A bővülő pénzeszközök sem fedezik az igényt
Nagy az érdeklődés a pályázatok iránt
Az uniós források közvetlenül segítik elő a munkahelyteremtést és a foglalkoztatás bővítését Magyarországon – hangsúlyozza Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A humánerőforrás-fejlesztés operatív programon (hefop), avagy az "Értékünk az ember" programon belül a következő 3 évben 750 millió euró, vagyis 191 milliárd forint megpályázására nyílik lehetőség, amely összegnek háromnegyede uniós támogatás, egynegyede pedig nemzeti forrás.
Az "Értékünk az ember" projekt célja a foglalkoztatás bővítése, a magyar munkaerő versenyképessé tétele és a társadalmi beilleszkedés elősegítése – hangsúlyozza a miniszter. A foglalkoztathatóság javítását szolgáló képzésekre és átképzésekre például az idén 10 milliárd forint áll rendelkezésre, de 5 milliárdos keretre pályázhatnak azok a művelődési központok is, amelyek hajlandóak felnőttképzési programoknak helyet adni. Burány Sándor szerint ennek azért van kitüntetett jelentősége, mivel a munkavállalók képzésére óriási az igény, a felnőttképzés infrastruktúrája viszont még nem kellően épült ki.
A munkaügyi miniszter azt reméli, hogy az uniós pályázatokat teljes egészében ki tudjuk majd használni. E téren biztató a nagy érdeklődés a pályázatok iránt. A hefop keretében februárban és márciusban 18 pályázatot hirdettek meg, eddig 4 ezer dokumentáció letöltését regisztrálták, és csaknem hatszázan érdeklődtek a telefonos ügyfélszolgálatnál. A források sikeres megszerzése céljából a szaktárca komoly információs kampányba kezdett; az április közepén, Budapesten indult, majd a vidéki nagyvárosokban folytatódó konferenciasorozat keretében az érdeklődők megismerkedhetnek a pályázati lehetőségekkel.
De nem egyedül a hefop-nak, hanem a másik négy operatív programnak is lesz foglalkoztatásbővítő hatása – hangsúlyozza Burány Sándor. A szakemberek szerint 2004 és 2006 között 100 ezer új álláshely jöhet létre az uniós források segítségével, s még több munkahely megőrzése válik lehetővé.
Az idén mintegy 2200 új álláshely létesülhet 2 milliárdos központi támogatással. A munkahelyteremtő támogatások odaítélése során kiemelt figyelem övezi a hátrányos helyzetű térségekben megvalósítandó beruházásokat és a minél több új álláshely létrehozását tervező cégeket. A miniszter azt ígéri, hogy – tekintettel e támogatási forma iránti nagy igényre – ha a Munkaerő-piaci Alap helyzete megengedi, akkor elképzelhető, hogy még az idén újabb forrásokkal egészítik ki a munkahelyteremtő programot. A munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésére elkülönített egymilliárdos keretből pedig eddig több mint 220 milliót használt fel a tárca, s ezzel 1300 munkahely megőrzése vált lehetővé.
Emellett a minisztérium eddig 1,5 milliárd forintot fordított munkaerő-piaci rétegprogramokra, amelyekkel 3500 munkanélküli képzését, illetve elhelyezését oldották meg. A pályázat nyertesei azok a munkaügyi központok voltak, amelyek az egyes célcsoportok, így például a romák és az alacsony képzettségűek elhelyezkedésének elősegítésére komplex szakmai megoldásokat dolgoztak ki. A diplomás fiatalok részére meghirdetett nyertes projektek keretében pedig az Európai Unió strukturális alapjainak forrásaira történő pályázatok készítésére, a programok menedzselésére készülhetnek fel a fiatalok. A fővárosban jelentkező egyre nagyobb társadalmi probléma megoldása – a hajléktalanok foglalkoztatásának elősegítése civil szervezetek közreműködésével – szintén nagy hangsúlyt kapott a támogatott pályázatokban.
Össze kell hangolni a hazai és uniós forrásokat
Első ránézésre úgy tűnhet, hogy az EU idén megnyíló strukturális alapjaiból lehívható tetemes nagyságú források kizárólag csak növelik a foglalkoztatáspolitikai célokra költhető összeget. Csakhogy a humánerőforrás-fejlesztési uniós pályázatokhoz szükséges – a támogatások egynegyedét kitevő – költségvetési önrészt a Munkaerő-piaci Alapból különítették el, így lényegesen szűkülnek azok a pénzügyi lehetőségek, amelyeket közvetlenül a munkaerő-piaci programokra lehet kihasználni – mondja Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.
Vagyis az idén a központi foglalkoztatáspolitikai programokra kevesebb pénz jut, mint tavaly. Ez az oka annak, hogy a munkahelyteremtő támogatásokra, amelyekre 2003-ban csaknem 6 milliárd forint jutott, ebben az évben csupán 2 milliárd áll rendelkezésre, miközben tavaly is 15-16 milliárdra volt igény. Pozitív fejlemény azonban, hogy a pályázatokról már áprilisban döntés született, vagyis a támogatások hatása még ebben az évben érvényesülni fog,
A foglalkoztatáspolitika céljaira rendelkezésre álló források azonban nagyon széttagoltak, hiszen a megyei szervezetek, a munkaügyi kormányzat és a regionális fejlesztési tanácsok is hasonló vagy ugyanazon célokra fordítanak pénzt, Horváth Gábor szerint azonban az idei szerényebb összeget hatékonyabban kell felhasználni, s ennek érdekében nagy hangsúlyt kellene helyezni a munkaerő-piaci eszközök eredményességének mérésére és a felhasználás ellenőrzésére. Ráadásul az uniós pályázatok megjelenésével tovább bonyolódik a helyzet. A munkaügyi kormányzatnak éppen ezért fel kell vállalnia a koordináló szerepet, s saját információs központjában összegyűjteni a különféle forrásokat, hogy azok a pályázó számára elérhetőek és összehasonlíthatóak legyenek. Emellett a sokféle pénzügyi lehetőséget is össze kell hangolni, hogy azokat a kitűzött foglalkoztatási célokra lehessen összpontosítani.
A munkaadói érdekképviseletek örülnek annak, hogy az EU és Magyarország munkapiacot érintő céljai között az idén prioritást kapott az inaktivitás csökkentése, s ennek kapcsán az alkalmazhatóság javítása – mondja Horváth Gábor. Az uniós pályázatok már nemcsak képzéssel, hanem ennél szélesebb eszköztárral segítik elő a foglalkoztathatóságot, ami által javul a munkaerőkínálat: több és jobban képzett munkavállaló lesz elérhető a munkaerőpiacon. Ez azért is nagyon fontos, mivel a magyar gazdaságban jelentős a munkaerőhiány is: a hivatalos statisztikák szerint havonta 50-60 ezer betöltetlen álláshelyről tud a munkaügyi szervezet, de a valóságban ennek többszöröséről van szó.
A munkavállalók másként osztanának
A szakszervezetek nem tartják elégségesnek a munkahelyteremtésre az idén elkülönített központi forrásokat, hiszen e célra a kormány 2004-ben egyelőre mindössze 2 milliárd forintot kíván fordítani – mondja Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Bár ezenkívül még csaknem kétmilliárd áll rendelkezésre munkahelymegőrző támogatásokra, a források aligha fogják kielégíteni az igényeket.
A szakszervezeti vezető szerint a gazdaság évek óta zajló erőteljes szerkezetátalakulása miatt főként a munkahelymegtartó támogatásokra lenne egyre nagyobb szükség, éppen ezért a Munkaerő-piaci Alap megyékre lebontott decentralizált keretéből többet kellene erre fordítani. Wittich Tamás azt is indokoltnak tartaná, hogy a források szétosztásába a szociális partnerek is beleszólhassanak.
Az EU idén megnyíló strukturális alapjaiból viszont óriási összeg áll majd rendelkezésre a humánerőforrás-fejlesztés operatív program keretén belül a foglalkoztathatóság, vagyis a magyar munkaerő versenyképességének javítására, főként munkaerő-piaci képzések formájában. A munkahelyek létrehozását pedig közvetett módon a gazdasági versenyképességi program pályázataitól lehet várni.
A szakszervezeti vezető azonban hangsúlyozza, hogy a tetemes uniós pénzeszközök felhasználása csupán akkor lehet hatékony, ha az átgondolt, összehangolt kormányzati foglalkoztatáspolitikai koncepció jegyében valósul meg. Emellett szükség van ágazati politikákra is, amelyek révén kezelni lehet a munkaerő-piaci struktúraváltás folyamatát, amely során az alacsony hozzáadott értékű termelést folytató cégeket a magasabb képzettséget és technológiát képviselő befektetők váltják fel.
Wittich Tamás azt is fontosnak tartja, hogy az uniós pályázati kiírások áttekinthetőek és egyszerűek legyenek. Erre azért is szükség volna, hogy a pályázás ne legyen nagyon drága, és ne arról szóljon, hogy a pályázatíró cégek minél nagyobb hasznot fölözhessenek le. Az MSZOSZ elnöke arra is figyelmeztet, hogy egyes pályázatokhoz túlságosan nagy önerő szükséges, vagyis fennáll a veszély, hogy éppen a rászorulók maradnak ki a lehetőségekből.
