Az uniós átlag fölött nőhetnek a hazai reálbérek
Az ez évi bérpolitikai folyamatok a várakozásnak megfelelően alakultak reálértéken, ugyanakkor mind a termelékenység, mind az infláció, mind pedig a bruttó keresetek magasabbak a tervezettnél – állapította meg Herczog László. A munkaügyi tárca helyettes államtitkára elmondta: a 2004-re vonatkozó, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) megszületett bérmegállapodáskor a kormány azzal számolt, hogy az idén a GDP mintegy 3,5 százalékkal bővül, s a foglalkoztatás változatlan szinten marad. Ennek megfelelően a termelékenység 3-3,5 százalékkal lesz magasabb, az infláció várható mértéke pedig 5,8 százalék. Mindebből következően a reálkeresetek bővülése 0 és 1 százalékpont körül alakulhat.
A szakember emlékeztetett arra, hogy az OÉT-bérmegállapodás – amely 7-8 százalékos bruttó átlagkereset-növekedést tartalmazott – eleve nem számolt a reálkereset látványos javulásával. Az első félévi nemzetgazdasági adatok szerint a GDP 4,1 százalékkal nőtt, amely meghaladja a tervezett mértéket. A foglalkoztatás alakulása megfelel a várakozásoknak, s a termelékenység is 4,1 százalékkal nőtt. Igaz, a 7,1 százalékos infláció nem volt betervezve.
Arra a kérdésre, hogy az idei, szerény mértékű reálbér-növekedés alapján milyen kereseti pozíciók prognosztizálhatók jövőre, Herczog László azt mondta: a kormány vállalta, hogy továbbra is adómentes lesz a legkisebb bér, amely – szerinte – reálisan 57-58 ezer forint lehet – ez 7,5-9,4 százalékos növekedésnek felel meg.
A szakember azzal nem számolt, hogy az idén reálkereset-emelésről állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel, már csak azért sem, mert közülük is csupán egy javasolta, és a kormánynak sem volt ilyen szándéka. A reálérték figyelembevételétől nem lehet eltekinteni, azonban az embereknek azt kell megmondani, hogy hány százalékkal nő a bérük, s a munkáltatóknak is tudniuk kell, hogy a béremelés mennyivel növeli a bérköltségüket. Szerinte jövőre három és négy százalékpont között kell emelkedniük a reálbéreknek, ideszámítva a személyi jövedelemadó változásának hatását is.
Az idei bértárgyalásokat megnehezítette, hogy a kormány világossá tette: a munkaadók által havonta fizetett, a bérköltségek alakulása szempontjából meghatározó, fix összegű egészségügyi hozzájárulás (eho) mértékét nem 2005. január 1-jétől, hanem csak novembertől csökkenti – a tárgyalások során kialkudott – 1500 forinttal.
Arra a felvetésre, hogy késik a kormány ütemezési terve a bérfelzárkóztatásra, az államtitkár kifejtette: a versenyszférában nem a kormány emeli a kereseteket, csak a béremelés bizonyos feltételeit – az adók és járulékok alakulását – tudja befolyásolni. Ugyanakkor a bérterhek csökkentéséről teljes a nézetazonosság a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek között. Jövőre egyébként a személyijövedelemadó-terhek lényeges, mintegy százmilliárd forintos csökkentése azt jelenti, hogy ugyanazt a reálértéket a munkáltatók kisebb bérköltséggel tudják elérni. Ez nyilvánvalóan a bérfelzárkózást segíti a versenyszférában. A szakember szerint a kormánynak olyan politikát kell folytatnia, amely a foglalkoztatás bővülésével jár, fenntartható gazdasági növekedést eredményez, és aminek eredményeképpen a reálbérek is emelkednek. Magyarországon hosszabb ideje meghaladja a GDP növekedése az uniós átlagot. Abban, hogy ez így is maradjon, nagy a kormány felelőssége. Herczog László szerint reális esély van arra, hogy tartós marad a hazai, az unióét meghaladó GDP-növekedés, amiből az következik, hogy a reálbérek is tartósan jobban emelkednek majd, mint az uniós átlag.
Hiányoznak a vállalkozásbarát intézkedések
A munkáltatók álláspontja szerint szerény mértékű, a gazdasági realitásokhoz illeszkedő lesz a bruttó keresetnövekedés jövőre – prognosztizálta a bérek 2005-ben várható alakulását Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szakértője.
A munkaadók visszafogott ajánlatot tettek a kötelező minimálbér emelésére – ismerte el Dávid Ferenc, utalva arra, hogy az érdekegyeztető fórumokon sokáig ragaszkodtak az 55 400, illetve később 57000 forintos legkisebb bérhez. Számításaik szerint az 57 ezer forintos minimálbér például az öt alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeknél a dolgozók mintegy 25 százalékát érinti, egyes ágazatokban pedig – mint a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a feldolgozóipar egyes területein – minden harmadik munkavállalót. A legkisebb bér emelésének tovagyűrűző hatása mindenképpen jelentős.
Az adóváltozásokról és a költségvetésről folyó tárgyalásokon a kormány kész helyzet elé állította a szociális partnereket – állítja a szakértő. A munkaadói oldal nem értett egyet a cégautók emelt szintű adóztatásával, az illetékek megemelésével, az építmény- és a kommunális adó növelésével, illetve az árfolyamnyereség-adó tervezett érvényesítésével, de az úgynevezett "bankadó" bevezetésével sem. Dávid úgy látja: az adó- és járuléktörvényekben nagyon nehéz vállalkozásbarát módosításokat találni. Nem csökken jövőre az egészségügyi és a nyugdíjjárulék. Szerinte gesztusnak jó, hogy a költségvetés kedvezményekkel segíti a gyesről és a gyedről visszatérők, a pályakezdők és az ötven év feletti munkanélküliek foglalkoztatását, de valódi könnyítést a társadalombiztosítási járulékok csökkentése jelentett volna.
A legkeményebben és a legkonzekvensebben a fix összegű egészségügyi hozzájárulás mérséklésének elhalasztása ellen léptek fel a munkaadók. Annál is inkább, mert tavaly októberben az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter írta alá azt az OÉT-megállapodást, miszerint 2005. január 1-jétől csökken az eho. Ezzel szemben a kormány – miközben többször deklarálta, hogy érvényesnek tekinti az OÉT-megállapodásokat – csak novembertől tervezi a lépést, igaz, 1500 forintos csökkentéssel.
A munkaadói oldal partner lenne a bérfelzárkózás ösztönzéséhez, ehhez azonban elodázhatatlan az élőmunka terheinek csökkentése. Egyelőre nem reális cél az európai uniós átlagkereset elérése. Az viszont a bérfelzárkózás elindítása érdekében fontos lenne, hogy a kormány három-öt éves megállapodást kössön a szociális partnerekkel arról, hogy milyen vállalkozási környezetben van lehetőség érzékelhető béremelésre.
A prosperáló ágazatok jobban fizetnek
Nemcsak az egyes ágazatok vannak nagy lemaradásban a régi uniós országok kereseti arányaihoz képest, hanem a nemzetgazdaság általában is – állítja Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) tárgyalócsoportjának vezetője. Egy felmérésre hivatkozva kifejtette: a menedzseri és bizonyos nagyvállalkozói jövedelmek már elérik az uniós szintet.
A szakértő szerint a versenyszférában, 2004-ben az országos bérajánlásnak megfelelően, de a teljesítmények által indokoltnál alacsonyabb szinten valósult meg a keresetemelkedés. Ennek oka az adószigorítás, illetve a prognosztizáltat jócskán meghaladó infláció. Ugyanakkor helyi szinten rendkívül nehéz tárgyalások után és sokszor várakozáson aluli mértékben sikerült megállapodni a keresetemelésről.
A szakértő a gazdaság teljesítménye, az adóváltozások és az infláció várható mértéke alapján arra számít, hogy jövőre a hazai bérek reálértékben 4-5 százalékkal emelkednek. Számításaik szerint az adótábla változása 2-2,5 százalékos "könnyítést" jelent a munkavállalók jókora rétegei számára: a mérleg egészen magas jövedelmi szintig pozitív. Ugyanakkor a szakszervezetek nem támogatták a kétkulcsos adótáblát, mert hosszabb távon előnytelen hatásai is lehetnek. Probléma az is, hogy az átlagkereset a legfelsőbb kulccsal adózik, ami azt is jelzi, hogy a kétkulcsos adótábla nem képviseli a szociális érzékenységet, amire minimális mértékben az adórendszernek szüksége van. S bár a szociálpolitikának Hanti szerint sem az adórendszerben kell megjelennie, ezt a törekvést tükröznie kell. A különböző ágazatok uniós bérfelzárkózásának elindítását az MSZOSZ-ügyvivő az ágazat jövedelemtermelő képességével hozza összefüggésbe. Azon ágazatokban, amelyek prosperálnak, már ma is magasabbak a jövedelmek, s kedvezőbbek a felzárkózási esélyek is. Ugyanakkor vannak olyan iparágak, ahol az ott dolgozók átlagkeresete többnyire a minimálbért is alig haladja meg. Ezen szektorokban a bérfelzárkózás ma nem reális elvárás.
A kormányzati bérfelzárkóztatási tervről az érdekvédő azt mondta: nem tud ilyen programról, de nagyon jó lenne, ha lenne. Mindeddig csak arról lehet hallani, hogy majd a gazdaság növekedésével automatikusan megkezdődik a magyar bérek felzárkózása az uniós szinthez, azonban ez – ahogyan a foglalkoztatás sem bővült automatikusan a gazdaság növekedésével – spontán módon nem fog bekövetkezni.
