Általános követelmények
A munkáltatónak olyan munkaeszközt kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátania, amely kialakításában, felépítésében és az alkalmazott védelmi megoldások tekintetében megfelel a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, és alkalmas az adott munkahelyi körülmények közötti – a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető – használatra. A munkaeszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni a munkavégzés jellemzőit, lehetséges veszélyeit, a munkakörülményeket és a munkaeszköz használatának kockázatait.
A kockázatok csökkentése
A munkáltató kötelessége, hogy szükség szerint biztonsági berendezésekkel, egyéni védőeszközökkel és szervezési intézkedésekkel a minimálisra csökkentse az egészséget és a munkavégzés biztonságát veszélyeztető kockázatokat.
A munkavállalót veszélyeztető kockázatok csökkentése érdekében a munkaeszközt úgy kell elhelyezni, felállítani és használni, hogy a mozgó elemek között elegendő hely álljon rendelkezésre, s hogy valamennyi felhasznált, illetve előállított energiaforma és anyag biztonságosan kerüljön a munkaeszközhöz, s biztonságosan vezessék azt el onnan. Itt említjük meg, hogy a munkaeszköz felállítását és leszerelését csak biztonságos körülmények között szabad elvégezni, s figyelemmel kell lenni a gyártó által az üzemeltetési dokumentációban meghatározott előírásokra. Azt a munkaeszközt, amelyet a használata alatt villámcsapás érhet, megfelelő berendezés alkalmazásával, illetve intézkedés megtételével e hatástól meg kell védeni.
Egyedi kockázatmegelőző intézkedés
Egyedi kockázatmegelőző intézkedéseket kell tenni, ha a munkaeszközt olyan magasban levő munkahelyen használják, ahol
– közvetlenül a munkavégzés helye mellett vagy alatt – függetlenül a szintkülönbségtől – olyan anyag van, amelybe bele lehet fulladni;
– a munkaeszköz kiszolgálása a talajhoz képest 1 m-nél magasabb dobogóról, állványról vagy emelvényről történik;
– a biztonsági és ergonómiai feltételeket kielégítő munkahely 2 m felett helyezkedik el.
A munkaeszköz kialakítása, elhelyezése
A munkaeszközt úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy
– a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat meg lehessen védeni a munkaeszköz kigyulladásától vagy túlhevülésétől, illetve a munkaeszközben keletkező, használt vagy tárolt gáz, por, folyadék, gőz vagy egyéb anyag munkakörnyezetbe történő kijutásától;
– alkalmas legyen a benne keletkező, használt vagy tárolt anyagok robbanásveszélyének megelőzésére;
– mind az üzemszerű körülmények, mind meghibásodás esetén biztosítható legyen a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme az áramütés ellen.
Indítás
A munkaeszközt csak az indítóberendezés szándékos működtetésével lehet indítani.
Ez vonatkozik
– az üzemszünet utáni újraindítás műveletére is, függetlenül attól, hogy az üzemszünet milyen okból következett be;
– az üzemállapotok (például sebesség, nyomás) jelentős változására is akkor, ha az újraindítás vagy az üzemállapotoknak a jelentős változása az érintett személyekre nézve veszélyt jelent.
(Az említett követelmény nem vonatkozik arra az esetre, ha a gép újraindítása, vagy a működési feltételek változása automatikus ciklusok szabályos, egymást követő ritmusának a következménye.)
Kezelőelem
A munkaeszközt jól látható, azonosítható és megfelelő jelzéssel rendelkező kezelőelemmel kell ellátni. A kezelőelemeket lehetőleg a veszélyes téren kívül és olyan módon kell elhelyezni, hogy működésük (ideértve a kezelő akaratától független vagy váratlan működtetést is) ne jelentsen veszélyt. A munkaeszköz kezelőjének a fő kezelőhelyről egyértelműen látnia kell, hogy senki sem tartózkodik a veszélyes térben. Ha ez nem lehetséges, automatikusan működő biztonsági jelzést (hangjelzést, illetőleg világító jelzést) kell adni a munkaeszköz elindítása előtt. A vezérlőrendszer – amely a munkaeszköz kezelője részére biztosítja a szükséges jelzést – meghibásodása vagy megrongálódása nem idézhet elő veszélyes helyzetet. Lehetővé kell tenni, hogy a kockázatnak kitett munkavállaló, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy kellő időben elkerülhesse, elháríthassa a munkaeszköz elindítása, illetve leállítása által előidézett veszélyt.
Veszélyes tér
Veszélyes térnek minősül bármely tér a munkaeszközön belül vagy annak környezetében, ahol a munkavállaló és a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy egészsége vagy biztonsága veszélynek lehet kitéve.
Kockázatnak kitett munkavállaló
Kockázatnak kitett munkavállalónak minősül bármely munkavállaló, aki egészben vagy részben a veszélyes térben tartózkodik.
Leállítás
A kezelőelemnek biztonságosan kell működtetnie a munkaeszközt, s biztosítania kell a munkaeszköz teljes leállítását. Az indítóberendezés kiválasztásánál figyelembe kell venni a várható üzemzavarokat, valamint az egyéb okok miatti üzemeltetési kieséseket. Minden kezelőhelynek olyan vészkikapcsoló berendezéssel kell rendelkeznie, amely a munkaeszköz részeit vagy egészét a veszély jellegétől függően leállítja úgy, hogy a munkaeszköz biztonságos állapotba kerül. Amikor a munkaeszköz vagy annak veszélyes részei leálltak, az érintett működtetőegységek energiaellátását a vezérlésnek meg kell szakítania.
A munkaeszközt szükség szerint el kell látni megfelelő számú vészkikapcsoló berendezéssel. Ezt úgy kell elhelyezni, hogy a kezelők, továbbá más, a veszélyt észlelő személyek könnyen elérhessék és veszélytelenül működtethessék.
Műszakilag garantálni kell, hogy a leállítókapcsoló elsőbbséget élvezzen az indítókapcsolóval szemben.
A munkaeszközt el kell látni könnyen felismerhető szerkezettel, amellyel le lehet választani az energiaforrásról. Az energia visszatérése, a visszakapcsolás nem jelenthet veszélyt a munkavállalókra.
Védőberendezések
A leeső vagy kivágódó tárgyak veszélyével járó munkaeszközt a veszély jellegének megfelelő védőberendezéssel kell ellátni.
A gáz, gőz, aeroszol, folyadék vagy por kibocsátásával veszélyt okozó munkaeszköznek megfelelő felfogó-, elvezető-, illetve elszívóberendezéssel kell rendelkeznie.
Rögzítés, stabilizálás
Ha a munkavállalók védelme szükségessé teszi, a munkaeszközt vagy annak részeit rögzítéssel vagy más módon stabilizálni kell. Védekezni kell a munkaeszköz törése vagy szétesése ellen.
A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely
– stabil kialakítású;
– nem okoz többletkockázatot;
– nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen;
– a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít;
– nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését;
– lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve
– a hozzáférést a munkavégzés területére korlátozza.
Fény, hő
A munkaeszköz kezelésére, szerelésére, karbantartására szolgáló területeket az elvégzendő művelethez szükséges mértékben meg kell világítani. Az érintés vagy túlzott megközelítés ellen megfelelő védelemmel kell ellátni a munkaeszköz magas vagy igen alacsony hőmérsékletű részeit.
Figyelmeztető jelzések
A munkaeszközökön a munkavállalók biztonsága érdekében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges egyértelmű, könnyen észrevehető és a munkavállaló által érthető jelöléseket, illetve figyelmeztető jelzéseket kell elhelyezni. Ilyenek lehetnek például a következők: adattábla, a gyártó adatai, a kezelőgombok magyar nyelvű feliratai, piktogramok.
Karbantartás
A munkaeszköznek teljes élettartalma alatt meg kell felelnie az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek. Ennek érdekében a munkaeszközöket a munkáltatónak karban kell tartania. Karbantartási műveleteket csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni. Ha ez nem lehetséges, megfelelő védőintézkedéseket kell tenni, vagy biztosítani kell, hogy az ilyen műveleteket a veszélyes téren kívül lehessen elvégezni.
Gépnapló
A gépi meghajtású teheremelés és -mozgatás céljára kialakított munkaeszközhöz megfelelő naplót kell rendszeresíteni, és abban rögzíteni kell a műszakonkénti vizsgálatokat, az esetleges meghibásodásokat és azok elhárítását.
A munkaeszköz használata
A szervezett munkavégzés során a munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és körülmények között szabad használni. Munkaeszköz használatának tekintendő a munkaeszközzel végzett bármely tevékenység, ideértve az elindítást, leállítást, alkalmazást, szállítást, javítást, karbantartást és tisztítást is.
Ellenőrző vizsgálat
A veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz esetében – ha annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől – a szerelést követően és az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint – ha a munkaeszközön az új munkahelyen történő felállítását megelőzően végeztek szerelési munkát – a használatbavétel előtt az ezzel megbízott személynek ellenőrző felülvizsgálatot kell tartania, amelynek keretében meg kell győződnie a biztonságos szerelésről, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működés feltételeiről és körülményeiről.
Ellenőrző felülvizsgálatnak minősül a rendelet szerint a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény, Mvt.) 21. §-a (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszköznek a szerelést követő, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrző – vizsgálata.
Az ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének módját a munkáltató írásban határozza meg. A vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Megbízott személy
A rendelet alkalmazásában megbízott személy az a munkavállaló vagy polgári jogi szerződés alapján munkát végző külső szakember, akit a munkáltató meghatározott feladatok (például munkaeszköz karbantartása, megvizsgálása, ellenőrző felülvizsgálat, időszakos ellenőrző felülvizsgálat) elvégzésére írásban bíz meg, és rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges szakmai képesítéssel, tapasztalattal és gyakorlattal.
Időszakos ellenőrző felülvizsgálat
A munkáltatónak időszakos ellenőrző felülvizsgálatról is gondoskodnia kell. Ezt a felülvizsgálatot is úgynevezett megbízott személynek kell elvégeznie. Időszakos ellenőrző felülvizsgálat az Mvt. 21. §-a (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan munkaeszköz – a munkáltató által meghatározott gyakoriságú – felülvizsgálata, amely a használat során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő.
A munkáltatónak írásban kell meghatároznia az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, a felülvizsgálat gyakoriságát, módját. Ennek során figyelemmel kell lennie az üzemeltetés körülményeire, a munkaeszközt érintő szabványokban foglaltakra és a gyártó által összeállított használati utasítás, üzemeltetési, karbantartási dokumentáció vonatkozó előírásaira. A leghosszabb felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet.
Jegyzőkönyv, tájékoztatás
Jegyzőkönyvben kell rögzíteni a felülvizsgálat megállapításait, illetve az annak alapján megtett intézkedéseket. A jegyzőkönyvet a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni.
A telephelyen kívül használt munkaeszköz esetén a legutolsó időszakos ellenőrző felülvizsgálatról a munkáltatónak tájékoztatást kell adnia például úgy, hogy a felülvizsgálatra vonatkozó, jól látható jelzést helyeznek el a munkaeszközön.
A munkaeszköz alkalmasságának vizsgálata
Amennyiben műszaki okból 30 napot meghaladó ideig nem végeztek munkát, avagy sérülést okozó esemény következett, illetve következhetett volna be, az Mvt. szerinti újraindítási feltételek alá nem tartozó munkaeszközt csak akkor lehet ismételten használatba venni, ha azt megbízott személy megvizsgálta, és írásban nyilatkozott a munkaeszköz alkalmasságáról. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az említett munkaeszközön átalakítást végeztek.
A munkaeszköz megválasztása
Az alkalmazásra szánt biztonságos munkaeszköz megválasztásánál és az üzemeltetés helyének kijelölésénél a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkaeszköz használata során
– a munkavállaló testtartása megfeleljen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek;
– a munkaeszköz elégítse ki a sugárvédelmi, villamosbiztonsági és ergonómiai követelményeket, illetve használata ne vezessen kóroki tényezők (pl. zaj, rezgés, lokális meleg-, hideghatás) kialakulásához;
– lássa el a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmét.
Tájékoztatás
A biztonságos munkaeszköz megválasztása során a munkaeszközök használatával összefüggésben a munkáltatónak érthetően, szükség szerint írásban, a munkavállalók által értett nyelven legalább a következőkről kell tájékoztatnia a dolgozókat:
– a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának körülményei, feltételei;
– rendeltetésszerű használata során az előre látható veszélyes, illetve veszélytelen meghibásodási lehetőségei és a meghibásodás esetén szükséges tennivalók;
– az előfordulható téves kezelés és annak következményei;
– a körülmények megváltozása (még abban az esetben is, ha a változás olyan munkavállaló közvetlen környezetében történik, aki az érintett munkaeszközt nem használja).
Veszélyes munkaeszköz
A veszélyes munkaeszközt kizárólag annak kezelője használhatja. Ennek betartatása a munkáltató kötelezettsége. A rendelet meghatározása szerint kezelő az a munkavállaló vagy polgári jogi szerződés alapján munkát végző külső szakember, akinek feladata a munkaeszköz használata. Javítást, átalakítást, karbantartást csak a munkáltató által e feladat elvégzésére megbízott, külön oktatásban részesített személy végezhet.
Munkavédelmi oktatás
A munkáltatónak a munkába álláskor, illetve a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor munkavédelmi oktatás keretében kell tájékoztatnia a munkavállalót a munkaeszközök használatával összefüggésben legalább
– a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról;
– a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz vagy a kiegészítő berendezés fel- és leszereléséről, működtetéséről;
– a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hibák elhárításával kapcsolatos feladatairól;
– a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről;
– a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről;
– a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről;
– a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról;
– a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról;
– a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről;
– a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokról.
Konzultáció
A munkáltatónak a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében folytatott tanácskozáson, valamint a munkáltatói intézkedések előzetes megvitatása során konzultálnia kell a munkaeszközökkel kapcsolatos kérdésekről.
