Az egységes foglalkoztatási nyilvántartás az 1992-ben megszüntetett munkakönyvet igyekszik pótolni. Az már a kilencvenes évek közepére nyilvánvalóvá vált: káosz alakult ki a munka világában, hiszen a dolgozók adatait tartalmazó, mindenki számára kötelező nyilvántartás nélkül ellenőrizhetetlenné vált, hogy a cégek valóban befizették-e az előírt közterheket. Ezért az Érdekegyeztető Tanács még 1995-ben megállapodott az akkori munkaügyi tárcával, hogy legkésőbb 1997. január 1-jével be kell vezetni a foglalkoztatási könyvet.
Szolgálati idő
A minisztérium a KSH adatbázisára támaszkodva meg is kezdte az új munkaügyi nyilvántartási rendszer kiépítését. Az intézmény bevezetése azonban a kormányváltás miatt elmaradt. 2002-ben, az MSZP-SZDSZ-kormány megalakulása után szinte azonnal felvetődött az akkor még munkakártyaként emlegetett munkaügyi regisztráció létrehozásának szükségessége. Kiss Péter akkori foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter – aki a Horn-kormány idején is ezt a tisztet töltötte be – több fórumon is megerősítette, hogy nem mondott le a munkaügyi nyilvántartás bevezetéséről.
Tervei a mágneskártyás munkaügyi regisztrálásról szóltak, amely nyilvántartja a szolgálati idő kiszámításának alapját jelentő foglalkoztatás időtartamát, a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz beküldött kereseti és járulékelszámolási adatokat, amelyek segítségével ki-ki ellenőrizheti, hogy a munkáltató lerótta-e tb-befizetési kötelezettségét.
Hosszú vajúdás és előkészület után végre tavaly novemberben a parlament elé került az egységes adatbázis kiépítésének szabad utat nyitó törvényjavaslat.
Biztonság a dolgozónak
Az előterjesztést kidolgozó szakértők négy pontban foglalták össze a célokat. Ezek szerint a rendszernek garantálnia kell, hogy átláthatóvá váljék a munkaerőpiac, erősödjék a munkavállalók jogbiztonsága, javuljanak a munkaügyi ellenőrzés feltételei, és teljesíthetővé váljék az uniós adatszolgáltatási kötelezettség. A törvény indoklása ehhez hozzáteszi: a nyilvántartás elősegíti a "be nem jelentett munkavégzés bejelentett foglalkoztatássá alakításáról", azaz a feketegazdaság visszaszorításáról szóló uniós irányelvek érvényesülését. (Jelenleg csupán a munkanélküliekről állnak rendelkezésre pontos adatok, a feketén foglalkoztatottak számát csak becsülni lehet.)
Az EMMA néven meghonosítandó egységes munkaügyi adatbázis biztonságot jelent a dolgozóknak, mert saját maguk tudják ellenőrizni, hogy foglalkoztatójuk bejelentette-e alkalmazásukat. Ez elsősorban a nyugdíjba készülőknek jelent segítséget, mert így nem kell majd utólag igazolniuk szolgálati idejüket, illetve a nyugdíj megállapításánál figyelembe veendő keresetüket.
A nyilvántartás ugyanis a munkavállaló azonosító tajszámán, személyi adatain, állampolgárságán, a munkaviszony kezdetének vagy megszűnésének időpontján, a munkaadó adószámán, megnevezésén, székhelyének és telephelyének címén kívül tartalmazza a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító úgynevezett PIN-kódot is. Igaz, a kód kiadásáról, használatáról szóló rendelet még nem született meg.
Azonnali bejelentés
Az egységes nyilvántartási rendszer a munkaadók azonnali bejelentési kötelezettségére épül, ugyanis a munkaszerződés megkötése után, legkésőbb a dolgozó munkába lépéséig jelezniük kell a Munkaügyi Nyilvántartó Központnak, ha munkaviszonyt létesítenek, illetve megszüntetnek. A rendszerhez történő csatlakozás idején a dolgozókat azonban a munkáltatóknak nem szükséges bejelenteniük, a nyilvántartás induló adatbázisát ugyanis az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság előző kétévi és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár idei munkaviszonnyal kapcsolatos információi alapján állítják össze.
A nyilvántartás adataihoz hozzáférhetnek a nyugdíj- és egészségbiztosítási szervezetek, az adóhatóság, a munkaügyi felügyelőség, a munkaügyi központok és a menekültügyi hatóság is. A nyugdíj- és egészségbiztosítási szervek az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, a szociális igazgatás intézményei pedig a munkanélküliek jövedelempótló támogatása és a rendszeres szociális segély megállapítása érdekében férhetnek hozzá az azonosító taj-szám megadásával.
Az APEH az adó- és járulékfizetés bevallásának kontrolljához használhatja föl az átfogó adatbázist, míg a menekültügyi, illetve a központi és területi idegenrendészeti hatóságok adategyeztetés végett jelentkezhetnek be a nyilvántartásba, melynek adatai statisztikai célra nem azonosíthatók, népszámlálási célra pedig azonosítható módon átadhatók.
Az EMMA működéséért a Foglalkoztatási Hivatalon belül kialakított Munkaügyi Nyilvántartó Központ felel. Feladatai közé tartozik az induló adatbázis kialakítása, "feltöltése", a munkaviszonyokkal kapcsolatos változások rögzítése, a bejelentések visszaigazolása és az adatok valódiságának ellenőrzése, a munkaügyi ellenőrző szervek információkkal való ellátása, valamint az adattulajdonosok egyedi információs igényeinek kielégítése.
Call center és PIN-kód
A központ pályázat alapján kiválasztott telefonos ügyfélszolgálatot, úgynevezett call centert is működtet, amely a 185-ös telefonszámon érhető el. A szolgáltatást 64 forint plusz áfáért lehet igénybe venni.
A munkáltatók a munkaviszonyban történő változásokat négyféleképpen jelenthetik be: az eddig is megszokott és továbbra is elfogadott személyes, illetve postai úton történő ügyintézéssel, a XXI. században elvárható, gyors, hatékony és egyedi PIN-kóddal védett telefonos intézési módon, valamint internetes felületen keresztül is.
A PIN-kódot az illetékes munkaügyi kirendeltség adja ki a munkáltató személyes kérésére. A munkavállalók részére a törvény semmilyen kötelezettséget nem ír elő, azonban lehetőséget ad számukra munkaviszonyuk és ezáltal munkáltatóik ellenőrzésére.
Az adatbázis létrehozása egyébként a korábban tervezett munkakártya többmilliárdos költségével szemben 1,6 milliárd forintba kerül, s mintegy nyolcvanmilliót költenek a rendszer kommunikációs kampányára.
Az EMMA megteremti a fejlett munkaügyi ellenőrzés feltételeit, ugyanakkor lehetővé teszi hazánk európai uniós adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését is – mondta Burány Sándor munkaügyi miniszter. Az adatbázis kialakításakor fontos szempont volt a magyar munkaerőpiac átláthatóságának javításán kívül a munkavállalók jogbiztonságának erősítése is. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az államigazgatási feladatok ellátásának is megbízható információs hátterét adja. Ezért is lényeges, hogy a nyilvántartási rendszer hiteles adatokra épüljön, feleljen meg a törvényesség, a megbízhatóság, az ellenőrizhetőség követelményeinek és az egyéni adatok védelmének, illetve céljaival arányos, takarékos rendszer legyen – hangsúlyozta a szakminiszter.
A tárca vezetője arra számít, hogy a naprakész nyilvántartás jól jön majd a munkaügyi ellenőröknek, akik a helyszíni vizsgálatok során elektronikus úton azonnal egyeztethetik az adatokat.
Munkáltatói aggályok
A vállalkozók bírálják az új rendszert, mert – bár számítottak rá – nem csökkennek adminisztrációs terheik. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint az EMMA dupla adminisztrációt ró a vállalkozásokra, a társadalombiztosításnak ugyanis továbbra is külön kell jelenteniük. Feleslegesnek tartja a párhuzamos adatbázist, szerinte elegendő lett volna a meglévő tb-nyilvántartás ellenőrzését szigorítani.
A munkavállalók képviselői ugyanakkor azt kifogásolják, hogy a nyilvántartás csak egy munkaviszonnyal kapcsolatosan tartalmaz – minimális – adatokat, annak ellenére, hogy az eredeti koncepció a teljes szolgálati időt átfogó nyilvántartást ígért. Borsik János szakszervezeti vezető szerint azonban némi optimizmusra adhat okot, hogy az EMMA javíthat a jelenlegi helyzeten.
A legnagyobb probléma ugyanis szerinte az, hogy nem mérséklődik a feketefoglalkoztatás, illetve nem csökken az olyan munkaszerződések száma, amelyek nem a valós adatokat tartalmazzák. Azt, hogy a dolgozó csak jogilag egyenrangú a munkáltatóval a szerződés megkötésekor, jelzi, hogy nemritkán a tulajdonos papíron négyórás munkára alkalmazza a munkavállalót, aki valójában nyolc-tíz órát is dolgozik.
Borsik úgy látja: nem elég hatékony a kormány ellenőrzési rendszere. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek 2,5 millió munkavállalót alkalmazó, mintegy 300 ezer munkáltatót kellene rendszeresen ellenőriznie, ennek azonban nincsenek meg a személyi feltételei. Ráadásul a közigazgatásban tavaly év végén elrendelt létszámcsökkentés a munkaügyi ellenőrzést sem hagyta érintetlenül.
Az érdekvédő attól tart: annak ellenére sem mérséklődik jelentősen a munkavállalók kiszolgáltatottsága, hogy május elsejétől a foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége van. Néhány érdekalku ugyanis áttöri majd a szabályozást a két fél között, s továbbra sem fognak mindenkit bejelenteni, annak kockázatával sem, hogy a munkaügyi ellenőrzés "elcsípheti" az ily módon eljáró vállalkozásokat.
A jogsértő érdekalku pedig azért jöhet létre, mert a munkát kereső e nélkül nem tudja megszerezni az állást. Borsik János ugyanakkor elismeri, hogy a legális foglalkoztatás szélesítésének útján az első lépésnek tekinthető az egységes munkaügyi nyilvántartási rendszer, mert a munkakönyv megszüntetése óta koordinált, szervezett adatgyűjtés nem volt a munkaviszonyokról. Ugyanakkor az érdekvédelmi vezető önkritikusan megjegyezte: a szakszervezetek is adósak a megfelelő tájékoztatással arról, milyen jogaik vannak a dolgozóknak az EMMA-val kapcsolatban. "A munkavállalókat helyzetbe kell hozni, hogy akár már másnap lekérdezhessék saját PIN-kódjuk felhasználásával, hogy a munkáltató valóban bejelentette-e őket" – fogalmazott Borsik, hozzátéve, hogy a dolgozók nincsenek mindig olyan helyzetben, hogy ilyen lépéseket megtegyenek. Erre azonban fel kell készülniük.
