Munkanélküliség – számokban
A munkanélküliségi ráta az idén március-májusban 5,8 százalék volt, szemben a február-áprilisi 6, illetve az egy évvel korábbi ugyancsak 6 százalékkal – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusban. Ez év március-májusban a foglalkoztatottak száma 3,890 millió volt, míg tavaly ilyenkor 3,898 millió. A munkanélküliségi index Magyarországon alacsonyabb az európai uniós átlagnál. Az EU-15 átlaga – a mért magyarországi időszak közepét, áprilist tekintve – 8,1, az új tagállamokkal együtt számítva pedig 9,1 százalék.
Megőrzött álláshelyek
Munkahelymegtartásra csaknem 600 millió forintot fordítottak eddig a munkaügyi központokon keresztül megpályázható egymilliárd forintos keretből, s ezzel 3500 álláshelyet sikerült megőrizni – közölte júniusban Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Azok a vállalkozások kaphatnak központi segítséget, amelyek átmeneti likviditási gondokkal küszködnek. A legtöbb munkahelymegőrző támogatást Nógrád megye kapta, ezt követte Borsod, Hajdú-Bihar és Heves megye. Az ágazatokat tekintve a legnagyobb segítségben eddig a mezőgazdasági szektor, illetve az élelmiszer-feldolgozó üzemek részesültek.
Terjed a rugalmas munkaidő
A Munka Törvénykönyve 2001-es módosítása nyomán, amely lehetővé tette az úgynevezett munkaidőkeret alkalmazását, terjedőben van az e konstrukcióban történő foglalkoztatás – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémián júniusban bemutatott kutatás. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatásával elvégzett felmérés szerint Magyarországon a munkáltatók harmada alkalmazza az úgynevezett munkaidőkeretet. Az országos felmérés készítői szerint a kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a Munka Törvénykönyve korrekcióját követően a munkáltatóknak nagyobb mozgásterük lett a munkaidő megszervezése tekintetében. Ezzel a munkaadók többsége úgy élt, hogy számukra legyen kedvező e változás. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaidőkeret alkalmazása általában a túlórák megszűnéséhez vezetett, így anyagilag a munkavállalók a legtöbb esetben rosszabbul jártak az új szabályok alkalmazásával.
Alig nőtt a reálkereset
Az idén az első négy hónapban – az egy évvel korábbihoz képest – 0,9 százalékkal nőtt a reálkereset – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal júniusban. A versenyszférában tevékenykedők átlagosan 132 600 forintot, ezen belül a fizikai dolgozók 92 400 forintot, a szellemi foglalkozásúak pedig 211 900 forintot kerestek. A legjobban fizető gazdasági ágazat – 315 700 forintos átlagjövedelemmel – változatlanul a pénzügyi tevékenység volt.
Pályázat közmunkára
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) meghívásos célpályázatot hirdetett meg júniusban az épülő M3-as autópályát és a kapcsolódó útszakaszokat keresztező vízfolyások rendezésére, tisztítására, kisebb mértékű szabályozására 300 millió forintos közmunka keretében – tudatta a szaktárca. A vízrendezési munkák jórészt szakképzetlen munkaerőt igényelnek; a közmunkaprogramban 1145 állástalant, ezen belül elsősorban romákat foglalkoztathatnak majd. A program megvalósításának időtartama 5 hónapnál kevesebb nem lehet. A pályázati program megvalósításának végső határideje 2004. november 30.
Konferencia a távmunkáról
A hazai munkavállalók kevesebb mint 1 százaléka végez távmunkát, míg az európai uniós átlag meghaladja a 15 százalékot – hangzott el a Digitális társadalom című konferencia tájékoztatóján júniusban, Budapesten. A magyarországi távmunkát végzők számáról nincsenek pontos statisztikák; becslések szerint a foglalkoztatottak 0,4-2,6 százaléka dolgozik e konstrukcióban. A távmunka szerény mértéke vélhetően elsősorban kulturális okokra és régi beidegződésekre vezethető vissza. A távmunka magyarországi elterjedtségét növelheti az az 1,3 milliárd forintos, tavaly zárult pályázat, amely 1300 távmunkahely megteremtését segíti elő.
Képzési támogatás
Harmincmillió forintos képzési támogatást nyújtanak a felnőttképzésbe történő bekapcsolódáshoz azoknak a dolgozóknak, akiknek az utóbbi időben Szombathelyen veszélybe került a munkahelye – közölte Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Szombathelyen, júniusban. A tárca a Vas megyei szerkezetváltási problémák megoldására kétlépcsős programot dolgozott ki. Ennek első fázisában az Országos Felnőttképzési Tanács keretéből 30 millió forintos képzési támogatási forrás válik elérhetővé a veszélybe került dolgozók számára. A program második ütemében bértámogatás vehető majd igénybe, ám a keret pontos összegéről tárgyalások zajlanak az érintett cégekkel. A Philips májusban szombathelyi üzemének bezárását, 392 ember elbocsátását jelentette be. A termelést a multinacionális cég székesfehérvári gyárába telepítik át. Ezt követően szombathelyi gyárának bezárását jelezte a Moldin Kft. is, ahonnan 260 embert küldenek el. Néhány héttel korábban az MSC Hungary Cipőgyártó Kft. ugyancsak közölte, hogy rövidesen 560 dolgozójától válik meg Szombathelyen.
Családbarát munkahelyek
A "Családbarát Munkahely" idei pályázatának díjkiosztó ünnepségére a Magyar Tudományos Akadémián, júniusban került sor. A kitüntetéseket költségvetési szervezetek, illetve vállalati kategóriák szerint a dolgozók igényeihez igazodó munkaidő-beosztásért, a hatékony előmenetelt elősegítő képzésért, továbbá a gyermekgondozási szabadságon lévőkkel való kapcsolattartásért és más családbarát szociális intézkedésekért adományozzák. Az ötödik alkalommal meghirdetett pályázatra az idén 59-en nyújtottak be pályamunkát. A bírálók az idén öt vállalatnak ítélték oda a Családbarát Munkahely címet. Kisvállalati kategóriában első díjat kapott a törökszentmiklósi Polgár-Társak 2000 Kft.; a pályázó középvállalatok közül a dunaújvárosi FerrInfo Rt.; nagyvállalati kategóriában a siófoki székhelyű Dunántúli Regionális Vízmű Rt.; a költségvetési szervek közül megosztott első díjat kapott a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal, továbbá az Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fejlesztő és Átképző Központ. A pályázatok elbírálói további nyolc oklevelet és két különdíjat ítéltek oda a vállalati és intézményi tevékenység jutalmaként.
Források a felnőttoktatásra
Felnőttképzésre az idén 30 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre, és további mintegy 5 milliárd forint az európai uniós támogatásokból is felhasználható erre a célra – közölte Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter júniusban, rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. Elmondta: a keresett szakmákban az állam az első szakmai végzettség megszerzését ingyenessé teszi, illetve az 50 év felettieknek a második szakma elsajátításáért sem kell fizetni. Felmérés szerint az idegen nyelv és a számítástechnikai tudás terén vannak a legnagyobb hiányosságok.
Eredményes pályázatok
Az Európa Terv helyi közösségekért részprogramja regionális operatív programjára (rop) március 15-ig beérkezett 55 pályázatból 52 nyert el támogatást, ami az önerővel együtt csaknem 13 milliárd forint értékű beruházás megkezdését jelenti az év végéig – hangzott el a témában tartott tájékoztatón júniusban, Debrecenben. A program segítségével – a hazai társfinanszírozással együtt – a következő három évben mintegy 121 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg a magyarországi régiókban, kistérségekben és településeken. Június elejéig összesen 224 pályázati összeállítás érkezett az ország egész területéről. Ezek közül a március 15-ig beérkezett 55 pályázatról a döntés-előkészítő bizottság gyorsított eljárással döntött. A pályázatokon benyújtott összes támogatási igény 48 milliárd forint volt, de tekintettel a még időközben beérkezett jó színvonalú munkákra, várhatóan 60 milliárd forintot kell a rop keretében biztosítani. A legsikeresebb pályázó az észak-alföldi régió volt: 19 sikeres pályázatra összesen 4,8 milliárd forintot kapnak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2,3 milliárd forinttal, Jász-Nagykun-Szolnok megye 1,7 milliárd forinttal, Hajdú-Bihar megye pedig 748 millió forinttal részesedik ebből az összegből.
EQUAL-program
A hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére indított EQUAL-programra Magyarország 2004-2006 között összesen 10 milliárd forintot fordíthat, melynek 75 százalékát az Európai Szociális Alap finanszírozza – hangzott el a témában tartott tájékoztatón júniusban. A meghirdetett négy pályázatra szeptember 15-ig jelentkezhetnek a nonprofit szervezetek, illetve a költségvetési szervek és intézményeik, valamint a vállalkozások. A hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci beilleszkedésének támogatására összesen 3,7 milliárd forint fordítható, a munkahelyi gyakorlatok támogatására 3,4 milliárd forintot szánnak. A menedékkérők szakmai képzésének támogatására 268 millió forint jut.
Ápolók Ausztriában
Amennyiben nincs osztrák regisztrált munkanélküli az adott állásra, akkor az új uniós országokból érkező szakképzett ápolók munkavállalási engedélyre számíthatnak Ausztriában – tudatta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium júniusban. A közlemény szerint a szomszédos országokból érkező ápolók közül a múlt év őszétől azok jutottak munkavállalási engedélyhez Ausztriában, akik napi vagy heti ingázók voltak, és legalább havi 1380 eurós bruttó keresethez jutottak. Az osztrák munkaügyi hivatal 120 személynek adott ki ilyen engedélyt. A bécsi munkaügyi kormányzat a magyar szaktárca információi szerint arra készül, hogy feloldja a szakképzettséget igénylő kórházi ápolókkal kapcsolatban a napi és heti ingázókra vonatkozó korlátozást.
Foglalkoztatási akcióterv
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium – internetes címén (www.fmm.gov.hu) – júniusban közzétette a 2004-es Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv előzetes vázlatát. A programot – a véglegesítést követően – október 1-jéig kell elküldeni Brüsszelbe. A közzétett tervezetből mások mellett kiderül: a foglalkoztatási szolgálat fejlesztésével fokozatosan lehet csak elérni, hogy valamennyi regisztrált munkanélküli egy éven belül érdemi segítséget kapjon a tartós munkanélküliség elkerüléséhez. A fiatal regisztrált állástalanok részére ezt a segítséget fél éven belül kell majd megadni. A dokumentum szerint az aktív eszközök közül a foglalkoztatási támogatások a legsikeresebbek. Például 2003-ban a bértámogatást követően a kedvezményezettek 62 százalékát támogatás nélkül is alkalmazták a munkaadók. A munkaerő-piaci képzésben részt vevők 44 százaléka tudott támogatás nélküli formában tovább dolgozni.
Korkedvezményes nyugdíj
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói, munkaadói és kormányzati oldala – a júniusi plenáris ülésen – egyetértett a korkedvezményes nyugdíjrendszer fenntartásában, illetve a jelenlegi szabályok és finanszírozási feltételek felülvizsgálatában. Az új jogszabály hatálybalépéséig, 2007. január 1-jéig a jelenlegi feltételekkel vehetik igénybe a nagy terhelést jelentő munkakörökben dolgozók a korkedvezményes nyugdíjazást.
Távoktatási program
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) által kialakított e-Magyarország internetes platformon keresztül ősztől beindul néhány, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kidolgozott felnőtt távoktatási program – hangzott el a témában tartott tájékoztatón júniusban. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter közölte: a tárca által kidolgozott felnőttképzési stratégia alapján 2006-ig több tárca bevonásával 3,4 milliárd forintot fordítanak, elsősorban nyelvoktatási és számítógép-használó oktatási programok kidolgozására. A tárca elgondolása szerint a későbbiekben a felnőtt távoktatási program kiegészülne például pedagógusok továbbképzésével is.
Munkabiztonsági helyzetkép
Az ellenőrzött munkaadók 85 százaléka rendelkezett az év elején a munkahely munkabiztonsági, munka-egészségügyi kockázatértékelésével, azonban kétharmaduk rossz felmérést, feladattervet készített – közölte tájékoztatón Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke júniusban. Tavaly 525 millió 833 ezer forint munkavédelmi, szabálysértési és végrehajtási bírságot vetettek ki az ellenőrzések során. Ez 4,5 százalékkal volt több, mint 2002-ben. A bejelentett munkabalesetek száma 2003-ban 1,8 százalékkal volt több, mint 2002-ben.
A heti munkaidő-különbségek
Az Európai Unió tagállamaiban Franciaországban a legrövidebb a heti munkaidő, 35 óra, míg Görögországban és az újonnan csatlakozott közép-kelet-európai országok többségében még mindig a heti 40 óra van érvényben – tette közzé kedden a német Wirtschafts- und Sozialwissenschaftliches Institute (WSI) kutatóintézet. Írországban, Luxemburgban és Portugáliában 39 órás, Svédországban 38,8, Spanyolországban, Ausztriában és Szlovákiában 38,5, Belgiumban, Olaszországban és Cipruson 38 órás a munkahét. A németek 37,7, a britek 37,2 órát, a finnek és a norvégok 37,5 órát dolgoznak hetente. Dániában és Hollandiában 37 óra a heti munkaidő.
Esélyegyenlőségi konferencia
Magyarországon az aktív korú nők 51 százalékának van munkája, míg az Európai Unióban ez az arány 56 százalék – fejtette ki Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) politikai államtitkára az Európai Unió EQUAL programja keretében rendezett budapesti konferencián, júliusban.
A nemek közötti esélyegyenlőségről tartott tanácskozáson elhangzott: Magyarországon a férfiak 63,5 százalékának van munkahelye, míg az Európai Unióban ez az arány 73,5 százalék, vagyis a férfiak esetében nagyobb Magyarország lemaradása az uniós átlagtól. A női és a férfi foglalkoztatottság közötti különbség Magyarországon 12,5 százalék, az EU-ban 17,5 százalék.
Magyarországon sajátos helyzet alakult ki: a foglalkoztatottsági szint nem túl magas, a munkanélküliségi ráta viszont alacsonyabb, mint az Európai Unióban. Itthon a foglalkoztatottsági szint 57 százalékos, szemben az Unió 64 százalékával; a magyar munkanélküliségi ráta 6 százalék körüli, míg az EU-ban 8 százalék. Magyarországon a nők iskolázottabbak a férfiaknál, ami jó esélyt teremt ahhoz, hogy az inaktív nők visszatérjenek a munkaerőpiacra. A gyerekeket nevelő nők prioritást élveznek a foglalkoztatáspolitikában, számukra speciális programok működnek.
Ami a bérhelyzetet illeti: hazai viszonylatban – az összehasonlítható munkakörökben – 13-14 százalékos a különbség a nők hátrányára. Az FMM tájékoztatása szerint a nemek közötti munkaerő-piaci különbségek mérséklésére az EQUAL programon belül 716 millió forint pályázati forrás áll rendelkezésre Magyarországon.
Működésben az emma
Az egységes munkaügyi adatbázis (emma) május elsejei indulása óta 63 ezer személyes bejelentést kaptak a munkaügyi kirendeltségek a munkáltatóktól munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről – tudatta a Foglalkoztatási Hivatal. Postán 12 ezer ilyen bejelentés érkezett. Internet segítségével májusban 2500, telefonos ügyfélszolgálat révén pedig 1000 bejelentést regisztrálhattak. A PIN kódot 26 ezer munkaadó és 4 ezer munkavállaló váltotta ki. Az adatbázis a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó 2,5 millió munkavállaló és az őket foglalkoztató több mint 300 ezer munkáltató naprakész adatait tartalmazza.
