Fogyasztói magatartás
A szakmáját értő, a mesterségét hivatásszerűen művelő kereskedő nemcsak azt tudja, mit akar eladni, hanem azt is, hogy kinek. A marketing nyelvére lefordítva ez annyit tesz, hogy a jó eladó – legyen szó a sarki kisközért vagy a multinacionális bevásárlóközpont tulajdonosáról – naprakészen tudja, mikor, mire van szüksége a vásárlóinak. Tisztában van a vevői szokásokkal és az igényekkel, s ismeri a fogyasztói döntések mozgatórugóit. Az Aula Kiadó gondozásában megjelent "Fogyasztói magatartás" című könyv e témakör tudományos kifejtésére vállalkozik, bepillantást nyújtva a fogyasztói döntések bonyolult mechanizmusába.
A leendő és gyakorló marketingszakembereknek írott szakkönyv hiánypótló munka. A fogyasztói magatartásról mint önálló, interdiszciplináris alkalmazott tudományról csak 1996-ban jelent meg – szintén Hofmeister-Tóth Ágnes és szerzőtársa tollából – az első szakkönyv, ám azóta e tudományterület elmélete és kutatása sokat gazdagodott. A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem docense ezen új ismereteket kívánta rendszerbe foglalni: gyakorlati útmutatással is szolgálva az olvasóknak.
E könyv nemcsak a szakemberek, de a laikusok érdeklődésére is számot tarthat. Bepillantást nyújt a fogyasztói magatartást befolyásoló társadalmi és pszichológiai tényezők sokaságába, a tanulási elméletekbe, valamint a vásárlói döntések típusaiba és a fogyasztóvédelmi kérdésekbe. Ez utóbbi témakör kifejtése már csak azért is fontos, mert megismerhetők mindazon lehetőségek és intézmények, amelyek a vásárlói kiszolgáltatottság mérséklésére hivatottak.V. É.
Hofmeister-Tóth Ágnes: Fogyasztói magatartás. Aula Kiadó Kft., Budapest, 2003. 340 oldal. Ára: 4200 Ft
Munkaügyi egyezmények
A munkajog alkalmazásával és oktatásával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek, a társadalmi párbeszéd részvevői, nem utolsósorban pedig a munkapiac szabályozása iránt érdeklődő munkaadók és munkavállalók bizonyára nagy érdeklődéssel forgatják majd a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) magyar nyelven megjelent ajánlásait és egyezményeit. E terjedelmes – háromkötetes – munka 1919 és 1995, illetve a kiegészítésekkel napjainkig rendezi össze a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által elfogadott direktívákat.
A könyv megjelenése kiemelkedő jelentőségű. Magyarország már 1922-ben tagja lett az ILO-nak, így annak normatívái a hazai munkaügyi és szociálpolitikai szabályok kidolgozásában a kezdetektől iránymutató szerepet töltöttek be. A magyar szakszervezetek korábban megkísérelték a fontosabb normák lefordítását, ám az átfogó kiadásra csak most kerülhetett sor. Bár Magyarország ma már az Európai Unió tagja, ez a tény mit sem változtat azon, hogy az ILO-egyezmények érvényesítése felett őrködni kell.
A kiadvány megjelenését nagyban segítette Juan Somavia ILO-főigazgató négy évvel ezelőtti, budapesti látogatása, amikor – anyagilag is segítve az ügyet – támogatásáról biztosította a kiadás kezdeményezőit, amely a Munkaerő-piaci Alap hozzájárulása révén valósulhatott meg. V. É.
Nemzetközi Munkaügyi Egyezmények és Ajánlások 1919-1995, 1996-2002 (I., II., III. kötet). Szerkesztette: Fári László, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2003.
A könyvet nem árusítják, hozzáférhető: szakkönyvtárakban, a hazai ILO-titkárságon, illetve a munkaadói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteknél.
Üzlet és informatika
A vállalkozások – felismerve, hogy a számítástechnika vívmányai egyre gyorsuló világunk fontos hajtóerejét képezik – jelentős informatikai beruházásokat hajtanak végre. E fejlesztések során azonban különböző dilemmák adódnak, kezdve a befektetett költségek megtérülésén át az informatikusok és a cégvezetők együttműködéséig. E sokakat érintő kérdések megválaszolásában nyújt segítséget Bőgel György és Forgács András könyve, amelynek már a vezető esettanulmányai is megvilágítják a problémákat.
Az olvasó képet kap arról, hogy a technikai innovációk miként hatnak a gazdaságra és a társadalomra, s miként ragadhatók meg a siker feltételei. Olvashatunk arról is, hogy az informatika hogyan lesz az üzleti élet szerves részévé, s az információ-rendszerek miként szolgálják a vállalati stratégiában megjelölt célkitűzéseket. A szerzők kiemelik a szervezeti képesség és az informatikai rendszerek közötti összhang megteremtésének fontosságát, és felhívják a figyelmet a megvalósítandó projektek kiválasztására.
Végül az informatikai vezető feladatairól, kiválasztásáról, felelősségi köréről, a tőle megkívánt szaktudásról és képességekről tájékozódhatunk. A könyvből kitűnik, hogy az informatika nagy segítséget nyújthat a versenyelőny megszerzéséhez, de e tevékenységnek összhangban kell lennie a termékfejlesztéssel, a marketinggel, a szolgáltatásokkal is. A záró esettanulmány India elektronikai fejlődését mutatja be.
R. I.
Bőgel György-Forgács András:
Informatikai beruházás – üzleti megtérülés. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003. 230 oldal. Ára: 3490 Ft
