Színlelt szerződések ellenőrzése
A munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás, illetve a színlelt szerződés adóellenőrzés során való feltárásának következményeivel foglalkozik a 91-és számú Magyar Közlönyben megjelent 2004. évi LVIII. törvény. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényeket módosító, már hatályban lévő jogszabály értelmében a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás, illetve a színlelt szerződés miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget megállapító határozat nem hajtható végre, amennyiben a munkáltató a színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási szabályokat alkalmazza, és e szerződés alapján a foglalkoztatottat biztosítottként 2005. június 30-ig nyilvántartásba veszi.
Nem kell nyilvántartásba venni a dolgozót akkor, ha a jogviszony 2005. június 30-ig megszűnt. Azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél 2005. július 1-jét követően kerül sor adóellenőrzésre, és az adóellenőrzés például adójogi bejelentési, bevallási, befizetési kötelezettségre vonatkozóan nem tesz megállapítást, a 2005. július 1-jét megelőző időszakot nem vizsgálják.
A kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatása
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Magyar Közlöny, 61. szám) a korábbi, 1999. évi XCV. törvény helyébe lép. A törvény a foglalkoztatotti létszám és az éves nettó árbevétel függvényében meghatározza a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmát, és összefoglalja a különböző, versenyhelyzetüket javító állami támogatásokat.
A Kis- és Középvállalkozási Célelőirányzat a központi költségvetés elkülönített kerete, amelynek terhére különböző programok támogathatók. A támogatható körbe tartoznak többek között azok a programok, amelyek a vállalkozásindítás feltételeinek megteremtését, a vállalkozói ismeretek bővítését, műszaki-gazdasági, üzleti, uniós szabályozási, pénzügyi stb. célokat szolgálnak. A törvény húsz támogatható célcsoportot sorol fel.
A támogatás lehet vissza nem térítendő, kamattámogatás, lízing-, illetve faktoringdíj-támogatás, bankgarancia-kedvezmény, tőkejegy jegyzése. Egy vállalkozás több támogatási formában is részesülhet.
A törvény összefoglalja a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos állami feladatokat, kiemelten a gazdasági miniszter elnökletével működő Vállalkozásfejlesztési Tanács feladatait (amely részt vesz a kis- és középvállalkozások fejlesztési stratégiájának kialakításában), valamint meghatározza működésének alapvető szabályait.
Európai részvénytársaság
Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény a Magyar Közlöny 72. számában található. A törvény az európai részvénytársaság statútumáról szóló, a Tanács 2157/2001. EK rendeletéhez kapcsolódó kiegészítő szabályokat, valamint a munkavállalói jogokat szabályozó 2001/86. EK irányelv átültetéséhez szükséges belső jogi normákat tartalmazza. E közösségi jogszabályokat az Unió minden tagállamában 2004. október 8-ától kell majd alkalmazni.
Az európai részvénytársaság új társasági forma megjelenését jelenti a magyar jogrendszerben. Az európai részvénytársaság az Európai Unió valamennyi tagállamában közel azonos szabályok szerint működik, és a nemzeti jogok alapján létrejött társaságoknál jóval egyszerűbben folytathat több országot érintő gazdasági tevékenységet.
Az európai részvénytársaság statútumáról szóló uniós rendelet szerint az európai részvénytársaság nemzeti részvénytársaságok egyesülése, holdingtársaság vagy leányvállalat alapítása, továbbá átalakulás útján jöhet létre. Alapítása tehát származékos, csak a tagállamokban működő gazdasági társaságok hozhatják létre.
A társaság szervezeti felépítésének megválasztását az uniós rendelet az alapítók döntésére bízza, tekintet nélkül arra, hogy az európai részvénytársaság tervezett székhelye szerinti tagállam joga az igazgatóság, felügyelőbizottság létrehozatalát egyaránt igénylő dualista vállalatirányítási rendszert vagy az egységes igazgatótanácsi vezetést előíró monista rendszert részesíti-e előnyben. Az európai részvénytársaság szervezetének megválasztására tehát egyetlen ország sem írhat elő korlátozó szabályokat.
Az európai szabályozás lehetővé teszi az európai részvénytársaság székhelyének egyik tagállamból a másikba történő áthelyezését úgy, hogy ez nem jár a jogi személy megszűnésével, és nem igényli a fogadó államban új társaság alapítását. A vállalkozás tehát a teljes belső piacon szabadon mozoghat, jogszabályi korlátok nem akadályozzák székhelyének megváltoztatását.
A közösségi rendelet előírásait a nemzeti jogba átültetni nem kell és nem is szabad, a 2004. évi XLV. törvény tehát nem ismétli meg az uniós rendeletben szereplő előírásokat – e két jogforrást egymás mellett kell alkalmazni. Bizonyos kérdésekben azonban maga az uniós rendelet hívja fel a tagállamot kiegészítő szabályok megalkotására.
E normákat tartalmazza a törvény első része, amely kijelöli a cégbíróságot az európai részvénytársaság ügyeiben történő eljárásra. Ezzel összefüggésben a törvény módosítja a cégtörvényt is, kiegészíti az európai részvénytársaságra vonatkozó különleges szabályokkal. Az első rész rögzíti továbbá az alapítás és a székhelyáthelyezés során alkalmazandó kisebbség- és hitelezővédelmi szabályokat, a társaság irányító szerveire vonatkozó néhány előírást, és a székhelyáthelyezéshez kapcsolódó speciális számviteli szabályokat.
Kollektív munkajog
A törvény második része kollektív munkajogi szabályokat tartalmaz. Ebben került sor az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló 2001/86/EK irányelv előírásainak átvételére. A törvény kimondja, hogy az európai részvénytársaságban biztosítani kell a munkavállalók döntéshozatalba történő bevonását, s ehhez megfelelő tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogokat ír elő. Ezekről az alapító társaságok és a munkavállalói képviselők (a különleges egyeztetőtestület) megállapodást kötnek egymással az alapításkor. Az új európai részvénytársaság bejegyzésére csak a tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogok megfelelő rendezése után kerülhet sor.
Munkavállalói tárgyalótestület
Az irányelv részletesen meghatározza a munkavállalói tárgyalótestület megalakításának szabályait és a megkötendő megállapodás tartalmát. A megállapodásnak tartalmaznia kell többek között a munkavállalók tárgyalópartnereként eljáró képviseleti testület összetételét, taglétszámát, feladat- és hatáskörét – ezek gyakorlásának eljárási szabályaival együtt –, üléseinek gyakoriságát, a működésének fedezetéül szolgáló pénzügyi és tárgyi erőforrásokat. A különleges tárgyalótestület létrejötte tekintetében a magyar törvény – hasonlóan a korábban elfogadott, európai üzemi tanácsról szóló törvényhez – az üzemi tanácshoz telepíti a testületi tagok megválasztásával összefüggő munkavállalói jogok gyakorlását.
Tartalmazza a törvény az európai részvénytársaság vezetőségével tárgyaló munkavállalói küldötteket terhelő titoktartási kötelezettségeket, valamint az őket megillető munkajogi védelmet, amely megegyezik a Munka Törvénykönyve szerint az üzemi tanács tagjának védelmére vonatkozó rendelkezéssel.
Konzultációs mechanizmus
A különleges tárgyalótestület és a munkáltató – az európai részvénytársaság – közötti, az egyeztetési és konzultációs mechanizmus kialakításáról szóló megállapodás hiányában alkalmazandó törvényi rendelkezések előírják, hogyan jön létre az a képviseleti testület, amely az európai részvénytársasággal egyeztet és konzultál. Tartalmazza a törvény a képviseleti testület működésével, szervezetével, hatáskörével összefüggő rendelkezéseket.
Az európai részvénytársaság igazgatósága legalább évente, előre elkészített jelentés alapján köteles konzultálni az egyeztetőtestülettel. A konzultáció alapját képező jelentésnek ki kell terjednie az európai részvénytársaság szerkezetére, gazdasági, pénzügyi helyzetére, üzleti tevékenységére, a foglalkoztatási helyzet várható alakulására, a befektetésekre, a szervezeti változásokra, új munkamódszerek bevezetésére, a termelés, illetve telephelyek esetleges áthelyezésére, megszüntetésére, csoportos létszámcsökkentésre, szociális kérdésekre.
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköre
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 143/2002. (VI. 28.) Korm. rendeletet módosító 171/2004. (V. 26.) Korm. rendelet kiegészítette a miniszter feladatait a társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő – jogszabályokban és kormányhatározatokban meghatározott – feladatokkal. E rendelkezés elsősorban a korrupció visszaszorítása érdekében született – és került be valamennyi tárca statútumába. A rendelet a Magyar Közlöny 71. számában található.
Mérlegképes könyvelők nyilvántartása
A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosítását tartalmazó 152/2004. (V. 14.) Korm. rendeletet a Magyar Közlöny 65. számában tették közzé. A rendelet a mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vételével kapcsolatosan pontosítja, hogy mi tekinthető a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló szakképesítésnek, végzettségnek. A hazai végzettségek pontosabb megjelölése mellett kitér a külföldi egyetemen, főiskolán az alapképzés keretében szerzett oklevelekre, valamint az ehhez megkövetelt 3 éves magyarországi szakmai gyakorlatra, illetve magyar nyelvtudásra.
Ennek alapján az európai gazdasági térség állampolgárai is bejegyezhetők a nyilvántartásba. Az eljárási szabályok pontosítása mellett a rendelet kimondja, hogy a nyilvántartás tartalma a jövőben évente nem csupán a Magyar, valamint a Pénzügyi Közlönyben, hanem a PM honlapján is szerepel majd. Az évi kötelező továbbképzés meghirdetésére, valamint a résztvevők névsorának összeállítására előírt határidőket a rendelet szintén módosítja.
Magánnyugdíjpénztárak adatszolgáltatása
Az 59. számú Magyar Közlöny tartalmazza a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 128/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletet. A rendeletben a foglalkoztatók és a pénztárak által szolgáltatandó adatok részletes tartalmát meghatározó 1. és 2. melléklet is módosult.
Külföldi biztosítási jogviszony igazolása
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletet módosította a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet. Ennek kihirdetésére a Magyar Közlöny 59. számában került sor.
A jogszabály az uniós csatlakozás okán a magánnyugdíjpénztárba belépéssel összefüggésben a külföldi nyugdíjbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony fennállásáról szóló nyilatkozattétel és igazolás szabályait, a külföldi járulékalapot képező jövedelem forintra történő átszámításának módját, továbbá a járulékok elektronikus bevallásának technikai feltételei kialakítására vonatkozó előírásokat módosítja.
