kérni a fizetését, majd utána pedig eurós számlára szerette volna kapni a havi munkabérét. Úgy tudjuk, hogy euróban csak kivételes...

Tovább a teljes cikkhez

Munkába járás költségtérítése bérlet mellett

Munkavállalóink éves bérletet kapnak munkavégzés céljából, amit év elején vehetnek át, és használják egész évben. Ezzel párhuzamosan munkába járási utazási...

Tovább a teljes cikkhez

Munkába járás költségtérítése – ha a határon túlról ingáznak

A munkáltató nem hajlandó hozzájárulni a határon túlról munkába járó (ingázó) munkavállaló utazási költségéhez. Jogosan tagadja-e meg ezt az igényt külföldi lakhellyel...

Tovább a teljes cikkhez

Bérkorrekció – alkalmazandó teljesítménybérezés esetén is

Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka esetében megtagadhatja-e a munkáltató a bérkorrekciót arra hivatkozva, hogy a cégnél...

Tovább a teljes cikkhez

Távollétidíj-számítás – az esedékesség időpontja

A munkavállaló szabadságát töltötte 2024. XII. 30. napjától 2025. 6. napjáig. A decemberi és januári órabére ugyanaz, de a távollétidíj-növelő tétel miatt változik az egy...

Tovább a teljes cikkhez

Munkába álló kismamák – illetményemelés jogállástól függően

A Kttv. és a Kjt. hatálya alá tartozó munkába visszatérő kismamák esetén a munkáltatók folyamatosan megtagadják az Mt. 59. §-ának alkalmazását, mely rendelkezés előírja, hogy a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkabérfizetés – utalása devizaszámlára

Az egyik munkavállalónk euróban szerette volna kérni a fizetését, majd utána pedig eurós számlára szerette volna kapni a havi munkabérét. Úgy tudjuk, hogy euróban csak kivételes...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelés – a fizetési fokozat megállapítása munkaviszonyban

A köznevelési dolgozót be kell sorolni a Kjt. előmeneteli szabályai szerint, meg kell állapítani a fizetési osztályt és fokozatot, és ez alapján adható meg az alapszabadság és a...

Tovább a teljes cikkhez

Távol lévő pedagógus – a helyettesítésének díja

Pedagógus helyettesítése és a helyettesítési óradíj összegének meghatározásában kérném szíves segítségüket két esetben. A pedagógus 2025. I. 20-tól a tanév végéig a...

Tovább a teljes cikkhez

Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény felosztása

Az Mt. 274. §-ának (1) bekezdése alapján a munkavállalót munkaidő-kedvezmény illeti meg szakszervezeti érdekképviseleti tevékenysége érdekében. Ha az Mt. 273. §-a alapján több...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5248 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 274-ik lapszám, amely az 5248-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Áfagondok az intézmények gyakorlatában Megnézem

Az Szja törvény 2025 évi változásai Megnézem

Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulás 2025. évi módosításai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem