A baleseti ellátások általános jellemzői
Magyarországon a baleseti ellátórendszer az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási területek között megosztva működik. A baleseti ellátórendszer szabályozását több jogszabályban találjuk meg. Ezek közül a legfontosabbak:
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény és a végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet,
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Kormányrendelet,
– a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,
– a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet.
A baleseti ellátások közül a nyugdíjtörvényben nyert szabályozást a baleseti rokkantsági nyugdíj és a baleseti hozzátartozói nyugellátás, az egészségbiztosítási törvény pedig a baleseti egészségügyi szolgáltatás, a baleseti táppénz és a baleseti járadék szabályait tartalmazza.
A baleseti sérült jelentős kedvezményekben részesül az általános szabályok alapján járó ellátásokhoz képest. A kedvezmények a jogosultsági feltételekben, az összegszerűségben és az ellátás folyósításának időtartamában nyilvánulnak meg.
Baleset
A társadalombiztosítási jogszabályok nem határozzák meg a baleset általános fogalmát. Ezt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmező rendelkezései között találjuk meg. A törvény 87. §-ának 1. pontja szerint baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
Balesetet előidéző külső hatás
A balesetet előidéző külső hatás lehet mechanikai, hőmérsékleti, kémiai, fizikális, embertől származó, állat által okozott stb. Okként tekinthető minden más, az emberi szervezetet ért egyéb külső hatás is, feltéve hogy ez a külső hatás egyszeri, vagy egy tartós folyamat ismétlődő káros hatására okozza az egészségromlást.
A szándékosan okozott sérülés nem baleset
Nem baleset, ha a sérülést, mérgezést vagy az egyéb egészségromlást, illetve a halált a dolgozó szándékosan vagy célzatosan maga idézte elő.
Üzemi baleset
A balesetek közül a társadalombiztosítási ellátásokra az üzemi balesetek adnak jogosultságot. Azok a sérülések, amelyek nem tekinthetők üzemi balesetnek, egészségkárosodás, halál esetén – az egyéb jogosító feltételek meglétekor – általános társadalombiztosítási ellátásokra adnak jogot. Ezekben az esetekben nem alkalmazhatók a baleseti ellátórendszer kedvezőbb szabályai.
Az üzemi baleset esetei
Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat
– a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, illetőleg
– munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri.
Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
Munkabaleset
Az 1993. évi XCIII. törvény szerint munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.
Munkabalesetnek minősül a munkahelyen kívül, munkaidőn túl történt sérülés is, ha a baleset és a munkaviszonyból származó kötelezettség teljesítése között okozati összefüggés áll fenn.
Üzemi baleset elővigyázatlanságból
Üzemi az a baleset is, amely a munkavállaló gondatlansága, elővigyázatlansága, figyelmetlensége miatt történt. A baleset még akkor is üzeminek ismerhető el, ha annak bekövetkezését kizárólag a munkavállaló saját hibája idézte elő, vagy a sérülés azért történt, mert a sérült valamilyen óvó rendszabálynak, óvintézkedésnek, munkavédelmi szabálynak nem tett eleget.
Úti balesetek
Társadalombiztosítási szempontból üzemi baleset az is, amely a biztosítottat munkába vagy lakására menet közben éri. A munkába menet történő sérülés munkabalesetnek minősül, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművén következik be.
Az úti baleset üzemi balesetté minősítésének követelménye, hogy a közlekedés a legrövidebb úton, és a közlekedés indokolatlan megszakítása nélkül történjen.
A közlekedés megszakítása akkor indokolatlan, ha a munkába menet, vagy onnan hazafelé tartás során a munkavállaló magáncélból, magánérdekből megszakítja a közlekedést.
Nem tekinthető indokolatlan megszakításnak a közlekedés akkor, ha az a napi élelmiszer-szükséglet beszerzése, gyermek bölcsődébe, óvodába vitele, illetve onnan elhozása, ápolásra, gondozásra szoruló szülő, hozzátartozó ápolása miatt történik.
Foglalkozási betegség
Baleseti ellátás üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén jár. Míg az üzemi baleset hirtelen, viszonylag rövid időn belül bekövetkező külső hatás, addig a foglalkozási betegség hosszabb egészségkárosító folyamat eredménye.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb.) 52. §-ának (3) bekezdése szerint foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét a kormány rendeletben állapítja meg.
Foglalkozási veszélyek
A foglalkozás különös veszélye sokféle eredetű lehet. Idesorolhatók azok a környezeti tényezők, melyek a munkát végző emberre hatnak, így a foglalkozás, a munkahelyi környezet, a használt anyagok, gépek, szerszámok által kifejtett hatások. Ilyen a vegyi hatás, a hőhatás, hideghatás, a sugárzó anyag, a zajártalom, a vibrációs ártalom. Ezek a körülmények a munkavégzés során folyamatosan hatnak a munkát végző személyre.
Egészségkárosító hatás sokféle munkakörben érheti a dolgozókat, baleseti ellátásra azonban csak azok a foglalkozási betegségek adnak alapot, amelyek a jogszabályi jegyzékben szerepelnek.
Veszélyes foglalkozások jegyzéke
A baleseti ellátásra jogosító foglalkozási megbetegedések jegyzékét az Eb. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A jegyzék 35 foglalkozási betegséget sorol fel azon munkakörök, munkahelyek megjelölésével, amelyeknél végzett munka során bekövetkező egészségkárosodás foglalkozási betegségnek minősül.
A foglalkozási betegségben megbetegedett biztosított ugyanolyan baleseti ellátásra jogosult, mint az üzemi baleseti sérült.
A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzéke1. Ólom és vegyületei által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely az ólom és vegyületei előállítására és feldolgozására irányul. 2. Kadmium és vegyületei által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely kadmium és vegyületeinek előállítására és feldolgozására irányul. 3. Foszfor és vegyületei által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely foszfor vagy vegyületei termelésére, kivonására és felhasználására irányul. 4. Higany, valamint foncsorai és vegyületei által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely a higanynak, valamint foncsorainak és vegyületeinek nyerésére, előállítására és felhasználására irányul. 5. Arzén és vegyületei által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely arzénnak vagy vegyületeinek termelésére, előállítására és felhasználására irányul. 6. Mangán és vegyületei által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely mangán termelésére, előállítására és felhasználására irányul. 7. Berillium és vegyületei által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely berillium termelésére, előállítására és felhasználására irányul. 8. Benzol vagy homológjai által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely benzol vagy homológjai előállítására, kivonására és felhasználására irányul. 9. Benzol és homológjainak nitro- és aminoszármazékai által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely a benzol és homológjainak nitro- és aminoszármazékai termelésére, kivonására és felhasználására irányul. 10. Metil-alkohol által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely a metil-alkohol előállítására és felhasználására irányul. 11. A zsírsorozat halogén vegyületei által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely a zsírsorozat halogén vegyületei termelésére, kivonására és felhasználására irányul. 12. Nitroglicerin, nitroglikol, etilénglikol és dinitrát által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely nitroglicerin, nitroglikol, etilénglikol és dinitrát előállítására és felhasználására irányul. 13. Szénkéneg által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely szénkéneg előállítására és felhasználására irányul. 14. Kénhidrogén által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amely kénhidrogén előállítására és felhasználására irányul. 15. Szén-monoxid által okozott mérgezés: Minden olyan ipari üzem, ahol a levegő CO-szennyezettsége előfordulhat. 16. Mindazok a károsodások, amelyeket ionizáló sugárzások (pl. a rádium és radioaktív anyagok, a röntgensugarak) okozhatnak: Minden olyan munka, amely rádium és egyéb radioaktív anyagok vagy ionizáló sugárzás hatásával jár. 17. Bőr egyszerű rákos megbetegedései: Minden olyan munka, amely kátrány, szurok, bitumen, ásványolajok, paraffin vagy vegyületei, illetőleg az említett anyagokból származó készítmények vagy üledékek kezelésével vagy felhasználásával jár. 18. Húgyutak rákos vagy egyéb daganatos nyálkahártya-megbetegedései, amelyek aromás aminok hatására keletkeznek: Aromás aminokat előállító és feldolgozó üzemekben végzett munka. 19. Sűrített levegős szerszámok és hasonló hatású gépek és munkaeszközök okozta rázkódás következtében fellépő megbetegedések: Minden olyan munka, amely légkalapáccsal, könnyebb sűrített levegős szerszámokkal és cipőgyári, "Anklopf" gépen történik, továbbá minden olyan munkaeszközzel végzett munka, amely vibrációs ártalmakat okoz. 20. Dekompressziós megbetegedés következtében fellépő idült állapotok (keszonbetegség, a központi idegrendszer, a halló- és egyensúlyszerv, a váll- és csípőízület idült elváltozásai): Sűrített levegőben végzett munka, búvármunka, magassági repülés. 21. Fluor és vegyületei hatására a csontok, ízületek és szalagok megbetegedése (fluorózis): Minden olyan munka, amely fluor előállításával és felhasználásával, valamint nátrium-alumínium-fluorid (kriolit) felhasználásával jár. 22. Szilikózis tüdőgümőkórral vagy a nélkül: Minden olyan munkafolyamat, amely szabad kovasavtartalmú por belélegzésével jár. 23. Alumíniumpor hatására a mélyebb légutak és tüdő megbetegedése: Minden olyan munka, amely alumínium termelésére, előállítására és feldolgozására irányul. 24. Azbesztózis tüdőrákkal vagy a nélkül: Minden olyan munka, amely az azbeszt termelésére és feldolgozására irányul. 25. Légutak foglalkozás okozta rákos megbetegedései: Minden olyan munka, amely alkálikromátok előállítására és krómfestékké való feldolgozására irányul. 26. Rövidhullámú hősugárzás hatására keletkezett szürkehályog: Üveghuták, üvegipari feldolgozóüzemek, vas- és acélkohók, fémolvasztó üzemek és hengerdék. 27. Zoonózisok. Állattól emberre közvetlenül vagy közvetve átvitt megbetegedések, továbbá a tetanuszbacilus által okozott merevgörcs, a tarlósömör, más néven gombás szőrtüszőgyulladás, ha a foglalkozással kapcsolatban keletkeztek: Állattartás, állatgondozás és egyéb mezőgazdasági munka, valamint állati tetemekkel és hulladékkal való foglalkozás, áruk berakása, kirakása vagy szállítása. 28. Műtrágya és növényvédő szerek által okozott mérgezés és károsodás: Minden olyan munka, amely műtrágya vagy növényvédő szer előállítására, kiszerelésére, csomagolására és felhasználására irányul. 29. Dioxán (dietilén-oxid) által okozott mérgezés: Minden olyan munka, amelynek során a dioxánt oldószerként alkalmazzák, és minden gyártási eljárás, amelynek során dioxánt is felhasználnak, pl. kerámiaipar. 30. Zaj okozta halláskárosodás: Minden olyan munkahely, ahol a zajszint az MSZ 18152-79 szabvány előírásaiban meghatározott zajszintet meghaladja, és ezen a munkahelyen dolgozó 1966. július 1-jét követően legalább öt éven át zajártalomnak volt kitéve. 31. Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha a foglalkozással kapcsolatban keletkezett: Minden olyan munka, amely tüdőgyógyintézetekben, a fekvőbeteg-gyógyintézetek tüdőosztályain, a tüdőgondozó intézetekben a gümőkóros betegek, a fertőzőbeteg-kórházakban vagy általános kórházak fertőzőbeteg-osztályain a heveny fertőző betegek egészségügyi ellátására irányul, illetve az ott dolgozók és az ápolás alatt álló betegek kiszolgálására létesült állandó alkalmazást jelent. 32. Vírushepatitis által okozott és idült egészségkárosodás, ha a foglalkozással kapcsolatban keletkezett: Minden olyan munka, amelynek során a dolgozó egészségügyi és szociális intézménynél, szolgálatnál, orvostudományi egyetemen, az Orvostovábbképző Intézetnél, egészségügyi kutatóintézetekben, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatnál – beteggel, váladékaival, vizsgálati anyagával érintkezésbe kerül – az orvosi beavatkozás, ápolás folyamán használt műszert, eszközt, textíliát, berendezési tárgyat összegyűjti, tisztítja, karbantartja, javítja – tetemmel vagy annak részeivel, boncolás, továbbá szövettani feldolgozás folyamán érintkezésbe kerül –, hepatitis esetében járványügyi vizsgálatot vagy fertőtlenítést végez. 33. Térdízületi meniscus sérülése: Bányák, ahol a munkát térdelő helyzetben kell végezni, a MÁV járműjavító üzemek és vontatási főnökségek térdelő, guggoló testhelyzetben dolgozó kocsi- és mozdonylakatosai, továbbá kazánkovácsai, parkettrakók, kövezőmunkások, útburkoló munkások, amennyiben munkájukat térdelő helyzetben végzik, ha ilyen munkakörben legalább három évet dolgoztak, vagy ha a meniscus szövettani vizsgálata a jellegzetes degeneratív elváltozást kimutatta. 34. Talkózis: Minden olyan munka, amely a talkum (magnézium-szilikát) termelésére és feldolgozására irányul. 35. Diffúz, progrediáló fibrózissal járó keményfém-pneumokoniózis: A keményfémek porkohászati technológiával történő előállítása során az alapanyag őrlése, a hevítést megelőző formázása és csiszolása. |
A munkabalesetek kivizsgálása
A munkavédelmi törvény előírásai szerint a munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A munkáltatónak regisztrálnia kell minden munkabalesetet, beleértve a sérült személyes adatait és a sérülés körülményeit is.
Keresőképtelenséget okozó balesetek
A keresőképtelenséget okozó munkabalesetet a nyilvántartásba vételen kívül haladéktalanul ki is kell vizsgálni. A vizsgálat során olyan részletességgel kell eljárni, és a megállapításokat rögzíteni, hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére, és vita esetén – utólag is – a tényállás tisztázására, pótvizsgálatra. A tényfeltárást a baleset bekövetkeztekor kell teljeskörűen elvégezni, mert az időmúlás miatt a rekonstrukció már nehézségekbe ütközhet.
A súlyos munkabaleseteket a munkáltatónak azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének.
Munkabaleseti jegyzőkönyv
A kivizsgálás során feltárt, megállapított tényeket munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzítik.
A munkabaleseti jegyzőkönyvet meg kell küldeni
– a sérültnek, halála esetén a hozzátartozójának,
– a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség területi szervének,
– a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek),
– külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a munkavédelmi törvényben meghatározott szerveknek.
A foglalkozási betegségek bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatban a munkabalesetek szabályai szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a foglalkozási betegségről nem baleseti jegyzőkönyvet, hanem vizsgálati lapot állítanak ki.
A baleseti ellátások fajtái
Baleseti egészségügyi szolgáltatások
Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához 100 százalékos mértékű támogatás jár. A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő fogászati ellátásra is.
Az üzemi baleset kivizsgálásának befejezéséig nem vehetők igénybe térítésmentesen az egészségügyi szolgáltatások. A szükséges gyógyszereket a sérült köteles megvenni, s amikor az üzemi balesetet határozattal elbírálták, a sérültnek a megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztárnál (MEP) igényelnie kell a gyógyszerekre fordított összeg visszafizetését.
Baleseti táppénz
Baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
A baleseti táppénz összege
A baleseti táppénz napi összege megegyezik a táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelemmel.
A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset érte. Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni.
A baleseti táppénz iránti igény bejelentésére, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a baleseti táppénz meghosszabbítása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (OOSZI) hatáskörébe tartozik.
Baleseti járadék
Az üzemi balesetből eredő sérülések következményeként gyakran maradandó egészségkárosodás következik be. Ilyenkor a munkaképesség-csökkenés mértéke szerint illeti meg a sérültet a baleseti járadék valamilyen fokozata.
Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképesség-csökkenése üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökken, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.
A baleseti járadék a szervezet viszonylag kisebb mérvű károsodásának ellensúlyozására szolgál, azt a hátrányt hivatott enyhíteni, amikor a sérült képes munkát végezni a balesetet követően, de nem olyan színvonalon, mint a balesetet megelőzően, esetleg már nem képes korábbi munkakörének ellátására.
Baleseti rokkantsági nyugdíj
Ha az üzemi baleset következménye olyan súlyos, hogy a keresőképtelenség megszűnését követően a maradandó egészségkárosodás mértéke a rokkantság fokát eléri, és ez az állapot túlnyomóan az üzemi baleset eredményeként következett be, a sérült az egyéb feltételek megléte esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá.
A baleseti rokkantsági nyugdíj szolgálati időre tekintet nélkül jár.
Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét 67 százalékban, túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.
Foglalkozási betegségek közül szilikózis esetén az is jogosultságot szerez baleseti rokkantsági nyugdíjra, aki munkaképességét 50 százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben, illetve munkahelyen
– nem rendszeresen dolgozik, vagy
– keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti fizetésénél.
Baleseti hozzátartozói ellátások
Az üzemi baleset legsúlyosabb következményeként a sérült életét vesztheti. A halál bekövetkezhet a sérüléskor azonnal, vagy ezt követően később. A baleset és a halál közötti okozati összefüggés megállapítása orvosszakértői feladat.
A hozzátartozók jogosultságára az általános rendelkezések az irányadók azzal a különbséggel, hogy a szolgálati idő megléte az ellátás megállapításának nem feltétele.
A baleseti hozzátartozói ellátások fajtái:
– baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj,
– baleseti özvegyi nyugdíj,
– baleseti szülői nyugdíj,
– baleseti árvaellátás.
Igényérvényesítés
A baleseti járadék és a baleseti nyugellátások iránti igényt az arra rendszeresített igénybejelentő lapon kell benyújtani a lakhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez). A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül lehet érvényesíteni.
Baleseti ellátásra jogosító foglalkozási megbetegedés az egészségre ártalmas munkakörülmények között történő foglalkoztatás megszűnését követő öt éven belül, vagy legkésőbb a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül állapítható meg.
Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek1. Magasban végzett munka 2. Föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök 3. Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök A 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti az "A" fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a "B" tűz- és robbanásveszélyes és a "C" tűzveszélyes osztályba tartozó létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek, valamint a vállalati "tűzvédelmi utasítás"-ban meghatározott munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek. 4. Villamosüzemi munkakörök A vonatkozó külön előírás (MSZ 1585 üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára) alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység. Amennyiben a kérelmező a fenti szabványban foglalt tevékenységi köröket az abban foglalt előírásoktól eltérően kívánja folytatni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH erről hatósági bizonyítványt állít ki. 5. a) Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM) Külön jogszabályban meghatározott tevékenység b) Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek 6. Fegyveres biztonsági őrség, személy- és vagyonvédelmi tevékenység 7. Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök Mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka: Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni: A) az 1-4. és a 6-7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál 40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként,: B) az 5. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál évenkén |
